Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-10 / 133. szám

KULT Ú R A 2002. JÚNIUS 10., HÉTFŐ - 7. OLDAL Gyermeknevek a játszótéri fákon Az újtelepiek magukénak érzik városrészüket Hetven gyermek neve szerepel azon a száz Ián, amit a közelmúltban Szeghalom-Újtelep játszóterén ültettek el. A napokban pedig ezen a helyszínen nagyszabású gyermeknapot ren­deztek, ahol nemcsak a legkisebbek, hanem teljes családok jelentek meg. Mindezek az események annak a jeles programsorozatnak a keretében zajlanak, amelyet e városrész fel- emelkedéséért a Közösen az Újtelepért Köz­hasznú Egyesület indított el. Szeghalom-Újtelep A szeghalom-újtelepi játszótér folyamatosan bő­vül. A Közösen az Újtelepért Közhasznú Egyesü­let tagjai remek kapcsolatot ápolnak az ezen a városrészen műkö­dő óvodával, iskolá­val, így a különböző programok, rendez­vények szervezésé­be ezek az oktatási rendezvények is je­lentősen segítenek, s az ott élő emberek is tettre készek. A késő ősszel tör­tént faültetés is tár­sadalmi munkában valósult meg, amiben gyerekek és felnőttek egy­aránt kivették részüket. A faültetésben közremű­ködő gyerekek nevét egy táblára írták, s arra a fá­ra akasztották, amelynek elültetésében az adott gyermek közreműködött. Előfordult, hogy egy- egy gyermek több faültetésnél is segített, így az ő nevük akár három-négy fára is felkerülhetett. A Közösen az Újtelepért Közhasznú Egyesület azért döntött az ősszel úgy, hogy a fákat a gyere­kek nevével jelöljék meg, mert ezáltal a gyerme­kek sokkal lelkesebben ápolják azokat. A faülte­tés mindig a jövőnek szól. A fa névadója több tíz év múlva, majdani családjával, lelkesen kereshe­ti majd fel azt a csemetét, amelyen jelenleg kis tábla hirdeti a nevét. Persze a játszóteret - amelynek megvalósítá­sát 1 millió 150 ezer forinttal támogatta az Ifjúsá­gi és Sportminisztérium - már most is nagy lel­kesedéssel használják az újtelepiek. A Közösen az Újtelepért Közhasznú Egyesület az újtelepi óvoda és iskola pe­dagógusaival közö­sen a napokban nagyszabású gyer­meknapot rendezett ezen a korábban hátrányos helyzetű városrészen. A gye­rekek és a szülők közösen vettek részt az ügyességi vetél­kedőkön és egyéb szórakoztató ren­dezvényeken. A vállalkozók pedig különböző felajánlásokkal járultak hozzá az esemény sike­réhez. MAGYARI BARNA Belülről jött a kezdeményezés A Közösen az Újtelepért Közhasznú Egyesület 2000 decemberében jött létre a városrész fel­emelkedéséért, közterületeinek rendezéséért, a társadalmi élet felpezsdítéséért. Az egyesü­letet az ott élők hozták létre, így az egy belül­ről jövő kezdeményezés, amely hatékonyab­bá, eredményesebbé teszi a munkát. Az aktív egyesület elnöke Mészáros Béla, titkára Csák Gyula. In favorem urbis nostrae-díj Győri Gábornak A tavalyi első díjazottak Koszorús Oszkár és Pechan Zoltán Az In Favorem Urbis Nostrae Egyesület az elmúlt évben alakult meg Orosházán. A civil szervezet díjat alapított, amivel azokat az orosházi, Orosházához kötődő jeles személyeket tüntetik ki, akik, mint ahogy az egyesület, illetve a díj neve is jelzi, sokat tettek, tesznek a települé­sért. Orosháza Az idei díjátadó ünnepséget jú­nius 6-án este rendezték az Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium dísztermében. Az egyesület elnöke, Ollár Tamás ünnepi beszédében emlékezte­tett arra, hogy tavaly első ízben adták át a kitüntetést. A 2001- es díjazottak, Koszorús Oszkár helytörténész és Pechan Zoltán zenepedagógus, kórusvezető, a zeneiskola volt igazgatója, a felnövekvő nemzedéknek pél­dát mutatnak tevékenységük­kel. A fiatalokat soraiba tömö­rítő egyesület elnöke beszédé­ben megemlékezett a trianoni békeszerződésről is. - A tria­noni szerződés a nemzetet sza­kította szét, egyes külföldi tör­ténészek szerint Magyarorszá­got 1920-ban nem megbüntet­ték, hanem meggyilkolták a diktátummal. Az In favorem urbis nostrae- díjat az egyesület idén Győri Gá­bor evangélikus lelkésznek ítélte oda, aki 1987-től 1998-ig teljesí­tett szolgálatot Orosházán. Győri Gábor mindig nyitott volt a fiata­lok felé, támogatásával indultak el az ökumenikus ifjúsági isten­tiszteletek a városban. Számos más érdeme mellett az egyesület tagjai megemlítették, hogy Győri Gábor irányításával indult Oros­házán útjára a regionális kántor­képzés is. Győri Gábor jelenleg a pest- szenüőrinci evangélikus gyüleke­zet lelkésze. kovács erika Végvári fegyverek a kastélyban Költözött az Orlai Petries Soma helytörténeti gyűjtemény A közelmúltban új helyre, a város központjában lévő, az egykori, a XVIII. század végén épült Wenckheim— Fejérváry-kastélyba költözött az Orlai Petries Soma hely- történeti gyűjtemény. nyező nemzetek katonáinak fegy­verzetéről, összehasonlítva vagy éppenséggel különbséget téve kö­zöttük, laemelve sajátosságukat.- A kastélyba költözött gyűjte­mény augusztusban újabb kiállí­tással bővül. A mostani tárlat szeptember végéig - az új tanév­ben a történelemórákat is hivatott segíteni - várja az érdeklődőket - mondta Csete Gyula, gyűjte­mény-igazgató. ________JSZ) Fe lvételünkön Kotnyek István nagykanizsai festőművész (balról) kiállításán Várkonyi János és Lonovics László Fesztivál Rippl-Rónait követve Lonovics László és Várkonyi János Kaposvár vendége volt Kaposvár, Rippl-Rónai és Vaszary szülővárosa május végén második alkalommal rendezte meg a Festők városa című han­gulatfesztivált. A képző- és iparművészek háromnapos talál­kozójára meghívást kapott Békéscsaba is: Lonovics László grafikus- és festőművész, a Békéstáji Művészeti Társaság el­nöke, valamint Várkonyi János festőművész vett részt a kiál­lításokból, utcai bemutatkozásokból és mulatságos szabadté­ri programokból álló rendezvénysorozaton. Békéscsaba A feszüvál idején Kaposváron - a Rippl-Rónai által meghonosított, franciás könnyedségű légkört fel­idézve - benépesültek a terek és az utcák. A művészek a járókelők között dolgoztak, a kávéházi tera­szokon írókkal, költőkkel talál­kozhattak az érdeklődők. Arc­képrajzolók, fotográfusok örökí­tették meg az emberek portréit. Térzene szólt és kintornás szóra­koztatta a közönséget. A fiatal kortárs képzőművészek kiállítá­sai és utcai bemutatkozásai, jel­mezes életképek és felvonulás idézte a századforduló békebeli hangulatát.- A Festők városa fesztivált először tavaly, Rippl-Rónai József festőművész születésének 140. évfordulójára rendezték meg, a program akkor olyan nagy siker­rel elevenítette fel a festőóriás alakját, művészetét, hogy az idén ismét megrendezték — mondta Lonovics László. - Ez a fesztivál azért is nagyon hasznos, mert a „zárt” kiállításokra biztos nem jönne be annyi látogató, kint az utcán viszont találkozhatnak a festőkkel és a képekkel. Jól érvé­nyesült a program célja, hogy ki­tágítsák a kiállítótermek falait, ki­vigyék az emberek közé a művé­szeket és alkotásaikat, alkalmat teremtsenek a hangulatos beszél­getésekre.- Három napig a város a mű­vészetért égett - fűzte hozzá Várkonyi János. - A művészek­nek fontos az egyéni lehetőség a bemutatkozásra, illetve a szakmai kapcsolatteremtés is, amire alkalmat adnak a beszél­getések. Az idei rendezvény mottója így szólt: Meghökkentő és mulatsá­gos, ennek jegyében jelentek meg a különféle technikák az utcatár­latokon, a grafitifalon és a jelme­zes felvonuláson. A programok közül kiemelkedett a Vaszary Já­nos emlékkiállítás, illetve a Ma­gyar groteszk országos képző-, iparművészeti és fotópályázat, ki­állítás a Vaszary képtárban. Érde­kességnek számított az osztrák Klimt és Schile, a bécsi szecesszió két híres képviselőjének fakszi­mile kiadású rajzaiból rendezett tárlat. Számos kiállítóhelyen üveg- és textilművészek, kerami­kusok, szobrászok munkáit lát­hatta a közönség. A meghívottak hét-hét képet vittek kiállítani, festményeket és grafikákat, amelyeket a MTESZ- székház különtermében láthattak az érdeklődők. NIEDZIELSKY KATALIN Érthetetlen múzeumi elutasítás A minisztérium hívta meg a pályázókat A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot írt ki, a részvétel érdekében megkereste a gyulai önkormányza­tot. A város mégis elutasító határozatot kapott, holott az elő­zetesen megbeszélt vármúzeumi fejlesztésért pályáztak. Gyula Danes László polgármester el­mondta, az önkormányzatot az­zal keresték meg, hogy vegyenek részt a pályázaton, amely a mú­zeumok fejlesztését szolgálja. Olyan fejlesztések támogatását, amelyek a látogatói élmény kitel­jesítését jelentik magasabb szín­vonalú szolgáltatás nyújtásával. Az önkormányzat felvette a kap­csolatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával azért, hogy mennyiben gátja a pályáza­ton részvételnek a várban jelen­leg nem működő múzeum ténye. A vármúzeum közel tíz éve nem fogadja a látogatókat, de a közel­jövőben készülnek megújítására és megnyitására. A válasz szerint, noha nem működik a vármúze­um, ennek ellenére részt vehet­nek a pályázaton, hiszen Gyulá­nak van projektje arról, hogy a múzeum mit mutat be majd és milyen fejlesztések szükségesek ehhez. Az önkormányzat öröm­mel vett részt a közel tízmillió fo­rintot jelentő pályázaton. A pol­gármester a napokban kapta meg a levelet, melyben az állt, hogy az önkormányzat forráshiány miatt nem nyert a pályázaton, melyre meghívták őket. Meghatározott összegre lehetett pályázni, a mi­nisztérium hívta meg a pályázó­kat, így forráshiányra hivatkozni csak úgy lehet, ha a teljes össze­get elvonták - vélekedett a pol­gármester _______________SZ.M. Az ünnepi könyvhét második gyulai rendezvényén, a Mo- gyoróssy János Könyvtárban Krasznahorkai Géza könyv­tárigazgató emlékeztetett: Supka Magdolna művészet- történész édesapja indította útjára több mint 70 éve a könyv ünnepét. Gyula Supka Magdolna hangját — beteg­sége miatt - tavaly hallhattuk magnófelvételről Gyulán, amikor Koszta Rozália festőművész em­léktábláját avatták október végén Béke sugárúti házán. Koszta Ro­zália alapító elnöke volt a táblát állító egyik civil szervezetnek, a Gyulai Művészek Társaságának. Krasznahorkai Géza a szerda esti könyvheti rendezvényükön el­mondta, Koszta Rozália halálával a társaság már nem működött úgy, mint a festőművész életé­ben. Ezért Szabó Jenő építésszel arra a gondolatra jutottak, hogy kezdeményezik a társaság újjáa­Koszta Rozália az USA-ba küldte leveleit Koszta Rozália nemcsak felesége, de alkotó­társa is volt a ma már Amerikában élő Hajdik Antalnak (archív fotó) lakítását Gyulai Művészek és Mű­vészetbarátok Társasága néven, így a művészetkedvelők is tagjai lehetnek a társaságnak. Az alaku­ló közgyűlést a tervek szerint őszre hívják össze. A könyvtár­Virtuális kiállítás Hajdik Antal festőművész alkotásaiból igazgató jelezte, azoknak is emlé­ket kellene állítaniuk, akik nem hagytak könyvet, festményt ma­guk után, hanem önmaguk, fel- készültségük jelentett sokat a vá­ros életében. Koszta Rozáliához kapcsoló­dott a szerdai rendezvény oly módon is, hogy virtuális kiállí­tást nyitottak meg Hajdik Antal festőművész alkotásaiból. Hajdik Antal Gyulán élt, ma pe­dig már az Amerikai Egyesült Ál­lamokban. Még főiskolásként kötött házasságot Koszta Rozáli­ával, akivel 1957-ben Gyulán te­lepedtek le. Hajdik Antal 1960- ban vált el Koszta Rozáliától, 1963-ban újranősült, feleségével telepedett le 1968-ban az USA- ban. Durkó Károly, a Duna Tele­vízió felelős szerkesztője Gábor Ágnessel, a VirtuArtNet vezető­jével megismerkedve vette fel a kapcsolatot Hajdik Antallal. A festőművész jelezte, az 1960— 70-es években Koszta Rozáliától kapott leveleit szeretné Magyar- országra juttatni, ami megalapozná egy Koszta-monográfia meg­születését. Hajdik Antal úgy gondolta, hogy a le­velek méltó helyen Gyu­lán lennének. A 110 le­vélből, képeslapból, fo­tóból álló ajándék átadá­sára Durkó Károlyt kérte fel. A kortörténeti doku­mentumokat a Mogyoróssy Já­nos Könyvtárban őrzik tovább. Az esten Morár Ildikó Koszta Ro­zália 1968-ban kelt leveleit olvas­ta fel, melyek Hajdik Antalhoz és feleségéhez szóltak. A korabe­li művészeti élet, a kor jellegze­tességei, a személyes ismeretsé­gek rajzolódnak ki bennük. Gábor Ágnes talán a megyében is eddig egyedülálló virtuális kiál­lítást nyitott meg a könyvtárban Hajdik-képek A festőművész stílusa az USA-ban nagy át­alakuláson ment át. Az utóbbi évtizedekben főleg poligonális formájú képeket festett. A művész meggyőződése, hogy az élénk, tisz­ta színű, szokatlan alakú képei összhangban vannak a modem építészettel és belső ter­vezéssel. Hajdik Antal korai és mai művé­szetéből. Elmondta, az internetes galériájuk 1998-ban alakult, egy­részt bemutatják a kortárs ma­gyar művészek alkotásait, de a kezdetektől hangsúlyt fektetnek a kiállítások szervezésére is. Olyan művészeknek is szerveznek vir­tuális kiállítást, akik a világ más pontjain élnek vagy már nincse­nek az élők sorában. Az utolsó ki­állításuk a Hajdik-tárlat. Hajdik Antal Amerikában ké­szült képei más stílust képviselnek, mint a ko­raiak. Jellemzőek lettek a leegyszerűsített for­mák, a kép kilépése a négyszögből. A korai festmények, grafikák képeit a Hajdik család bocsátotta rendelkezé­sükre, illetve Durkó Károly készítette Gyulán. Gábor Ágnes elmondta, Hajdik Antal és Koszta Rozália együtt indultak festői pályájukon. Koszta Rozália nemcsak felesége volt, hanem al­kotótársa is. SZŐKE MARGIT fe ból címmel nyitották meg. A tár­latot, melyen a korabeli fegyverek széles körét láthatja a közönség, dr. Németh Csaba, a Békés Me­gyei Múzeumi Szervezet történe­ti osztályának vezetője nyitotta meg. Szólt a különféle korok, kör­Mezőberény A kastélyban az első kiállítást múlt hét közepén a gyulai Erkel Ferenc Múzeum fegyvergyűjte­ményének válogatásából A végvá­ri fegyverek a XVI-XVII1. század-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents