Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-17 / 114. szám

HÁTTÉR 2002. MÁJUS 17., PÉNTEK - 15. OLDAL Az árzuhanás a nagyokat is sújtja Kormányzati beavatkozást várnak a tenyésztők A Mezőhegyesi Állami Ménes­birtok Rt. állattenyésztésében a szarvasmarha és a ló mellett je­lentős helyet foglal el a sertés is. A sertéstartás az önállóan gaz­dálkodó Sertéstenyésztő és Ér­tékesítő Kft. keretén belül, két telepen folyik. A kft. tulajdono­sai a Hajdúsági Agráripari Rt. és a Mezőhegyesi Állami Mé­nesbirtok Rt. Mezőhegyes A két sertéstelepen csaknem 2 ezer tenyészkocát tartanak. Mindkét telepen végtermék-elő­állítás folyik.- A kocaállomány jelentős ré­sze a Dumeco tenyésztő szervezet­től származik, ugyaninnen kerül a telepekre a termékenyítéshez fel­használt kansperma. A konstruk­ció garanciája a jó minőségű vég­terméknek, amit a vágás utáni mi­nősítések igazolnak - bocsátja elő­re Kerekes Györgyné ügyvezető. Minkét telep állat-egészség­ügyi státusa 4-es mentes. A kft. szorosan kapcsolódik a HAGE- integrációhoz, ennek keretében a takarmányt a Kábái Táp- és Ta­karmányforgalmazó Részvény- társaságtól szerezik be, a hízó­sertéseket pedig elsősorban a szintén HAGE-vertikumhoz kap­csolódó Gyulai Húskombinát Rt.- nek értékesítik. Az elmúlt két év kedvező pia­ci feltételei és a folyamatosan ja­vuló termelési mutatók követ­keztében a kft. nyereségesen tu­dott gazdálkodni. A képződött nyereség, valamint a kedvező tá­mogatási feltételek lehetővé tet­ték, hogy az elmúlt két évben mintegy 140 millió forint értékű beruházás valósuljon meg a két sertéstelepen. Ezek elsősorban a tartástechnológia és a takarmá­nyozás korszerűsítésére irányul­tak. A beruházások kedvező ha­tása megmutatkozott a termelési mutatók további javulásában. Ez és a magas értékesítési átlagár - további egyéb kedvező hatások mellett - azt eredményezte, hogy 2001-ben a kft. adózás előt­ti eredménye 75 millió forint volt.- Úgy tűnik azonban, hogy a tavalyi kimagasló eredményt az idén nem sikerül megismétel­nünk. Az első hónapokra a drasztikusan csökkenő sertés­árak a jellemzőek, május elején a tőkesertés átlagára 100 Ft/kg- mal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A termelé­si költségek viszont nem csök­kentek, tehát a megközelítően 300 Ft/kg körüli élősúly-önkölt­séget a jelenlegi kb. 260-270 fo­rintos átlagár nem fedezi. Pedig a minőségügyi rendszerek, az ISO 9001:2000 és az ISO 14001 kiépí­tése, amelyet 2001-ben elkezd­tünk, további feladatok elé állítja a kft.-t és további jelentős erőfor­rásokat igényel. Reményeink szerint a kormányzat és a tárca figyelemmel kíséri az országo­san jelentkező értékesítési gon­dot, s a kellő időben történő be­avatkozással a sertéstartás újra a jövedelmező ágazatok közé emelkedik - mondja Kerekes Györgyné. MÉNESI GYÖRGY Veszteséges a temetőüzemeltetés Az Orosházi Piéta Temetkezé­si Betéti Társaság 1993. május 1-je óta üzemelteti a nagy- szénási köztemetőt, a helyi önkormányzattal kötött szer­ződés alapján. Jelenlegi öt­éves szerződésük 2006. febru­ár 28-áig szól. A temető üze­meltetéséről a képviselő-tes­tület május 13-án hallgatott meg beszámolót. Nagyszénás Kárai Ferencné beszámolójából kiderült, 2001-ben megváltozott a temetőgondnok személye. A korábbi gondnok helyett újat, egy szintén nagyszénási lakost alkalmaznak. A személycsere — bár zökkenőmentesnek tűnt - okozott némi problémát. - 2001 óta a régi gondnok az orosházi Rekviem Temetkezés kirendelt­ségét vezeti, s mivel a lakosság a volt gondnokot ismerte, ezért a helyiek közül sokan hozzá for­dultak a temetés-megrendeléssel, sírhelyváltással. A régi gondno­kunk a lakosok jóhiszeműségét kihasználva új munkáltatója hasznára fordította a megrende­lések jelentős részét - hangzott el az ülésen. 2001-ben a Piéta 53, a Rekviem pedig 42 temetést vég­zett Nagyszénáson, ez utóbbi ér­zékenyen érintette a Piéta vállal­kozását - mondta Kárai Ferencné, aki tájékoztatta a kép­viselőket a köztemetőben végzett munkálatokról is. A temetőből a szemét elszállítása egész évben folyamatos, a gaztalanítás, a per­metezés, a fűnyírás rendszeres. Ezekhez a munkákhoz gépeket is beszereztek. A téli időszakban pedig a temetési helyek körüli jég- és hómentesítést végzik, a ra­vatalozó csúszásmentességét biztosítják. 2001-ben a temető­üzemeltetés bevételei nem nyúj­tottak fedezetet a kiadásokra, ezért ,a cég a sírhelydíjak és a sír- ásási díjak emelését javasolta. Nagy Mihály képviselő szerint a díjemelés az önkormányzati vá­lasztások előtt nem célszerű. Baja János képviselő azonban azon a véleményen volt, nem szabad a politikát belekeverni a temető ügyébe. A díjemeléssel kapcsola­tos beadványt a képviselők a kö- vetkező ülésükön tárgyalják, k. e. A gyulai „madaras” pálya A Gyula és Környéke Gyermek­labdarúgó Kinder Sportclub hozzákezdett a Kinder- otthonként működő „madaras” pálya felújításához. A földmará­si munkálatokat Petrás János vállalkozó végezte el, miután a Munkácsy középiskola igazga­tója, Szelezsán József biztosítot­ta az egyesületet arról, hogy a jövőben is otthont adnak a foci­zó gyermekeknek. A fűmagot a szarvasi Gyepnövény-nemesítő Telep kedvezményes áron bizto­sította. A földmunkák utáni ge- reblyézés, lapátolás, simítás az 1992-93-as szülői közösségnek köszönhető. A remények szerint jövőre olyan pálya készülhet, amely hitelesítve, alkalmas lesz serdülőmérkőzésekre. Három lábteniszpályán fejleszteni lehet a gyermekek technikai képessé­geit, s ahol az óvodás- és leány­csapatoknak is biztosított az edzéslehetőség. A jövőbeni Kinder-otthon munkálataihoz szükséges anyagiakat a Molnár Ceramia állja. ____________-6­Új nevet kap a Hősök tere? Tótkomlós főterén az elmúlt év augusztusában, a millen­niumi év zárónapján avatták fel Mihály Gábor Munkácsy- díjas szobrászművész Szent István-szobrát. Tótkomlós A Hősök tere első ütemben díszburkolatot kapott. A térren­dezés idén folytatódik, jelenleg a parkolók felújítása zajlik. Mi­re a munkálatok elkészülnek, lehet, hogy a tér neve is meg­változik? A Tótkomlós Polgárosodásá­ért Egyesület még az elmúlt esztendőben vetette fel, miután a Szent István-szobor is ezen a helyen, az evangélikus temp­lom és a polgármesteri hivatal közötti területen kapott helyet, a tér neve a jövőben Szent Ist­ván tér legyen. A kezdeménye­zés hatására a tótkomlósi kép­viselő-testület közvélemény­kutatást végez a lakosság köré­ben. A polgármesteri hivatal főbejáratánál kérdőíveket he­lyeztek el. Aki véleményt sze­retne nyilvánítani a közpark Szent István térre történő elne­vezésével kapcsolatban, május 31-éig, munkaidőben teheti meg. A képviselő-testület, vár­hatóan a júniusi ülésen, a la­kosság véleménye alapján hoz­za meg döntését a tér nevével kapcsolatban. KOVÁCS ERIKA „HA NEM AKAROD, HOGY TITKODAT MEGIS­MERJE AZ ELLENSÉG, NE MONDD EL A BARÁTAID­NAK!” (Benjamin Franklin) A jegenyefák sem nőnek az égig Okkal és tervezetten vágnak, de pótolják is a kitermeltet A fák állva halnak meg — hacsak nem esnek az ember mészárlásának áldozatául. Bűnbandák járják a megye erdőit, fasorait, s egy-egy éjsza­ka letarolnak mindent. Többnyire a rendőrök is bottal üthetik a nyomukat. Most arról érte­sültünk, hogy Eleken önkormányzati áldással dőltek halomba lombos jegenyék. Vetítsük elő­re: úgy tűnik, ez nagyon is rendjén van. _____________ Elek ________ Va lóban elszomorító kép fogadott bennünket az eleki sporttelepen, s a mellette lévő víztorony tö­vében. Dús lombozatú, daliás fák kerültek terí­tékre. Jegenyenyár — mondták a hozzáértők. Az elekieket azért dühítette fel a dolog, mert az égig érő fák gyermekkoruk óta az eleki táj részei vol­tak, sokuk betegnek sem mondható, s ráadásul kivirultukban kapta el őket a láncfűrész. Meg az­tán senki sem tudta, pótolják-e - s ha igen, ak­kor mivel és mikor - a kivágott fákat. Az eleki jegyző Székely Lászlóhoz, a város polgármesteri hivatalának szociális előadójához irányított, aki persze más területeken szintén „otthon van”, például faügyekben is.- A sportpálya jegenyenyárjaival évek óta gondjaink voltak - mondta Székely László. - E faféleségnek 15- ‘ 20 év az életideje. Utána egyre na­gyobb ágak szakadnak le róla. A sportpályán már életveszélyes hely­zet alakult ki. E fák ugyanis har­mincévesek is elmúltak. A víztorony mellett hasonló volt a helyzet az óri­ásnyárfákkal. Ráadásul a környéken lakók a szösz miatt is panaszkodtak. Nyolc éve folyamatosan fölvetődött a kivágásuk. Akkoriban platánsort telepítettek a sporttelepre. Ezek vár­ható életkora 60-80 év.-Milyen módon jutottak most a kivágás meg­valósításának gondolatára?- Két erdésztől is szakvéleményt kértünk, sőt, a hivatalban ugyancsak dolgozik egy hozzá­értő. Februárban testületi határozat született: a sportpályánál ki kell vágni a fákat. A polgármes­terrel bejártuk a területet, s abban maradtunk, hogy ritkítás legyen. Azóta két újabb rendes ülésre is sor került, ám a jegyzőkönyv által nyil­vánossá tett határozattal kapcsolatban egyetlen észrevétel sem érkezett. Egy erdőmérnök vállal­kozót bíztunk meg a kivágással. A sportpályá­nál nem volt tételes felmerés, úgy egyeztünk meg a vállalkozóval, hogy köbméterenként négyezer forintot fizet a fáért. A víztorony mel­letti nyárfákért összesen 60 ezer forintot ka­punk úgy, hogy a vállalkozó a területet le is ta­karítja.- Pótolják-e a kivágott fákat?- A település további fásítá­sához 70 ezer forintos állami tá­mogatást kaptunk, melyet az önkormányzat által e feladatra szánt pénzzel egészítünk ki. Be- szerzünk harminc akác-, 200 nyárfa-, 500 tölgy- és 100 ezüstnyárcsemetét. Például gaz­dálkodóknak, a horgászoknak és másoknak ingyenesen jutta­tunk belőle, de természetesen a sportpályái fásításra is futja majd. Oda jegenyetölgy kerül az ősszel, hiszen arrafelé a jege­nyesor látványa régi élménye az elekieknek. Ez a fasor várhatóan 80-100 évig is kitart. A nyár ipa­ri fa, így lombos állapotú kivágá­sa megengedett. A sportpálya mögötti kis akácos erdőt is kénytelenek leszünk megszün­tetni a fák állapota miatt. Erre már megkértük a művelési en­gedélyt: egy kétéves felújítási programban sarjaztatással őriz­zük meg az erdőt. A képviselő- testület a város déli részén lévő egyhektáros erdő területét építé­si telkek kialakítására jelölte ki. Az e mögötti, ötvenszer akkora részt viszont nyárfával telepít­jük be. így már - ahogy mondani szokás - egészen más a leány­zó fekvése. A településen belüli fák kivágásához nem kell enge­délyt kérni, de a jegyzőhöz be kell jelenteni a szándékot. Ha egy hónapon be­lül nem „reagál” rá, akkor jöhet a fűrész, a fej­sze. Annak felemlítése, hogy az önkormányzat fáinak kivágását a helyi jegyző megítélheti-e vagy sem, már szőrszál- (stílszerűbben: nyárfa- ) hasogatás lenne. A polgármesteri hivatal közmunkásai a sportpálya néhány kerítéselemét is eltávolították, hogy a hatalmas fák kidöntését elősegítsék otó, lehoczky péter KISS A. JÁNOS A madarakra gondolva Elek fásitottságát a szakemberek az átlagosnál kedve­zőbbnek ítélik, úgy vélik, az utóbbi években is tettek érte a helyiek. Vannak persze „apróságok": ha nem is tilos a jegenyenyár lombos kivágása, nem illik az esetleg oda fészkelt madarak „lakótelepét” elpusztítani. Átéli fakiter­melés a fa feldolgozhatóságát is jobban biztosítja: alkal­masabban feldolgozható, mint a vegetációs időszakban kivágott. Ezek után talán a nem teljesen alaptalanul ag­gódó elekiek is megnyugodnak, de leginkább majd ak­kor, ha meglátják, hogy a letarolt fák helyén - csemeték képében — gyökeret ver a jövő. Gazdagodott a teleház Körösújfaluban már hosszabb ideje eredményesen működik a teleház, amelynek segítségével gyors és pontos információkhoz juthatnak a számítógépek sze­relmesei. Ennek a teleháznak az eszközei most tovább gyarapod­tak.- Községünk pályázatot nyújtott be az információs kor­mánybiztossághoz az önkor­mányzat számítástechnikai fej­lesztésének támogatására. A pályázat keretében 4 számító­gépet, egy lézernyomtatót, va­lamint irodai programcsoma­got nyertünk. Ennek keretében az önkormányzat jelenlegi szá­mítógépeit a térségünkben egyedülálló módon, önkor­mányzati saját erőből fenntar­tott és kialakított teleház esz­közeinek bővítésére adja át — közölte Kincses István polgár- mester. _____________________________________ül Re ndbe hozhatják Simonyifalván a költő szülőházát Az önkormányzatok megszavazták az emlékmúzeumhoz a pénzt Simonyifalva—Gyula Az Arad megyei Simonyifalván, a Leveles Táncegyüttes munká­jához nyújtott szakmai segítséget Gyalog László, a gyulai Körös Táncegyüttes művészeti vezetője. Az együttes kedden este ünne­pelte fennállásának harmadik évfordulóját. Gyalog László Simonyi Imre romos szülőházánál is járt. szeti vezetője azért járt Simonyi­falván, hogy segítse a Leveles Táncegyüttes felkészülését, mivel részt vesznek május végén Debre­cenben a Simonyi-napokon. A Le­veles Táncegyüttes tavaly Gyulán is fellépett a Minden Magyarok Táncfesztiválján. Emellett a me­gyénkben működő Viharsarok Néptáncszövetség szakmai ren­dezvényeinek résztvevői is voltak már két alkalommal. A simonyi- falvi együttes az utánpótláskép­zésben is gondolkodik. A fennál­lásuk harmadik évfordulóján tar­tott jó hangulatú, spontán ünnep­Simonyi Imre (1920. szeptem­ber 14.-1994. február 10.) Jó­zsef Attila-díjas költőnek, Gyula díszpolgárának szülőháza le­romlott állapotban van, lakatla­nul áll, ablaka kitörve. A föld­szintes épület 3-4 ablakkal néz az utcára a falu központjában, a kultúrház közelében. Az aradi Jelen című lapban megjelent cikk szerint azonban közel a megoldás — mondta lapunknak Gyalog László. A Körös Táncegyüttes művé­ségen Haász Tibor polgármester hangsúlyozta, szeretnék, ha tele­pülésük és Gyula kapcsolata erő­södne, amint a két együttesé is. Danes László, Gyula polgár- mestere a Jelen című lapnak adott interjúban kifejtette, hogy a képviselő-testület 500 ezer fo­rint támogatást szavazott meg Simonyi Imre falvi házra. A támogatási kérés­sel a település önkormányzata és az ottani Simonyi Társaság fordult a gyulai képviselő-testü­lethez. A társaság a falualapító Simonyi óbester és Simonyi Im­re emlékének megőrzését tűzte ki célul. Danes László a Jelen cí­mű lapnak elmondta, hogy szülőházának megvásárlására és felújítására. A februári ülé­sen döntés szü­letett arról is, hogy feltétel: Debrecen ön- kormányzata is ugyanekkora összeget szán­jon a simonyi­Határon átnyúló segítség Danes László polgármester lapunknak megerősítette, hogy a gyulai képviselő-testületi határozat után Debrecen is hoz­zájárult döntésével a szülőház megvásárlásához. Vélemé­nye szerint a jövő héten eljut Simonyifalvára a két magyar- országi város támogatása, mellyel segítenek a romániai kis­településen a magyarságtudat megőrzésében. Véleménye szerint ott többet tesznek ezért, mint mi itt Magyarorszá­gon. — Örülök, hogy Kosa Lajos partner volt — nyilatkozta Danes László. mindkét város képviselő-testüle- te meghozta határozatait, Kósa Lajossal, Debrecen polgármeste­rével egyeztetett a pénz átutalá­sáról. Mindez azt jelenti, hogy hamarosan Simonyifalván lehet az egymillió forint. A helybeliek tájékoztatása szerint az összeg elegendőnek látszik ahhoz, hogy az ingatlant meg­vásárolják, em­lékházzá alakít­sák, melyben Simonyi Imrének és a falualapító báró Simonyi Jó­zsefnek emlék­szobát és simo- nyifalvi helytör­téneti kiállítást lehet létrehozni. SZŐKE MARGIT 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents