Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-29 / 150. szám

A Békés Megyei Hírlap magazinja 2002. június 29., SZOMBAT Gyóni Géza, az első világháború poétája 11. oldal Populáris latin zene improvizációkkal Tátrai Tibor gitáros Budapesten született, 1952. április 5-én. Életútja: 1968-ban félnehézsúlyú ifjúsági ökölvívó bajnok, technikus Radios Bélánál, 1969-ben a Kárpátia zenekar megalapítója, a Sakk Matt, a Szivárvány, a Juventus, a Syrius, az Olympia, a Generál, a Skorpió, a Hobo Blues Band, a Mini, a Tátrai-Török Tandem, az East, a Tátrai Band tag­ja. Az év gitárosa 12 alkalommal. Hobbija: gitár, boksz, horgászat, motor. Jó egy órával a színpadra lépés előtt a sátrak közt látom sétálgatni. Néha megáll, körbenéz, látszólag céltalanul engedi szabadjára a tekin­tetét. Talán a gondolatait is. Hogy aztán nem is olyan sokára, mindenestől kezdje felpörgetni magát. Ne legyen kulisszatitok, hogy bár a Csa­bai Vásár idején, a Politerm Plusz vonzó stand­ján egy Ballantines-nyeletet kér kevés jéggel, alighanem ő a vásár kulturális programjának egyik unikumja: Tátrai Tibor. Akit a szakma egymás után tizenkétszer választott az év gitárosának! Az egyik legnagyobb hazai sztár­zenész egészen kivételes szerénységgel válaszol, mi­kor arra kérjük, „férjen bele” egy kis beszélgetés a koncert előtt. Nevetve mondja: - Sokat járok Békés­csabára, örömmel találkozom ilyen módon is a ze­nekedvelőkkel. Lám, nem hiába járt annak idején, egyetemista- •**•**»••««#****•••••#, ként Mácsai vá- , . sárigazgató úr Névjegy sokat a koncert­jeinkre, most még meg is hí­vott játszani...- Tibi! Hogy is van ez a Csa­bára járás? A fi­atalok még azt hiszik, púder az udvariasko­dás... , .......................................................- Pedig nem az, az ifiház minden hátsó bejáratát ismerem, még a Hobo Blues Banddal ismertem meg. Évente egyszer biztosan megfordulok itt, 1980 óta ez biztosan érvé­nyes. A Tátrai-csapattal - főleg, amikor jól ment - is nagyon sokszor koncerteztünk erre. De a Magyar Atom, és a Bum Bum tagjaként is felléptem.- A latinos zenét interpretáló duó hogyan jött lét­re?- Másfél éve játszunk Szűcs Antal Gáborral, szá­momra is elképesztő sikert hozott a tavaly decem­berben kiadott albumunk, azóta egyfolytában járjuk az országot.- A cizellált közönség a befogadó inkább vagy, ha szabad így mondani és jó értelemben: a vásári kö­zönség a vevő inkább erre a zenére?- Amit most csinálunk, az egy rendkívül populá­ris latin zene, megspékelve durva improvizációkkal, ezáltal a vájt fülűek is szeretik. Szóvá, elképesztően széles spektrumú, hogy kellően szerénytelen le­gyek...- Harmincöt éves pályafutása alatt egyfolytában a hobbijának élhet?- Nagyon szerencsés embernek mondhatom ma­gam, hiszen sok mindennel foglalkoztam ugyan, de mindig is gitározni szerettem a legjobban. Talán hi- heteüen, ma is naponta több órát foglalkozom a hangszerrel.- Remélhetőleg arra is jut ideje eközben, hogy va­lakinek átadja a tudását.- Kétszeresen is nemmel vagyok kénytelen vála­szolni. Időm sincs - hiszen jelenleg is négy formáci­óban játszom. Nem akarom fényezni magam, de én ezt maximális energiával végzem. Kijelenthetem, hogy nagyon-nagyon sok jó magyar gitáros van, leg­feljebb én vagyok a legismertebb. Ráadásul én va­gyok közöttük a legidősebb és még ráadásul én ját­szottam a legtöbb zenekarban... Másrészt a tanítás nem az én világom.- Jó, hogy említette, sok tehetsége van a szakmá­nak, a hangszerének. Minek köszönhető ez, csupán korszak kérdése?- Két fő okát látom ennek. Az egyik az örök vele­járója a fiatalok életének. Minden srác magában hor­dozza a tehetséget, az akaratot, hogy jó zenész sze­retne lenni. A másik, hogy hihetetlenül jó iskolák vannak Magyarországon, kitűnően felkészült zené­szek tanítják a tehetségeket - egyetemi szinten. Akik mindenre megtanítják őket, hogy aztán a fiata­lok már maguktól is tovább tudjanak lépni, alakítani tudják magukat.- Miközben Tátrai Tibi hiányzik a tanárok kö­zül...- Igen, mert Tátrai Ti­bor itt és most is őszintén bevallja, abszolút autodi­dakta, és nem képzett ze­nész, úgyhogy, ahogy ma tanítják a srácokat, én nem is tudnám megtenni. Volt néhány próbálkozásom, de gyorsan kiderült: amit én adni tudok, az a mentali­tás, a hozzáállás, de már inkább a haladóknak, akiknek örömmel , elmagyarázha tóm, hogy mi az, amire szükségtelen figyelniük, energiát pazarolniuk. Mellesleg mű­ködött az én korai időmben egy Or­szágos Szórakoztató Központ és annak egy stúdiója, ahol Fekete Péterek és más simlisek tanítót tak. Aki meg tudott tanulni kétszáz számot, OSZK-enge délyt kapott, szóval, igazi képzésről szó sem volt. Emlékszem is, amikor 16 évesen vizsgáztam, né­hány Jimi Hendrixet, Creamet és Shadowsokat játszottam el. Kovács Öcsi, Andor bácsi arra kért, fogjak egy B 13-at, mire én ipari szakközép­Amikor meghallotta Radios Bélát élőben játszani, másnap már nem ment iskolába IVFOTÓ< KOVÁCS ERZSÉBET iskolásként mondom, ilyenben csak a vitamint isme­rem... Akkor fogjon egy szűkített F majort! Én ilyet sem tudok, nyögtem ki, mire ő: „akkor mit tud?”, én pedig eljátszottam a Guitar Boogie-t a saját stílusom­ban, erre azt mondta: „rendben, ha ez a gyerek ezt játssza, nem kell nekünk a leikébe belekaparni”. Át­engedtek, én pedig ezért egy életre tisztelője lettem.- Sok-sok zenekara közt melyik formáció volt a legizgalmasabb? — Ezt nem tudom, legfeljebb, hogy kik voltak meghatározó, lökést adó zenésztársak. Radics Béla volt az első, amint először élőben láttam muzsikál­ni, másnap már nem mentem a gimibe. Később Orszáczky Jackie, aki bevett a Syriusba, tavaly két­szer is jártam kint nála Auszt­rálban, és egy kis szigetre kivonulva, két hét alatt elkészítettünk egy nagylemezt, a Deserted downtown, vagyis El­hagyatott belváros cím­mel. Fábián István Én és a nagyapám, vébé után Melyik a kedvenc filmje? - szögezte nekem a kérdést minap fiatal kolléganőm. Jó kér­dés, nehéz rá válaszolni. A kitüntetett alko­tás tükrözi az életszemléletünket, ízlésün­ket, világlátásunkat. Mire bökjön az ember? A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek nagy alkotásaira, a kiváló japán mozgóké­pekre vagy Szabó István, Jancsó Miklós, Mészáros Márta remekműveire, esetleg a ki­lencvenes évek digitális technikával készüli látványfilmjeire? Megvan! Ha igazán ked­ves munkára kell rámutatnom, akkor az Én és a nagy- «•♦*•••••••«♦»•••••• apám című- Szeretnék még Egy bárgyú- zokogni Budapesten.” an naiv, tu­lajdonképpen jelentéktelen film az ötvenes évekből Gázon Gyulával és a kor neves gyer­mekszereplőjével, Koletár Kálmánnal. Há­romszor láttam, és még vagy háromszor megnézném. Örömmel. A film címe keve­seknek mondhat valamit, cselekménye ta­lán még annyinak sem. Egy megzabolázha- tatlan, nagyapjára bízott fiú megtérésének története. A társaság, a foci segítségével és természetesen a ,,nagyapám” aktív közre­működésével. Talán szerencsém lesz, ezt a filmet is ve­títik a nyáron a Duna Televízióban. Foci a moziban címmel ugyanis sorozatot indíta­nak magyar filmekből. Elsőként Keleti Már­ton 1951-ben, Civil a pályán címmel készült vígjátékát adják, a futball-világbajnokság döntője után két nappal, július 2-án. A tele­víziósok azzal csábítják a nagyérdeműt a képernyő elé, hogy a kor sztárjai — Latabár Kálmán, Ferrari Violetta és Soós Imre - mel­lett sporttörténelmünk legendás alakjai is megjelennek a filmkockákon: Papp László, Keleti Ágnes, Gyarmati Olga, Szepesi György és a válogatott focisták egész sora, köztük Deák ,,Bamba", Henni Géza, Egresi ,,Csöpi", Szusza Ferenc. Valljuk meg, a sorozat indításának időzí­tése nem rossz. Épp hogy véget ér a nagy koreai-japán eufória,- kezdődik a filmre fényképezett karikatúra a magyar fociról. Igazi sztárokkal, akik még tudtak focizni, s akiknek ma már csak az emlékéből élnek a magyar futballrajongók. Szöulban a koreai szurkolók zokogtak a németektől elszenvedett vereség után - el­úszott a döntőbe jutásról szövögetett álom. Magunkról szólva, egy Trianon után elter­jedt óhajt - ,, Szeretnék én őrmester lenni Brassóban" - idéznék, kissé átalakítva: ,, Szeretnék én zokogni Budapesten. "A jelek szerint erre egyelőre várni kell. Addig is ma­rad a nevetés Latabáron és a filmkockák csetlő-botló focistáin. A magyarokon. Árpási Zoltán Alex szólóban. Új stílus, új image és új album: felgyorsultak az események az ex-V.I.P.-s Álex háza táján. Magyarország egykori fiúcsapatá­nak tagja befejezte első szólóalbumá­nak stúdiómunkála­tait. A korong sokkal érettebb, kiforrot­tabb és rockosabb anyag, mint az egykori V.l.P.-dalok. Az új lemez teljes egészében Alex elkép­zelései szerint készült, ő a zeneszerző­je az album összes dalának, és a hang- szerelés is az ő nevéhez fűződik, sőt, a hangszerek nagy részén is maga Alex játszik. A lemez sokoldalúsága tekinte­tében DJ Quick teszi fel az i-re a pon­tot, aki fantasztikus scratch-betétekkel tarkítja a változatos és igényes albu­mot. Könyv a neten. A fordulat éve lehet az idei az internetes könyvpiacon - állítot­ták egybehangzóan a szakma meghatá­rozó vezetői az elektronikus könyváru­házak közelmúltban rendezett első ma­gyarországi konferenciáján. Az előrejel­zések szerint két-háromszorosára bővül­het az interneten könyvet rendelők szá­ma az év végére. A további növekedés hátráltatója az a tény, hogy a lakosság ke­vesebb mint 14 százaléka használja az internetet hazánkban. A Studentnet fel­méréséből kiderült, hogy az interneten vásárlók 65 százaléka azoknak a köréből kerül ki, akik naponta használják a világ­hálót. Arra is fény derült, hogy a vásár­lást tekintve a könyv áll az első helyen. A rendezvényen a legnagyobb könyvpor­tálok képviseltették magukat azzal a cél­lal, hogy harmonizálják együttműködé­süket a jövőre nézve. A szakma örömmel fogadta az Informatikai és Hírközlési Mi­nisztérium felállását. Tölcsérben a gyönyör. A kínaiak már ötezer évvel ezelőtt ismerték a fagylalt korai változatát, amely később a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger vidékére. Hippokratész egyenesen orvosságnak tartotta, s aján­lotta betegeinek. Nagy Sándor a fagylalt frissítő erejében bízott, ezért is szolgál­tatta fel csaták előtt. Néró akár több száz kilométerről is hoza­tott magának jeget, hogy cukrászai elké­szíthessék számára a mézzel, ibolyával, ró­zsavízzel, fahéjjal, gyümölcsökkel ízesí­tett fagylaltot. Nálunk a reformkorban ter­jedt el a fagylaltozás. Napjainkra egyre több az új kreáció, így például az angol tea, a kávés rizs, a bodza, a joghurtos müzli vagy multivitamin. Takarékosság. A legújabb hírek szerint külföldre menekül az amerikai filmipar - takarékossági okokból. A1 Pacino új kri­mije ugyan az Egyesült Államokban ját­szódik, de mégis Kanadában forgatják. A Mátrix soron következő további két foly­tatásához Keanu Reeves ismét Ausztráliá­ban áll a kamerák elé. Ebben is a pénz ját­szik szerepet. Akárcsak a legdrágább filmnél, amelyet Martin Scorsese valaha is forgatott: a nagy érdeklődéssel várt eposz elkészítéséhez ugyanis XIX. száza­di manhattani utcasorokat építtetett Ró­mához közeli stúdiókban. Amerikában Scorsese távolról sem jött volna ki a mo­numentális film megalkotására előirány­zott száz mülió doüárból. „Kivirágzott” a tenger. Legalábbis az egyik zágrábi újság megfogalmazása szerint ez történt a horvát tengerpar­ton. A virágzás azonban igencsak szé­pítő szóhasználat, mivel nyálkás fol­tokról van szó, amelyek a fito- planktonok (egysejtű tengeri algák) nyári szaporodásának következmé­nyei. Ilyen „nyálkatócsák” tarkítják a szárazföldhöz közeli szigetek körül és a partok mentén az Adria horvát szaka­szának felszínét. A spliti halászati inté­zet szerint a nyálka önmagában véve nem veszélyes, de mert minden szenny hozzátapad, az érzékeny bőrű fürdőzőknél allergiás reakciót válthat ki. Egyedüli védekezési lehetőség a fürdés utáni alapos mosdás. Lóra, magyar! A lovas turizmus újra re­neszánszát éli hazánkban, a lovas sportok mind több embert ejtenek rabul. Az idén is számos település tervez a nyárra lovas programokat: júniusban Kecelen és Kocséron, júliusban Szarvason, Seregé­lyesen, Apajon, Szüvásváradon, augusz­tusban Tiszaroffon, Abádszalókon, Ti- szacsegén, Kőteleken, Kömlőn, Csődén lesz­nek lovas napok, mi­közben Bugac, Horto­bágy, s a többi folya­matosan működő lo­vas park, ménes, istál­ló is gazdag kínálattal várja az érdeklődő­ket. A lovas eseményekhez kapcsolódnak kiegészítő bemutatók, vásárok: így a szer­számkészítők, a nyergesek, a csizmadiák, a kovácsok, az ékszerkészítők - akik ló­szőrből, vagy szaruból dolgoznak -, a kocsikészítők is bemutatkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents