Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-15 / 138. szám

A Békés Megyei Hírlap magazinja 2002. június 15., SZOMBAT Béres Ilona hatvanadik születésnapja 12. oldal Király Béla találkozásai Nagy Imrével 13. oldal A lényeg a hűségünkben van Fürdő-Magyarországról másfél év után OFOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A Körös Irodalmi Társasággal közösen rende­zett, megyénkből elszármazott kortárs magyar írókat bemutató sorozat keretében, még az ün­nepi könyvhét előtt volt a Békés Megyei Könyv­tár vendége az endrődi születésű, versben, pró­zában, esszében egyaránt kiválót alkotott, Kos- suth-díjas Gergely Ágnes. Az itt következő be­szélgetés akkor készült a szülőföldhöz, a költő­elődökhöz való kötődésről, a mai líráról.- Endrődön születtem, ott van a szülőházam, na­gyon átalakították, nem ismerek már rá, eltűnt a kert, a kikövezett út, a gyerekkori szilvafám, a kút, eltűnnek a dolgok a világból, ezt nehéz feldol­gozni, de a ház ott van, Endrőd ott van, most úgy hívják, hogy Gyomaend- rőd, de egy része azért nekem mégiscsak ugyan­az az Endrőd. Volt már aki azt mondta, hogy szuggerálom, rálátom csupán a gyerekkoromat, de én nem hiszem, sze­rintem az a régi Endrőd azért lényegében ott van akkor is, ha teljesen más világ már, hiszen mi min­denen ment keresztül a falu, a város, az ország, Eu­rópának ez a régiója, de a lényeg mégiscsak ott van, mert én úgy képzelem, a lényeg a hűségünkben van. Egy dolog és a közöttem lévő kapcsolat, mindig az a lényeg, a dolog változhat, én is változhatok, de a ket­tőnk közötti kapcsolat, a dolgok iránti hűség, ha megvan, ha az változatlan, akkor a lényeg megvan. Az endrődi barátaimról csak annyit, hogy nagyon fontosak nekem máig, és sokat segítenek a versírás­ban, akkor is, ha nem tudják. — Legutóbbi, a Kastély előtt (2001) című verseskö­tetének élén álló versben (Hálaadás-parafrázis) hat nagy költőelődre céloz, akik a hatvanas években in­dult költői pályájára nagy hatással voltak. Segítene-e az utalások értelmezésében?- Kevés vers után kaptam annyi telefonhívást, mint ennek a megjelenése után. Volt, aki gratulált, hogy milyen alázatos vagyok, meg amiért különböző szekértáborokból vállalok elődöket, olyanokat, aki­ket nem szoktak együtt emlegetni, de én együtt em­legetem, mert engem nem érdekelnek a szekértábor­ok. Más szerint nem lenne szabad ilyen alázatosnak lenni, azt írni „Bár csak a porban lábnyomuk lehet­nék”, hát legyen benned több öntudat, önbizalom, mindenki örüljön, ha szóba állhat veled, mondták. De szerintem így nem szabad gondolkodni, ez egy író halála lenne, ha ezt gondolná magáról. Nekem igenis nagyon fontos a versben említett h^t költő (de persze előttük: Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Szabó Lőrinc is). Későn választottam az irodalomban mestereket, nagyon sokáig apátlan-anyátlan voltam. Az ötvenes évek után úgy tört be a mi világunkba Weöres Sándor költészete, mint az oxigéndús le­vegő, előbb a gyermekversei­vel, aztán az ösz- szes nagy köteté­vel. Illyésért a vő­legényemmel úgy rajongtunk, hogy mindig felmen­tünk a Rózsa­dombra, és bá­multuk a Csejtei utcai háza kapu­ját, hogy hátha ki­lép rajta. Pilinsz- kyvel jóval ké­sőbb kerültem kapcsolatba, morálisan, etikailag ő az egyik eszményképem. Nemes Nagy Ágnes A fohász lámpaoltás után című versem egyik részletére („mint vasa­lópokróc szélén az ék ala kú égésnyom”) azt mondta, hogy igen, ilyen verset kell írni, tárgyak legyenek a verseimben, amik­ben az olvasó meg tud kapaszkodni. Vas Istvánnak egyik gyönyörű versére is utalok (Egy régi dal vissz­hangja), amelyikben ő visszatér a gyermek­korához és belevacog ebbe a hűségbe, ez az egyik legkedvesebb versem. Megidézem Yeatset is (akiről könyvet írtam), ő írta egyik versében, hogy „Nagy harag, kicsi tér, korcs lesz az ember”, ebben benne van az ír probléma, de benne van számomra a megcsonkított Magyarország problémája is, ennél zseniálisabban nem sűríthet egy problémát egyetlen sorba össze egy költő.- Gazdag műfordítói munkásságának egyik legiz­galmasabb szelete az észak-amerikai, brit, afrikai nonszensz versek magyar változatának elkészítése (Pompóné könyve). Mi az, ami ehhez a különleges verstípushoz vonzotta?- Olyan sötét, tragikus lényem van, meg az éle­temnek is (az íróinak és a magánnak is) voltak olyan nehéz szakaszai, hogy muszáj volt valami humoros dologban megfogódzkodnom. Már fiatal koromban nagy hatással volt rám Karinthy a Tanár úr kérem- mel és Kosztolányi a badarversekkel, aztán jöttek Örkény egypercesei - ezek is az élet tragikus oldalát fogják meg, csak kifordítják, csavarnak egyet rajta. Arra gondoltam, hátha tudnék én is valami hasonló­val foglalkozni. A modem humornak rengeteg felfe­dezetlen területe van, idesorolhatók a jellegzetes an­gol humor termékei is, például a nonszensz versek. Menedéknek nagyon jók ezek, amikor például vala­mi baj van az országban, akkor én leülök limericket fordítani.- Az elmúlt években az irodalom, a vers státusa elég sokat változott, hogyan látja a mai szerepét egy több évtizede alkotó?- Az ötvenes, hatvanas években kötelező volt a di­rekt politikai költészet, amitől alaposan meg is undo­rodtunk. Ami most van, az magánlíra, és nem baj hogy az, de talán nagyon félre vonul mindenki, talán nagyon a kertjeinket műveljük mindnyájan, én is le­ülök nonszensz verseket fordítani vagy limericket írni. Nem biztos, hogy jó ez, de mindig így van a történelemben és az irodalomban is, ha valamit nagyon túlhajtanak, akkor az egy idő után nem megy. Most nem lehet olyan verset írni példá­ul, amilyeneket Váci Mihály írt annak idején, most nem hat a mozgósító erő, most individu­alista világot élünk. Nem azt akarom mondani, hogy most jobb, mint akkor, csak az objektív helyzetet próbálom jellemezni. A magánvélemé­nyem szerint olyan transzcendens és metafizika mélységek vannak még feltáratlanul, hogy nem árt a versnek abba az irányba tapogatóznia, én ma­gam is erre törekszem. Elek Tibor Névjegy Gergely Ágnes költő, író, műfordító Született: Endrőd, 1933. október 5. Családi állapota: elvált Tanulmányok: ELTE BTK, magyar-angol szak, 1953-57. Életút: 1950-52-ig vas- és fémesztergályos tanuló, 1957-63-ig tanár, 1963-71-ig a rádió riportere, 1971 -74-ig az Élet és Irodalom rovatvezetője, 1974-77- ig a Szépirodalmi Kiadó szerkesztője, 1977-88-ig a Nagyvilág rovatvezetője, 1988. óta írásaiból él Elismerések: József Attila-díj (1977, 1987), DéryTibor- jutalom (1985), az Év Könyve-jutalom (1985), Füst Mi- lán-díj (1994), Salvatore Quasimodo-díj (1995), Kortárs- díj (1996), Getz-díj (1996), Déry Ubor-díj (1996), Kos- suth-díj (2000), a Soros-alapítvány alkotói díja (2000). Hobbi: zenehallgatás, magányos séta, klasszikus videofilmek „ Az endrődi barátaim nagyon fontosak nekem, sokat segítenek a versírásban, akkor is, ha nem tudják." Ez a miénk, vigyázzunk rá! hajrá arányos terület­Nézem a Gazdasági Minisztérium kimuta­tását arról, kinek, mennyi pénzt adtak az elmúlt másfél évben. Az összegzés a Szé- chenyi-terv fürdő- és strandfejlesztésre for­dított összegeit és a nyertes pályázatok te­rületi megoszlását tartalmazza: Az or­szágtérképre pillantva, azonnal Békést ke­resem, amely 35 nyertes pályázatával a megyék rangsorában a 12. helyen áll. So­vány vigasz, hogy az egész, román határ­hoz ragadt keleti rész - Szabolcstól hozzánkig - e tekintetben meglehetősen csehül áll. A támogatott fejlesztések szá­mát tekintve ••*.»*««*•**»*... Veszprém és Somogy me­gyék vezetik a mezőnyt. Nyo­mul tehát a *' gazdag Dunántúl fejlesztés. Még megrendítőbb a kép, ha a számok mögé nézünk. Legnagyobb, egymilliárd fo­rint körüli támogatást hat település kapott: Bük, Győr, Hajdúszoboszló, Mosonmagya­róvár, Sárvár és Visegrád. Ha véletlenül nem ismernék annyira nagyon a térképet, akkor lábjegyzetként hadd említsem meg, hogy közülük mindössze a szomszédvár Szoboszló fekszik az Alföldön, a többi oda­át, a Dunán túl. A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja keretében eddig 23,6 milliárdot osztottak szét, ennek egynegyedét az emlí­tett hat fürdőváros kapta. A maradék 17,6 milliárdon 756-an (347 ,,túloldali”, 394 ,,inneni”, 15 fővárosi) osztoztak, átlagban 23 millió forint jutott mindegyiküknek. Ha úgy nézzük, az ország településeinek egy­negyede kapott valamit - megkóstolta a Széchenyi-terv ízét. Ha meg másként vesz- szük - vagyis az adatok között bóklászunk -, azt látjuk, hogy az elöl járók még elő­rébb mentek, a hátul lévők pedig még hát­rább csúsztak. Területi kiegyenlítődésről tehát szó nincs. A magyar gazdaság ,, húzóágazatát”, a turizmust a jelek sze­rint állami segédlettel blokkolják a Bala­ton keleti sarkát érintő észak—déli vonal, nagyjából a Tatabáriya-Balatonaliga- Pécs,, függőleges” mentén. Hozzánk csak a mindenre elszántak, a kalandtúrára vá­gyók, a túlélő programokra áhítozók érkez­nek. Sovány vigasz, hogy ha egyszer ide­vergődnek, akkor általában vissza is jön­nek. Talán nem is annyira az egyre szépü­lő fürdőkért, hanem az alföldi táj szépségé­ért, a tiszta környezetért, a hangulatos kis­városokért, a jófajta kolbászért, a karcos pálinkáért, az itt élők legendás szívélyessé­géről. Fontos értékekért, amelyeken nem segít és nem ront semmiféle terv, se prog­ram. Ez a miénk, vigyázzunk rá! Árpási Zoltán Hírtéotéfél M A G Y A R tudománytár Magyar tudománytár. E címmel új könyvsorozatot indított a Magyar Tudo­mányos Akadémia Társadalomkutató Központja és a Kos­suth Kiadó. A három év alatt megjelenő hétkötetes kiadvány­füzér összegző átte­kintést ad Magyaror­szág ezredfordulós környezeti, természeti, ipari, mezőgaz­dasági, népességi és kulturális állapotá­ról. Az első kötet a Földről, vízről és leve­gőről szól. Az összefüggések felismeré­sét a legfrissebb kutatásokra alapozott, vüágos, közérthető szöveges összefogla­lók mellett statisztikai adatbázisok, ere­deti térképek és ábrák is segítik. SS ® ® ® Sí « « Matuzsálemek. Még nem érte el a vüág- városi rohanás és a stressz Japán déli szi­geteit: Kyushun és Okinawán mind töb­ben érik meg a 100. születésnapjukat. A Felkelő Nap Országában legalább 15 ezer, száz esztendősnél idősebb nő és férfi él a korának megfelelő jó erőben, egészség­ben. Az időskorúakról készített statiszti­ka élén a 114 éves Hongo Kamata asz- szony trónol, ő a vüág legidősebb polgá­ra. Áz eddigi csúcstartó, az amerikai Maude Farris-Luse ugyanis a minap el­hunyt: 115 esztendőt és 56 napot élt. Ja­pán legidősebb férfiúja Chuganji Yukichi: 113 évvel ezelőtt született. Tudósok ép­pen negyedszázad óta kutatják a hosszú élet titkát a távol-keleti szigetországnak ebben a térségében. Kiderült: az ott élők sokat mozognak, sok zöldséget, algát, ha­lat esznek, húst azonban alig; emellett nagyon erősek a családi kötelékek, a sze­retet, a gondoskodás egymásról. Chaplin. A filmtör­ténelem legendás alakjának filmjeit jövő tavasszal újra megjelentetik szá­mítógépen is le­játszható DVD-n. A nagyszabású vállal­kozás különlegessé­ge, hogy Chaplin 18 klasszikus, nagy filmje mellett most először tekinthet meg a nagyközönség mindeddig is­meretlennek számított ritkaságokat, így például bepillanthatunk a Chap- lin-filmek kulisszái mögé, személyes vonatkozású amatőr filmeket látha­tunk a nagy komikusról családja kö­rében. Chaplin gyerekei a Warner Brothers-szal és a francia MK2 céggel együtt dolgoznak az életmű kiadá­sán. Tojáspróba. Felhasználása előtt célsze­rű frissességi próbát végeznünk a tojás­sal. Az egészen friss tojás a vízzel telt edény aljára süllyed. A néhány napos a tompább felével kissé fölfelé néz. Föl­ütéssel is próbára tehető az ember egyik legalapvetőbb élelmiszere. Ha friss a to­jás, akkor a púposán ívelődő sárgája csaknem a sűrű fehérje közepén helyez­kedik el. Régebbi tojások fehérjéje fölhí­gul, cseppfolyóssá válik, a sárgája már äig emelkedik a fehérje fölé, és a két al­kotórész nem válik el élesen egymástól. A tojás tárolására nagy gondot kell for­dítani. Célszerű elkülöníteni a tojás- sal/tojásból készült élelmiszereket is. Tojásételek készítésekor különösen fon­tos a konyhai higiénia. Ha végeztünk a sütéssel, főzéssel, nagyon alaposan mo­sogassuk el az edényeket, eszközöket. Kopasz oroszlánok. Az állatok királyai kö­zött Kenyában egyre több a sörény nélküli, az ország legrégibb nemzeti parkjában, Tszavóban pedig im­már igazi turisztikai attrakció a mind na­gyobb számú kopasz oroszlán. A nemze­ti parkban élő mintegy háromszáz orosz­lán többsége már sörénytelen. A kenyai tudósok már négy esztendeje kutatják a szokatlan jelenség, a sörény nélküli oroszlán elszaporodásának okait. A.sö­rény kifejlődésének elmaradását éghajlati tényezőkkel magyarázzák. A hímoroszlá­nok ezen a vidéken a hőség és az eleség­hiány okozta stressz hatása alatt állnak. Feltehetően ez az oka annak, hogy nem növesztenek sörényt. A nyüt síkságon ta­nyázó oroszlánok közül a legtöbb kopasz, míg az árnyas bozótokban mozgó állatok túlnyomó többségének van sörénye. Jagger lovag. Várhatóan lovagi címet ajándékoz II. Erzsébet királynő Mick Jaggernek, a Rolling Stones együttes énekesének a zene területén végzett te­vékenyégéért. Az 58 éves Jagger nem az első zenész lesz már, aki megkapta a cí­met: a Beatles-tagok, Elton John és Cliff Richard is dicseked­het már a kitüntetés­sel. Hírek szerint a le­endő Sir Mick lovaggá ütését az egyik legnevesebb rajongójának számító Tony Blair miniszterelnök javasolta. A veterán rockért korábban még soha nem tüntet­ték ki a szex, a kábítószer és a rock and roll körül forgó életmódja miatt!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents