Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-06 / 104. szám
6. OLDAL - 2002. MÁJUS 6., HÉTFŐ KULTÚRA Országos verseny győztese Péter anyanyelve magyar, apanyelve szlovák Bartos Pétert Pecsenya Edit igazgatónő készítette fel az országos középiskolai tanulmányi versenyre d-fotó: lehoczky péter Hódít a japán kultúra Arany városában Tőkés László püspök támogatásáról biztosította Doma-Mikó István festőművészt A Füzesgyarmati Japán Múzeum és a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum közötti jó kapcsolatnak köszönhetően nagyszabású japán rendezvényeket tartottak a napokban Erdély két városában. Mind a nagyszalontai, mind a nagyváradi programokat élénk érdeklődés övezte. Az erdélyi kinttartózkodásuk ideje alatt Doma-Mikó István királyi festőművészt és feleségét többek között fogadta Tőkés László, a Királyhágó- melléki Református Egyházkerület püspöke is. Anyanyelve magyar, „apanyelve” szlovák. Ez azonban nem lett volna elég Bartos Péternek, hogy szlovák nyelv és irodalomból az országos középiskolai tanulmányi verseny első helyezésével térhessen haza Budapestről. Békéscsaba — Az iskola történetében Péter a második, aki OKTV-n helyezést ért el - mondta Pecsenya Edit, a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium igazgatónője, Péter felkészítő tanára. - Mivel ezen a versenyen szlovákból kevesen indulnak, nem a mezőny nagysága, hanem a feladatok súlya biztosítja a színvonalat. Két éve nem adtak ki első helyezést, mert a vizsgáztatók egyik diák felkészültségét sem találták a díjra méltónak.- Miből állt a verseny? — fordulok a tizenegyedikes diákhoz, Bartos Péterhez. — Szlovák irodalomból és nyelvtanból, valamint a magyar szlovákság történetéből kellett számot adnom,a tudásomról a három egyetemi professzor előtt.- Mit jelent ez a díj? Gondolom, felvételi nélkül jutsz be az egyetemre. — Ha szlovák vagy ehhez kapcsolódó szakra mennék, valóban nem kellene felvételiznem, de érettségiznem sem kell. Azonban inkább műszaki egyetemen szeretnék továbbtanulni. Az sem kizárt, hogy Pozsonyba adom be a jelentkezési lapomat, oda pedig nem érvényes a Magyarországon szerzett mentesség.- Honnan származik a nyelvtudásod?- Édesapám szlovák, vele és a húgommal csak az ő anyanyelvén beszélek. Édesanyámmal magyarul. Közösségben mindig alkalmazkodunk a többiek nyelvéhez, de az iskolában azokkal a tanárokkal, akikkel bizalmasabb a kapcsolatunk, szintén szlovákul beszélünk. Ha majd gyerekem születik, mindkét anyanyelvemre megtanítom, hogy a kétnyelvűség ugyanolyan természetessé váljon simára, mint nekem.- Az, hogy a szlovák éppúgy az anyanyelved, mint a magyar, előnyt jelentett a versenyen?- Az országos fordulóban mindenki remekül beszélte a nyelvet. Ez azonban nem elég, tárgyi tudás is szükséges. Második helyezést idén sem osztottak ki.- Hogyan látod a magyarországi szlovákok helyzetét?,- A lakosságcsere nagyon lecsökkentette a szlovákok számát. Sok helyen már csak az itt maradt idősebb generáció beszéli a nyelvet. A rendszerváltás óta azonban szorosabb a kapcsolatunk az anyaországgal, talán ez Segít. FEKETE G. KATA Füzesgyarmat A Füzesgyarmati Japán Múzeumnak köszönhetően április 30. igazi japán nap volt Nagyszalontán. Délelőtt az Arany János Általános Iskola tanulóinak Chizuru Kawawa, Doma-Mikó István felesége tartott origámi foglalkozást. A hajdúváros történetében ez volt az első alkalom, amikor a napkeleti országból érkezett szakember taníthatta papírhajtogatásra a helyi gyerekeket. Az Arany János Emlékmúzeum nagy galériájában a délutáni Körösújfalu Körösújfalu a Körös-Sárrét egyetlen olyan települése, amely horvátországi testvérkapcsolatokkal rendelkezik. Körösújfalu és az Adriai-tenger partján található Bibinje község immár két esztendeje működik együtt. Nino Simunic polgármester vezetésével bibinjei küldöttség már 2000 szeptemberében, a község millenniumi zászlóátvételi ünnepségén járt Körösújfaluban, s az észak-békési község vezetői is többször ellátogattak már Bibinjébe. — Az elmúlt években felvetődött, órákban Niwako művész computergrafikájából nyílott nagy sikerű kiállítás. A megnyitón beszéhogy szükségünk lenne egy testvérközségi kapcsolat kiépítésére. E célra személyes kapcsolataimon keresztül sikerült megtalálnunk egy det mondott Doma-Mikó István királyi udvari festőművész, Tódor Albert, Nagyszalonta polgár- mestere, Magyari Barna, lapunk munkatársa és Zuh Imre, az Arany emlékmúzeum igazgatója. E kiállítást követően az emlékmúzeum kis galériájában Tahara Senshin ecsetín) mester alkotásaiból nyílt a másik kiállítás. A nagyszalontaiak nagy érdeklődéssel fogadták ezeket az ábrahorvátországi települést, az Adriaitenger partján fekvő Bibinje községet. Az ottani polgármester és képviselő-testület is kedvezően állt a kapcsolathoz, amelyből mindkét félnek csak előnyei származhatnak. Az együttműködés a távolság ellenére is folyamatosan bővült. Amikor most tavasszal községünk küldöttsége ismét Bibinjében járt, részletes megállapodás született arról, hogy 20 gyermek településünkről kiutazik a horvát tengerpartra nyaralni. Új kultúrával ismerkedhetnek szerű jelekkel kifejezett gondolatokat. A kora esti órákban Nagyváradon folytatódtak a japán programok. A kanonok soron található Tibor Ernő galériában Yamada Tadaaki pasztell-festőművész képeiből nyílt kiállítás. A késő esti órákban Doma- Mikó Istvánt fogadta Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, aki a japán kultúra további erdélyi népszerűsítéséhez ígért segítséget. Az éjszakai órákban a körössárréti küldöttség ismét Nagyszalontára utazott, ahol Zuh Imre múzeumigazgatóval és Tódor Albert polgármesterrel arról állapodtak meg, hogy Nagyszalontán újabb japán kiállítás lesz, május 19-én nyit a Füzesgyarmati Japán Múzeum. meg, olyan tájakon járhatnak, ahol többségük még soha nem járt. Remélem, ez a kapcsolat a jövőben is fejlődik, és hasznára válik településünknek - hangoztatta Kincses István polgármester a körösújfalui falugyűlésen. Információink szerint Körösújfalu és Bibinje vezetése húsz-húsz gyermek csereüdültetését vállalta kölcsönösen. A körösújfalui gyerekeket magánházaknál szállásolják el, és különböző programokon vesznek részt. A bibinjei gyerekek először Káptalanfüredre jönnek üdülni, a Sáréti Ifjúsági Táborba. Itt a körösújfalui önkormányzat biztosít programot a számukra, ami elsősorban kirándulásokból áll majd. Felmerült az is, hogy néha egy-egy alkalomra a horvát gyerekek eseüeg télen jönnének Magyarországra, mivel az ott lakók nagyon ritkán látnak havat és szinte soha nem tudnak szánkózni vagy korcsolyázni. MAGYARI BARNA Bibinje értékei- Bibinje Zadar városától 8 kilométerre fekvő, mediterrán hangulatú, több mint 4000 lakosú település. Az itt élők fő bevételi forrása a nyaralók szállásoltatása és a halászat. Nagyon sok magyar turista kedvenc úti célja Bibinje. Magyar származású lakosai is vannak a településnek, például a szódát egy székesfehérvári férfi készíti, és több magyarországi család is vásárolt már itt ingatlant. Érdekességként megemlíthetjük: a bibinjei mandarin decemberre érik be, s testvértelepülésünkön évente háromszor szedik a krumplit - közölte lapunkkal llyés Lajos, Körösújfalu jegyzője. Elismerésül Bocskai-emlékplakett Arany János Toldi című költeményét 1940-ben fordították japán nyelvre. Legnagyobb epikus költőnknek ez volt az első japán kötődése. A második japán kapcsolat idén alakult ki, amikor a Füzesgyarmati Japán Múzeum és a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum gyümölcsöző együttműködésbe kezdett. A Nagyszalonta és Japán közti kapcsolatok kialakításáért Doma-Mikó István királyi festőművésznek, a gyarmati japán múzeum megalapítójának Bocskai bronz emlékplakettet adományozott Tódor Albert, Arany János szülővárosának polgármestere. Körös-sárréti gyerekek az Adriai-tengernél A több éves testvérkapcsolat első konkrét eredménye a csereüdülés A körös-sárréti gyerekek közül csak viszonylag keveseknek adatik meg a rendszeres üdülés lehetősége. A nyaraló diákok közül a legtöbben a Káptalanfüreden található Sárréti Ifjúsági Táborban próbálnak kikapcsolódni, mások szintén szervezett formában, erdélyi csereüdülések keretében töltenek néhány napot. Idén viszont tovább bővül a körös-sárréti gyerekek üdülési lehetősége: most nyáron húsz körösújfalui iskolás Horvátországban, az Adriai-tenger partján nyaralhat. A horvátországi üdülésért cserébe szintén ezen a nyáron ugyanennyi bibinjei diákot Káptalanfüreden lát vendégül Körösújfalu. Hagyományok kötelékében, néprajzi konferencia Országos néprajzi konferenciát szervezett az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeum, Hagyományaink kötelékében — 75 éves az Orosházi Múzeum címmel. A konferencia április 26-án rendkívüli osztályfőnöki órával kezdődött. Bárdos Zsuzsa tanárnő vezetésével a rákóczitelepi iskola tanulói az 1744 és 1848 közötti Orosházát mutatták be. „átplántálta”. Másik nagy érdeme, hogy nemcsak a régmúlt, hanem az akkori jelen tárgyait is gyűjtötte, felismerte ugyanis a folyamatosság jelentőségét — utalt az igazgató a kezdetekre. Az 1944-től hivatalossá vált múzeum elmúlt fél évszázadából pedig Rózsa Zoltán kiemelte Sitkéi József, Nagy Gyula, Beck Zoltán és Hévvízi Sándor munkásságát. Az orosházi múzeumot az ezredfordulón a megszűnés veszélye fenyegette. 2001-től azonban a megyei múzeumi igazgatóságtól az orosházi önkormányzathoz kerültek, ami új távlatokat nyitott a múzeum életében. Tavaly Gyopárosfürdőn, a volt víztoronyban helytörténeti múzeumot hoztak létre, ugyancsak Gyopároson egy kisvasút-történeti kiállítást is terveznek. Az évtizedek óta üresen álló zsinagógát pedig a művészek házává szeretnék tenni, míg a régi magtárban gabonamúzeum berendezését tervezik. A konferencia első napján egyebek mellett nagy Gyula gyűjtőmódszeréről, az armalisták móringolási hagyományairól és az orosházi ásottkutakról esett szó. K.E. Lapunk díjasa történésznek készül A szeghalmi Péter András Gimnázium immár hagyományosan minden esztendőben megrendezi a Kovács János országos középiskolai földrajzversenyt. A legjobb Békés megyei versenyzőt lapunk mindig értékes pénzjutalomban részesíti. Idén Papp László, a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola 12/A osztályos tanulója kapta lapunk díját. Szeghalom- Mikor szerette meg a földrajzot?- kérdeztük Papp Lászlót.- Az idők múlásával az ember nemcsak évről évre idősebb lesz, hanem érdeklődése is változik. Nálam ez a „fordulat” a gimnáziumban következett be, s úgy kilencedik osztály végén, a tizedik elején kezdett igazán és komolyabban érdekelni a földrajz.- Hogyan szerzett tudomást a Kovács János országos középiskolai földrajzversenyről?- Iskolánk földrajztanárától, dr. Nyéki Lajostól (aki egyben a verseny főszervezője is) hallottam először erről a neves versenyről. Ez még az elmúlt tanévben volt. Be is neveztem, így én már tavaly tizenegyedik osztályosként is elindultam ezen az országos megmérettetésen.- Miként készült fel az idei versenyre?- A földrajz fakultáció - ennek az a célja, hogy felkészítse azokat a diákokat, akik ebből a tantárgyból szeretnének továbbtanulni - keretében dr. Nyéki Lajos tanár úr készített fel a versenyre is. Igazán intenzíven a verseny előtti napokban készültem, az utolsó 72 órában szinte semmi mást nem tanultam, csak földrajzot.- Milyen célokkal,, vágott" neki a versenynek?- Mivel tavaly csupán egyetlen pont hiányzott ahhoz, hogy az írásbeli forduló után az első húszba kerüljek, s elindulhassak a szóbeli döntőben, idén a döntőbe jutást tűztem ki célul. Persze miután ez sikerült, a döntőben már azért küzdöttem, hogy minél előkelőbb helyezést érjek el.- Azok a versenyzők, akik az első öt helyen végeztek, felvételi nélkül juthatnak be a szegedi József Attila Tudományegyetem földrajz vagy geográfus szakára. Ön az országos versenyen második lett, tehát már egyetemistának tekinthetné magát. De úgy tudjak, nem geológusnak készül. Hová adta be továbbtanulási kérelmét? — Első helyen a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarára jelentkeztem történelemtanárira. A második helyre viszont a szegedi egyetem geográfus szakát jelöltem be. Mindenképpen elmegyek Debrecenbe felvételizni, s ha bejutok, akkor nem élek a szegedi felvételi mentességgel. Jelenleg úgy gondolom, inkább történészként szeretném leélni életem. De ha véletlenül mégis geográfus lenne a szakmám, akkor sem esnék kétségbe, hiszen a történelem mellett a földrajz a másik kedvenc tantárgyam. magyari barna Kedvenc országa Japán Papp László érdeklődésünkre elmondta: kedvenc országa Japán. Ez a távoli ország szép, egzotikus helynek tűnik, természetföldrajzi szempontból pedig nagyon változatos. Lapunk díjasa azt is megemlítette: nem hogy Japánban nem járt, de eddig még a füzesgyarmati Japán Múzeumot sem tekintette meg. Majd hozzátette: a gyarmati múzeumba biztosan eljut, a Japánba való ellátogatás viszont jelenleg még csak álom. A névadó, Bay Zoltán emlékére A sarkadi Ady Endre — Bay Zoltán Gimnázium, Posta- forgalmi és Informatikai Szakképző Iskola idén immáron hetedjére rendezte meg a Bay Zoltán középiskolái fizika emlékversenyt — tájékoztatott Szűcs Levente, a hajdúvárosi oktatási intézmény megbízott igazgatója. Sarkad A megbízott direktor szavaiból az is kiderült, hogy a korábbi esztendők szokásától eltérően, idén a 330 millió forintos bruttó bekerülési költségű kollégiumépítés és gimnázium-rekonstrukció miatt kénytelenek voltak a Tokai Györgyné igazgató asszony által vezetett sarkadi 1. számú általános iskolában megrendezni az emlékversenyt.- A Bay Zoltán középiskolai fizika-emlékverseny eltérően a hagyományos megmérettetésektől, az elméleti részen túlmenően gyakorlati próbatételt is tartalmazott - mondta Szűcs Levente. A direktor a verseny atyjaként, léikéként Varga Istvánt, a békéscsabai Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépiskola fizikatanárát említette, mondván, hogy a feladatok összeállítása rendszerint az ő önként vállalt reszortja. A verseny tisztaságát, az értékelés objektivitását a felkészítő tanárok javításban való részvétele garantálja. Idén temesvári és nagyszalontai diákok is részt vettek a versenyen - tudtuk meg az igazgatótól. A mechanika kategóriában versenyző 9-esek közül első helyen Takács Ágoston (Orosháza, Táncsics Mihály Gimnázium) végzett. Második Virginás-Tar Áron (Temesvár, Bartók Béla Líceum), harmadik Varga Lajos (Gyula, Karácsonyi János Katolikus Gimnázium) lett. A 10. évfolyam mechanikusai között első Baji Bence (Békéscsaba, Belvárosi Gimnázium és Általános Iskola), második Tar Tibor (Békéscsaba, Belvárosi Gimnázium és Általános Iskola), harmadik Hodozsó Barnabás (Békéscsaba, Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola) lett. Ugyanezen korosztály hőtanosai közül Hemző Tamás (Mezőkovács- háza, Hunyadi János Gimnázium), Varga Tamás (Gyula, Erkel Ferenc Gimnázium) és Mátray- Vozár Hajnalka (Békéscsaba, Belvárosi Gimnázium és Általános Iskola) diadalmaskodott. A 11. és 12-es korosztály „ötvözött” kategóriában versenyzett. Az előbbiek korcsoportjában Kenéz Tamás (Sarkad, Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző Iskola), Petrovszki Judit (Békéscsaba, Rózsa Ferenc Gimnázium) és Násztor Zoltán (Orosháza, Táncsics Mihály Gimnázium), míg az utóbbiak kategóriájában Lehoczki Csaba (Békéscsaba, Rózsa Ferenc Gimnázium), Kiss László (Orosháza, Táncsics Mihály Gimnázium) és Krajcsó Péter (Békéscsaba, Belvárosi Gimnázium és Általános Iskola) állhatott a képzeletbeli dobogóra. ■vt i konferenciát szervező Szántó Kovács János Múzeum igazgatója. - Juhász Balázs orosházi pedagógus ugyanis az akkori polgári iskolában rendezte be a település első múzeumát. Juhász Balázs szenvedélyes gyűjtő volt, s ezt a szenvedélyt tanítványaiba is ___________Orosháza___________ — Múzeumunk 1944-től rendelkezik hivatalos engedéllyel, mi azonban 1927 áprilisához kötjük az orosházi múzeum „alapkövének” letételét - mondta megnyitóbeszédében Rózsa Zoltán, a
