Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-28 / 149. szám

10. OLDAL - 2002. JÚNIUS 28., PÉNTEK TÉR KÉP Csorvás Szakember-találkozó A Csorvási Gazdák METÉSZ irodaházában rendezik meg június 29-én, szombaton 14 órakor a szakember-találko­zót annak érdekében, hogy a termelők és a felhasználók közvetlenül is találkozhas­sanak egy szakmai fórum keretében. A rendezvény lehetőséget te­remt a nyitott kérdések megvá­laszolására, az ismeretek bővíté­sére. A szakember-találkozó vi­taindító előadását dr. Matuz Já­nos, a Gabonatermesztési Kuta­tó Kht. munkatársa tartja A bú­zanemesítés eredményei és jö­vőbeni kilátásai címmel.- Azért ezt a témát választot­tuk a Csorvási Búzafesztivál szakmai programjára, mivel az európai uniós csatlakozás köze­ledtével egyre inkább közép­pontba kerül a minőség. Tapasz­talataink szerint a malmok és a búzatermelők eltérően értékelik a minőség kérdését - nyilatkoz­ta Szilágyi Menyhért, Csorvás polgármestere. - A rendezvény­re külföldi vendégeket is várunk. A Vajdaságból Borsos György szövetkezeti elnök vezetésével, a felvidéki Diószegről Iványi Vin­ce igazgató irányításával érkezik delegáció. Az erdélyi Uzon kül­döttségét pedig Szabó János al­polgármester, magángazda veze­ti. A rendezvényre minden érin­tettet szeretettel várunk! A verseny helyszíne A Csorvási Búzafesztivál hely­színét ezúttal is a Csorvási Gaz­dák Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezet biztosítja saját termésterületén, a 14-es táblában. Hogyan lehet ide eljut­ni? Csorvás és Orosháza között, a 47-es számú főközlekedési út­ról kell lefordulni a Rudolf-major felé vezető útra, a Csorvási Gaz­dák Szövetkezet termelési köz­pontja felé. A szervezők táblák elhelyezésével is segítik majd az eligazodást. A Rudolf-major felé vezető bekötőút mentén pedig már messziről látszik majd a ké­zi aratók színes kavalkádja. Az oldal Csorvás Nagyköz­ség Önkormányzata támoga­tásával készült. Szerkesztette Kovács Erika. Fotó: Lehoczky Péter. Negyven csapat vágja a rendet! A kulturális turizmus, mint kitörési lehetőség A Csorvási Búzafesztivált ötödik alkalommal rendezik meg jú­nius 29-én, szombaton. A rendezvény egyre népszerűbb a ha­gyományőrző „kaszások” körében, erre mi sem jobb bizonyí­ték, hogy idén már - itthonról és a határon túlról - összesen 40 csapat mutatja be kézi arató tudományát a Csorvási Gazdák Metész 14-es táblájában. A rendezvényről Szilágyi Menyhért polgármesterrel beszélgettünk.- A hagyományápolás vezérelt bennünket elsősorban, amikor útjára indítottuk a rendezvényün­ket. Szerettük volna megmutatni a mai fiataloknak, hogy milyen nehezen keresték kenyerüket a földművelők, egyben emléket is kívántunk állítani azoknak, akik­nek a kenyérnekvalót köszönhet­tük - tudtuk meg Szilágyi Meny­hért polgármestertől. - Először csak a környékből hívtunk csapa­tokat, de már az első alkalommal nemzetközivé vált a rendezvé­nyünk, a szövetkezet lengyelor­szági kapcsolata jóvoltából. A lengyel kézi aratók jelenléte azért is tette érdekesebbé a versenyt, mert ők másképp rakták a keresz­tet. Az utóbbi években pedig be­kapcsolódtak testvértelepülése­ink is a rendezvénybe. Rendsze­resen visszatérnek barátaink az erdélyi Uzonból, a felvidéki Diszószegről és a Vajdaságból. Tavaly már népes mezőny aratott a Csorvási Gazdák búzaföldjén. Tréfásan megjegyeztük, ha ez így megy tovább, a szövetkezetnek lassan nem lesz szüksége a kom­bájnjaira, elvégzik az aratást a csapatok. Idén minden eddiginél több csapat jelentkezett. A Vajdaság­ból jönnek a legtöbben, húsz csa­pat jelezte részvételét, a Felvidék­ről kettő, Erdélyből egy. Az or­szág különböző pontjairól pedig tizenhét aratóbrigád vállalta a megmérettetést.- Változ- nak-e a szabá­lyok az előző rendezvények­hez képest? — Idén két korosztály­ban rendez­zük meg a ké­zi arató ver­senyt, a hatvan év alattiaknak és a hatvan év felettieknek. Ezzel is szeretnénk megteremteni az esélyegyenlőséget, hiszen az idő­sebbek már nem bírják úgy a munkát, mint a fiatalok. Egyéb­ként a verseny bírálata az eddigi­ekhez hasonlóan zajlik. 20x20 méteres területet kapnak a brigá­dok, melyet maximum egy óra alatt kell learatni. A bírák nem csak a gyorsaságot pontozzák, hanem a tarlómagasságot, a szemveszteséget és a keresztra­kást is. A versenykiírásban az is szerepel, hogy mindenki a tájjel­legének megfelelően rakhatja a keresztet. A csapatok többsége vidéke népviseletében arat, éne­kelnek, harmonika szól. Elhoz­zák egykori arató-felszereléseiket is, amelyek egy részét a mai fiata­lok már csak múzeumokból is­merik. Egyszóval, színes kaval- kád jellemző versenyeinkre. Az elmúlt években remek hangulat­ban zajlott a rendezvény, remé­lem, így lesz ez idén is. A győzte­seket jelentős összegű pénzjuta­lomban részesítjük, melyhez a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium Békés Me­gyei Hivatala is jelentős támoga­tást nyújtott. A verseny után az új művelődési ház előtt folytató­dik a rendezvény, ahol az uzoni vendégeink kürtőskalácsot süt­nek, miközben népzenét is hall­gathatnak a Szabadság térre ér­kező érdeklődők. Ez a rendez­vény is szervesen illeszkedik ab­ba a rendszerbe, melyet mi csorvási kulturális turizmusnak nevezünk. Felmértük települé­sünk adottságait és erősségeit. Számunkra ez a terület jelentheti a kitörési lehetőséget - ezt iga­zolják az elmúlt esztendők is. Rendezvényeinket sokan látogat­ják, nem csak a környékből, tá­volabbi vidékekről is. Már most is kaptunk jelzést, hogy lesznek dunántúli és fővárosi vendégeink is az arató napon.- Nem sokat pihennek a csorvásiak a búzafesztivál után. Egy hónap múlva jön a lakodal­mas rendezvény.- A nemzetközi lakodalmas gasztronómiai napot július 27- 28-án rendezzük meg. A tavalyi­hoz képest annyival bővül a ren­dezvény, hogy országos fénykép­kiállítást is rendezünk. Augusz­tus 16-18. között nemzetközi fú­vószenekari és mazsorett ver­senyt rendezünk, amelyen 500- an lépnek fel. Szeptemberben a Békés megyei szlovákok hagyo­mányápoló napjának ad otthont Csorvás. Októberben pedig a ha­gyományos Teréz-napi búcsúba várjuk az érdeklődőket. Vala­mennyi rendezvényünkre szere­tettel várunk mindenkit. Remél­jük, élményekben gazdagon tér­nek haza mindazok, akik elláto­gatnak Csorvásra! így készült a csorvási kenyér A jó kenyér alapja a jó búza, vallja Jancsó Józsefné, aki a csorvási idősek otthona lakója. Fiatal korában minden héten sütött kenyeret. Az asszonyok között régen rangot jelentett, ha valaki finom kenyeret sütött, mint ahogy annak is hamar híre ment a faluban, amikor egy asszony nem volt a kenyérsü­tés mestere, mert ez szégyennek számított.- Amikor menyasszony lettem, a leendő anyósom első kérdése az volt: Tudsz-e kenyeret sütni? Még nem, de meg fogom tanulni, vála­szoltam. Szerencsére sikerült jól elsajátítani a kenyérsütés forté­lyait - mesélte Gizi néni.- A kenyérsütés mifelénk iga­zi ünnepnek számított, megadtuk a módját, tisztelői voltunk mindig is a kenyérnek. Volt ugyanis olyan időszak a háború alatt, ami­kor nem is volt más ételünk, csak a kenyér. A kenyérsütést megelő­ző nap délutánján fehér kötényt kötöttem, a lisztet a kosárba ön­töttem, majd megszitáltam. A pár már készen volt. A párhoz komló, az előző kenyérsütésből egy da­rabka szárított tészta, korpa és víz kellett. Ez volt a kelesztő anyag. Amikor este lenyugodott a család, a sütőteknőbe tettem a lisztet, majd elkészítettem a ko­vászt. Ezt követően hólyagosra kellett verni a tésztát. Éjszakára pihenni hagytam, leterítettem a teknőt egy sütőabrosszal, párnát is helyeztem rá. A dagasztáshoz hajnalban keltem. Minden kosár liszthez egy közepes marék sót is kellett adni. Dagasztás közben csak úgy sziszegett a tészta, ak­kor volt jó, amikor már nem ra­gadt a teknőhöz. Ekkor ismét pi­hentetni kellett. Ezalatt előkészí­tettem a kemencét, kitakarítot­tam, begyújtottam. Mire félig fel- fűtötte magát, addigra kiszaggat­tam a kenyeret. Két kosár lisztből két 4-5 kilós kenyér, egy kisebb cipó és két kicsi cipó lett, amit na­gyon vártak a gyerekek minden kenyérsütésnél. A kis cipók ne­gyedóra alatt sültek ki, a nagy ci­pó háromnegyedóra alatt, a ke­nyereknek kellett két óra is. Ami­kor kiszedtem a kenyeret a ke­mencéből, tiszta ruhára tettem, és „megmosdattam”, ettől való­sággal ragyogott. Mielőtt meg­szegtük a kenyeret, keresztet raj­zoltunk rá a késsel. Még ma is tudnék sütni, pedig már nyolc­vanéves vagyok.- Hogy ízlik az a kenyér, amit a boltokban lehet vásárolni?- Az is nagyon finom, de an­nak a kenyérnek, amivel megdol­gozott az ember, valahogy mégis­csak más íze volt! Nehéz munka, de szép emlék! Benyovszki Jánosné még ma is őriz néhány olyan eszközt, melyet évtizedekkel ezelőtt a kézi aratáshoz használtak A Csorvási Búzafesztivál egyik érdekessége lesz szombaton 11 órakor a cséplési bemutató, ahol a kétegyházi mezőgaz­dasági szakiskola tulaj­donában lévő, még mű­ködő cséplőgépet láthat­ják az érdeklődők. A csorvási Benyovszki Jánosné nagyon várja ezt a napot. Pedig ha va­laki, ő igazán tudja, mi fán terem a cséplés. 14 éves korában állt először a gép mellé, a „lyukba”.- Itt a faluban Priskin Gyu­ri bácsinak volt cséplőgépe. A csapatot a bandagazda, Sós Pista bácsi szedte ösz- sze. Egy-egy bandába 3 tö- rekes, 3 polyvás, 4 rudas hordó, 2 rudas csináló, 2 etető, 2 kévevágó, 2 mázsás és egy gépész kellett. A cséplőgépből külön jön ki a törek, a polyva és a szalma, természetesen a búza is. Mindenki­nek megvolt tehát a maga dolga a gép mellett. Volt úgy, hogy sírtunk mindannyian, ha acatos volt a bú­za. Szemünk, szánk tele lett porral és az acat virágával. A legcsípősebb gabona pedig az árpa volt. Persze, sok jó is volt ebben a munkában, amikor szép kévét rakott az etető a gépbe, akkor szinte muzsikált a cséplőgép, olyan szép hangja volt- emlékszik vissza a több évtized­del ezelőtti munkára Benyovszki Jánosné.- Reggel öt órakor kezdtük a munkát, reggeli- és ebédszünetet kaptunk. Reggel rendszerint sza­lonnát, kenyeret ettünk, délben pe­dig kinek mit küldött a felesége vagy az édesanyja. Volt olyan gaz­da is, aki törődött a bandával. Reg­gelire kalácsot adott, délben pedig finom ebédet. Akadt azonban olyan gazda is, akinél csépeltük, hogy még a vizet is sajnálta tőlünk, pedig a nagy melegben sok folya­dékra volt szükségünk. Legtöbb­ször este tízig dolgoztunk, nagyon elfáradtunk. Megmosdottunk és el­húzódtunk aludni valamelyik szal­makazal tövébe. Mindenkinek volt egy pokróca, amivel takarózott. Előfordult, hogy egy-egy cséplés 2- 3 hétig is elhúzódott. Mi csak szombaton mentünk haza. A vasár­nap szabad volt, akkor kaptuk meg a heti bérünket terményben. Ke­gyetlenül kemény munka volt, na­gyon jó, hogy fejlődött a technika, és ma már korszerű kombájnokkal aratnak. Az első arató napot 1984- ben azért is kezdeményeztük, hogy ismerjék meg a fiatalok és azok az idősebbek is, akik sohasem végez­ték ezt a munkát, müyen volt az aratás, a cséplés régen. Az idei bú­zafesztiválon lesz cséplőgép is. Bár nehéz munka volt, ma is szép em­lék számomra az az időszak. Ha szombaton nem lesz ki ^ cséplő- banda, akkor beállók közéjük, akár polyvásnak, akár törekesnek! Ez ugyanis olyan, mint a biciklizés, so­ha nem lehet elfelejteni! A búzafesztivál programja Csorvás Nagyközség Önkormányzata, a Csorvási Gazdák Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezete, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Hivatalának támogatásával rendezik meg a Csorvási Búza­fesztivált június 29-én. A programra minden érdeklődőt szí­vesen várnak. 9.00 Gyülekezés a tornacsarnok­nál. Kivonulás a verseny helyszínére 10.00 Nemzetközi kézi aratóverseny Csorvási Gazdák METÉSZ 14- es tábla. Megnyitja: Szabó Ist­ván hivatalvezető. 11.00 Cséplési bemutató Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet (Két- egyháza) gépeinek bemutató­ja a Csorvási Gazdák 14-es táblájában 13.30 Termékbemutató a művelő­dési házban 14.00 Szakember-találkozó a Csorvási Gazdák METÉSZ irodaházá­ban. Előadás: A búzanemesítés eredményei és jövőbeni kilátá­sai. Előadó: dr. Matuz János, Gabonatermesztési Kutató Kht. 15.00 Népzenei program a Szabad­ság téren 17.00 Az aratóverseny eredmény- hirdetése 19.00 Aratóbál a tornacsarnokban. Zenét szolgáltat dr. Jeszenszky Géza zenekara Biotermékek bemutatója A Csorvási Búzafesztiválon szombaton 13.30-kor kezdődik a termékbemutató, helyszíne a művelődési ház. A rendezvé­nyen megismerhetik az érdeklő­dők a Zöld Kosár biobolt gabo­nából készült, továbbfeldolgo­zott termékeit is.- A törvény szerint akkor ne­vezheti magát egy bolt biobolt­nak, ha termékei legalább 20 százaléka minősített biotermék. A gazdálkodók három év alatt tudnak átállni biotermelésre — tudtuk meg Ulbert Zoltán boltve­zetőtől. A Zöld Kosár biobolt bé­késcsabai üzletében a biotermé­keken kívül egyebek mellett re­formtáplálkozási élelmiszereket, alternatív tejtermékeket: szója- sajtot, zabtejet, szintén az egész­séges táplálkozást szolgáló bú­zahúst, szójafelvágottat, olajos magvakból készült pástétomot, homoktövis- és búzafűitalt is árusítanak. Gondokat okoz a csapadékhiány A Csorvási Gazdák Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szö­vetkezet jogelődjét 1949-ben alapították. A nagy múltú szövet­kezet négy főágazatban végzi tevékenységét, mérlegfőösszege meghaladja az egymilliárd forintot. A szövetkezet megfelelő piacokkal rendelkezik, jelenlegi legnagyobb problémája a csa­padékhiány, valamint a haszonállat-ágazat nyomott árai.- Szövetkezetünk körülbelül négyezer hektár bérelt földön vé­gez növénytermesztést, amiből meghatározó - 1200 hektáros — az őszi búza termésterülete. 700 hektáron kukoricát, 200 hektáron cukorrépát, 360 hektáron napra­forgót, 280 hektáron vetőmagbor­sót termesztünk, a fennmaradó területen pedig saját állatállomá­nyunk részére takarmánynövényt- tudtuk meg Kelemen Mihálytól, a szövetkezet elnökétől. — Két ál­lattartó telepünkön 750 kocát tar­tunk, évente tizenkétezer jó mi­nőségű hízott sertést bocsátunk piacra. Tehenészetünk 400-as ál­lománya évi 2,3 millió liter extra minőségű tejet termel. Harmadik főágazatunk a műszaki területért felelős. A növénytermesztéshez szükséges korszerű géppark saját növénytermesztési ágazatunkat szolgálja ki, emellett bérmunkát is vállalunk. Negyedik főágaza­tunk pedig a pénzügyi gazdálko­dást végzi. Mindezeken kívül ter­mékforgalmazási ágazatunk, ve­tőmag- és takarmányüzemünk is működik.- Milyennek értékeli az év első felét?- Az elmúlt hónapok rendkí­vül csapadékhiányosak voltak. A nagy meleg pedig igencsak próbá­ra teszi a kapásnövények tűrőké­pességét. Míg kedvező időjárású évben hektáronként 67 mázsa őszi árpát takarítottunk be, idén 45 mázsás termésátlagra számít­hatunk. A káposztarepce kelle­mes meglepetést okoz. Rosszabb terméseredményre számítottunk, ennek ellenére hektáronként 25 mázsát takarítunk be. A búza be­takarítását is elkezdjük a héten. Átlagosan 40 mázsás termésátla­got várunk, ami 25 százalékkal kevesebb, mint a megszokott. Ez is a csapadékszegény időjárásnak tudható be. A napraforgó szépen virul, a kukorica is jól fejlődik, de nem tudni, meddig bírják a szá­razságban. Az állattenyésztés te­rületén az értékesítési árak jelen­tenek gondot. A sertésár 250 fo­rint körül mozog és a hízómarha is nyomott árú. Mindezek ellené­re közgazdaságilag meg­nyugtatóan zárjuk a félévet, vagyis eredményesnek te­kinthetjük, a kérdés csak az, hogy a befektetett pénzügyi eszközeink hogyan térülnek meg?- A szövetkezet a Csorvási Búzafesztivál egyik fő támo­gatója. Önök már nem arat­nak kézzel, kombájnok dol­goznak a földeken.- Sokkal nehezebb, em­bert próbáló munka volt a ké­zi aratás. Bár nekünk légkon­dicionált kombájnjaink van­nak, így sem könnyű munka a betakarítás. Mi az 1200 hek­táros búzánkat 12 nap alatt tervezzük betakarítani. Öt kombájnunk van, vagyis 1-1 gépre napi 20 hektár jut. El le­het képzelni, hogy hány ara­tóbrigád kellene ehhez a terü­lethez... Az arató napot anya­Kelemen Mihály, a csorvási szövetkezet elnöke nem gilag és szervezéssel is segít- eiégedett az idei öszibúzaterméssel. A csapadékhiány jük, hiszen ez a nap tisztelgés miatt a termés kevesebb, mint egy átlagos évben elődeink munkája előtt is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents