Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-08 / 132. szám

6. OLDAL - 2002. JÚNIUS 8., SZOMBAT MEGYEI KOR KÉP Hatvan éve alakult a társintézmény A gimnáziumalapító igazgatóról szaktantermet neveznek el A szeghalmi Péter András Cimnázium műkö­désének bő háromnegyed évszázada alatt több mint ötezren érettségiztek a Berettyó-parti kö­zépiskolában. Az egykori végzősöknek minden esztendőben nagyszabású öregdiák-találkozót rendeznek. Az 1999-ben történt intézményi in­tegrálás óta ezekbe a rendezvényekbe bekap­csolódnak a Szigeti Endre Szakképző Iskola egykori tanulói is. Sőt, az idei eseményeket el­sősorban e társintézmény megalakulásának 60. jubileumi évfordulója jegyében tartják. Szeghalom- Az öregdiák-találkozókat hagyományosan min­den esztendőben megrendezzük. A programok évenként változnak, mindig valamilyen aktuali­tást helyezünk előtérbe. Ezelőtt hatvan esztendő­vel, 1942-ben jött létre Szeghalmon a Reformá­tus Szigeü Endre Mező- gazdasági Középiskola. Ebből az alkalomból a mai szakképző iskolában kiállítást rendezünk az is­kola múltjából, jelenéből. Szintén a jubileumi év­forduló alkalmából új fel­irat került a Szigeti Endre Szakképző Iskola hom­lokzatára - közölte la­punkkal Vaszkó Tamás, a Péter András Gimnázi­um és Szigeti Endre Szakképző Iskola igazgatója. A szeghalmi középiskolában több szaktanterem is az intézmény egykori tanárairól kapta nevét. Ed­dig Fülöp Károlyról, dr. Pásztor Józsefről és Jarmendi Lászlóról elnevezett teremben tanulhat­tak a diákok. A mostani öregdiák-találkozón tovább bővül ez a sor. Az új természettudományi előadó Nagy Miklósnak, a Péter András Gimnázium alapí­tó igazgatójának a nevét veszi fel. A szaktanterem avatóján az iskola tanulói a korszerű technikai esz­közök felhasználásával kísérleteket mutatnak be. A szombati nap folyamán gazdag kulturális programok várnak az érdeklődőkre. A vasárnap délelőtti istentisztelet után pedig Péter András halaspusztai síremlékénél fejeződik be a kétna- pos rendezvénysorozat. _______ MéB. Is kolaalapítók Péter András 1907. június 24-én Nagyváradon két tanú előtt a közjegy­zővel elkészítette hires végrendeletét, amelyben kimondta: vagyona je­lentős részét a szeghalmi gimnázium megalapítására adja. A Reformá­tus Egyetemes Konvent 1926. május 27-én 133/1926. szám alatt en­gedélyezte a szeghalmi Péter András Reálgimnázium működését. A Nagy Miklós alapitó igazgató vezette szeghalmi gimnázium első osztá­lyában 1926 őszén kezdődött meg a tanítás. Gimnáziumalapító nemes cselekedetével Péter András mások számára is követendő példát mutatott. Szigeti István és neje, Szigeti Endre nevű, fiatalon elhunyt gyermekük emlékére 1942-ben mezőgazdasági szak­képző iskolát hoztak létre. A Református Szigeti Endre Mezőgazdasági Középiskola 1942 őszén kezdte meg működését. A fűben megbúvó szépségek A környezetvédelmi világnap alkalmából ünnepi megemlé­kezést tartottak csütörtökön Mezőkovácsházán, a Parkfürdő­ben. A nap tiszteletére, a program résztvevői, a Battonyai úton egy képes ismertető táblát avattak fel a nemzetközi út mellett található természetvédelmi területen. Mezőkovácsháza A megemlékezésen a helyi civil közösségek és a városvédők köre mellett jelen volt Szelekovszky László, a megyei önkormányzat vezető főtanácsosa, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park, a Bé­kés Megyei Állami Közútkezelő Kht., az Ativizig és több szakmai intézmény képviselője. Elsőként Sarkadi László, a Hunyadi János Gimnázium tanára, a Telezöld szakkör vezetője mutatta be a Sarkadi László, a Hunyadi János Gimnázium tanára (előtérben) a sok értékes ősi növényfajta lelőhelyét mutat­ta be a környezetvédelmi világnap résztvevőinek Battonyai út mellett található, mintegy 150 méter hosszú, helyi­leg védett gyepsáv eredeti nö­vényzetét. Ugyanitt került sor az ősgyepet bemutató tábla avatásá­ra, amelyet az önkormányzat köz­reműködésével állítottak az uta­zók és a természet iránt érdeklő­dők tájékoztatására. A löszrét számtalan értékes növénye között megtalálható itt a ritkaságnak szá­mító macskahere, a kék atracél, a hengeresfészkű peremízs, a pusz­tai meténg, de lát­hattunk dekora­tív, nyúlánk sár­mát, a tejoltó ga- lajt, vagy az érde­kes szeplőlaput is. A gyepsávot a gimnázium kör­nyezetvédő szak­körének ■ tanulói rendszeresen ápolják, védik, hogy a jövő szá­mára is fennma­radjon eredeti ál­lapotában. A nap további részében a megyei főtaná­csos méltatta a vi­lágnap jelentősé­gét, majd Csepreghy Elem­ér és Bálint Fe­renc, a városvé­dők vezetői szól­tak a helyi kör­nyezetvédelmi munkáról. D-FOTÓ: KOVÁCS FERENC A falu legidősebb lakosa imádja a focit Belanka Jánosné. „öregasszony létemre nagyon szeretem a focit..." A SZERZŐ FELVÉTELE Telekgerendás legidősebb la­kosa Belanka Jánosné: 1910. szeptember 12-én, Békéscsa­bán látta meg a napvilágot. Akkor a tanyavilágnak az a része, ahol éltek, még a.me­gyeszékhelyhez tartozott, ma a falu része. Telekgerendás- A Sűrű soron laktunk, akkor Csa­ba tanyás része volt az a határrész, az itteniek tudják, hogy pontosan hol is van - magyarázza Belanka néni, aki unokájával a Petőfi utca 48. szám alatt él. Éveiből legalább húszat letagadhatna, önálló háztar­tást vezet, a ház körüli munkák egy részét nem engedi át másnak. - Két világégést éltem meg, részese voltam a Horthy-rendszemek, a Rákosi-korszakban szenvedtünk a beszolgáltatás, a padlásseprés ide­jén, s az ' 50-es esztendők aszályos évei is sújtottak - emlékszik. Mint mondja, családjával világéletében a földből éltek, gazdálkodtak, majd a tagosításkor, 55 évesen belépett a téeszbe, s több mint tíz évet dolgo­zott le.- A nyugdíj reményében lép­tem be és dolgoztam. Ma 40 ezer forint a nyugdíjam - mondja a lu­gas alatt ülve, s napjainkról be­szélgetünk. Nagy bánata, hogy a tavalyi belvíz nyomán ltiszárad- tak a gyümölcsfái, újratelepítésük költséges, no és munkaigényes. Pedig, mint mondja, volt közöt­tük több finom gyümölcsű szüva- fa is, melyek terméséből remek pálinkát főztek. Közben megtu­dom: 18 évesen ment férjhez, 22 esztendős volt, amikor harmadik gyermeke megszületett. Ma négy unokája, hat dédunokája és öt ükunokája van.- A hatodik ükunokám is út­ban van - jegyzi meg.- Mivel tölti napjait? - fagga­tom.- Sokat olvasok, főként újsá­got, a maguk lapját járatjuk. Sze­retek kézimunkázni. S lehet, hogy furcsa, öregasszony létemre nagyon szeretem a focit... - vála­szol kicsit restelkedve. - Ha tehe­tem, akkor a televízióban minden meccset megnézek. Csak a sok külföldi nevet, meg országot nem tudom megjegyezni.- A világbajnokságot is nézi?- kérdezem. Fejbólintással jelzi, hogy igen.- Van egy fekete bőrű, akinek fehér, bolyhos a haja, az tetszik a legjobban. A nevét sajnos nem tudom - toldja meg kisvártatva, majd kiböki: a magyarok közül Détári (volt) a kedvence.- Helyi focimérkőzésekre szo­kott járni?- Hová gondol...?! Nő létemre szégyellek kimenni... Pedig meg­nézném őket alkalomadtán - vá­laszolja. Lehet, hogy most, a hét végén, a program jegyében zajló bajnoki találkozóra eljut szurkol­ni a helyieknek? Biztos nem egye­dül képviselné a gyengébb ne­met. _________________________ Né gyszázötven éves a ladányi oktatás A Wenckheim-kastély öt évtizede iskolaként működik Kettős jubileumot ünnepel az idei tanévben a körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola. Négyszázötven évvel ezelőtt, 1552-ben kezdődött meg Ladányban az oktatás. Ötven eszten­dővel ezelőtt pedig a Wenckheim-kastély iskolává történő át­alakítása fejeződött be. A jelenleg is műemlék jellegű épület falai között működő Tüköry Lajos Általános Iskola tanulói jú­nius 10—14. között a Diákvigasságok című rendezvénysorozat keretében emlékeznek a két jeles eseményre. Körösladány — Iskolánknál immár hagyomá­nyosan minden tanév utolsó ta­nítási hetében többnapos ren­dezvénysorozatot tartunk Diák­vigasságok cím­mel. Az idei ese­mények kereté­ben a helyi okta­tás megkezdésé­nek 450. évfordu­lójára és a kastély iskolává történő átalakítására em­lékezünk. Ennek szellemében állí­tottuk össze a műsorokat is. Többek között olyan játékokat veszünk elő, amelyeket régen ját­szottak a tanulók. A régi mérték- egységeket használva, mára fele­désbe merülő méréseket is vé­geznek a diákok. Tanulóink meg­ismerkedhetnek az iskola törté­Négyezer végzős Azt, hogy Körösladányban 450 éwel ezelőtt melyik épü­letben kezdődött meg az oktatás, pontosan nem tudni. Egy biztos: a múlt század ötvenes éveinek elejéig több épületben folyt a tanítás. A második világháborút meg­előzően felekezeti iskolák is voltak Ladányban, amelyek a világháború után mind megszűntek. A létrehozott nagy iskola számára megfelelő épületet kellett keresni. Ekkor vetődött fel lehetőségként a Wenckheim-kastély, amit 1949-52 között alakítottak át iskolai célokra. Az ötven év alatt több mint négyezer diák végzett a Wenckheim- kastélyban működő iskolában, így szinte valamennyi ladányi családot személyes élmény köt az épülethez. netével. A dokumentumok, ké­pek és egyéb anyagok révén még jobban megismerhetik iskoláju­kat. A különböző vetélkedőket is úgy állítjuk össze, hogy azok múltbéli eseményekhez, taná­rokhoz kötődjenek - közölte la­punkkal Tiszainé Rudner Judit, a Tüköry Lajos Általános Iskola igazgatója. Az első négy nap programjai erdei iskolához hasonló formá­ban zajlanak. Például a diákok főzni is fognak, mégpedig régi, hagyományos ételeket. Az ötödik nap pedig a bemutatko­zásé lesz. Június 14- én a ladányi sport­pályán a mazsorett- , a karate- és az íjászcsoportok tar­tanak bemutatót, valamint ezen a rendezvényen ad­ják át az egész éves kiemelkedő munká­ért a kulturális és sportdíjakat. MAGYARI BARNA A minőségbiztosítás jó befektetés Csorváson a polgármesteri hivatalban, az Általános Mű­velődési Központban és az Egyesített Szociális Intéz­ményben is egy évvel ezelőtt vezették be a minőségbiztosí­tási rendszert. Az eltelt idő­szak tapasztalatairól a júni­us 5-ei testületi ülésen esett szó. Csorvás Dr. Kerekesné dr. Mracskó Gyön­gyi jegyző úgy értékelte, érdemes volt „kiharcolni” a tanúsítványt. Nem a bizonyítványért, hanem a minőségileg elismert munkáért. A minőségbiztosítási rendszer a példa, amelynek a hivatalban fo­lyó tevékenységeknek meg kell felelniük. A jegyzőnő hangsú­lyozta, meggyőződése, hogy megtérül a minőségbiztosítási rendszer kidolgozásába fektetett munka. Bencsik János, az Általános Művelődési Központ igazgatója értékelésében kiemelte, munka­társai egy része tartott a minőség- biztosítási rendszer bevezetésé­től, féltek az esetleges többlet- munkától. Mára azonban többsé­gük belátta, hogy a minőségbiz­tosítási rendszer alapján végzett munka nem jár plusz feladattal. A precízebb, egységesebb eljárá­sok alkalmazására való törekvés az intézmény minden dolgozójá­nak kötelessége. Náfrádi Ferencné, az Egyesí­tett Szociális Intézmény vezetője pedig arról tájékoztatta a képvi­selőket, hogy a minőségbiztosí­tás új kihívásokat támasztott az intézmény dolgozói elé. A minő­ségi munkavégzést azonban nem tudják minőségi bérezéssel ho­norálni, ezért a dolgozók hivatás- tudatára építenek. ______________ K. E. Ko mádiból érkezik a segítség Mezőgyán község önkor­mányzata 20 százaléknyi sa­ját erőt vállalva (a Békés Me­gyei Területfejlesztési Ta­nács céljellegű decentrali­zált alapjának pályázatán), a határ menti település 9 millió 608 ezer forintot nyert az általános művelődési köz­pont vizesblokkjának felújí­tására. Mezőgyán Az örömteli hírt a testület leg­utóbbi ülésén Szabó István pol­gármester jelentette be. A napkö­zis konyha vizesblokkjának fel­újítását még a nyáron elvégzik, hogy az új tanévet zavarmente­sen kezdjék. Az általános iskola és az óvoda vizesblokkjának fel­újítási költségeit a területfejlesz­tési tanács az idei esztendővel kezdődő hároméves folyósítás mellett támogatják. A testület szándéknyilatkoza­tot fogadott el, mely szerint csat­lakozni szeretnének a Komádi város önkormányzata által létre­hozandó köztestületi tűzoltóság­hoz. Komádi város önkormány­zata ugyanis 11 települést lefedő köztestületi tűzoltóság létrehozá­sáról határozott. A csatlakozás melletti egyik legnyomósabb érv­ként hangzott el, hogy tűzese- mény esetén lényegesen rövi- debb idő alatt lenne elérhető a te­lepülés Komádiból, mint Gyulá­ról. A komádi testület Békés me­gyéből Mezőgyán mellett Geszt, Zsadány, Biharugra, Körös- nagyharsány és Körösújfalu ve­zetését kereste meg, csatlakozná­nak-e az ellátási területhez. A képviselők arról is határoz­tak, hogy legközelebbi, augusz­tusi testületi ülésüket, ezáltal is kifejezve Nagygyanté szerves egységét Mezőgyánnal, a telepü­lésrészen tartják.-BOTH­Vállvetve vigyázzák a közbiztonságot Geszt közrendje és közbiz­tonsága került terítékre a hát­ár menti település legutóbbi testületi ülésén. Tokai György alezredes, sarkadi rendőrka­pitány szavai mindenesetre megnyugtatóak, miszerint Geszt község közrendje, köz- biztonsága a hasonló telepü­lésekhez képest kiegyensú­lyozott, sőt az elmúlt évek so­rán valamelyest javult is. Geszt Tokai György alezredes beszámo­lójában kifejtette: a megyei bűn­ügyi adatokhoz hasonlóan tavaly a kapitányság illetékességi területén is csökkent az ismertté vált bűncse­lekmények száma. A területen ta­valy ismertté vált 473 bűncselek­ményből, 331-et Sarkadon, a fenn­maradó 142 bűncselekményt pedig a környező településeken követték el. Geszten 2000-ben 15, tavaly 18 bűncselekmény vált ismertté. Ta­valy 12 geszti bűnügyben indult el­járás ismeretlen elkövetővel szem­ben, s ebből hat cselekmény tettese vált ismertté. A sarkadi kapitányság tavaly az ismeretlen tettesek elleni ügyekben 25 esetben vásárolt infor­mációt, s e lehetőséggel nyolc íz­ben a zsadányi őrs munkatársai él­tek - derült ki a kapitány beszámo­lójából. A bűncselekmények legin­kább jellemző típusairól szólva kiderült: miként a kapitányság il­letékességi területén, úgy Gesz­ten is javarészt a vagyon elleni és garázda jellegű bűncselekmé­nyek vannak túlsúlyban. Farkas János, a geszti polgárőr egyesület elnöke - egyetértve Tokai György alezredessel — mindenekelőtt a rendőrséggel ki­alakult színvonalas munkakap­csolatról számolt be. Mint el­mondta, a tavaly áprilisban újjá­szerveződött egyesületnek jelen­leg 19 tagja van, s idén az egyesü­let kiemelten közhasznú szerve- zetté válásáról határoztak. k 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents