Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-19 / 141. szám

6. OLDAL - 2002. JÚNIUS 19., SZERDA HÁT TÉR Elismerések a Munkácsyban Békés Megye Képviselő-tes- tülete gyulai, Munkácsy Mi­hály Középiskolájában és Szakmunkásképző Intézeté­ben a napokban több pedagó­gus részesült elismerésben. Gyula A megyei képviselő-testület által rendezett pedagógusnapi ün­nepségen Vígh Mária mate­matika-fizika szakos tanárnő elnöki kitüntetést vehetett át. Az iskolában tartott pedagó­gusnapi ünnepségen a G9E osz­tály tanulói köszöntötték műso­rukkal a tanárokat, az itt dolgo­zókat. A felkészítő tanár Pocsai Andrea volt. A fenntartó megyei képviselő-testület lehetővé tette, hogy egymillió 700 ezer forintot jutalomként adhassanak át az eredményes és kiváló munkát végző pedagógusok, technikai dolgozók között. Évtizedek óta a kiemelkedő munkát végző peda­gógusok minden évben Az isko­láért kitüntetésben részesülnek. Ebben a tanévben hárman vehet­ték át az iskola által alapított ki­tüntetést: Gabnai Zsuzsanna matematika-szakrajz tanár, Kisné Tatár Zsuzsanna mate­matika—kémia—számítástech­nika tanár és Ludvigné Boros Gi­zella németnyelv tanár. Maga­sabb összegű pénzjutalomban még 11 tanár részesült, akik me­gyei és országos tanulmányi, il­letve sportversenyekre készítet­ték fel eredményesen az iskola diákjait. A Munkácsy középisko­la felújítási és karbantartási mun­kálataiban résztvevő dolgozók közül 16-an részesültek a félmil­lió forintos célprémiumból. A ki­emelkedő tevékenységet nyújtók közül 69 pedagógus és technikai dolgozó is pénzjutalomban ré­szesült. A jutalmak átadása után ünnepi ebéden vett részt minden itt dolgozó. _____________sz. m. SZAVAZAS AZ INTERNETEN j Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük olvasóinkat: mit szóinak ahhoz, hogy Szanazugnál tilos fürödni a Körösben? A szavazás a következőképpen alakult: Elszomorító, hiszen ott lehetett a legolcsóbban megúszni a strandolást. 73% Nincs mese: a kormányrendeletet mindenkinek muszáj betartani. Amúgy sem szeretek élővízben úszni, jobban kedvelem a strandmedencét. j 1% Mától arról kérdezzük Önöket: mi a véleményük a sertés felvásár­lási árának visszaeséséről? a? Klikkeljenek a vmi.bmhiriap.htHa! I Üzleti lehetőségeink a szlovákckkal Az Európai Unió belső piacán éppen a régiók együttműködését tángatják A Csabai Vásár ideje alatt megtartott szlovák-magyar üzletem­ber-találkozó érdekes gondolatok „találkahelye” volt. Minden illetékes szeretné segíteni a kapcsolatok kialakulását és megszi­lárdulását, de cselekedniük a cégeknek, vállalkozóknak kell. ötvenmillió dolláros kereskedelmi Békéscsaba Rövid tudósításunkban igyekez­tünk fölvázolni a tanácskozás alaphangját: mindenki jó ötletnek tartotta a közvetlen találkozás le­hetőségét. Szlovák részről figye­lemre méltó képviseletet nyugtáz­hattunk. Az ország békéscsabai főkonzulja mellett részt vett a munkában a budapesti nagykö­vetség kereskedelmi tanácsosa, egy szlovák parlamenti képviselő, az ország agrár- és élelmiszer-ipa­ri kamarájának főigazgatója is. „Tőlünk” az ügyben igencsak ille­tékes pozsonyi Magyar Kereske­delmi Szolgálat vezetője „hitelesítette” a rendezvény ko­molyságát. Szlovákiából 23 szer­vezet képviseletében a gazdasági élet közel 30 szereplője jött el. Hasonló számban láttunk magyar üzletembereket. DuSan Gután, a Szlovák Köz­társaság budapesti nagykövetség­ének kereskedelmi tanácsosa le­szögezte: a szlovák-magyar gaz­dasági kapcsolatokban nem vol­tak, nincsenek gondok. A két or­szág kapcsolatában mindössze 300 vámköteles terméket tartanak számon. Szlovákia és Magyaror­szág tavaly növekvő, egymilliárd forgalmat valósított meg. A kis- és közepes vállalkozások részesedé­se ebből megközelítette a 60 szá­zalékot. A magyar export főként a mezőgazdasági termékekben mu­tatott túlsúlyt, ezt a szlovákok ipari termékekkel ellensúlyozták. Szlovákiából főként olajterméke­ket, kábeleket, elektromos energi­át, csöveket hoztunk be. Magyar- országról — a Slovnaft és a Mól összekapcsolódása révén — mo­torolajat vittünk ki, az itteni Audi- és a pozsonyi Volkswagen-gyár- tás eredményeként robbanómoto­rokat exportálunk, s persze mi lennénk Szlovákia nagy kukorica­beszállítói. A határ menti együtt­működés is jelentős. A tanácsos azt jósolta, hogy — miután mind­két országot várhatóan hamaro­san felveszik az Európai Unióba - a belkereskedelemmé váló mosta­ni külkereskedelem a régiók együttműködése alapján fejlőd­het. Szorgalmazta azt is, hogy magyar cégek szlovákiai gyártás­sal törjenek be például az onnan elérhető cseh piacra. Emil Dufala, a Szlovák Agrár- és Élelmiszer-ipari Kamara főigaz­gatója az EU-csatlakozásra „hegyezte ki” a mondanivalóját. Szerinte arra kelle törekedni, hogy az EU az 19-es termelési szintjeinket tekire alapnak a mezőgazdasági k\ák meghatá­rozásakor. Varga Tibor, a izsonyi Ma­gyar Kereskedelmiolgálat veze­tője azt emelte ki,)gy a két or­szág gazdasági kafolatai széles skálán mozognaiárucseréről, 2-3 évnyi talpon maradás kell. Ha­misnak tartja azt a vélekedést, hogy olyan jól ismerik egymást a szlovák és a magyar partnerek, hogy nincs is szükség kommuni­kációjukra, fölösleges a megjele­nés egymás vásárain. Meg aztán: egyre több olyan termékkel talál­kozhatunk, melyről azt hittük, hogy egyik ország a másikba ha­gyományos beszállító, aztán kide­rül: a piac változásai miatt olyas­mit hozunk be Szlovákiából, amit korábban ők szereztek be tőlünk. És fordítva. Például sajtot exportá­„Érted haigszom, nem ellened”... Ha nem lelkesnénk a rendezvényért, s nem ismernénk el a szervezők muriját, akkor bizonyára nem akarnánk ügyeltet™ őket a részlete. Például e célra nem volt jó helyszín a ruha­tárféle a lépcs<rdulóval. A kopott asztalokra juthatott volna te­rítő. A prograrrzbeni harapnivalót az asztalokra helyezhették volna. Az összsukaható székek sem EU-norma szerintiek ilyen tanácstaokon. Az sem baj, ha a magyar cégek képvi­selőinek is jut dal, s kiírják az elnevezésüket. A logósan lógó transzparenseíékéscsabát illene nem Vésztő tájékára he­lyezni. A kis aali zászlóról nem először mondjuk el, hogy az alkotmány szer nincs — nem lehet — benne címer. szolgáltatásforgaloól, tőkekap­csolatokról egyart beszélhe­tünk. (A két tőkeim^ííó ország egymással szemben kéányú tő­keexportot valósít mej Örült a kis- és középvállalkozók nagy számának, de figyeieztetett: erős a fluktuációjuk Évente 150-200 új vállalkoz jelenik meg a piacon a két szág vi­szonylatában, de ugyannyi el is tűnik. Sokan egy év utáeladják, pedig a tartós piacon rradáshoz Teljes a 48-as honvédek névson A hiányzó tizenkét nevet Máté József három évig kutatta A történelem nem mögöttünk van, hanem alattunk. Rajta ál­lunk. Ez a könyv is segíthet abban, hogy biztosabban álljunk, s így legyen erkölcsi alapunk arra, hogy a jövőtől is többet kö­veteljünk — írja Máté József szarvasi helytörténész közelmúlt­ban megjelent 1848-49 szarvasi hőseiről szóló könyvében. Szarvas Az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulójára írt könyve után most annak folytatását adta közre Máté József. Az első kötet az mu­tatta be, a szabadságharc orszá­gos történéseibe miképp illesz­kedtek a szarvasi események. Szólt a Réthy Lipót nyomdájában készült forradalmi kiadványok­ról, a hírszolgáltatás és a közigaz­gatás megszervezéséről, továbbá az ügyet támogató lakossági ada­kozásról és gyűjtésről. Az első kötet tudatta, Szarvas­ról honvédként 357-en vettek részt a szabadságharcban. A név­sort tizenkettő híján közre is ad­ta a szerző. A hiányzó nevek bír­ták rá a kutatás folytatására. Há­rom év munkájába telt, amíg a most megjelent Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza című kötetben immár teljessé vált a névsor. Újra áttanulmányozta az ótemplomi evangélikus egyház­község anyakönyvének és levél­tárának, valamint a katolikus egyház anyakönyvének sok ezer tételét. Ezúttal a Kriegsarchiv Wien, a bécsi hadilevéltár forrá­saira is kiterjesztette a kutatást. A honvédnévsorhoz tartozó név­mutató életrajzi adalékokkal szolgál. Máté Józseftől megtud­tuk, több honvéd, így Zlinszky István huszárőrmester, valamint Salacz Ferenc és József honvéd­hadnagyok leszármazottaira is rálelt. A kötet a nemzetőrök és Postakocsi hozta a hírt A könyv a forradalom egyik szarvasi emlékhelyeként err a szakorvosi rendelőintézet épületét, amely a 4&-as forralom idején fogadó- és postakocsi állomás volt. Akkoriban Píröl Szolnokig már volt vasút, onnan pedig lovas postakocsid Szarvason és Csabán át Aradig. Ide érkezett 1848. máus 17-én az a postakocsi, amelynek utasai meghozták a fada­lom hírét. A megyében így Szarvas értesült először arrc hogy Pesten kitört a forradalom. Az épület egykor az evigéli- kus egyház tulajdona volt. lünk Szlovákiába. Meglepetés­ként hatott, hogy idéntől a vállal­kozó 3,5 tonna alatti tehergépko­csijával a turistaforgalmi sávban vámkezeltetheti áruját a rajkai ha­tárátkelőhelyen. Komoly idő taka­rítható meg vele. Mit ajánlottak a szlovákok? Egy sninai cég túlnyomásos fémöntő gépet, hidraulikus munkahenge­reket, darupályákat, acélszerke­zeteket, kazánokat, parkolói be­léptető rendszert, fröccsöntő szabadcsapatosok -edékes névsorát is közli. KüIöb szere­pelteti azokat, akik éliket és vérüket adták a nemzezabad- ságáért. A két szarva temető huszonegy szarvasi hvéd és nemzetőr sírját őrzi. A ellékelt térképvázlatról név szerint mindegyik sír beazononató. A szerző a város emléklyeire is elkalauzol. Ma is meglő, illet­ve eltűnt épületekről ír,Helyek­hez egy-egy esemény, etve je­les személyiség kötődő A szer­ző felhívta rá a figyelmea köny­ve családi vállalkozás., borító leánya, Máté Nóra Ediltletéből és tervei alapján a szarsi Réthy Nyomda „Újvidék szorrúsága” című 1848. június 28-. kiadott Máté József a következő kutatási témájának a szarvasi honvédegyletek történetét válasz­totta (ARCHÍV FELVÉTEL) verses ponyva címlapjának fel- használásával készült. Máté József a szarvasi honvéd­egyletek története megírására ké­szül. Az idős honvédek segélye­zésére szolgáló egyletek történe­tét eddig senki nem kutatta. Talán Szarvason is kevesen tudják, hogy az utolsó szarvasi honvéd, Hellebrandt Péter 1915. október 4-én hunyt el. Október 6-án te­mették... CSAT» RÓZA szerszámokat kínált. Egy myjavai vállalkozás műanyag ládákat ex­portálna, egy másik cég a telepü­lésről szabad öntőkapacitását kí­nálja, illetve kooperáló társat ke­res. Banská Bystricából fűtés- és klímarendszer gyártására, elekt­romos- és házi gázszabályozók al­kalmazására adtak ajánlatot. Nováky egyik cége szabad gyártó- kapacitását kínálta hegesztett szerkezetek, tartályok, hidrauli­kus tömlők készítésére. Egy mar­tini vállalat lucfenyőből, boróká­ból készült ágyakat, székeket, író­asztalokat, komódokat hozna ide. Egy cég báránygyapjú-termékeit exportálná: például fürdőköpe­nyeket, mellényeket, papucsokat. Luőenecböl és máshonnan mező- gazdasági termelők jelentkeztek növénytermesztésre, takarmány- keverékek gyártására, fagyasztott zöldségek előállítására. Egy kas­sai vállalat lemezek, acélipari ter­mékek értékesítését végzi, a Szlo­vák Állami Vasút áruszállítást kí­nál a Békés megyeieknek. Kassa egy utazási irodája szállásfogla­lást vállal Szlovákiában és kül­földön, ugyancsak e városból va­laki kis- és közepes péküzemek technológiáját hirdeti. A Kassa belvárosát helyreállító cég hason­ló feladatokat vállalna nálunk is. De volt, aki fából készült félkész­termékeket, keményfa rönköt, fű­részárut értékesítene. Zilinából pedig vámügynökségi tevékeny­ségre, szállítmányozásra és raktá­rozásra keresnek partnereket. Önálló vízszolgáltatás Nagybánhegyesen az ivóvíz­szolgáltatást nyolc éve az önál­lóan működő Bánhegyesi Víz- szolgáltató Kft. végzi. A mun­káról a legutóbbi önkormány­zati ülésen Nyist Ottó ügyveze­tő tájékoztatta a képviselőket. Nagybánheqyes — A lakosság részéről a korábban kényszernek vélt szolgáltatás má­ra igénnyé vált, amit a fogyasztás alakulása és az új bekötések szá­ma bizonyít. Tavaly 38 538 köb­méter vizet adtunk el, míg a kiter­melt vízmennyiség 50 328 köb­méter volt. Az eladott és kitermelt víz aránya a vidék tekintetében jónak mondható, a rendszer ked­vező hatásfokú, a gazdálkodás stabil - mondta az ügyvezető. Az év folyamán gerincvezeték­meghibásodás nem történt, csu­pán kisebb hibákat kellett korri­gálni. A 2001-es év az új beköté­sek terén rekordot jelentett, 17 bekötés készült el, befejeződött a mázsaház vízlekötése is. Idén ha­sonló arány várható. Az önálló te­vékenység miatt évente szükség­szerűen külső vállalkozóval is vé­geztetnek munkát. A vízminta­vizsgálat havi rendszerességű. Bár a vízdíj évente emelkedő költ­ség, így is alatta van más települé­sek díjainak, ami a helyi lakosság érdekét szolgálja. ___________hj. Ke ttős gyilkosság a verandán (Folytatás az 1. oldalról) Lehetséges, hogy elkövette a szörnyű bűntetteket, de nem em­lékszik rá. A neurózisát gyógyke­zelni kell, nem büntetni őt. A vád­lott egyik testvére elmondta, azok­ban a napokban fivére pénzt kért tőle, de nem tudott adni, ezért el­tépte, elégette azt a papírt, melyben tanyáját és ingóságait neki ajándé­kozta volna. Akkoriban mondta el neki, hogy megölt két embert. Elő­ször a férfit, majd a nőt, aki ki akart menni a házból, de megakadályoz­ta. Rostás Mihály erre azt mondta, hogy június 19-én járt „ezeknél” és holtan találta őket. Nem emlékszik rá, hogy ő tette vagy sem, de még­sem lehetett gyilkosuk, hiszen eb­ben az időben az ajándékozási pa­pírt írta Békéscsabán. Húst vitt ezeknek az embereknek, ha megöl­te volna őket, miért vinne két ha­lottnak? A főkapitányság egyik nyo­mozóját azzal vádolta Rostás Mi­hály, hogy hipnotizálta, a kávéjába valamit kevert, az orvosi rendelő melletti helyiségben „felvilágosí­totta”, mit kell vallania. A tanúként beidézett másik nyomozó elmond­ta, Rostás Mihály önként megmu­dott férfivel elmentek volna Rostás Mihály tanyájára. A következő tanú azt mondta el, hogy Rostás Mihály többször adott kölcsönt „Icáéknak” úgy, hogy ezer forintra 500 forint kamatot kért. Megjátszotta az elmebeteget A bíróság azon túl, hogy Rostás Mihály a nyomozás során részletesen elmondta, miként szúrta meg Sz. Istvánt és F. Pétemét, s hogyan szúrta őket tovább fekvő helyzetükben is, bizonyítéknak tekintette a verandán a vémyomokat, egy ciga­rettacsikket, melyen Rostás Mihály és F. Pétemé vére kevere­dett. A verandáról a magányosan álló házba húzta és sorsuk­ra hagyta őket. A vádlott a bíróság előtt megjátszotta az elme­beteget, halandzsaszövegeket adott elő. Enyhítő körülményt nem találtak, Rostás Mihály veszélyt jelent a társadalomra, ezért indokolt abból végleges kivonása. Rostás Mihály nem fogadta el az ítéletet, az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerül. tatta, hol dobta el a kést. Az ötödik ásónyomnál előkerült a disznóölő nagyságú kés, törött pengével. Újabb tanú azt a vádat utasította vissza, hogy az először megtáma­Kiderült, antiszociális és para­noid jellegekkel személyiségzavar­ban szenved ugyan Rostás Mihály, de kóros elmeállapotban nem. Olyan dolgokat állított, hogy például a gyulai kislányt, Szathíry Niko­lettet egy család rabolta el két és félmillió forintért. Rostáriihály el­fogultnak nevezte a tanárezető bí­rót, mivel nem rendelte újabb el­meszakértő bevonását. 1 Paral At­tila ügyész perbeszédéh elmond­ta, bár az nem volt tonyítható, hogy a törött pengéjű ka gyilkos eszköz, maga a vádlott ivezte an­nak és mutatta meg heh. Sz. Ist­ván mellkasát négy szus érte, eb­ből három érintette a tfit, a májat, a bordákat. F. Péteméfc szúrás ér­te, hasi, mellkasi sérülek, utóbbia­kat már a földön fekvizenvedte el. Az időközben elhunydöször meg­támadott férfi esetét, a maradandó fogyatékosságot szendett, egyér­telműen bizonyítottáa tanúk. Dr. Csanálosi Árpád védviszont úgy látta, nem minden kérget kizáróan Rostás Mihály volt ah gyilkosság elkövetője. Újabb meszakértői vizsgálatot kért, hogyostás Mihály szenved, szenvedett-akkor tudat­zavarban. Ezt a bírósmem látta in­dokoltnak. SZŐKE MARGIT Tábor alkotó gyermekeknek A nyári szünet beköszöntével a legtöbb szülőben felmerül a kér­dés: hová küldje a gyermekét tá­borozni, aki nemcsak elüti, de értelmesen is tölti el a szünidőt Békéscsabán a megyei művelő­dési központ és kézműves szak­iskola megoldást kínál. Békéscsaba Hatodik alkalommal rendezik meg a napokban a gyermek kéz­műves tábort a megyeszékhelyi Tégla Közösségi Házban. A legfi­atalabb résztvevő mindössze öt­éves, a többség hétéves korban jelentkezik először a táborba, és tizenkét-tizenhárom éves koru­kig visszajáró vendégek. A közösségben mindennap más kézműves ággal ismerkedhetnek meg a fiatalok. Hétfőn agyagoztak, szerdán a fonás, csütörtökön az egyszerűbb fajátékok és rongyba­bák készítésének, pénteken pedig az origami, a gyertyamártás és to­jásdíszítés rejtelemibe vezeti be az érdeklődőket Nagy Istvánné tábor­vezető szakoktatók és a kézműves iskola diákjainak segítségével. Ked­den Zsankó László őrnagy ismer­tette a DADA-programon kereté­ben a dohányzás, az alkohol, a drog és az AIDS veszélyeit. Kölcseyné Balázs Mária, a szak­iskola vezetője lapunknak el­mondta, a gyerekek nem feltétle­nül azért érkeznek a táborba, mert később hivatásszerűen szeremé­nek kézműves termékeket készíte­ni. A fiatalok szeretnek alkotni, él­vezik, hogy amit otthon csak gyur­mából formázhattak meg, itt agyagból készíthetik el. A felnőt­tek tapasztalata sajnos azt mutat­ja, ebből a szakmából nem lehet főállásban megélni, de ahogy kö­zeledünk az Európai Unióhoz, egyre nagyobb szükség mutatko­zik a természetes anyagok iránt mesterséges vüágunkban. FEKETE G. KATA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents