Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-31 / 125. szám
é<tKÉS MEGYEI HÍRLAP HÁTTÉR 2002. MÁJUS 31., PÉNTEK - 7. OLDAL Gyulakenyér-féltés, „visszavonulóval” (Folytatás az 1. oldalról) Azt, hogy a kft. tulajdonának harmadát jegyző Promt (vagy Gyula-Promt) Kft.-nek kik a tagjai, a cég vezetői nem árulták el az MRP-tagoknak, pedig ők módfelett szerették volna tudni. Akkoriban a cégnyilvántartás még nem volt elérhető számukra. Az egykori osztályvezető azt mondja, hogy az 1993. február 27-ei alakulásakor a kenyérgyár 241 dolgozójából 112-en léptek be az MRP- szervezetbe, közvetlenül nyugdíj előtt állók is, akiknek azt mondták, hogy nyugdíjasként is MRP- tagok maradhatnak. Elmondása szerint az MRP-közgyűlés úgy döntött, hogy a kft. vagyonából 100 milliós üzletrészt vásároljanak ki, ám az ezt végzők ettől a döntéstől önkényesen eltérve, csak 72 millió 120 ezer forint névértékű (53,03 százalékos) állami vagyont vettek meg. A többire (33,97 százalékra) az 1993. július 15-én alapított Promt (Gyula- Promt) Kft. tette rá a kezét. Az MRP-szervezet elnöke 1995. lékos árán vásárolhatta meg az üzletrészt, s erre vehették fel a kedvezményes hitelt. Ám az üzletrészek valójában nem 60, hanem 100 százalékot érnek. A szervezetből kikerülőknek azonban csak a 60 százalékos értékben adják ki a jussukat. A többi 40 bennmarad az MRP-ben: garantáltan csak azok járnak jól, akik a 15 éves folyamat legvégén még tagok. Az egykori osztályvezető szerint eleve szabálytalanul könyvelnek: az üzletrészt 100 százalékon kellene nyilvántartani, így a távozóktól nem lehetne elvonni a 40 százalékot. Ráadásul nem csak eredeti, hanem a Promt Kft.-től történt vásárlás hitelterhe- it is a Gyulakenyér Kft. összes tulajdonosa fizeti, ennek eredményeként pedig az MRP-n kívüli tagok (például Gyula Város Önkormányzata is) évek óta egyetlen fillérhez nem jutnak, az osztalékként számításba vehető összeg átvándorol az MRP-szervezet hiteleinek törlesztésére, működési kiadásaira. Érdemes megemlíteni: a Vajon a Gyulakenyér-féltés kenyértöréshez vezethet? (Képünk illusztráció) b-fotó. léhoczkypétir június 19-ei közgyűlésén azt ajánlotta a tagoknak, hogy a Gyula- Promt Kft. üzletrészét vegyék meg 4 millió forintért, ületve vállalják át a Gyula-Promt 25 millió 148 ezer forintos hiteltartozását, s ezzel 46 millió 200 ezer forintos névértékű üzletrészhez jutnak. (Ez arra mutat, hogy az eladó kft. is valami E-hitelféléhez juthatott annak idején.) Az egykori osztályvezető úgy véli, hogy ez a kivásárlás már ellentétes volt az MRP-törvénnyel. Ugyanis nem a privatizációhoz kapcsolódott, hanem azt követően szerzett többlet üzletrészt az MRP-szervezet, melynek árát most is a Gyulakenyér Kft. többi tulajdonosának kontójára fizeti ki - azaz ebben az esetben is a kft. állja a hiteltörlesztést az MRP- szervezet helyett. A 4 milliós vételáron (úgy tűnik) 8-an osztozhattak valamilyen arányban. Az MRP-t már elhagyottak (akik vagy megtartják magukkal vitt üzletrészüket vagy eladják) komoly sérelemről szólnak. Á törvény alapján az MRP- szervezet névértékének 60 százatörvény szerint",)...A hitel és részletfizetés igénybevételével megvásárolt vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) a fennálló tartozás törlesztésére kell fordítani". Kérdezhetik: a kft. akár fizethetne osztalékot, melyből a többi tulajdonos is részesülhetne. Ám gondoljanak bele: az MRP- szervezet szavazati súlya mindent eldönt. (A „promtos” időkben még fizettek osztalékot.) Természetesen az ügyről megkérdeztük a Gyulakenyér Kft. ügyvezető igazgatóját és a kft. főkönyvelőjét, egyben a cégnél működő MRP-szervezet vezetőjét is. Kérdéseinkre válaszoltak, majd kérték az általuk elmondottak írásban rögzítésének megjelenés előtti elolvasását. Miután elküldtük számukra, pontosításokat jelöltek be, illetve kiegészítették a nyilatkozatukat. Ezzel egy időben viszont azt írták: mégsem járulnak hozzá a velük készült interjú közléséhez. Kértük, indokolják meg a döntésüket. Ezt írásban nem voltak hajlandók megtenni, az ügyvezető telefonon annyit mondott: meggondolták magukat. Mit tudtunk meg az ügyvezető igazgatótól? Elmondta, a cég vezetése nem akar beleszólni a tagok életébe. Megerősítette, hogy az MRP-nek hitelező pénzintézet vezetője egyben e szervezet felügyelő bizottságának tagja. Kiderült, hogy a többségi tulajdonosi lehetőségekkel rendelkező MRP- tagság döntései ellenében a kft. más tulajdonosai gyakorlatilag nem tudnak fellépni - még érdekeik érvényesítéseként sem. Az ügyvezető igazgató közölte: azért nem csupán készfizető kezesi kötelezettségük felmerülésével fizetnek az MRP-szervezet helyett, hanem eleve átutalják a pénzt az MRP-szervezetnek, mert ezzel évente másfél millió forintnyi adókötelezettséget „spórolnak meg” a kft. számára. Azt is firtattuk, hogy vajon rendjén van-e az, hogy az MRP-szervezet nem csak hitelt törleszt a kft. által átutalt pénzből, hanem újabb tulajdoni hányad megvásárlására fordítja azt? Válasza szerint a kft. nem tudhatja, hogy az MRP-szervezet mire fordítja a pénzt, nincs joga elszámoltatására. Az MRP-szervezet vezetője nem tagadta, hogy a kenyérgyár privatizálásakor egyik tulajdonosa volt annak a ma már Gyula-Promt Kft.-ként ismert cégnek, mely a magánosításra felajánlott tulajdoni hányadból éppen azt a részt vette meg, melynek megszerzését az MRP-vezetés a tagok döntése ellenére nem vásárolta meg. Elismerte azt is, hogy bár az MRP-tagok folyamatosan firtatták, ennek tényét elhallgatta előttük - noha tulajdonostársa volt a Gyula-Promt Kft.- nek. Mindezt törvényesnek, s legfeljebb etikailag kifogásolhatónak ítéli. Ahogy mondta, az MRP- szervezetet elhagyók számára megadott vagyoni hányad a tényleges értéknek valóban csak 60 százaléka, a visszamaradó 40 százalékot az MRP-szervezet biztonsági tartalékként kezeli. Állítása szerint a közben eltávozottakat (ha nem adták tovább e tulajdonukat) sem akarják kizárni, hogy majdan, a hiteltörlesztés végeztével ők is hozzájussanak a maguk 40 százalékához. Végül kifogásolta, hogy a 13 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező gyulai önkormányzat is igényeli a város számára a megtermelt nyereség való részesedést. Megjegyzése szerint a Gyulakenyér Kft. révén az önkormányzat szemé- lyijövedelemadó-hányadhoz, he- lyiadó-bevételhez jut, sőt, az ön- kormányzat mindezért inkább támogathatná a kft.-t azzal, hogy intézményeibe kizárólagos jogosultsággal szállítsanak pékárut. KISS A. JÁNOS Hosszú évek Szent Flórián szolgálatában A hatvanas évek közepén vonult nyugdíjba az egykori műhelyfőnök Az idős tűzoltó jól érzi magát, csak a nagyothallás bosszantja mostanában. Szentesi Istvánt Séllei Pál alezredes (jobbról) köszöntötte D-FOTÓi KOVÁCS 1RZSÍSIT Békéscsaba Valószínűleg az ország legidősebb tűzoltóját köszöntötték tegnap a megyeszékhelyen. Szentesi István „főtörzsőrmester” kilencvennegyedik születésnapján vendégül látta a megyei katasztrófavédelem képviselőjét is. a hivatást. Kezdetben ő is „vonult”, tapasztalt gépkocsivezetőként már munkába lépése elején ámultba ejtette a társakat, ahogy precízen tolatott a nagy autóval. Később elvégzett mindent, ami egy műhelyfőnöknek szükséges, autószereléstől a hegesztéBár hivatalos adat nem támasztja alá, de a megyei kollégák biztosak abban, hogy Pista bácsi a hazai lánglovagok korelnöke. A tisztes korú férfi 1908-ban született, és 1936-tól 1963-ig szolgálta hűen sen át minden papírt beszerzett, s ebből a beosztásból vonult nyugdíjba a hatvanas évek közepén. Séllei Pál alezredes, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság osztályvezetője képviselte a szakmát a tegnapi születésnapon, oklevelet és a tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló domborművet adott át Szentesi Istvánnak. Feledékeny cégek esélye Beszámolók leadása, gondoskodás a közzétételről Szokás szerint az utolsó pillanatban „ébredünk fel”... Tegnap járt le a cégek tavalyi gazdálkodását érintő meghatározott adatok cégbíróságon, a közzétételről gondoskodó szervezetnél való leadásának határideje. Azért érdemes emlékeztetni a szabályokra, mert a határidőt vétők — a korábbi évek országos tapasztalatai szerint — nagy eséllyel kerülik el a mulasztás következményeit, ha e napokban még pótolják az elmaradt feladatukat. __________ Gyula _________ A Békés Megyei Bíróság Cégbíróságának ügyfélforgalma az elmúlt napokban fokozottan megemelkedett. Ennek az az oka, hogy a számvitelről szóló törvény értelmében az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett cégek az egyszerűsített beszámolót a tárgy évet követő május 30-áig, míg a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozások az éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül kötelesek a cégbíróságnál letétbe helyezni. E kötelezettségen túl a számviteli törvény rendelkezései szerint minden kettős könyvvitelt vezető cég kötelezettsége az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót közzétenni. Ennek a cégek azzal tesznek eleget, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát - a letétbe helyezéssel egy időben- az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldik, és igazolják a közzétételi költségtérítés befizetését. Azokkal a cégekkel szemben, melyek a letétbe helyezési kötelezettségüknek nem tesznek eleget- ezáltal a számviteli törvényben megállapított határidő eredménytelenül telik el - a cégbíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet - tudtuk meg Ménesiné dr. Szűcs Erikától, a Békés Megyei Bíróság Cégbíróságának csoportvezetőjétől. Köszöntő szavak Schéner PEN Klub-tagsága elé Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész, Békéscsaba díszpolgára immár a PEN Klub tagja is, a székfoglaló ünnepséget holnap 17 órától tartják Békéscsabán, a városháza dísztermében. Schéner Mihályt Görgey Gábor író, kulturális miniszter köszönti. A főiskola székhelye nem változik Schéner Mihály kiváló grafikus, ismert és elismert festőművész, remek szobrász - Zánkán, Dunaújvárosban, Hajdúszoboszlón és másutt állnak munkái -, játéktervező, szcenikus, látványművész és immár a Magyar PEN Klub tagja. Hogy író, eddig is tudtuk, költészete ismert volt, azt azonban, hogy hálátlan korunk elismeri, csak főhajtással és gratulációval fogadhatjuk. Schéner multikulturális művész, ha tudós lenne, polihisztornak mondanánk, de az irodalmi elismerés még hátra volt. Pedig ő régóta már nem csak művelője, de tárgya is a költészetnek. A huszadik század második felének egyik legkiemelkedőbb poétája, Nagy László verset írt hozzá, a kalapgyűjtő művészhez. Juhász Ferenc Kossuth-díjas hosszan írt Schénerről, a szintén Kossuth-díjas festőről. Amikor Schéner költészetéről beszélünk, erős szerepet kap nála az ördög és a pokol. Két kötetét lapozgatjuk, általában a Diabolikont és az Infemót. Gyönyörű versei, hallatlanul szép szabad versei, szövegei felülmúlhatatlan schéneri világot tárnak elénk. A Diabolikonban így ír: „A jövő a Globuláké: / a formák kiürülnek, / hogy mással feltöltődjenek, / így a jóból és a szépből/ Rossz és gonosz lesz. ” Ördögi szekvencia: „Az ördög egyre jobban birtokba / Veszi a világot. / Az arcok szépsége kiürül, / Eltorzul, felveszi a gonosz / arcmását. Az embernek sokféle / Lelki baja van, / Ezzel bőven foglalkoznak a pszichológusok, /ma és a lelki eltorzulásokkal, / szinte vájkál- nak, / mintha állad belsőrészek lennének: / belek, zsigerek, gyomor epe. / Csak éppen a táplálék / nélkül maradt lélekkel / nem foglalkoznak. / Vajon mi lesz a lélek egészségével, / ha nem kap táplálékot?" Az Infernóban viszont így muzsikál: „A Szirittyek eltávoznak. Nem érzik jól magukat, már nincs mit letarolniuk, mindent lecsupáztak és begyűjtötték, befaltak és elrontottak. Elvégezték munkájukat, már semmi nem maradt meg jónak. Nincs már ártásra tenyérnyi hely sem. A Rossz a szirittyek számára is kezd rosszá válni, szűkül körülöttük az élettér, néha már egymásra is kezdenek morogni és elfojtott megjegyzéseket tenni. Kezdik vádolni társaikat, mondván, rosszul választották ki a terepet, nem jöttek be a számítások. Menet közben valami meghibásodott a digttális pedulusz-turbuluszban, a bakulázás sem megy már jól, lazul a végrehajtói fegyelem. A korrupció gépezetébe homokszemek kerültek, a folytonos pedálozás ellenére sincs elég előrehaladás. Zsákmányukkal ezért inkább idegen földekre repülnek a szirittyek." Természetesén nem elég idézni. El kell olvasni. Schéner, a békéscsabai Evangélikus Gimnázium tanulója volt, minden reggel egy órát vonatozott az iskolába Medgyesegyházáról. Délután meg vissza. Az úton töltött idő nem veszett el, látta a mezei munkát, belélegezte az évszakok változását, nézte és csodálta az embert, aki a Viharsarokban talán a legközvetlenebbül kifejező. CSÁK MÁTÉ Még a választási kampány idején lehetett olyan kijelentéseket hallani, hogy kormány- váltás esetén a Tessedik Sámuel Főiskola központja elkerül Szarvasról. Földesi Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján cáfolta a híresztelést. ___________Szarvas___________ Fö ldesi Zoltán, aki a parlament foglalkoztatási és munkaügyi, valamint az oktatási és tudományos bizottságának tagja, emlékeztetett Magyar Bálint oktatási miniszter bizottsági meghallgatására. A miniszter-jelölttől elsőként azt kérdezték, a kormány változ- tat-e az integrációval létrehozott felsőoktatási intézményeken? A válasz az volt, az integrált felső- oktatási intézmények egyetlen eleméhez sem nyúlnak hozzá. Földesi Zoltán hangsúlyozta, az önkormányzatokkal korábban megkötött törvényes támogatási szerződések érvényesek maradnak és a megkezdett beruházásokat is befejezik. Önálló gazdálkodásukhoz az önkormányzatok több normatíván alapuló forrást kapnak. Megyénk 5. számú választókerületében egy kormánypárti képviselő, továbbá két ellenzéki tevékenykedik. Földesi Zoltán úgy fogalmazott, jól felfogott érdekük, hogy pártállástól függetlenül segítsék egymás munkáját és közösen tegyenek a körzeti célok megvalósítása érdekében. Szólt arról is, pártja készül az őszi ön- kormányzati választásokra, amit várhatóan október 13-án tartanak. A szocialisták igyekeznek minél több önkormányzatban többséget szerezni. Szarvason gőzerővel folyik a választókerületekben a jelöltek keresése és a‘ polgármester-jelölt kiválasztása. CS. R. « /V í t
