Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-27 / 121. szám

6. OLDAL — 2002. MÁJUS 27., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Piacmegtartó beruházások A kukoricabogár miatt a ,,hibrid” nem termeszthető monokultúrában A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. saját erőből, hitelből és pályázati forrásokból mintegy egymilliárd forintos beruházást kíván végrehajtani három év alatt — adtuk hírül a közelmúlt­ban. Mezőhegyes legjelentősebb üzletágát, a vetőmagtermesz­tést érintő tervekről Spániel József vezérigazgató-helyettestől (képünkön) kértünk tájékoztatást. s ezekkel a korábbinál korszerűbb vetéstechno­lógiát tu­dunk megva­lósítani. Mint ismere­Mezöhegyes Spániel József elmondta, hogy az elmúlt években stabilizálódott Mezőhegyes szerepe a vetőmagpi­acon. A fejlesztések elsősorban ar­ra irányulnak, hogy a ménesbirtok megtarthassa a nagyon kemény munkával megszerzett piacait.- Úgy gondoljuk, hogy az üze­mi feldolgozókapacitást illetően közelítünk teljesítőképességünk maximumához. A vetőmagter­mesztő területeink minimális mértékben még növekedhetnek a külső partneri kör bővítésével.- Konkrétan milyen területe­ken lesznek fejlesztések?- A szántóföldön elindult a gépfejlesztés, megtörtént az új, Opüma vetőgépek megvásárlása, tes, egy ma- ™ gas termelési szintről csak nagyon pontos, na­gyon aprólékos technológia alkal­mazásával lehetséges továbblép­ni. Egyenletes vetésmélység, egyenletes tőeloszlás, biztonsá­gos hektáronkénti növényszám: mindezek nagymértékben függe­nek a vetőgépektől. A másik szántóföldi fejlesztés az öntözhe­tő területek növelését szolgálja. A 2000-es év nagy tanulsága az, hogy nem tudtuk maradéktalanul pótolni a csapadékhiányt, igaz ebben az évben szinte sivatagi körülmények uralkodtak. S most itt van az újabb aszályos időszak. Nem kétséges hát, hogy jelentős mértékben kell növelnünk az ön­tözőkapacitást, illetve az öntöz­hető területeket. A terület növelé-- sét egy új veszélyforrásnak, a ku­koricabogárnak a megjelenése is indokolja: a bogár ellen egyetlen védekezés az, ha nem vetünk ku­koricát kukorica után.- A feldolgozó üzemet hogyan érinti a program?- Új, az eddigiekhez képest másfajta technológiával dolgozó csőtörő gépeket vásárolunk. Ed­dig a fosztás a szántóföldön, az utófosztás pedig benn az üzem­ben történt. Ennek az volt a hátrá­nya, hogy a betakarítás vége felé, illetve száraz ősz esetén igen ala­csony a kukorica szemnedves- ség-tartalma, könnyebben mor­zsolódik, nagy a szemveszteség. Az új típusú csőtörőgépek nem fosztanak, a csövek fosztatlanul kerülnek be az üzembe, ahol sok­kal kíméletesebben és kisebb veszteséggel történik a feldolgo­zásuk az oda beépített fosztógé­peken. így a kínnal, verejtékkel előállított vetőmag-alapanyag nem szóródik szét a táblán, és a sérült szemek aránya is minimá­lisra csökken. Számításaink sze­rint a felsoroltak nagyon gyorsan megtérülő beruházások lesznek.- Csőtörők, fosztógépek... Nagy építkezésekről is hallani.- Növelni kívánjuk a szárító- kapacitást, új raktárt építünk, ahol a hatalmas értékű vetőmag­vakat biztonságosan tudjuk tárol­ni, megóvva őket a raktári kárte­vőktől, rágcsálóktól, rovaroktól. A raktárépítéssel párhuzamosan elkezdődik egy kamionterminál megépítése is: csúcs időszakban előfordul, hogy naponta 15-16 ka­miont kell megrakni. A kamion- terminállal felgyorsul, lerövidül a rakodási idő, a járműveknek nem kell kinn az utcán várakozniuk - válaszolta Spániel József vezér­igazgató-helyettes. A kamionterminál megépítésével lerövidül a rakodási idő d-fotó: a szerző felvételei MÉNESI GYÖRGY Palántakorában irtsuk a parlagfüvet! Június végén, július elején yirágzik a parlagfű. Korunk leg­gyakoribb allergén növénye jelenlegi növekedési szakaszában leginkább egy paradicsompalántára emlékeztet. Az egészen októberig pollenek millióit kibocsátó növényeket még kivirág­zásuk előtt kell lekaszálni. Békéscsaba- Úgy tudom, a parlagfű hazánk­ban nem őshonos. Hogyan szapo­rodhatott el mégis ennyire? - kér­deztük meg dr. Klembucz Erzsébetet, az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat Békés Megyei Intézetének egészségvédelmi osztály- vezetőjét. — A XIX. században hurcolták be a parlagfü­vet Európába, valószínű­leg Amerikából érkező gabonaszállítmányokkal. A Kárpát-medencében a XX. század elején, az ak­kori Magyarország délke­leti részén, Orsován talál­ták az első példányokat és szerbfűnek nevezték el. 1922-ben a Dráva mentén alakult ki egy na­gyobb populáció, amely azóta folyamatosan ter­jedt. Jelenleg a legfertő­zöttebb területek: Bara­nya, Tolna, Zala és So­mogy megye, a Balaton, illetve Budapest környéke, vala­mint az Alföld bizonyos részei és a Kisalföld. A parlagfű nem csak szántóföldi, városi gyomként is ismert. Legfőképpen a frissen fel- töltött, még rendezetlen építési területeken, elhanyagolt kertek­ben, árokparton, parkok, utak, vízpartok szélén tenyészik. Ag­resszív terjedésének oka a moto­rizáció, mert magjai a gépkocsik, kerékpárok, mezőgazdasági gé­Pályázat felderítésre A Levegő Munkacsoport Országos Környe­zetvédő Szövetség pályázatot hirdet általá­nos és középiskolai osztályok számára, hogy kutassák fel a parlagfűvel és illegáli­san lerakott szeméttel borított telkeket, in­gatlanokat. Azok az osztályok, amelyek a legtöbb ilyen területet felderítik és ezeknek pontos címét a hatóságoknak is bejelentik, továbbá a felmérés leírását a bejelentés másolatával együtt június 15-éig eljuttatják a Levegő Munkacsoport címére (1465 Buda­pest, Pf. 1676), pénzjutalomban részesül­hetnek. Az első 50, a második 30, a har­madik helyezett osztály 20 ezer forintot kap. Továbbá az első 10 helyezettnek egy évig ingyen megküldik a Lélegzet című havilapot. Bővebb felvilágosítást és segéd­anyagokat a Levegő Munkacsoport Orszá­gos Környezetvédő Szövetség telefonszá­main (340-6097, 209-3822, 365-1365) lehet kérni. pék kerekeire, alvázára tapadva messzire eljutnak az utak men­tén. A folyók áradásakor a parlag­füves területekről a víz a magok­kal fertőzött földréteget elhordja és azt a lassú folyású szakaszo­kon, ártereken lerakja.- Hogyan védekezhetünk a parlagfű ellen?- A korai gyomlálás, a növény kihúzása gyökérrel együtt a leg­hatékonyabb. Ha összefüggő na­gyobb területen tenyészik a nö­vény, akkor inkább a rendszeres kaszálása a célravezető. A lé­nyeg, hogy ne hagyjuk kivirágoz­ni! Június végén, július elején várható a parlagfű virágzásának kezdete, addig minden­képpen el kell végezni az irtást. Az ÁNTSZ 1992 óta működteti Aerobiológiai Hálózatát, melynek állomásain (Békéscsabán is) euró­pai szabványnak megfe­lelő Burhard-csapdát üzemeltet és már a nö­vény korai szórványos virágzása esetén ki tud­ja pollenjeit mutatni a levegőből. Közel két éve lépett hatályba Békéscsabán a 23/2000. (V. 11.) szá­mú önkormányzati ren­delet, amely elrendeli a parlagfű-mentesítést és lehetőséget biztosít, hogy az irtást elmulasz­tókat — akár többször is - szabálysértési bír­sággal sújtsák. A rende­let értelmében még a virágzás előtt el kell végezni vagy végeztetni a földterület használójának az irtást, magán a birtokon és annak határán túl is, maximum 15 méter széles sáv­ban. FRANKÓ MARIANNA Turisztikai irodát tervezett 3 óra alatt Gombkötő Erzsébet nyerte a szakmai tanulmányi versenyt Orosháza és Nagyszénás között, egy százötven lelkes faluban, Szentetornyán lakik az a középiskolás lány, aki két évvel ez­előtt különdíjat kapott az Európa az iskolákban című nemzet­közi turisztikai megmérettetésen. Gombkötő Erzsébet néhány napja az országos szakmai tanulmányi versenyen első helye­zést ért el a vendéglátás és a turizmus témakörében. Békéscsaba Két évvel ezelőtt a csabai Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szak- középiskola 10/C osztálya pályá­zatot nyújtott be egy európai uni­ós versenyre. Több diák munká­ját válogatták be egy később szer­kesztett könyvbe, a legkiemelke­dőbb pályamű mégis Gombkötő Erzsébet nevéhez fűződik, aki a kenyér ünnepéről írt. Családtago­kat, rokonokat faggatott a hagyo­mányos kenyérkészítésről.- Tudnál kenyeret sütni? - kérdezem az immár végzős lányt.- A bevetésig - amíg a kenye­ret rá kell helyezni a sütőlapra - menne, utána azonban valószí­nűleg elakadnék. Onnantól kezd­ve nagy gyakorlat szükséges. Egy biztos, a Miskolcon meg­rendezett országos szakmai tanul­mányi versenyen a diáklány nem szorult segítségre. Több, mint há­romszáz indulót maga mögött hagyva végül első helyen végzett a négynapos megmérettetésen.- Milyen feladatokat kaptatok Miskolcon?- Az írásbeli vizsgán három óra alatt kellett utazási irodát ter­veznünk. A személyi, tárgyi felté­telek mellett azt is meg kellett ha­tároznunk, milyen végzettséggel, hány alkalmazottat vennénk fel, az ajtóhoz képest hova ültetnénk a pénztárost, hol helyeznénk el és milyen nyitva tartással üze­meltetnénk az irodát a városban. A második feladatban Magyaror­szág gyógyüdülőhelyeit kellett bemutatnunk. Nyugatról keletre haladtam, vagyis Balffal kezdtem és Gyulával zártam a sort.- Gyopárost említetted?- Gondolkoztam rajta, végül úgy döntöttem, nem sorolom a nagy gyógyüdülők közé. Még nem megfelelő az infrastruktúrája.- Hogy készültél a versenyre?- A kérdés úgy lenne helyes, ho­gyan készítettek fel, hiszen a taná­raimnak igen sokat köszönhetek. Rengetegen segítettek, még felsorol­ni is nehéz lenne, de Mladonyiczki László, Szabó Dezső, Petró József és Tuska János tanár urakat min­denképpen kiemelném. Számos te­rületet ismertettek meg velem, pél­dául a pincék felépítését, a tokaji aszú készítésének titkát, a vendég­látás hazá és nemzetközi történe­tét, amit végül a szóbélül húztam.- Hol tanulsz tovább?- Budapestre szeretnék menni a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolára. Utá­na jó lenne turisztikai irodát nyit­ni, de ez egyelőre még csak áom. FEKETE G. KATA Még tarthatóak a tervek A Mezőhegyesi Állami Ménesbir­tok Rt. vezetői a közelmúltban áttekintették a 2002-es esztendő eddigi költséggazdálkodását. A növénytermesztés összhangban van az eredeti tervvel. Bizonyos területeken (segédüzemágak) ki­sebb a költségfelhasználás a ter­vezettnél. Jelentős a gázolaj­megtakarítás, a műtrágyák és nö­vényvédő szerek költsége terv­szinten alakult, az öntözésé vi­szont meghaladja a tervezettet. Az álattenyésztésen belül a tej­termelés mutatói lényegesen job­bak az üzleti tervben meghatáro­zottaknál: a többlet-tejtermelés mértéke mintegy 225 ezer liter! A termelésből kiesett tehenek szá­ma az első hónapokban nagyobb volt a tervezettnél, májusra azon­ban normalizálódott a helyzet. A gazdálkodás egyéb területein sincs jelentős eltérés az üzleti tervtől, így az abban foglaltak időarányosan teljesültek, és vár­hatóan az év hátra lévő hónapja­iban is teljesíthetők. „Ha végre megnyílnának az ég csatornái is, a fejünk se fájna” - mondta a nö­vénytermesztési főágazat egyik szakembere. M.GY. Nyilvánosságra hozatal békéltető testületi ügyben A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben foglaltak alapján a Békés Megyei Gazdasági Kamarák mellett működő Békéltető Testület SZ. J. eleki lakos által a DÉGÁZ Rt. ellen benyújtott kérelmét vizsgálta. A panaszos (fogyasztó) el­len a DÉGÁZ Rt. szabálytalan vételezés miatt indított eljárást, melyet a panaszos megkifogásolt. Panaszos 2001. május 17-én vásárolt meg egy lakóingatlant. Az ingatlan teljes felújítása, a gázvezeték .bővítése a vásárlás után megkezdődött. A gázbővítési munkálatokat a DÉGÁZ Rt. 2001. június 29-én átvette, a gázórát 2001. július 2-án hitelesítette. A konvektorok beüzemelésére 2001. október 10-én került sor. A pa­naszos ekkor vette észre, hogy az óra nem működik jól, amit bejelentett a DÉGÁZ Rt. felé. A gázszolgáltató szakembere 2001. október 13-án megjelent a panaszos­nál, a gázórát további vizsgálat céljára leszerelte. A DÉGÁZ Rt. szegedi laboratóri­uma a készüléket megvizsgálta és megállapította, hogy az manipulált, mérésre al­kalmatlan. Fentiek alapján a panaszos ellen szabálytalan vételezés miatt eljárás in­dult. A panaszos tagadta, hogy befolyásolta az óra működését. A Békéltető Testület eljáró tanácsa a benyújtott iratok, a panaszos és a meg­hallgatott tanú előadása alapján hozta meg a döntését. A DÉGÁZ Rt. — a szabály- szerű értesítések ellenére — a békéltető testületi eljárásban nem vett részt, nyilat­kozatot nem adott. Emiatt a Békéltető Testület az eljárása során hozott határoza­tát a gázszolgáltató részére ajánlásként fogalmazta meg. Az eljáró tanács az ajánlásában felhívta a DÉGÁZ Rt.-t arra, hogy az ügyben ki­alakított eddigi álláspontját vizsgálja felül. A határozat szerint a készülék vizsgála­ti jegyzőkönyve ellentétes megállapításokat tartalmaz. Vizsgálatot igényel továb­bá az is, hogy amennyiben a készülék manipulálva lett, miért történt meg a DÉGÁZ Rt. által a mérőóra-hitelesítés. Ezeket figyelembe véve ajánlotta az eljáró tanács a DÉGÁZ Rt.-nek, hogy füg­getlen szakértői szervezettel vizsgáltassa meg a készüléket. A DÉGÁZ Rt. a tanács határozatát kézhez kapta, azonban arra intézkedést nem tett, illetve arról a Békél­tető Testületet nem értesítette, ellenben a panaszosnál a gázszolgáltatást meg­szüntette. Fentiek miatt a Békéltető Testületet működtető kamarák a fogyasztóvé­delemről szóló 1997. évi CLV. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozzák. Az eset kapcsán a kamarák ajánlják minden ingatlanvásárlónak, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt a közszolgáltatókkal vizsgáltas­sák meg a mérőórákat a későbbi hasonló jogviták elkerülése érdekében. T Ismeri a kenyérsütés titkait, de nem jönne zavarba, ha turisztikai irodát kellene nyitnia &EOTÓ: VERESS ERZSI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents