Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-22 / 117. szám

KULTÚRA 2002. MÁJUS 22., SZERDA - 7. OLDAL ! MEGYEI HÍRLAP Oktatási központ a rezervátumnál A minden igényt kielégítő létesítmény októberben készül el Több mint 100 millió forint ér­tékű beruházásként még eb­ben az esztendőben elkészül a Körös—Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványa—ecsegi puszták tájegysége réhelyi lá­togatóközpontjának oktató in­tézménye. A kétszintes épület a Környezetvédelmi Miniszté­rium pénzügyi alapjából ké­szül el, a berendezésekre pedig a Széchenyi-terv keretében próbál támogatást szerezni a központ. Ennek a fejlesztésnek köszönhetően kulturált, min­den igényt kielégítő körülmé­nyek várják majd Dévaványa határában az érdeklődőket és a természet szerelmeseit. Dévaványa A Körös-Sárrét egyik legjelentő­sebb idegenforgalmi bázisa a Körös-Maros Nemzeti Park Igaz­gatóságának a dévaványa-ecsegi pusztákon található túzokrezer­vátuma. A ványai túzokrezervá­tum fogadja be a világszerte ki­pusztulóban lévő túzok legélet­képesebb európai állományát. A Dévaványai Tájvédelmi Kör­zet 1975-ben jött létre, s a Körös- Maros Nemzeti Park megalakulá­sáig (1997) működött. A terület, a túzokrezervátummal együtt — dévaványa-ecsegi puszták né­ven — jelenleg a Körös—Maros Nemzeti Park része. A túzokrezervátum története tulajdonképpen a volt Szeghalmi Állami Gazdaság réhelyi kerületé­nek területi átadásával kezdődött. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) 3433 hektár kezelési jogát kapta meg a gazdaságtól. Ezzel a döntés­sel a gazdaság is jól járt, mert a te­rület művelési szempontból eléggé veszteséges volt. Az OKTH számá­A ványai rezervátum élettere fogadja magába a túzok legéletképesebb európai állományát »FOTÓI KOVÁCS ERZSÉBET ra szintén jól jött az átvétel, mert így önálló kezelésű területet ka­pott. Ezt követően indultak meg az építkezések, s a réhelyi volt állami gazdasági központ fokozatosan idegenforgalmi centrummá alakult át. Később földcserék és birtoknö­velés révén a 3433 hektáros terület 12 800 hektárra bővült. A ványai bázis kez­detben csak szakmai látogatókat fogadott. A bemutatóközpont a nyolcvanas években jött létre. Az utóbbi években pedig folya­matosan bővült a láto­gatóközpont kínálata. Például a Békés Me­gyei Területfejlesztési Tanácstól tavaly el­nyert 6 millió forint pályázati támo­gatással csirkeólak és disznóólak épültek a rezervátumnál, ahol ős­honos baromfit és szintén őshonos sertéseket helyeznek el. A fejlesztés azonban itt nem állt meg.- A réhelyi látogatóközpon­tunknál idén ősszel elkészülő ok­tatási központ kétszintes lesz. A földszinten három oktatóterem, egy nagy előadó, kiszolgáló helyi­ségek, tárolók, valamint négy, für­dőszobával ellátott szoba épül meg. Az emeleti részen pedig 40 gyermek elszállásolására nyílik majd lehetőség. Itt a hálók mellett négy külön bejáratú vizesblokk is a gyerekek rendelkezésére áll majd - közölte lapunkkal Kurpé István, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványa-ecsegi puszták tájegységének vezetője. ___ MAQYARI BARNA Az épület költsége 112 millió Az oktatási központ épületének alapo­zása áprilisban kezdődött meg. Az épít­kezés idén október 31-éré fejeződik be. A112 millió forint építési költség köz­ponti beruházásként a Környezetvédel­mi Minisztérium pénzügyi alapjából biz­tosított. Ahhoz, hogy az épület be tudja tölteni hivatását, bútorok és egyéb tár­gyak is szükségesek. A berendezése­ket a Széchenyi-terv pályázat keretében kívánja beszerezni az intézmény. Strauss Cigánybárója mindig siker Operett előadásával zárult az idei évad a Jókai színházban A Jókai színházban a hagyo­mány folytatódott, és az idei évad sem múlt el operett, azaz a Művészház Kft.-vel közös produkció nélkül. Hídvégi Mik­lós rendezésében ezúttal az if­jabb Johann Strauss Cigánybá­róját láthatta a békéscsabai közönség. A szezonzáró bemu­tató öt főbb alakítását kettős szereposztásban énekelték- játszották budapesti művé­szek, a helyi társulat fiataljai a karban jutottak lehetőséghez. Békéscsaba A Cigánybáró 1885-ös premierje óta a bécsi Theater an der Wienben valódi sikerszériát ért meg. Fél év­század alatt majdnem ötszázszor játszották, s ezzel megelőzte a De­nevért, ami addig vezette a legnép­szerűbb zenés darabok listáját. Hogy miért rajongott érte a bécsi, majd a budapesti közönség? A vá­lasz egyértelmű: Strauss muzsikája lenyűgözte a publikumot, és a ke­ringőkirály az operettel új műfajt teremtett, a hangversenyek és bál­termek hangulatánál még színe­sebbet, látványosabbat, andalítót, meséset. Apropó, mese! A színpa­di előadáshoz természetesen kom­ponálásra ösztönző történet, illetve a zene után kiáltó témák, érzelme­ket korbácsoló gondolatok, esemé­nyek kellettek. Szerelem, csalódás, haza, háború, szabadság és elnyo­más, kincs és rang. Mindez együtt hozta létre az operett műfaját, amit tehetséges művészek keltettek élet­re a színpadon, és a közönségnek nem volt más dolga, mint tódulni a színházba. Strauss 1883-as budapesti láto­gatásakor felesége, Adele biztatá­sára állítólag találkozott Jókai Mór­ral, és egy magyar témájú, a népi élettel foglalkozó daljáték megírá­sáról beszélgettek. A regényíró ha­marosan el is küldte a Szaffi novel­lája nyomán készült szövegköny­vet, amitől a zeneszerző nem volt elragadtatva. Schnitzer Ignác új­ságíró, műfordító vette gondozás­ba a művet, Strauss is lelkesen fo­gott munkához, és színre került a Cigánybáró, aminek elismerő, sőt magasztaló fogadtatásban volt ré­sze Bécsben. Max Kalbeck író, kri­tikus új színpadi műfaj és a zene­szerző munkásságában új fejezet születését méltatta: „A Cigánybáró A cigánylány, Szaffi (Pándy Piroska) és az ősei birtokára visszatérő Barinkay (Jankovits József középen) első pillantásra egymásba szeretnek D-FOTÓi KOVÁCS IRZSÉB1T megismerése után abban a boldog reményben élünk, hogy Strausst nemsokára ott üdvözölhetjük, aho­vá való: az operában. A széles bá­zisra felépített első finálé minden nagyoperának díszére válnék, és a komponista most annyira eltért stí­lusától, hogy a visszatérést a régi­hez lehetetlennek tartjuk” - írta többek között Kalbeck. Majd elis­meréssel szólt a vidám bécsi tánc­melódiák és a cigáriyos dallamok mesteri ötvözéséről, a mély átélés­ből fakadó, érzelmeket megmoz­gató komponálás művészetéről. A szívhez szóló muzsikához persze romantikus történet társul, szép mese egy bonyodalmaktól nem mentes, de végül annál szebb, beteljesülő szerelemről. A történet az 1700-as évek derekán játszódik, Mária Terézia uralkodásának kez­detén, amikor a magyar huszárok életüket ajánlották fel a királynő­nek a haza védelméért, a kívülről fenyegető ellenséggel szemben. A török uralom alól nemrégen felsza­badult Délvidék elnéptelenedett, a földek elmocsarasodtak; ide, ősei egykori birtokára tér vissza Barin­kay Sándor. Ezen a vidéken azon­ban már a disznókereskedő, Zsu­pán az úr, a környéken pedig cigá­nyok táboroznak. Zsupán a békes­ség kedvéért lányát kínálja fel Barinkaynak, bár Arzéna már ti­tokban Ottokár jegyese. Ezért azt mondja, akkor hajlandó a házas­ságra, ha kérője címet, rangot sze­rez. Közben Barinkay és Szaffi egy­másba szeretnek. Peregnek az ese­mények, és ami legalább ennyire vagy még inkább fontos, sorra csendülnek fel a jól ismert ope­rettslágerek. A cigányok befogad­ják és vajdájukká választják Barin- kayt. Kiderül, hogy Szaffi nem ci­gánylány, előkelő származású, az utolsó temesi basa gyermeke. Sze­relme beáll katonának, majd a csa­tából visszatérve bárói rangot kap; így már semmi sem akadályozhat­ja meg, hogy a Cigánybáró és Szaffi egybekeljenek. Strauss romantikus, andalító muzsikája még playbackről is na­gyon szép, és a zenekarról, kar­mesterről leszoktatott közönség (bár még emlékszik a különbség­re) többről már álmodni sem mer... A premierszereposztásból elsősor­ban két kiváló énekes érdemel ki­emelést: a Zsupánt markánsan ala­kító Kertesei Gábor és Jankovits Jó­zsef, aki Barinkayt szólaltatta meg kiválóan, emlékezetesen. Szaffi- ként Pándy Piroska kimagasló volt, Simon Katalin Cziprája meggyőző. Homonnay grófként Füsti Molnár Béla énekelt elismerésre méltóan. Camera szerepében Kokas Lász­lót, Mirabellaként Halász Arankát, Arzénaként Marton Kovács Kata­lint, Ottokár szerepében Lengyel Gábort hallhattuk. A mutatós díszlet Langmár András munkája, az illő jelmeze­ket Imrik Zsuzsa tervezte. Az elő­adást szolid tánc jellemezte, a ko­reográfus Csere László. Az operett „erős vár”, ez a szín­házi műfaj a különböző változata­ival szilárdan tartja magát immár hosszú évtizedek múltán is a világ színpadain. Az évad kínálatában fontos fejezet, a közönség nagyon igényli, várja és hálásan fogadja a könnyed, de színvonalas, emléke­zetes szórakoztatást. NIEDZIELSKY KATALIN Uniós portál pedagógusoknak A weboldal folyamatosan friss híreket közöl Művészeti fesztivál Gyulán az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ május 24-én 17 órától rendezi meg a II. Városi művészeti fesztivált. A művelő­dési központban fellépnek a Bay Zoltán, a Dürer Albert, az 1. Szá­mú, az Implom József, az 5. Szá­mú és a Magvető Református ál­talános iskolák csoportjai. For- jánné Gróh Katalin népművelő elmondta, a művelődési központ által kezdeményezett fesztivál ar­ra nyújt lehetőséget, hogy az is­kolák kulturális bemutatóin sze­replő legjobb csoportok ismétel­ten a közönség elé léphessenek produkcióikkal. Az idén a város hat általános iskolájából az álta­luk legjobbnak ítélt egy-két cso­port lép fel a díjmentesen megte- kinthető rendezvényen. _____iö) Ne mrégiben került a világhá­lóra hazánk első olyan inter­netes oldala, amely az okta­tás és a képzés európai integ­rációs folyamatairól, kapcso­lódási pontjairól tájékoztatja az érdeklődőket. Békéscsaba A www.europaletta.hu címen elérhető portál a Külügyminisz­térium támogatásával jött létre, elsősorban az általános és kö­zépiskolai pedagógusok, vala­mint a pedagógusképzésben te­vékenykedő felsőoktatási szak­emberek munkájában használ­ható. A weboldal folyamatosan friss híreket közöl az oktatás és a kép­zés európai uniós témakörében, ezenkívül a magyar pedagógu­sok részére áttekinthető infor­mációs forrást - pedagógiai is­mereteket és módszereket - kí­nál, amely segíti a felkészülést az európai uniós tagsággal járó ki­hívásokra. Az oldalon egy tematikus internetes kalauz is elérhető az Európai Unió tagállamainak legfontosabb oktatási együtt­működési fórumairól, intéz­ményes kapcsolódási pontjai­ról. ____ V. K. Szepte mberben: IV. Madzagfalvi napok A szervező bizottság a napokban összeállította az idei, a szep­tember 13—15. között Békésen megrendezésre kerülő Madzag­falvi napok programját. Békés Az előző esztendőkhöz hasonló­an a hagyományápolás, a sport, a kultúra, valamint a tartalmas és a szórakoztató kikapcsolódás ke­rült a rendezvénysorozat közép­pontjába. A hagyományápolásra épülő események az 1800-as évek békési vásárait, annak mozzana­tait, hangulatát igyekszik felele­veníteni. A sportesemények szeptember 13-án délelőtt kezdődnek, me­lyek keretében avatják fel a régió egyetlen, egyedülálló görcenterét. Az idén a rendezvény kibővül a megyei lovas nappal, mely kere­tében lovas- és fogathajtó verse­nyek lesznek. A rendezvény ide­jén zajló kiállítás és bemutató iránt máris nagy az érdeklődés a cégek, a civil szervezetek részé­ről. A Madzagfalvi napok minden estéjén élőkoncertet láthatnak az érdeklődők. A fiatalok körében szimpátia-felmérés készült, hogy a három nap során melyik együttes­sel szeretnének találkozni, melyik zenekar adjon koncertet. Az esti programok közül - péntek éjszaka — kiemelkedőnek ígérkezik a Mu­sical Színház fellépése. A szerep­lőkkel, a fellépőkkel és a szponzo­rokkal folynak a tárgyalások, a há­romnapos rendezvény vendéglátá­sával kapcsolatban a művelődési központ pályázatot ír ki. __________________!*a Dá nia várja a magyar fiatalokat Aradi találkozó A hét végén háromnapos euro- régiós találkozóra, a virágfeszti­válra utazik Gyuláról az önkor­mányzati delegáció - mondta el tegnap Danes László polgármes­ter. Aradon szó lesz a Kézfogás­ok román-magyar baráti talál­kozóról is. Az eurorégiós tavaszi fesztiválon tavaly is részt vettek a gyulai önkormányzat képvise­lői. Ez a program illeszkedik a testvérvárosi kapcsolatokhoz - jelezte Danes László polgármes­ter. Bognár Levente aradi alpol­gármester és Danes László pol­gármester áprilisban megkezdte a Kézfogások előkészületi tár­gyalását. A mostani aradi talál­kozón pontosítják a rendezvé­nyeket, melyeket Gyulán és Ara­don tartanak várhatóan június­ban. SZ. M. Székelyhídi képei Az idén 60 éves gyulai Székelyhí­di Attila kiállítás-sorozatának má­sodik része nyílt meg szombaton a festőművész szülővárosában. Gyulán, az Erkel téri Gáériában (a Százéves cukrászda épületé­nek emeleti helyiségeiben) szom­baton nyitotta meg Béres István főépítész Székelyhídi Attila kiállí­tás-sorozatának második részét, amely a képgrafikát mutatja be. A rendezvény házigazdája Ábra­hám György művészeti író volt. A kiálítás június 30-ág látható hét­fő kivételével naponta 10-től 18 órág a gáériában. _________iöi Ny ugat-Európában ma is ne­héz munkát vállalnia egy magyarnak. Bizonyos helye­ken viszont kifejezetten örül­nek a fiatal, jó szakemberek­nek, a dolgos magyaroknak. Kétegyháza Szeptembertől 25 magyar — kö­zépfokú mezőgazdasági vég­zettséggel rendelkező - fiatá is­merkedik Dánia gazdaságává. A kétegyházi Mezőgazdasági Kö­zépfokú Szakoktatási, Tovább­képző és Szaktanácsadó Intézet­ből tavasszá tizenhatan jelent­keztek a dániá mezőgazdasági képzésre. Nyolc hallgató sikerrel vette az akadályt, ami szép siker, hiszen az országos keret csak­nem egyharmadát foglalják el. A romániá Hargita megye, pontosabban Parajd szülötte, Már­ton László (képünkön) a kétegy­házi intézmény büszkesége. 0 is tagja az utazó huszonötöknek. Kétegyházán a falusi turizmus szakot váasztotta, a dániá jelent­kezési lapján pedig sertésfarmot nevezett meg a gyakorlati képzés helyéül.- Érdekel a korszerű, fejlett dá­niá mezőgazdaság, igyekszem ta- pasztáatot szerezni az ottani gaz­dálkodásban. Tudom, hogy nagy önállóságot igényel a ránk bízott feladat, sokat kell dolgozni, ezért is fűt a bizonyítási vágy. A legmo­dernebb állattenyésztési techno­lógia mellett elsajátíthatunk egy­fajta mentalitást is, mely szintén előnyünkre szolgá - fo­galmazott Márton Lász­ló, aki Két­egyházán megszokta má a távollé­tet a szülő­földtől, legfel­jebb ezután még ritkábban lesz le­hetősége hazautazni. A program augusztus elsején kezdődik Nagy­kovácsiban, ahol a csapat ötnapos felkészítésen „bemelegít” a követ­kező hónapokra. A próba, vagyis a dániá mező- gazdasági képzés 17 hónapig tart, mely egyéves gyakorlatból és 5 hónapos odensei szakmá el­méleti képzésből áll. A jelentke­zést, az előkészítést itthon a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium, váamint az Agrárszakoktatási Intézet szerve­zi. A 17 hónap letelte után egy­szer további hat hónapi munkára kérhet engedélyt a magyar fiatal, de azt már saját magának kell fi­nanszíroznia. Kétegyházáról hjt éve jelent­keznek diákok dániai munkára, akik visszatérnek az intézményre egy beszámolóra, szinte kivétel nélkül elégedettek. A következő években pedig várható, hogy bő­vül a kör: a magyar diákokra Ame­rika is „szeretne lecsapni”. Meg­tudták ugyanis, hogy a mieink szeretnek és tudnak is dolgozni. LE.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents