Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-07 / 105. szám

KamatPr erniurn­116x1 > 6 Is Akciós betét, EBKM 7,85%* la 3» Akció 2002. május 31-ig! rí További rcs/loii'kiTi bívju: f| 06-40/50-40-50 www.hvb.lui |t HVB Hungary, SERÉNYI TÉQLi m 1992-2002. JUBILEUMI AKCIÓ! árengedmény a készlet erejéig! ! 5650 Mezőberény, Gyár u. 1 Telefon: (66) 423-200,532-830. TeL/fax: 352' 352-455. házunk nem szűnt meg, csak a címünk változott, sőt még * az araink is 9 Téljen be a Csaba Centerbe, megtalál bennünket a földszintenI Békéscsaba, Andrássy út 37-43.5 Tel.: (66) 524-561. A TCX-Hé KFT*-tői (Békéscsaba, Erkel u. 4-6.) a május 5- ei BETÖRÉS SORÁN (etoikÉteriiott számítógépre (adatállománnyal együtt), | valamint a nyomtatóra ? a tulajdonos a nyomravezetőnek 50 000 Ft jutalmat ajánl fel. Tel.: 441-047 vagy (20) 9420-892. | Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Megyei körkép A békéscsabai Gabr itörténeti Kiálliiühejp és Csabai T * *y a igazi vitézi játé­kokra invitálta az érdeklődőket. (4. oldal) VÉLEMÉNY Nyemcsok László szerint nagy párt volt a kisgazdapárt és szükség is lenne rá, főként itt a megyében. (5. oldal) A Kákafoki holtág a vízi turizmusra, üdülésre, sportra egy sor lehetőséget kínál. Felvételünkön Nagy Sándor és unokája, Bendegúz a horgá- szatnak hódol ________________________________________________________________d-foto, lehoczky peter Sen ki sem tud semmit Békésben 38 ezer hektár állami föld művelhető Ma egy hete Orbán Viktor miniszterelnök je­lentette be: az állami tulajdonban lévő földeket versenytárgyalás formájában azonnali értéke­sítésre tűzik ki. Azóta a kormányra készülők és az onnan lassan leköszönök üzengetései leg­élesebben erre a témára szorítkoznak. Turi- Kovács Béla, mint a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke: nem engedhetjük, hogy a földet is ki­húzzák alólunk. Kis Zoltán ex-államtitkár: az értékesítés előfeltétele egy vagyonleltár, de ilyen nincs, még kataszteri leltár sem... Békéscsaba A kormánydöntés okának kulcsszavai: az állami földek értékesítését a földéhség indokolja, továb­bá az azonnali értékesítést versenytárgyalás for­májában kell megejteni, úgy, hogy a helyben la­kó gazdákat elővásárlá­si jog illeti meg. Szabó István, a Föld­művelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium megyei „helytartója” tegn; I sem tudott töb­bet, mint a múlt pénteki megyegyűlésen, vagyis: semmit. Legilletéke­sebb a Nemzeti Föld­alap Kht. Tegnap több­ször is tárcsáztuk a szakminisztériumhoz tartozó kht. két telefonszámát, mindannyiszor foglaltat jelzett. Azt is hallani, hogy vezetője a múlt hét végi egyik kereskedelmi csatornán tett nyilatkozata óta nem lelhető fel... A következőt szerettük volna megkérdezni: 1. Várhatóan mikor és hol lesznek a verseny- tárgyalások? 2. Milyen feltételek mellett kapható meg a fölvásárláshoz kapcsolódó hitel? 3. Mek­kora területhez juthat egy személy sikeres ver­sengés esetén? Az említett kinyilatkozásból mellesleg kide­rült, hogy még nem rendelkeznek a lebonyolí­táshoz szükséges privatizációs, illetve verseny- tárgyalási szabályzattal. Ha pedig így van, nyil­ván nehéz lenne bármiről is beszélnie. Becslések szerint országosan 450 ezer hektár állami földterület van. Ami Békés megyét illeti, Kiss Sándor, a Békés Megyei Földhivatal vezető­je érdeklődésünkre elmondta, hogy Békésben az 56 ezer hektár művelhető állami összterületből 38 ezer marad, amelyben nincs benne az erdő, a nádas és a halastó, tehát elméletileg értékesíthe­tő. Mellesleg ők sem kaptak semmiféle közpon­ti utasítást, információt teendőiket illetően. Felhívtuk Kis Zoltán egykori államtitkárt, az SZDSZ agrárszakértő­jét, aki elöljáróban le­szögezte: nem híve az értékesítésnek, inkább a bérleményként törté­nő földhöz juttatásnak, de nem az irdatlan ide­jűnek. Maximum 50 évre kellene még az ál­lam részéről is kiterjed­nie a bérletbe adásnak. — Ha már kérdezett, hozzáteszem, a földéhséget nem nagyon értem, mert itt a Jászságban is rengeteg kistáblával ta­lálkozom az út mentén: „Föld eladó!”. Egyéb­ként a családi gazdaságokká minősítettek sem hinném, hogy olyan anyagi háttérrel rendelkez­nek és 300 hektárt csak úgy meg tudnak vásá­Láb alól a földet... Túri-Kovács Béla a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt nyilatkozta: a szocialisták azt akarják, hogy ne legyen vég­rehajtva a törvény és a saját klientúrájuknak, a téesz-vezetőkből részvénytársasági igaz­gatókká váltaknak biztosítsák a minél na­gyobb földszerzést. Ezt, akár a polgári el­lenállás módszerével is meg kell akadályoz­ni. „Nem engedhetjük, hogy kihúzzák a lá­bunk alól a földet is.” Ponty mellé horgászengedély A telepített állományt halőrrel és ráccsal védik A zsákmány mellett egy évre szóló horgászengedély a ju­talma annak a horgásznak, aki kifogja a Kákafoki holtág­ba napokban telepített tizen­két egyenként 8-14 kilós, számmal jelölt ponty valame­lyikét. Az esély korántsem csekély! Három horgász már szerencsével járt. Szarvas A Kákafoki holtág turisztikai és sport célú hasznosításában kitün­tetett figyelmet kap a horgászat. A száz hektáros vízfelületű holtág halászati jogának haszonbérletét tavaly a Körösszögi Kistérségi Te­rületfejlesztési Ügynökség Kht. kapta meg. A társaság a kötele­zettséggel vállalta, hogy emeli a horgászoknak nyújtott szolgálta­tás minőségét és szinten tartja, il­letve növeli a halállományt. Hetényi Istvántól, a kht. ügyveze­tő igazgatójától megtudtuk, tavaly 8-10 millió forintos ráfordítással százötven mázsa halat helyeztek ki a holtágba. Az idei halasítási tervük 150-200 mázsára szól. En­nek fele piaci hal, jelesül ponty lesz, a másik fele ivadék és az egy­két nyaras halállomány. Csak ős­honos fajokat, pontyot, süllőt, csukát telepítenek. A halállomány növeléséhez ötmillió forintos tá­mogatást remélnek a földműve­lésügyi minisztériumtól. A pályá­zat benyújtásához a kht. ötmillió forint saját erőt vállal. (Folytatás az 5. oldalon) Nem vesznek el a pénzek! A Sapard-program többféle esélyt nyújt a felemelkedéshez A Sapard-program révén me­zőgazdasági vállalkozások, élelmiszer-ipari és vidéki inf­rastrukturális fejlesztések juthatnak támogatásokhoz. Ezeknek a támogatásoknak a mikéntjéről és mértékéről a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium Sapard Hivatala Dél-alföldi Regioná­lis Irodájának munkatársai a napokban Kertészszigeten tá­jékoztatták a körös-sárréti polgármestereket. Körös-Sárrét- A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium Sapard Hivatala egy éve működik. Elő­ször csak Pesten volt jelen, a hét regionális irodát az idei év elején nyitották meg. A Dél-alföldi Regio­nális Iroda mind­három megyének (Békés, Bács-Kis- kun, Csongrád) az érdekeit egy­formán szeretné képviselni. A ko­rábbi híresztelé­sekkel ellentét­ben, az eddig fel nem használt Sapard-keretek nem vesznek el, ezek a visszama­radt pénzek 2003. december 31- éig felhasználhatóak - hangoz­tatta Molnár Attila, az FVM Sapard Hivatal Békés megyei tá­jékoztatási szervezője. — Mezőgazdasági vállalkozá­sok esetén a gépbeszerzésekre 30 százalékos, az épületfejlesztésekre és egyéb gazdasági épületekre 40 százalékos támogatást kaphat a pá­lyázó. Az élelmiszer-ipari fejleszté­seknél 40 százalékos támogatás nyerhető el, maximum 80 millió forint értékig. A vidéki infrastruk­turális beruházásoknál helyi mű­szaki infrastruktúrára 75 százalé­kos támogatás adható, melynek egy projekt esetében a maximális összege 50 millió forint lehet. (Folytatás az 5. oldalon) Növekvő elvárások- Zsadányban, Körösújfaluban, Geszten és Mezőgyánban sokan libatömésből élnek. Az Európai Unió szabályozza ezt a tevékenységet is. Többen úgy tudják: 2004-re légkondicio­nálóval kell ellátni a libaistállókat is. Miből tör­ténhet ez a beruházás? Mire számíthatnak az érintettek? Érdemes-e erre pályázni? — érdek­lődött Dudás Árpád, Zsadány polgármestere.- A hazai környezetvédelmi törvényeket min­denképpen be kell tartani, termelői ágban pe­dig az Európai Unió elvárásainak kell megfe­lelni. Kisebb módosulások lehetnek. Például mákos tésztát Európában nem lehet enni, ná­lunk viszont nem tiltják be ezt az ételt - rea­gált a felvetésre Molnár Attila. Teljes csere a fosztószérűben Új igazgató a Kner élén Péter István továbbra is a szakmában kíván maradni Másfél évtizedes szolgálat után nyugdíjba vonulnak a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. bakuczi kerületében lévő fosztószérű gépei. Hidashát A berendezések annak idején vi­lágviszonylatban is a legkorsze­rűbbek voltak, az esztendők so­rán viszont igencsak elhaszná­lódtak, megkoptak a gépek, ka­pacitásuk napjainkban már kicsi­nek bizonyult, s mindezekkel együtt megnőtt a feldolgozási veszteség is. Ezért született a döntés az 1987-es telepítésű be­rendezések teljes cseréjére. A nagyüzem az idén több mint 1500 hektáron - saját és integrált területeken — mintegy b szonöt- fajta hibrid kukoricát vetett. A legnagyobb területen, 1321 hek­táron egyik legrégebbi partnerük­nek, a német KWS-nek 18-fajta kukorica szaporítóanyagot ter­melnek. így aztán érthető: nem mindegy, hogy milyen minőség­ben, s milyen szemveszteséggel kerül betakarításra a termés. A részvénytársaság szakembe­rei a fosztószérű technológiai be­rendezéseinek szállítására négy cégtől kértek és kaptak ajánlatot. A végső döntés értelmében a 65 millió forintos beruházás megva­lósítására olyan megoldás szüle­tett, hogy a pillanatnyilag a világ legkorszerűbb fosztógépeit gyár­tó amerikai cég szállítsa a tech­nológiai sort, s azokat hazai gyár­tású kiegészítőkkel szereljék fel. Az új gépsor teljesítménye iga­zodik a vetőmagüzem feldolgo­zó-kapacitásához, ami napi 200 tonnát jelent. A régi berendezés üzemképes egységeit más célok­ra használják, illetve értékesítik. A program szerint a rekonstruk­ciós munkákkal a hibrid kukori­ca betakarításának kezdetére vé­geznek a szakemberek. (SZ| Az osztrák, Frantschach- tulajdonban lévő békéscsabai Cofinec Kner Címkegyártó Kft. élén vezetőváltás történt a minap. Péter István ügyve­zető igazgató közös megegye­zéssel távozott, helyére két évre dr. Batizi Györgyöt ne­vezte ki a tulajdonos. Békéscsaba A Frantschach döntéshozó tes­tületé és Péter István megbeszé­lései után közös megegyezéssel szűnt meg április 30-ával az ügyvezető igazgató munkaszer­ződése a Cofinec Kner Címke­gyártó Kft.-nél. A távozó vezető tegnap elmondta, a cég tulajdo­nosai a címkegyártó kft. ez évi teljesítményét időarányosan a terveknek megfelelőnek értékel­ték, de az Ausztriába irányuló export területén nagyobb ered­ményeket vártak volna el. Péter István elmondta, hogy a társa­ság — 140 fős kollektívája révén - az ívben nyomott címkék gyártása területén hazai vezető pozícióját megőrizte, megerősí­tette. Péter István - aki 1978-tól dolgozott különböző beosztá­sokban a békéscsabai Kner nyomdában és megalakulása, 2000. augusztus elsejétől volt a címkegyártó kft. ügyvezető igazgatója - kérdésünkre el­mondta: továbbra is a szakmá­ban kíván maradni. Batizi György, az új ügyvezető igazgató megkeresésünkre ki­emelte, hogy a vállalat hagyomá­nyainak és sikeres működésének továbbvitelére törekszik mind a bel-, mind a külpiacon. (Folytatás az 5. oldalon) Ha kell, utcára vonulnak Mint arról már beszámol­tunk, a Gádorosi Gazdák Be­szerző és Értékesítő Szövetke­zet tagjai elhatározták, amennyiben nem történik változás, akár úttorlaszokkal is tiltakoznak a sertéstartás ellehetetlenítése miatt. A gaz­dáktól ugyanis 230—240 fo­rintért viszik a sertést, amely az önköltségre sem elegendő. A sertéstartók most még tü­relmesek, jó hírekre várnak. Gádoros- Az Agrárrendtartási Hivatal munkatársai telefonos érdeklődé­sünkre elmondták, javaslatot ter­jesztettek elő az élőállat exporttá­mogatására, valamint a minőségi felárra S, E, és U minőségű sertések esetében. Erről tehát szóban kap­tunk információt, sem faxon, sem levélben nem jött semmiféle értesí­tés az Agrárrendtartási Hivataltól — tudtuk meg Varga Lajostól, a gádorosi szövetkezet elnökétől. - Ha a minőségi felárat valóban meg­kapnánk, akkor talán az önköltségi árat ki tudnánk „hozni” a sertés­ből, azonban ez még a megélhetés­hez kevés. Legalább 8-10 százalé­kos hasznot kellene elérni. Sajnos az is nagy gond, hogy a kereskedő- láncok inkább külföldi húst vesz­nek, ezáltal lenyomják az árakat, vagyis betartanak a hazai feldolgo­zóiparnak. Az ágazatot érintő gon­dokat megírtuk Orbán Viktor mi­niszterelnöknek és Németh Imre leendő mezőgazdasági miniszter­nek is. Nem vagyok híve annak, hogy utcára vigyük az embereket, amennyiben azonban nem törté­nik változás a sertésfelvásárlási árak területén, akkor nincs más megoldás arra, hogy ráirányítsuk a társadalom figyelmét a sertésága­zat ellehetetlenülésére - nyilat- kozta Varga Laios. __________ke. \ 4 L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents