Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-06 / 104. szám

4. OLDAL - 2002. MÁJUS 6., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Kincs a kezükben: a falusi vendéglátás Tanulni jöttek, de sok mindent adtak is a máréfalvai asszonyok Kétegyháza Nehezen oldódnak az Erdélyből jött, máréfalvai asszonyok a kétegyházi mezőgazdasági intézetben, amikor dr. Komáromi Sándor igazgató tárgyalószobájában az asztal köré ülünk. Ta­nulni jöttek a meseszép Kárpátok öleléséből, hogy a falusi vendéglátás tudományából mindent elsajátítsanak az iskolá­ban. Félóra múltán azonban teljessé válik a bizonytalanság. Rengeteg tanulnivalónk lenne nekünk is a máréfalvaiaktól. ták kívánságára túrós puliszkát, házikenyeret, rózsabogyólekvárt készítenek. Az erdélyi turistasze­zon egyébként az év minden sza­kára kiterjed, a visszajárók elősze­retettel kérik például szilveszterre a szállásokat, hiszen ekkor élvez­hetik a lovas szánkózás minden szépségét, de ha csupán a máré­falvai patakhoz zarándokolnak el, akkor is megcsillanhat szemük előtt a természet gyönyörűsége. Tudnunk kell, hogy Máréfalva a tenger feletti 600 méteres magas­ságban található, de öt kilométerre már 900 méteresek a hegyek. Valljuk be, a három asszony, Mihálykó Ilona, Ilonka Eszter és Dávid Mária tanítani valóan mu­tatta be a máréfalvai vidéket. Mi­nek jöttek hát a messzi Kétegy- házára. Nos, az itteni Mezőgazda- sági Középfokú Szakoktatási, To­vábbképző és Szaktanácsadó Inté­zetben korszerűbb, gépesített, magas színvonalú oktatási kör­nyezetben sajátíthatják el a nélkü­lözhetetlen ismereteket, és mint mondják, a tíznapos gyakorlat ele­jén máris tapasztalták, mi hiány­zik a képzettségükből. Gál Ödön, a Romániai Magyar Gazdák Egye­sületének titkára nemrégiben bú­csúztatta a hasonló kurzusra érke­zett székelyföldi méhészeket, akik ugyancsak itt tanulták meg gya­korlati feladataik záró részét, majd őket váltotta a 33, falusi ven­déglátással foglalkozó hallgató. Az intézmény felnőttképzés kere­tében biztosította az oktatást, a méhészek 7, a falusi vendéglátók Székelykapuiról híres falu Máré­falva. Mutatnak is egyet a maguk­kal hozott, különlegesen szép ide­genforgalmi kiadványból. A meste­rien faragott alkotások kapulábait nevezik azon a vidéken életfának. Nem állunk ám meg a szebbnél szebb látnivalók sorolásával, el­múlt a lámpaláz, a hölgykoszorú finoman átveszi a szót. Máréfalva Székelyudvarhelyről indulva és Csíkszereda felé haladva az első nagyobb település, 2900-an lakják. Egy helybéli tanárnő, aki sokat ténykedett, hogy magyarországi testvértelepülésre találjanak, ide­genvezetőnek is kitanult, és az egyre sűrűsödő látogatói csoporto­kat a környékbeli, fürdőjéről híres Szovátára, a fazekasságáról neves Korondra, avagy a sóbányáival kü­lönleges látványt nyújtó Parajdra. Folytathatnánk a sort Csíkszeredá­val, Tusnáddal, a Szent Anna-tó- val. Egy szó mint száz, páratlan szépségű látnivalókhoz csalogat­ják a vendégeket, és mi sem termé­szetesebb, hogy igyekszenek ké­nyelmes szálláshelyeket, minden igényt kielégítő vendéglátást bizto­sítani a külföldieknek. Nem is pa­naszkodnak: egyre többen jönnek Londonból, Franciaországból, és persze Magyarországról is. Hamar megtudjuk: nem lehet szó falusi vendéglátásról zöldségtermesztés, állattenyésztés nélkül. Az ottani vállalkozók maguk termesztik a konyhakerti növényeket, juhot, disznót, tehenet tartanak. A turis- // 9 témakörben jutnak ismeretek­hez. Mindannyian tanúsítványt, minősítést kapnak, ezt Romániá­ban elismerik - ma már nem kell külön honosítani a dokumentu­mot -, és egy otthoni záróvizsgá­val szerezhetik meg a foglalkozá­sukhoz szükséges végzettséget. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete nagy múltra tekint vissza. A jogelőd, az Erdélyi Gaz­dasági Egylet 1844-ben alakult. A közelebbi múltat tekintve pedig az 1989-es fordulat utáni újjáalakulás érdemel említést, amikor létrejöt­tek a megyei, területi, országos szervezetek, valamint a különbö­ző szakbizottságok, köztük a falu­si turizmusé is. A falusi vendéglá­tás 1990-től fejlődik Romániában. Megkeresték a kapcsolatot a Ma­gyar Falusi, Tanyai Vendégfoga­dók Országos Szövetségével, ta­pasztalatokat szereztek, melyeket átvittek Erdélybe. Tíz év alatt ele­gendő számú vendéglátóhely nyi­totta ki kapuit, a mostani nagy fel­adat a minőségi előrelépés. A Ro­mániai Magyar Gazdák Egyesülete a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium nemzetközi osztályával is együttműködik, melynek keretében európai uniós támogatást nyertek a méhészek, valamint a falusi turizmus szak­embereinek képzésére. A progra­mot az FVM dolgozta ki, s mivel a kétegyházi intézet e tárca fenntar­tásában működik, célszerű volt az oktatás egyik helyszínéül a határ menti település iskoláját kijelölni. Annál is inkább, mert az intéz­ményben jó ideje magas szinten tanítják a falusi vendéglátást, a te­rítést, a tálalást, a felszolgálást és a szakma minden fortélyát. A máréfalvaiaknak pedig éppen erre van szükségük. Hogy is bú­csúzott a víg kedélyű Gál Ödön? - A falusi turizmus nálunk a mező- gazdasági termelés alternatívája, egy termék, amit piacra kell juttat­ni. Akik korábban léptek — Farkaslaka, Zetelaka vállalkozói — jóval előrébb járnak, és törik az utat a többiek előtt. Idejekorán fel­ismerték mindannyian: ez az egyetlen kitörési pont Erdély párat­lan szépségű, érintetlen természeti környezetében. László Erzsébet Ősszel konferenciát rendeznek Akik Kétegyházán tanulnak, és akiktől sokan tanulhatnak falusi vendéglátásból: (balról) Mihálykó Ilona, Ilonka Eszter, Gál Ödön és Dávid Mária 1065 kilogramm elemet gyűjtöttek Felnőttképzés a roma közösségi házakban A roma közösségi házaknak a jövőben is komoly szerepe lesz a felnőttképzés szervezé­sében — egyebek mellett ez fogalmazódott meg a gyoma- endrődi roma közösségi ház­ban pénteken megtartott ta­nácskozáson. Gyomaendrőd A roma közösségi ház pénteki közéleti képzésének az oktatás volt a témája. A szervező Művelt Cigány Ifjúságért Alapítvány ez­úttal megyei roma vezetőket, ön- kormányzati szakembereket és pedagógusokat invitált a tanács­kozásra. Előadónak Farkas Gab­riellát, a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal elnöki tanács­adóját, valamint Raduly Istvánt, a Oktatási Minisztérium osztály- vezetőjét hívták. Az eszmecse­rén egyebek mellett az iskolai ki­sebbségi programot támogató ál­lami normatíva felhasználásának lehetőségeivel foglalkoztak. A felnőttképzés országos tapaszta­latairól Farkas Antal, a Roma Kö­zösségfejlesztők Egyesületének elnöke számolt be. Hangsúlyoz­ta, a felnőttképzés szervezésé­ben a roma közösségi házakra a jövőben is komoly szerep vár. Ennek jelentőségét az állam elis­meri és anyagilag támogatja. Ifj. Dógi János, a szervező alapít­vány titkára lapunknak elmond­ta, ősszel a téma szakértői rész­vételével megyei oktatási konfe­renciát szerveznek, ahová az ér­dekelt valamennyi óvoda, iskola, illetve kisebbségi és települési önkormányzati vezető meghí­vást kap. CS.R. A Guardian gyárai közül az orosházi az első olyan float sor, ahol bevezették az ISO 14001- es környezetközpontú irányí­tási rendszert. Az orosházi sík­üveggyár környezeti politiká­jának megfogalmazásakor fel­merült, a cég külső kapcsolata­iban is igyekezzen érvényre juttatni a környezetvédelem iránti elkötelezettségét. Orosháza A Guardian Hunguard, az önkor­mányzat, valamint az orosházi ál­talános iskolák képviselői 1999 ta­vaszán döntöttek arról, hogy meg­szervezik az iskolák szárazelem- gyűjtő akcióját. Azóta a Hunguard biztosítja az iskolák számára a gyűjtőedényeket, gondoskodik azok ürítéséről és az ártalmaüaní- tás költségeit is vállalta. Az iskolák feladata egyebek között a tanulók tájékoztatása az elemek okozta környezeti veszélyekről. Az önkor­mányzat pedig a helyi környezet­védelmi alapból az első három he­lyezett intézmény díjazását bizto­sítja. A gyűjtés a tanév elejétől fo­lyamatosan történik, az eredményt pedig a Föld napjához kapcsolódó­an hirdetik ki. Az idei gyűjtést ápri­lis 26-án zárta le a Hunguard, az ünnepélyes eredményhirdetésre pedig május 3-án került sor a pol­gármesteri hivatal nagytermében. A város diákjai összesen 1065 kilogramm használt szárazelemet gyűjtöttek össze, ami így nem a környezetet szennyezi, hanem a megfelelő helyen ártalmatlanítják. A legeredményesebb iskola az Eötvös József Általános Iskola lett, a második helyen a 4. Számú Általános Iskola, míg a harmadik helyen a József Attila Általános Is­kola végzett. A három intézmény 50,40, illetve 30 ezer forintos díja­zásban részesült. kovács erika Békés megye A gyom egyre több helyen tör ma­gának teret megyénkben is. Meg­jelent az utak és a vasúti pályák mentén, valamint a parlagon ha­gyott területeken. Az utóbbiak nagysága jelentősen megemelke­dett az elmúlt években. A gyom­növények közül a parlagfű és az üröm okoz allergiát. A beléndek, a csattanó maszlag, a foltos bürök viszont mérgező is lehet. Mind­ezek megelőzése érdekében mi­nél előbbi kaszálást és gyomtala­nítást kér a Békés Megyei Nö­vény- és Talajvédelmi Szolgálat, amit legkésőbb május 30-áig be kell fejezni. Ezután növényvédel­mi felügyelők járják majd a vidé­ket. Ahol a közegészségügyre vagy a mezőgazdaságra veszélyes mennyiséget találnak, bírságot szabnak ki a terület tulajdonosá­nak, és az ő költségére végeztetik e[a gyomtalanítást. ___cs. z. Tel epüléseink krónikája Ivóvíz a Pájer strandra Gyomaendrődön, a népszerű Templom-zugi Pájer strand és kemping fejlesztését tervezi a fürdőhely bérlője. A vezetékes ivóvíz és a belső úthálózat kiépítése 7,7 millió forintba kerül, amelyhez a beruházó az önerő mellé a Széchenyi-terv pályázatán igyekszik tá­mogatást szerezni. Á tulajdonos önkor­mányzat a közelmúltban úgy döntött, hogy egyetért a beruházás megvalósításával. A város a pályázat benyújtásához szolgáló to­vábbi feltételnek is eleget tett: kötelezettsé­get vállalt, hogy a fejlesztést követően a strandot legalább tíz évig turisztikai célra hasznosítja. ____________________________________ffl Sz avalóverseny Okányban Lovas Endre emlék-szavalóversenyt rendezett a közelmúltban Okányban a Települési Könyvtárpártolók Egyesülete. Az általános iskolák versenyében Zuh János (Sarkad) győzött, a második helye­zett Lingurár Tímea (Okány) és a harma­dik helyezett Gregor Alexandra (Sarkad) előtt. A középiskolai és felsőoktatási tanulók kategóriájában Ökrös Erzsébet végzett az élen, megelőzve Hugyecz Krisztinát, Kolom­pár Editet és Simon Zsuzsannát (itt vala­mennyi díjazott versenyző okányi). A felnőtteknél Perei Károlyné (Sarkad) lett a nyertes. A második helyen Oláh Ferenc (Okány), a harmadikon Kiss Vencelné (Sarkadkeresztúr) végzett. _____________________________________ül Mazs orett-sikerek Vésztőről Macskinné Pór Erzsébet vezetésével évek óta színvonalas mazsorett-oktatás folyik a vésztői Sinka István Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskolában. Ennek kö­szönhetően a vésztői fiatal mazsorettek rendszeresen szép eredményeket érnek el a különböző országos megmérettetéseken, versenyeken. A vésztői Sinka István Művelődési Köz­pont két csoportja a napokban részt vett a Váci Országos Ifjúsági Mazsorett Fesztivá­lon. A megmérettetésről mindkét csoport ki­váló eredménnyel tért haza. Az I. korcso­portban (6-10 évesek) a Szivárvány csoport arany, a II. korcsoportban (10-14 évesek) a Kristály együttes szintén arany minősítést szerzett. _____________________________________ül Ko ssuth-szobor Szentandráson A békésszentandrási Népkör 1868-ban leve­let írt az emigrációban lévő Kossuth Lajos­nak és arra kérte, legyen a szervezet díszel­nöke. A szentandrásiak Kossuth születésé­nek kétszázadik évfordulóján szoborállításra készülnek. A szobor kétmillió forintos költ­ségének ötven százalékát pályázati támoga­tásból igyekszik előteremteni az önkor­mányzat. Az emlékhelyet a Kossuth utca hársfás ligetében alakítják ki. A szobor terve­it Lengyel Péter békéscsabai szobrászmű­vész már elkészítette. Két esztendeje Len­gyel Péter alkotta a Mladonyiczky Béla szob­rászművészt ábrázoló szobrot, ami a szentandrási könyvtár udvarán látható. _____________________________________15! t Legelő lesz a repülőtérből? Az ingatlan öt évig nem idegeníthető el Körzeti verseny Kossuth Lajosról Négy település nyolc csapata,, mérkőzött” a kormányzóból A megmérettetésre zenei alá­festéssel, Kossuth-indulókra vo­nultak be a csapatok. A verseny játékos elméleti és gyakorlati fel­adatokból állt. Az egyik legérde­kesebb jelenet az volt, amikor sok­sok fénykép közül Kossuth Lajos arcmásait kellett megtalálni.- A márciusi ifjaknak, az első felelős kormánynak, valamint az aradi tizenhárom vértanúnak a ké­peit vágtuk ki és két Kossuth-fotó- val (az egyik fiatalon, a másik idős korában ábrázolta az egykori kor­mányzót) egy lapra ragasztottuk. A diákok feladata az volt, hogy a két Kossuth-képet mielőbb megta­lálják - közölte Horváth Zoltánná, a körzeti verseny szervezője. Az izgalmas és nemes vetélke­dés során a körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola első csapata- amelyet Károly Tímea, Kecske­méti Bianka és Bak Mihály alkotott- szerezte meg a győzelmet. A második helyen a Tüköry iskola második csapata, a harmadikon a dévaványai Ványai Ambrus Általá­nos Iskola első csapata végzett. ______________________MAQYARI BARMA Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából a körösladányi Tüköry Lajos Ál­talános Iskola körzeti történel­mi versenyt rendezett a napok­ban a környező települések felső tagozatos diákjainak. A verseny egyik legérdekesebb mozzanata az volt, amikor számos szakállas férfi arcmá­sa közül kellett kiválasztani a diákoknak azt a két képet, amely Kossuth Lajost külön­böző életkorokban ábrázolta. _______KÖRÖSLAPÁHY- A köröstarcsai iskola mellett a dévaványai Ványai Ambrus Álta­lános Iskolát és a vésztői Kiss Bá­lint Református Általános Iskolát hívtuk meg, valamint a mi tanu­lóink versenyeztek. Összesen nyolc csapat (amelyek három-há­rom diákból álltak) mérte össze tudását. A jubileumi évforduló alkalmából a verseny témája Kos­suth Lajos volt — tájékoztatta la­punkat Tiszainé Rudner Judit, a körösladányi Tüköry Lajos Álta­lános Iskola igazgatója. Gyomtalanítás határidőre 21-én megtörtént a „reptér” bir­tokba adása is - derült ki az orosházi képviselők legutóbbi ülésén. A birtokba vétellel az ön- kormányzatnak vállalnia kellett az állam által előírt feltételeket, ami szerint a repülőteret foglal­koztatáspolitikai, szociálpoliti­kai, ifjúságpolitikai vagy iparfej­lesztési célok megvalósulásának elősegítése érdekében lehet fel­használni. Az ingatlant az önkor­mányzat öt évig nem idegeníthe­ti el. Az elidegenítési tilalom utá­ni értékesítés esetén pedig a be­vétel 70 százaléka a központi költségvetést illeti meg. A képviselő-testület úgy dön­tött, a mintegy 185 hektáros terüle­tet földhasználati szerződéssel át­adja a Kossuth Lajos Közoktatási Intézménynek. Az iskola úgy ter­vezi, hogy a volt repülőteret a fia­talok képzése és foglalkoztatása érdekében gyepgazdálkodási és juhászati célokra használja, k. e. Orosháza önkormányzata többször is kinyilvánította, szeretné a város területén lé­vő feleslegessé vált, használa­ton kívüli honvédségi ingatla­nokat birtokba venni. A volt műszaki laktanya, illetve ka­tonai szakközépiskola ügye évek óta egy helyben topog, a repülőtér azonban február 21-e óta az önkormányzaté. ______Orosháza A volt műszaki laktanyát, illetve a katonai szakközépiskolát az önkormányzat az idegenforga­lom, illetve a felsőoktatás szolgá­latába szeretné állítani, de az ál­lami tulajdonban lévő objektu­mok sorsáról folytatott tárgyalá­sok eddig nem vezettek ered­ményre. A repülőteret azonban térítésmentesen megkapta az ön- kormányzat. A közelmúltban sor került az ingatlanátadási megál­lapodásra, ami alapján február

Next

/
Thumbnails
Contents