Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-14 / 137. szám

KÖRKÉP 2002. JÚNIUS 14., PÉNTEK - 5. OLDAL MEGYEI DIPLOMAÁTADÁS, (ö) A Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Intézete diplomás ápoló szakának hallgatói a júni­us 16-án 10 órakor kezdődő, nyilvános ünnepi tanácsülésen veszik át oklevelüket a gyulai városháza dísztermében. Meg­nyitót és köszöntőt dr. Köteles Lajos intézetigazgató mond, az ünnepi beszédet dr. Patay István főiskolai rektor tartja. Az új dip­lomásokat köszönti Danes Lász­ló polgármester, dr. Kovács Jó­zsef, a Pándy Kálmán megyei kórház főigazgató főorvosa és dr. Mihály András, a Szegedi Egyetem általános orvosi kará­nak professzora is. NYÁRI TÁBOR, (y) Tíz-tizen­nyolc éves, magyarországi és határon túli magyar származású fiataloknak rendez nyári tábort a debreceni Segítsd a gyermeket Alapítvány augusztus 15-e és 24-e között. Az angol, német és magyar nyelvoktatás mellett lo­vaglás, íjászat, tenisz, úszás, va­lamint kosárlabda várja a fiata­lokat. Az érdeklődők július 31- éig jelentkezhetnek az 52/347- 947-es vagy a 20/311-6133-es te­lefonszámon. ZÁRÓHANGVERSENY, (k) Jú­nius 16-án 18 órától Békéscsa­bán, az evangélikus kistemp- lomban az idei évad záróhang­versenyét adja a Békéscsabai Evangélikus Énekkar. A zene­szeretőknek bemutatják az el­múlt évek repertoárjából a legje­lentősebb műveket. ÚT AZ EGYÜTT FELÉ. (i) Az egészséges és fogyatékos fiata­lok egymáshoz közelítését, a másság elfogadását tűzte ki cél­jául az Út az együtt felé elneve­zésű program. Ennek a kezde­ményezésnek a keretében a körösladányi Tüköry Lajos Álta­lános Iskola gyógypedagógiai ta­gozata, néhány egészséges gye­rekkel kiegészülve, a napokban Boldogkőváraljára kirándul. A célra az Ifjúsági és Sportminisz­térium pályázatán nyert pénzt az iskola, az utat a ladányi ön- kormányzat is támogatja. NYÍLT NAP. (1) A Dél-békési Önkormányzatok Egyesülete ma negyedik alkalommal rende­zi meg a térség idegenforgalmi programjához kapcsolódó nyílt napot a civil közösségek és vál­lalkozók számára. A résztvevők megnézik a mezőkovácsházi Babó-majort, majd látogatást tesznek Nagybánhegyesen, a Csizmadia Lászlóék által üze­meltetett falusi szálláshelyen, il­letve Horváth Zoltán festőmű­vész műtermében. Ezután a he­lyi vadásztársaság életével is­merkednek, majd a napot a ter­málfürdőben beszélgetéssel és fürdőzéssel zárják. Indulás 10.45-kor a mezőkovácsházi polgármesteri hivatal elől. MEGSZÉPÜLT, (r) Felújították Békésszentandráson a Szent Er­zsébet úti kisóvoda külső hom­lokzatát. A belvízkárnak immár nincs nyoma az épületen. Ko­rábban a fűtéskorszerűsítés is megtörtént. E munkálatok ösz- szesen mintegy négymillió fo­rintba kerültek. LÁNGOLÓ TETŐ. (k) Egy lakóépület tetőterében keletkezett tűz tegnap Sarkadon. A Petőfi utca egyik 18X5 méter alapterületű házának tetőzete teljes terjedelmében égett. A két gép- járműfecskendővel és egy vízszállító járművel helyszínre érkezett gyulai, illetve egy gépjárműfecskendővel vo­nuló békéscsabai tűzoltók 15.55-re el is oltották a tüzet, melynek keletke­zési okát, s a kár nagyságát még vizs­gálják. ■ „A DEMOKRÁCIÁT AZ EM­BER IGAZSÁGÉRZETE TE­SZI LEHETŐVÉ, DE AZ IGAZSÁGTALANSÁGRA VA­LÓ HAJLAMA TESZI SZÜK­SÉGESSÉ.” (Reinhold Niebuhr) Disznó nehéz ügyek! (Folytatás az 1. oldalról) Mégis sokan felhagynak az ottho­ni disznótartással, megcsappant a kocatartási kedv, s ez bizony rossz jel. — Ennek ellenére arra követ­keztetek a szavaiból, hogy az önök kft.-jét a mostani sertésvál­ság sem fogja megrendíteni.- Számunkra az jelent bizton­ságot, hogy a kft. szorosan kap­csolódik a HAGE-integrációhoz, ennek keretében a takarmányt a Kábái Táp- és Takarmányforgal­mazó Részvénytársaságtól szerez­zük be, a hízósertéseket pedig el­sősorban a szintén HAGE- vertikumhoz kapcsolódó Gyulai Húskombinát Rt.-nek értékesítjük. A képződött nyereség, valamint a kedvező támogatási feltételek le­hetővé tették 140 millió forint érté­kű beruházás megvalósítását a két sertéstelepen. Ez és a magas érté­kesítési átlagár — további egyéb kedvező hatások mellett — azt eredményezte, hogy tavaly a kft. adózás előtü eredménye 75 millió 144 ezer, a mérleg szerinti pedig 64 millió 528 ezer forint volt.- Mi szerepel a 2002. évi terv­ben? — Háromszázhuszonnégy fo­rintos kilogrammonkénti átlagár ral egymilliárd fölötti árbevételt, illetve 60 millió körüli adózott eredményt terveztünk. Figyelem­be véve a mostani 260 forint körü­li átlagárat, illetve az idei esztendő eddigi átlagárait és a támogatást is, nullán vagyunk. A tavalyi ki­magasló eredményt az idén nagy valószínűséggel nem sikerül meg­ismételnünk. Az első hónapokra a drasztikusan csökkenő sertésárak voltak jellemzőek, május elején a tőkesertés átlagára 100 Ft/kg-mal kevesebb, mint az előző év hason­ló időszakában. A termelési költ­ségek viszont nem csökkentek, te­hát a megközelítően 300 Ft/kg körüli élősúly-önköltséget a jelen­legi, kb. 260-270 forintos átlagár nem fedezi. Pedig a minőségügyi rendszerek, az ISO 9001:2000 és az ISO 14001 kiépítése, amelyet 2001-ben elkezdtünk, további fel­adatok elé állítja a kft.-t és további jelentős erőforrásokat igényel — mondja Kerekes Györgyné. Zsurzs Lászlóéknak húsz serté­se vár szállításra, egy hónap múl­va további ötven éri el a kis súlyt. A télen építettek egy kisebb, ket­tős célt szolgáló hizlaldát: télen juhokat elletnek benne, két téli időszak között pedig ötven-hat- van hízó felnevelésére használ­nák. Ebből és a már meglévő épü­letekből évente mintegy kétszáz hízót tudnának kibocsátani. — Nagyon meggondolandó, hogy fejlesszen-e az ember. A ser­téstartás sohasem kecsegtetett nagy haszonnal. A gazda úgy fogja fel, hogy apránként fektetí be a pénzét, s egyben kapja vissza. Ez a mostani helyzet azonban borzasz­tó. Tíz-üzenegy ezer forintért lehe­tett malacot kapni, s a kész hízót 230-240 forintért viszik a kisterme­lőtől. Pedig a tartás költségei is fel­fele mennek. Ha a takarmány ol­csó, az nem tükröződik a táp árá­ban. Bezzeg, ha drágul az árpa, a kukorica, napról napra emelik a táp árát. Mi éppen ezért csak kiegészí­tőket veszünk, azokat keverjük sa­ját recept alapján az alaptakar­mányhoz. Háromszázhúsz forintos felvásárlási ár esetén számolhat­nánk némi haszonnal, ugyanis - a drága malacár miatt — a mi önkölt­ségünk is közelíti a kilogrammon­kénti 300 forintot. Anyakocákat is kellene tartanunk ahhoz, hogy csökkentsük az önköltséget. De hát az újabb befektetést igényelne! - mondja Zsurzsné. ménesi györgy A magyar húsipar értéket akar eladni Az élősertés kivitelének támogatása eddig is alkalmazott módszer volt olyankor, amikor a külföldi piac — főként Romá­nia és Horvátország — igényelte az élőállatot — mondta el Zám András, a Gyulai Húskombinát Rt. vezérigazgatója, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökségi tagja. Most Európa- szerte alacsonyak az élősertés-felvásárlási árak. Gyula- Egész Európában rendkívül alacsonyak az élősertésárak, kilo­grammonként 250 forint körüli az ár. Egy Dániából most hazaér­kezett szakember mondta, hogy ott 230 forintot ér a'kilónkénti ár- kezdte Zám András. - A ma­gyar exportőröknek, köztük a Gyulai Húskombinátnak azokkal a húsokkal kell verse­nyeznie Európában, de Japánban is, ame­lyeket ilyen áron vásá­rolnak meg és dolgoz­nak fel a kinti húsipari cégek. Bármennyire takarékosan dolgo­zunk mi, és akármeny- nyire alacsonyabb itt a munkabér (ezek költ­ségelőnyt jelentenek) de messze nem korrigálják azt az alacsony élősertésárat, ami Euró­pában van. Ahhoz képest a ma­gyar 250-280 forintos ár is sok. A termelők évek óta közlik az ön­költségeiket, amelyek rendszere­sen jóval magasabbak, mint ahogy a sertéshúsokat a világpia­con el lehetne helyezni. Ennek következtében az önköltségi vagy az efölötti árak megjelennek a va­lóságban — ahogyan az elmúlt év­ben szinte végig magas árak vol­tak -, a húspiacokat elveszítjük és az áru, a termékek a belföldi piacokra zúdulnak. Belföldön az árak csökkenni kezdenek az egy­mással versengés következtében, és a húsipar is veszteséges. Ma érezhetően az egész húsiparban nagyon rosszak a nyereségpozíci­ók. így a húsipar irányítói is el­mondhatnák, hogy ilyen önkölt­ség mellett, mint amilyen áron sertést kellene vásárolni, verseny- képtelenek vagyunk a piacon.- Milyen helyzetet teremtene, ha a tervezett rendelet szerinti élő­állat-kivitelt támogatnák? — Az intézkedés várható hatá­sa, hogy „leszippantja” azt a na­gyon kevés kínálatot, ami ma Magyarországon van, és az ára­kat alacsonyan tartja. Ha keve­sebb lesz a sertés, mint ameny- nyit vágnának a magyar vágóhi­dak, akkor a belföldi felvásárlók — így a Gyulai Húskombinát is — magasabb felvásárlási árat lesz­nek kénytelenek fizetni. Emiatt a belföldi húsárak újra emelked­nek, valószínűsíthetően ismét csökken a fogyasztás. Más húsok fogyasztása - főként a baromfié - megnő. Az egész problémát csak nagyon rövid időre tudná a rendelkezés megoldani. Nem tartom jó intézkedésnek, helye­sebb lenne az egyeztetés a piac szereplőivel. Amennyiben a fő kérdés — melyet évek óta mon­dunk -, hogy a magyarországi húskészítmények exportjának problémája nincs megoldva, ak­kor az országban húsipari előre­lépésről, fejlődésről nem lehet beszélni. Senki nem tekintheti megoldásnak, hogy Magyaror­szág a környező országoknak élősertést állítson elő! Mi nem élősertést, nyersanyagot akarunk eladni, hanem élő­munkát, magyar mun­kát, hozzáadott érté­ket. Ezt Románia job­ban tudja mint mi, hi­szen az élősertés-bevi­telt nem sújtják vám­mal, de a késztermék­bevitelt igen. Az el­múlt tíz év, de lehet még hosz- szabb idő, arról szólt, hogy ál­landóan az export versenyké­pességünk problémáját és meg­oldását kerestük. Mégis ott tar­tunk, hogyha megnézzük a '90- es évek magyar sertésállományát és a mostanit, az közel a felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy több tízezer embernek szűnt meg a munkája a magyar hús­iparban, a mezőgazdaságban - jellemezte a jelent a vezérigazga­tó. (További információk a 8. ol­dalon.) SZŐKE MARGIT Így lehetne segíteni- Össze kellene vetni a hazai gabonatermelő­potenciált, annak az exportlehetőségét - ami szintén korlátozott a magyarországi sertés- és marhahústermelési lehetőségeket, azok ex­portlehetőségeit, és akkor ki lehetne alakítani egy olyan, többé-kevésbé szabályozott piacot, melyből ki lehet zárni az ellentétes folyamatokat- mondta Zám András. Harminc magyarigazolvány A származásukat szeretnék hangsúlyozni Békéscsaba nyolc testvérvárosa közül három delegáció látogatta meg a Csabai Vá­sárt. A Lengyelországból, Jugoszláviából és Romániából érkezetteket Pap János pol­gármester is fogadta. Pop György, a Belé­nyes és környéke Romániai Magyar De­mokratikus Szövetség (RMDSZ) elnöke harminc magyarigazolvánnyal tért haza. _____ Békéscsaba _____ Ha rminc magyarigazolványt visz át a határon Pop György, hogy a belényesi lakosoknak ne kelljen utaznia érte. Grósz György, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Kisebbségi Önkor­mányzatának elnöke elmondta, kevesebben je­lentkeznek a magyarigazolványokért, mint vár­ták. A papírt sokszor olyanok váltják ki, akik so­ha nem jönnek Magyarországra, csak a szárma­zásukat szeretnék hangsúlyozni. A romániai magyar fiatalok egy része szívesen költözne Ma­gyarországra a magasabb életszínvonal és a munkalehetőség miatt, bár az iroda nem sok jó­val kecsegteti a vállalkozó szelleműeket, mivel a határon túliak csak speciális munkakörökben találnak állást hazánkban. F. 0. K. Pop György a harminc magyarigazolvány egyikével. Az igazolvánnyal Magyarországon többek között utazási kedvezményt vehetnek igénybe a tulajdonosok d-fotó: kovács ERZSÉBET VÉLEMÉNY NIEDZIELSKY KATALIN Magyarul, pontosan, szépen! Nemzetközi felmérések mutatják, hogy a magyar diákok szövegér­tési képessége és matematikai teljesítménye messze elmarad az át­lagtól. A hazai vizsgálatok is lesújtó képet festenek; a szakiskolák legfrissebb adatai szerint a diákok több mint fele megbukik leg­alább egy tantárgyból. Szomorú tapasztalat, hogy a gyerekek nem szeretnek olvasni, nem tudnak helyesen írni, s miközben a tanítók, tanárok az idő és a követelmény szorításában igyekeznek minél több lexikális adatot, nevet, számot betölteni a fejükbe, nem „kezelik” a baj gyökerét. Mert mindennek az alapja a magyar nyelv ismerete, helyes alkalmazá­sa; e nélkül nem lehet megérteni sem a szépirodalmat, sem a mate­matikát, és fölösleges erőltetni az idegen nyelveket is. Nemrégiben középiskolás dol­gozatokat értékeltem, és megdöb­bentett az írásművek nyelve, stílusa, a gondozatlanság, a felületes­ség. Szakirányultságtól, tartalomtól, a téma feldolgozásának minő­ségétől és az összegyűjtött adathalmaz valamilyen rendszerezésre irányuló próbálkozásától eltekintve, magyarból nehéz lett volna jó jegyet adni. Alapvető helyesírási hibák - általános iskola, alsó ta­gozati tananyag! —, nevek, idegen szavak pontatlanul, rossz szó­rend, ismétlések, felületesség, pongyolaság. Az újságírói szakzsar­gonban azt mondjuk: nincs megírva, legfeljebb leírva. Ami a be­szélt nyelvben még megfelel, nem bántja a fülünket, írott szöveg­ben már nem megy. Szó elszáll, írás megmarad. Akár dolgozat, újságcikk, szépirodalom, levél vagy hivatalos be­advány, a szövegnek minimum helyesnek, pontosnak kell lennie, még jobb, ha választékos, élvezetes is. A szerző legyen igényes, tudja, hogy csak rendes munkát adhat ki a kezéből! Ezt az iskolá­ban kell megtanítani, de nem érettségikor, minél előbb! Sokat se­gíthet vagy ronthat a szülői ház, a sajtó, az internet, a hivatalos ki­adványok - bár sajnos ezek sem mindig járnak elöl a jó példával... Szó elszáll, írás megmarad. Körbekerítik a városi piacot Háborognak a gyulaiak, az építkezés miatt lépni is alig lehet az amúgy is szűkös vá­rosi piacon. A piac látogatott­sága a jó idő beálltával na­gyobb, így nem értik, miért most folyik a körbekerítése? Gyula A piaci beruházás kivitelezésére pályázatot írt ki a Gyulai Város­gazdálkodási Igazgatóság - tud­tuk meg Bengery Zsolt műszaki vezetőtől. A közbeszerzési bi­zottság a pályázatok közül a gyu­lai vállalkozóét, Rotyis Istvánét fogadta el. A vállalkozó a szerző­dés szerint a munkálatokat ápri­lis elején elkezdte. Az építési szerződés szerint a beruházást május 31-én kell(ett volna) átad­nia, ezt követően késedelmi köt­bért kell fizetnie. A késedelmi kötbér fizetése június elsejétől életbe lépett és mindaddig tart, amíg a vállalkozó a munkát be nem fejezi. — Érezzük, hogy a csúszás a piac működését zavarja, a mi­előbbi befejezésért ténykedik a kivitelező és a beruházást lebo­nyolító városgazdálkodási igaz­gatóság - mondta Bengery Zsolt. A beruházás a létesítmény körbe­kerítését jelenti, amely zárt piac­ként működik majd. Ezentúl reg­gel nyitják és este zárják a piacot, ahová ekkortól senki nem mehet be, így a vagyonvédelem bizton­ságosabb lesz és azok a rongálá­sok, melyek a piac működését zavarták, vélhetően megszűnnek majd. Számtalanszor leverték például a hangosító berendezést. A 300 métert meghaladó kerítés- építésre 12 millió forintot költ a városgazdálkodási igazgatóság.- A beruházást nem lehetett hamarább indítani, meg kellett várni a 2002-es költségvetés elfo­gadását, ezután azonnal kiírtuk a pályázatot. Az április elsejei kez­dés nemcsak pénzügyi oldalról volt indokolt, hanem műszakilag is. Márciusban még bizonytalan, fagy-e vagy sem, így az alapozást lehet, de ha nem nagyon szüksé­ges, nem szorít a határidő, nem indokolt elkezdeni. Két hónap alatt, úgy gondoltuk, a munka befejezhető — összegezte a város­gazdálkodási igazgatóság műsza­ki vezetője. SZ.M. f A ^Bíkís Megyei kífoisdtU ] /\ntit elvárunk: 0 felsőfokú végzettség 0 kereskedelemien szerzett tapasztalat 0 vezetői hajlata, tain. 2 év vezetői gyakorlat 0 feddhetetlen jellem 0 eredményorientáltság 0 innovatív, fejlődésre, folyamatos tanulásra való készség 0 angol nyelvismeret. /4Mit kínálunk: 0 kulturált munkahely 0 versenyképes jövedelem 0 szolgálati autó. ds egy jó csapat várja Ont! Ha felkeltettük érdeklődését, pályázatát küldje dr. Mester László részére. CÍMÜNK: Ford Hovány, § 6000 Kecskemét, Szt. László krt. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents