Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-02 / 101. szám

AKTUÁLIS 2002. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL Hogy tiszta legyen a víz és a lelkiismeret! Gondolatok a Maros-hordalékkúp értékes vízbázisának védelmében Békés megye legjelentősebb ivóvízkészlete a Medgyesegyháza és környező települések határában levő Maros-hordalékkúp vízbázisán található. A megye mintegy 60 százaléka innen kapja az egészséges ivóvizet. A sérülékeny vízbázis védelmére elsőként Nagy Béla polgármester tett kezdeményezést, majd később törvényileg is az országos védettség I. kategóriájába so­rolták. Néhány éve több környékbeli település próbál — éppen a vízbázis védelme érdekében — a szennyvízhálózat kiépítésé­re pályázati támogatást nyerni, ám a központi elbírálásnál mintha elfeledkeztek volna ezen természeti kincs védelméről. Dél-Békés — Nem kíván indoklást, hogy az életünk, az egész földi létünk szempontjából milyen hiheteüen fontos szerepe van a víznek, ezen belül az egészséges ivóvíznek. Ez utóbbi egyre nagyobb kincs, egyre nehezebben, költsé­gesebben elérhető és egyre inkább fo­gyóban van — fogal­mazott Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere, aki a vízbázisvédelem kezdeményezője volt és sok fórumon harcolt azért, hogy a megelőző munka törvényileg is elfoga­dottá váljon.- Mikor és ho­gyan indult a kez­deményezés? — kér­deztük Nagy Bélát. — Békés megyé­ben az 1980-as évek második felétől ál­lami támogatással kezdődött és fejező­dött be (több mint 4 milliárd fo­rintból) az arzénmentesítő prog­ram. Ennek köszönhetően az itt élők egészséges, arzénmentes ivóvízhez jutottak. A program leg­fontosabb alappillére, hogy a dél­békési térség Maros-hordalékkúp­jának vízbázisáról látják el távve­zetéken keresztül a megye nagy részét egészséges ivóvízzel. Elis­merést érdemel mindazok mun­kája, akik a program megvalósítá­sáért tettek, abban részt vettek, valamint azoknak a politikusok­nak, döntéshozóknak, akik lehe­tővé tették ezt a megyénk szem­Esélyek a választás után — Hogyan látja a vízbázisvédelem esélyeit a választás után? — kérdeztük Nagy Béla medgyesegyházi polgár- mestert.- A választási eredmény azt igazoljá, hogy a mai magyar társadalom rendkívül megosztott, kiegyenlítettek az erővi­szonyok. Remélem, hogy a megalakuló MSZP-SZDSZ kormány ennek figyelembe vételével, de a korábbi sérel­meken felülemelkedve lát munkához. Tanul és okul a ko­rábbi közös kormányzás, de a Fidesz és szövetségesei­nek hibáiból is. Magyarország és különösen a dél-békési térség rászolgált a nyugalomra, a békére, az elmaradt fej­lesztések megvalósítására, a kiszámítható, igazságosabb jövő építésére. A vízbázis védelme érdekében nem jó szándékot várunk, csak jogkövető magatartást. Nem kell kivételezés, csupán azt tegyék, ami egyébként is köteles­sége lenne a végrehajtó hatalomnak, az államnak. A hatá­rozat szerint ugyanis amíg az I. kategóriába sorolt terüle­tek nincsenek védelem alá helyezve, addig más beruhá­zást nem is lehetne indítani. pontjából mindmáig példátlan mértékű állami támogatást 1985— 1995 között. Mai értéken mérve 8—10 milliárd forint. Sokan abban bíztunk, hogy a mindenkori kor­mányok kiemelt figyelmet fordíta­nak a vízbázis védelmére. Termé­szetesen nem könyöradományok­ra számítottunk, hanem arra, hogy a kormány — mint az állam képviselője — teszi a dolgát és mint tulajdonos, jelentős támoga­tást biztosít Dél-Békésben e célra.- Úgy érzi, hogy az előző kor­mány az ivóvíz védelmére vonat­kozóan nem tartotta be az ígére­tét?- Az 1990-1994 és az 1994- 1998 közötti kormányzati ciklus­ban történtek biztató lépések. Tervek, programok készültek, és több dél-békési településen jelen­tős szennyvíz-csatornázási prog­ram kezdődött és valósult meg. A folytatás nem így történt. A támo­gatások elmaradtak vagy korláto­zott mértékben érkeztek. Jellem­ző Medgyesegy- háza példája, ahol az egyik legjelentő­sebb kútcsoport ta­lálható. 1994-1998 között nagy össze­gű támogatást kap­tunk, melyből meg­épült a szennyvízte­lep, a csatornaháló­zat első, második üteme. A harmadik ütemre hiába pá­lyáztunk az elmúlt négy évben. A más támogatásban és egyéb dolgokban „nagyvonalú” Or­bán—'Torgyán-kor- mány idején, min­den esetben elutasí­tást kaptunk. Ha­sonlóan járt Med­gyesbodzás, Magyarbánhegyes, Nagybánhegyes, Pusztaottlaka és mások. Egy pályázat elkészítése hatalmas munkát jelent, minde­nütt és mindenért keményen fi­zetni kell. Újkori demokráciánk­ban például az adófizetők pénzén fenntartott hivatalban 50 ezer fo­Nagy Béla a vízbázisvédelem kezdeménye­zője volt, sok fórumon harcolt érte (ARCHÍV FELVÉTEL) rintért árulnak egy floppy-lemezt (az üzletben 30 forint), a benyúj­tandó pályázat szöveges részével. Különös ez, főként annak ismere­tében, hogy a hivatalos Magyar Közlöny szerint például más or­szágrészekben csak csatornázás­ra lakásonként olyan összegben használtak fel milliókat, ami el­képzelhetetlen. így például Alcsútdoboz (lakosai száma: 1354), illetve Felcsút (lakosai: 1623) és környéke — amelyek mindegyike kötődik a leköszönő miniszterelnök személyéhez - 2,4 milliárd forint támogatást ka­pott szennyvízcsatornázásra. Ör­vényes (lakosai: 165!) 111 millió, Balatonudvari (lakosai: 314!) 199 millió forint támogatást kapott. Vélhetően elmegyek Örvényesre és megnézem ezt a csodát.- Ön szerint miből adódhatott ilyen nagy különbség?- Ezeket a támogatásokat fel­tehetően a hatályos törvények, jogszabályok megsértésével ítél­ték meg. A kormány a maga által alkotott 224/1999. (XII. 30.) szá­mú rendeletét is folyamatosan fi­gyelmen kívül hagyta. Ki tudja a sok milliárd végösszegét, ami ilyen módon került kiosztásra?! Elképzelni sem tudom, hogyan tudtak arra a pár házra ilyen hi­hetetlen összegeket költeni. Rá­adásul ez nem is a beruházás tel­jes összege, csak a céltámogatás. Elgondolkodtató ez különösen akkor, ha összehasonlítjuk az adatokat a dél-békési térséggel vagy a megyében a négy év alatt kapott támogatásokkal. Fontos kiemelni, hogy az itt támogatást kapott önkormányzatok hatal­mas áldozatokat vállaltak a vízbá­zis védelme érdekében. A saját erő biztosítását sokszor az okta­tástól, a kultúrától, a szociális vé­delemtől és más fontos település- fejlesztési céltól voltak kénytele­nek elvonni. Az érintett lakosság, akik többsége munkanélküli, idős, beteg, nehéz szociális kö­rülmények között él, szintén kénytelen volt jelentős áldozatot vállalni a közműfejlesztési hoz­zájárulás megfizetésével. A köz­ponti és helyi adóterheket viselő vállalkozók - akik a kedvezőtlen körülmények között a fennmara­dásukért küzdenek — újabb ter­heket vállaltak a hozzájárulásaik­kal. Ez azért is példamutató, mert a térségben élők nemcsak a saját egészséges ivóvizük védelméért hoznak áldozatot, hanem az ál­lam helyett és azon honfitársai­kért, akik a megye más részeiben részesülnek a hordalékkúp jelen­leg (de kit tudja meddig?) egész­séges ivóvizéből.- Ennyire súlyos lenne a hely­zet?- A közelmúltban az illetékes vízügyi hatóság megbízásából vizsgálatot végzett a miskolci székhelyű, kiváló szakembereket tömörítő Geokomlex Kft., és az eredmények rendkívül aggasztó­ak. A Maros-hordalékkúp, az or­szág egyik legértékesebb vízbázi­sa, veszélyben van. A felső talaj­rétegek, a magasabban elhelyez­kedő rétegvizek szennyezetteb- bek, mint valaha. A mélyebb ta­lajrétegben levő vízbázishoz egy­re közelebb kerülnek a felhalmo­zódott szennyező anyagok, a ter­mészetes szűrő, illetve záróréteg sok helyen megsérült, bizonyta­lan védelmet nyújt. A csatorná­zatlanság, illetve annak alacsony mértéke miatt nagy mennyiségű újabb szennyező anyag kerül a talajba, a felső vízrétegekbe, ami vészesen közelít az ivóvízbázis­hoz. Súlyos mulasztásoknak, a rosszemlékű időket és hagyomá­nyokat idéző, újkori protekcio­nizmusnak beláthatatlan követ­kezménye lehet. Az ország legér­tékesebb termőtalaja és vízbázisa kerül veszélybe.- Nem túl korai még megkon­gatni a vészharangot?- Úgy gondolom, mindezeket tudniuk kell a vízbázison élő tele­pülések és a megye polgárainak, Békéscsabán, Szarvason, Gyomaendrődön és mindenütt. Felvetődik az a kérdés is, hogy mit tudnak erről a megye ország- gyűlési képviselői? Ha a korábbi­ak tudtak róla, mit tettek ellene, vagy miért nem tettek semmit? Tudomásom szerint e tárgyban egyetlen felszólalás, interpelláció nem hangzott el. Ha mégis téve­dek, előre is elnézést kérek. Eddig is figyeltem a sajtót és a jól fizetett hirdetésként megjelenő Ország- gyűlési Tájékoztatókat, ahol fo­lyamatosan az „eredményeket” ismertették. Ezek között viszont nem vagy csak korlátozottan ta­lálkozhattam olyan konkrét ered­ményekkel, amelyek Békés me­gyét, ezen belül Dél-Békést érin­tik. Kérnék mindenkit - mondta végül Nagy Béla -, hogy indulat­mentesen és megfontoltan olvas­sa az elmondottakat és gondol­kozzon el rajta! Ezt követően te­gyen (tegyünk) meg mindent an­nak érdekében, hogy egyaránt tiszta legyen a vizünk és a lelkiis­meretünk! HALASI MÁRIA Településfejlesztési koncepció „Legyen együttműködő közösségeire építő, élhető, intelligens...” Csorvás képviselő-testülete az április 24-ei ülésen első olva­satban tárgyalta a nagyközség településfejlesztési koncepci­ójának tervezetét. A koncep­ció elkészítésével a Magyar Tudományos Akadémia Regi­onális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet békéscsabai osztályát bízták meg a képviselők. Csorvás A koncepció-tervezet készítését széleskörű tájékozódás előzte meg. Egyebek mellett lakossági fórumokat tartottak, valamint egy 300 fős kérdőíves felmérés is történt a település jövőjével kap­csolatban. A koncepció készítői a lakossági észrevételeket is figye­lembe vették. A testületi ülés előtt a szakbizottságok is megtár­gyalták a tervezetet. A koncepció készítőinek javas­lata: „legyen Csorvás együttműkö­dő közösségeire építő, élhető, in­telligens település”. A fejlesztési alapcélt a tervezet készítői szerint a következő prioritásokkal érheti el Csorvás: fejlesztem kell a helyi ellá­tást és a közszolgáltatásokat. Fon­tos feladat az egészséges, esztéti­kus környezet és az integrált helyi társadalom kialakulásának elősegí­tése. A helyi gazdaságot célirányo­san kell fejleszteni, valamint java­solják az urbanizációs tengely elő­nyeinek kihasználását is. A képviselők várhatóan a kö­vetkező ülésen fogadják el a tele- pülésfeilesztési koncepciót, k. e­SzerződésaMírás Lengyelországban Idegenforgalmi kapcsolatok és kulturális együttműködés A közelmúltban, április 13-án a Gyula-napokon a lengyelor­szági Wagrowiec és Gyula ve­zetői aláírták a testvérvárosi szerződést. Május 3-án a gyu­lai küldöttség Wagrowiecben szentesíti a megállapodást. Gyula ________- Ez a gyulai önkormányzat első olyan partnervárosi szerződése, amely kifejezetten azért szüle­tett, hogy találjunk Lengyelor­szágban segítőket az idegenfor­galmi céljaink megvalósításához- mondta Danes László polgár- mester. - Wagrowiec Poznanhoz közeli, Lengyelország nyugati ré­szén lévő kisváros, jelentős ide­genforgalommal. Az idegenfor­galmi kapcsolatokon túl a szoká­sos kulturális együttműködésben gondolkodunk, s abban, hogy a meglévő partnervárosainkhoz hasonlóan a családok, az intéz­mények, szervezetek között is létrejön a kapcsolat. Kiemelt az együttműködési megállapodás­ban is azonban az idegenforga­lom, remélhetőleg a két városra ez kedvezően hat. A polgármester elmondta, hogy az önkormányzati delegá­ció bizottsági elnökökkel, tiszt­ségviselőkkel, hivatali vezetők­kel, zenekarral és öt pár táncos­sal utazik. Igyekeznek a kulturá­lis programot viszonozni. Az ot­tani Európa-napok keretében ír­ják alá a szerződést. Ott orosz, német és dán partnervárosok is találkoznak, hasonlóan, mint Gyulán, amikor német, olasz, ro­mán testvérvárosi küldöttségek jöttek el. SZ.M. Csicsely Katinka már korábban is foglalko­zott meseírással dwtóí veress erzsi Mesélő Millennium A magyar irodalomban a bo­szorkányok, a tündérek, a sárkányok világa derűt, bi­zakodást sugall. A Mesélő Millennium felhívására 3500 versenyző csaknem tízezer fabulát küldött. Békéscsaba A Mesélő Millennium zsűrije hu­szonöt munkát értékelt pénzju­talommal. A békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola tanulója, Csicsely Katinka a Ravasz szolga című történettel érte el az első helyezést. A megyéből másokat is kiemeltek, például Fehér Olívi- át Orosházáról, Szilágyiné Szabó Ágnest Békésről, Hegedűs Kata­lint Tótkomlósról, valamint He­gedűs Erzsébetet. — Mivel nem kötötték ki, hogy saját mesét postázzunk, azt a történetet küldtem be, amit a nagymamám olvasott a bá­tyámnak - mondta a hetedikes Csicsely Katinka.- Meseírással korábban is próbálkoztam, azonban mivel igen összefüggéstelenre sikerül­tek a fabulák, lemondtam róla, hogy én legyek a következő Be­nedek Elek. Azt azonban még nem döntöttem el, hogy felnőtt­ként mivel szeretnék foglalkoz­ni. Érdekel a pszichológia, a ker­tészkedés, szívesen rajzolok, sőt, én vezetem az iskolaújság irodalmi rovatát. . G K Mielőtt szó érné a ház elejét... A ROUNDUP" BIOAKTIV a gazdaságban már bevált, ám a különböző kiszereléseknek kö­szönhetően a házkörüli gyom­irtásban, illetve fűvetés és vete- ményezés előtt is hatékonyan és gazdaságosan alkalmazható. Előírás szerinti alkalmazás mellett semmilyen veszélyt nem jelent az emberre és a kertben élő háziál­latokra, így otthona környékét - ahol él - eredményesen és biz­tonságosan teheti gyommentessé. Keresse az Önnek meg- kiszerelést a gazda­le //es körű megoldás a gyomirtásban Szaktanácsért és információért forduljon helyi kereskedelmi képviselőnkhöz! VISZKOK MIHÁLY 30-205-1062 MONSANTO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents