Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-18 / 115. szám

2002. május 18.. szombat A Békés Megyei Hírlap Melléklete Újra vendégünk Vanessa-Mae Csodagyerek volt, mint Mozart és Mendelssohn 8 Máthé Erzsi nem bontott pezsgőt Színésznőként minden díjat, elismerést megkapott Találkozás Szilárd Klárával Az üvegablakoktól a hegesztett vasszerkezetekig Hogyan lett Péter Gábor az AVH főnöke? Péter Gábor a múlt század közepének leginkább félt figurája volt. A Ráko- si-diktatúra minden rettenetét az ő nevével kapcsolták össze a kortársak, és nem is jogosulatlanul. Hiszen 1945-53 között, a kommunista hatalomra ju­tás és berendezkedés idején részben Rákosi utasítására, részben önszorga­lomból a politikai rendőrségével valós ok nélkül is elvitethetett bárkit. Ma­gyarországon, az említett időszakban, több mint másfél millió embert ért valamiféle retorzió. Péter Gábor 1945-ben (az 56-os Intézet archívumából) Gyarmati György történész a hírhedt ÁVH-főnök életútját, tevékenységét vizsgálja. '— Péter Gábor eredetileg Eisen- berger Benjáminként született Újfe- hértón, 1906-ban — mondja a törté­nész. — Korán árvaságra jutott, a nő­vére Budapestre hozatta, hogy itt fe­jezze be a szabó mesterség kitanulá­sát. A segédlevelet megszerezte ugyan, de fél évnél tovább nprn állt a vasalóasz- . tálnál,-Már csak azért sem, mert elhúzódó tüdőbajával szanatóri­umban kezelték, melynek költségét az Egyesült Államokba kivándorolt Kató nő­vére fedezte, havi rendszerességgel kül­dött neki pénzt. Tehát Péter Gábor a világ- gazdasági válság ide­jén úgy kapcsolódott be a munkásmozga­lomba, hogy munka nélkül is biztosított volt szerény meg­élhetése. — Tudható, hogy ki szervezte be? — Az indulását ismerjük. A Thö­köly úti műhely idősebb segédei révén kapcsolódott be a szakszervezetbe. Minthogy a kommunista pártot betil­tották, a szakszervezet volt működésé­nek színtere. Az egyik sejttag vitte a bebörtönzött kommunisták segélyszer­vezetébe. A Vörös Segély, a nevéből kikövetkeztethető tevékenységen túl, a kommunista intemacionálé egyik in­formációs hálózata és propagandaszer­vezete volt. — Politikai karrierje — ezek szerint — a véletlennek is köszönhető? —<- Péter Gábor egész karrierjére jellemző a véletlenek sorozata. Miu­tán a kommunista vezetés lebukott, őt jelölik a Vörös Segély moszkvai kongresszusára. Három okból is: sen­ki sem ismeri, a neve nincs a rendőr­ségi nyilvántartásokban. Másodszor: tüdőbajára hivatkozva bécsi és berli­ni gyógykezelésre útlevelet kaphat, harmadszor: ha mégis lebukna, sem­mit sem tud. Még nem ismeri a kom­munista mozgalmat. Moszkvába, a kommunista világ központjába is „Benjáminként” kerül ki, 1932-ben. — Ott nyilván tudtak róla. Hogyan fogadták? — Névtelen senkiként. Éppen emi­att kívánták ellenőrizni. Forrástöredé­kek utalnak arra, hogy a szovjet titkos rendőrség beszervezte és megbízta az­zal, hogy hazatérve figyelje, kik szivá­rogtak be az illegális mozgalomba és kik szolgálnak két urat. Magyarán: Péter Gábor szovjet indíttatásból kez­di későbbi tevékenysé­gét, így lett a pártjának belső, politikai rendőre. Rákosi személyesen bíz­ta meg Gerő Ernőt és Kossá Istvánt, hogy ke­ressék a „Kicsi” fedőne­vű elvtársat. —A termetére utalha­tott a fedőnév? — Alacsony, cingár alkatú volt, ám több fe­dőnevéről is tudunk. 1945 januárjának végén a némileg még kaotikus új hatalom kiépítése so­rán bízzák meg a politi­kai rendőrség szervezé­sével. Ez a szerv 1948- tói, majd 1950-től—- ek­kor már Államvédelmi Hatóságként (zWH) — a hatalom kiépítésének, a diktatúra fenntartásának legfontosabb eszköze. Számos véletlen révén, a kommunista párt hata­lomra kerülése nyomán egy jelentéktelen senki­ből Rákosi után az or­szág leggyűlöltebb em­bere lett! — Milyen volt Péter Gábor viszonya Rákosi­val? Azt tudjuk, hogy a felesége, Simon Jolán, Rákosi titkár­nője volt. — Feltételezhető, hogy Rákosi azért vette maga mellé Simon Jolánt, hogy ezzel is sakkban tartsa Péter Gá­bort, mondván „nálam van túszként az asszonyod!” Péter Gábor napi dol­ga volt, hogy az jWH jelentései reggel fél nyolckor Rákosi asztalán legye­nek. — Voltaképpen milyen ember képe bontakozik ki a kutató előtt az összeál­ló mozaikokból? — Tanulatlan volt, három és fél ele­mit végzett, idegen nyelveket nem be­szélt. Az édesanyja pénzért vette meg a negyedik osztályos bizonyítványt, hogy beírathassa a tanonciskolába. A kutatás során kiderült: Péter Gábor pszichikailag sérült családból szárma­zik. A nővérét idegklinikán kezelték, az öccse gyengeelméjű volt. Hárman érték meg a felnőttkort, közülük ket­ten pszichikailag terheltek. Hozzáte­szem, hogy 1945-ig nem találtam olyan mozzanatokat, amelyek a család terheltségéből rá is vonat­koznának. Azt ugyanis természetesnek tartom, hogy egy árván maradt fiú családot, pótapát keres. O maga ezeket a pártban, majd Rákosi személyében vélte megtalálni. Utóbbi számára nemcsak pártve­zető volt, hanem a megfel­lebbezhetetlen moszkvai központ bizalmát élvező helytartó is. Rákosi kíván­ságát lesve és teljesítve, Péter Gábor a Kreml irán­ti hűségét is bizonyítani igyekezett. Már a kezdet kezdetén is, midőn Rákosi — hazatérése után — azonnal elrendeli a nem moszkovita kommunista csoport vezetőjének, Demény Pálnak az elfogá­sát. Péter Gábor gondol­kodás nélkül letartóztatja. Azt az embert, akitől Eisenberger Benjámin a Péter Gábor nevet kapta és aki az illegalitásban szá­mos módon segítette! — Milyen volt az élete utolsó szakasza? — Amikor 1959-ben kiengedték a börtönből, a Ruhaipari Központ szak- szervezeti könyvtárába tették. Tudta, hogy tarta­nia kell a száját. A hetve­nes években ő is és Simon Jolán is az­zal hárított el minden kérdést, hogy nem beszélnek olyanról, ami árt a pártnak és a Szovjetuniónak. Ennek fejében békés nyugdíjasként élt egé­szen 1993 januárjáig. Péter Gábor élete igazából nem a nagy leleplezhe- tőségek története. Inkább azért érde­kes, hogy a történeti véletlenek soro­zata révén miképpen juthat ilyen ha­talmi pozícióba egy személyiségében jelentéktelen figura. Király Ernő „A PÁRT HADSEREGE” Államvédelmi Hatóság (ÁVH): magyarországi erőszakszervezet. A Belügyminisztérium felügye­lete alá rendelt hatóságként alakult 1948 szeptem­berében. Jogelődei a Politikai Rendészeti Osztály (PRO) és a Belügyminisztérium Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) voltak. Kezdetek­től a kommunista párt vezetése I alatt állt. Az ÁVO, majd az ÁVH a hatalomért folyó küzdelem során döntő szerepet játszott a koncepciós perek előkészítésében és végrehajtásá­ban. 1948-tól „a párt hadseregének” számított. Leghírhedtebb vezetője, Péter Gábor 1945-től 1953. januári letartóztatásáig állt a szervezet élén. Muzulmánok a spájzban Visszajönnek! Ketten már itt is vannak! Csintalan, aki a vi­haros múltú biztonságtechnikai cég, a Defend Kft. ügyveze­tője lett rapid gyorsasággal, s szintén hipp-hopp megvásá­rolta a Budai Hengermalom Rt. egyik utódvállalkozását. Az MSZP fenegyerekének hirtelen igazgatóvá avanzsálása a Fidesz-közelinek ismert Defendben azért érdekes, mert a cég többségi tulajdonosa a magyar állam, ezért ha úgy tetszik az őrző-védő vállalkozás holnaptól akár MSZP—SZDSZ-közelinek tekinthető. A szocialisták honvédelmi mi- niszternek kiszemelt alelnöke szerint Csin­talannak már évek óta nincs kapcsolata egy­kori pártjával, „csak” ott ült a frakcióban — és persze odaszavazott, ahová köllött. Aztán itt van már a spájzban, a befőttek között Erős Já­nos is, a Kereskedelmi és Hitelbank volt vezérigazgatója. Az ismert bankár a hírek szerint a szintén Fidesz-közeli (értsd: többségi állami tulajdonban lévő, tehát holnaptól MSZP—SZDSZ-közeli) Magyar Fejlesztési Bank elnöki székének a várományosa. Erős Jánost 1998 végén állították fel a Kereskedelmi és Hitelbanktól, ahol azzal tette emléke­zetessé működését, hogy 4,4 milliárdos konszolidált veszte­séget hagyott hátra. Igaz, a pénzintézet eladásakor még gon­Hívja őket a párt. doskodott a jövőjéről: fél áron vett meg 300 millió forintnyi részvényt, amit aztán másnap 270 százalékos árfolyamon (ha nem tudnának követni, 660 milliós haszonnal) adott el. A jól értesültek szerint most az elnöki funkcióval akarják honorálni Erősnek a szocialisták választási kampányához nyújtott anyagi segítségét. Ketten tehát már megérkeztek a közelmúlt kompromittálódott figurái közül. Félő, jönnek a többiek is. Hívja őket a párt, vagy jelentkez­nek maguktól is, hogy benyújtsák a számlát eddigi szolgálataikért. A nép nem hülye, elege | van a megunt arcokból, a szerencselovagok­ból, a hithű muzulmánokból, a politikai hát­széllel visszatérőkből. A jobboldali sajtó szerint a Medgyessy-kabinet „össze­hasonlíthatatlanul intellektuálisabb és európaibb, mint az 1994-ben felállított apparátcsik kormány. Néhány »régi ismerőst« leszámítva nincs pártállami szaga.” Igaz, azt is hozzátették, a jövő dönti el, hogy a szociáldemokrácia Ko­vács Lászlóék pártjában belső meggyőződéssé vált, vagy csak máz a vörös alapokon. Egy párt jellegét a vezetői szab­ják meg. És persze a holdudvara. Nem mindegy hát, hogy kik vannak a spájzban. Árpási Zoltán ,!'«£lrosHázénís Orosháza, 1910. Kávéház, szálloda, templom — életkép a város múltjából ¥•

Next

/
Thumbnails
Contents