Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-17 / 114. szám

4. OLDAL - 2002. MÁJUS 17., PÉNTEK MEGYEI KOR KÉP Megegyezés vagy kártérítés lesz a vége? Az egyházközség nem akarja lebontatni a gimnáziumot A gyulai önkormányzat értesítést kapott arról, hogy a helyi ró­mai katolikus egyházközség megfellebbezte azt a fennmara­dási engedélyt, melyet a szarvasi polgármesteri hivatal elsőfokon megadott az Erkel Ferenc Gimnázium épületének átalakítására és bővítésére. Az előzmények alapján számítot­tunk erre a lépésre — fogalmazott Danes László polgármester. Dr. Herjeczki János, a szomszédos gimnáziumot fenntartó Gyulai Római Katolikus Egyházközség jogi képviselője vi­szont azt nyilatkozta: alapvető tévedés az ügyet úgy feltüntet­ni, hogy kártérítési igényt támasztanak az önkormányzattal szemben. mekkora kár érhette az új épület kialakításával, a régi részek fel­újításával az egyházat. Az egy­házközség és jogi képviselője vé­gig arra törekedett, hogy meg­akadályozza a fennmaradási en­gedély kiadását. Gyulay Endre püspök úrban Gyula- A fennma­radási enge­dély megtá­madása, a ha­tározat meg­semmisítése azt jelentené, hogy le kelle­ne bontani a fennmaradá­si engedéllyel nem rendelkező épületet — mondta a polgármester. - A hoz­záállás nem a megegyezés irányá­ba mutat. Sokszor megfogalmaz­ta az önkormányzat, a képviselő- testület, hogy elismeri, valami­lyen kár érte a katolikus egyhá­zat. Az előremutató az lenne, ha leülnénk tárgyalni a kár nagysá­gáról, feloldhatóságáról. Elfogad­hatatlan és érthetetlen, hogy azt a helyzetet próbálják létrehozni: az épület ne kapjon fennmaradási engedélyt. A jogi hercehurcának egyszer vége lesz, ám akkor ho­gyan folytatjuk a tárgyalásokat, ha jogerős fennmaradási engedé­lye lesz az épületnek? Ma már nem tudom elképzelni, hogy pe­ren kívül megegyezhet a képvise­lő-testület és az egyházközség, gatja, a gyu­lai egyház- község a gimnázium új épületét le akarja bon- tatni. Az ügy és az egyház- község állás­pontjának is­meretében kijelenthetem, hogy kezdettől fogva támogattuk, sőt ingatlancserével elősegítettük a gimnázium új szárnyának építé­sét, annak lebontását tehát nem kívánjuk. Sőt, felelősségem tuda­tában kijelenthetem, hogy az egy­házközség képviselőiben megvan a hajlandóság a megegyezésre. szegték meg. Ennek az lett a kö­vetkezménye, hogy az építmény használatbavételi helyett csak fennmaradási engedélyt kapott. A szabálytalan építkezés tényét, az építkezési szabályok soroza­tos megszegését nem mi állítjuk, hanem jogerős bírói ítélet mond­ta ki, amit sem az önkormányzat, sem az engedélyező hatóság nem fellebbezett meg, tehát elsőfokon jogerőre emelkedett. Az ítélet sze­rint az épület átépítéssel vagy más módon szabályossá tehető, és ez esetben a fennmaradási en­gedélyt ki lehet adni. A mostani eljárás tehát arról szól, hogy mi­lyen építéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy szabályos legyen az épület. Alapvető láthatóan meg­volt a hajlan­dóság a megol­dásra, helyben azonban nem tudtuk a helyé­re tenni az ügyet, melyből senki nem ke­rül ki győztesen - fejtette ki ál­láspontját Danes László.- Nem elő­ször találko­zunk azzal, hogy a közvéle­Kétarcúság jellemezte- Az önkormányzat az egyházközségnek egyetlen ajánlatot sem tett a rendezés módjára és tartalmára. Csakis a meg­egyezési szándék általános felemlitése történt meg, ez is job­bára a sajtón keresztül. Ezzel szemben az önkormányzat ve­zetői két Ízben a testületük elé vittek - az egyházközség fel­kérése és indítványa nélkül - a megegyezésre irányuló javas­latokat, amelyeket azonban a képviselők elutasítottak. Tudo­másunk van arról, hogy a képviselő-testület tagjainak többsé­gében ma már megvan a hajlandóság a megegyezésre. Ezért érthetetlen, hogy a polgármester ma már nem tudja elképzel­ni a peren kívüli megegyezést. Sajnos, az egész ügyet ez a kétarcúság jellemezte az önkormányzat részéről, és vezetett ahhoz, hogy a jogi vita így elhúzódott - összegezte dr. Herjeczki János. mény befolyá­solására az önkormányzat vezetői sajátosan értelmezik a kialakult helyzetet - nyilatkozta lapunk­nak dr. Herjeczki János, a Gyulai Római Katolikus Egyházközség jogi képviselője. - Most azonban először fordult elő, hogy a polgár- mester a közvéleményt azzal rio­Akár holnap készek vagyunk a megegyezésre és a fellebbezés visszavonására. Az igazság az, hogy határtalan felelőtlenséggel, építési engedély nélkül kezdtek hozzá egy több száz millió forin­tos beruházáshoz, s közben az építési szabályokat tucatszámra tévedés tehát az ügyet úgy fel­tüntetni, hogy az egyházköz­ség kártérítési igényt támaszt az önkormány­zattal szemben. Kártérítésről ed­dig egyetlen szót sem ejtet­tünk, ezt csak az önkormány­zat a maga téve­dését erősítget- ve hajtogatja. Természetesen megegyezés hi­ányában a későbbiek során a kár­térítés is szóba jöhet, de az egy­házközség álláspontja jelenleg az, hogy megegyezés esetén kártérí­tést sem kíván érvényesíteni az önkormányzattal szemben - nyi­latkozta dr. Herjeczki János. SZŐKE MARGIT Az évad utolsó premierje a Cigánybáró Strauss romantikus operettjéhez Jókai adta az alapötletet A móri bankrablás áldozatainak emlékére hirdetett gyász­nap alkalmából ma este, az évad utolsó bemutatójának kez­dete előtt egyperces néma fejhajtásra kéri Konter László di­rektor a Jókai színház közönségét. Johann Strauss Cigány­báróját a Jókai színház és a Művészház Kft. közösen viszi színre. Békéscsaba Az 1885 októberében bemutatott Cigánybáróban a romantikus operett minden kelléke megtalál­ható: a száműzött magyar nemes, akinek birtokait Mária Terézia visszaadja, a felkapaszkodott disznókereskedő, aki lányát csak egy báróhoz adná feleségül, a csupa szív cigányok és a szépsé­ges Szaffi, akiről a végén kiderül, hogy hercegnő. Természetesen a kifigurázott osztrák bürokrácia és a magyar szabadságszeretet sem hiányozhat a történetből, amely­nek alapötletét Jókai Mór adta. A darab Bécsben több mint három­száz, Budapesten száz előadást élt meg a XX. század beköszönté- ig. Az osztrák-magyar operett ma is töretlen népszerűségnek ör­vend.- Hol játszották eddig a Ci­gánybárót? - kérdeztük a rende­zőt, Hídvégi Miklóst.- A művet tavaly októberben mutattuk be Németországban. Azóta Ausztriában, Svájcban és Hollandiában jártunk vele. Má­jusban és júniusban - a hagyo­mányoknak megfelelően - Bé­késcsabán lépünk fel, de nyáron a Gyulára látogatók is láthatnak két előadást.- A közönség mennyire igényli az operettet? — Magyarországon mindig is szerették a zenés darabokat. A Művészház Kft.-vel igyekszünk a világon minél több helyre eljuttat­ni ezt a műfajt, januárban például Kínában játszottuk a Cigánysze­relmet. Ott úttörőként jelentünk meg a színen, egyáltalán nem is­merték az operett fogalmát. Sze­rencsére siker övezte a bemutat­kozásunkat. Ezt bizonyítván, meghívtak Sanghajba operettet rendezni. — A Cigánybáró valahol az ope­ra és az operett között helyezkedik el. Nehéz ilyen darabot színre állí­tani?- Természetesen kellő techni­kai és fizikai háttér szükséges a dalok előadásához, arról nem is beszélve, hogy sokkal kevesebb prózai rész' töri meg a művet, mint más hasonló darabban. Vi­szont úgy érzem, megfelelően felkészültünk mi is, a kar is, amely a csabai Fiatal Színházmű­vészeti Szakközépiskola hallga­tóiból áll.- Kiket láthat a közönség a be­mutatón? * — A premieren Németh Gábor, Füsti Molnár Béla, Kokas László, Kenesei Gábor, Jankovits József, Pándy Piroska, Simon Katalin, Halász Aranka és Lengyel Gábor lép színpadra. Mivel kettős sze­reposztásban játsszuk a darabot, Balogh László, Udvarhelyi Boglár­ka és Vass Éva nevét is meg kell említenem. FEKETE G. KATA Megkérdeztük olvasóinkat Az 50 éves Csárdaszállásról Schupkégel Sándomé, 69 éves, nyugdíjas: - Éppen nagykorú let­tem, amikor a község önálló településsé vált, akkor kö­töttünk házasságot a férjemmel Mezőberényben, de a lakodal­munkat már itt, a Hajdú-féle kocsmában rendeztük. Nem volt könnyű az elmúlt ötven év, ennek ellenére szép volt. A '70- es évektől óriási léptekkel fejlő­dött a település, mára van min­denünk, épp úgy, mint egy vá­rosban: villany, víz, út, gáz, óvoda, iskola... Csendes és nyu­godt a mi kis falunk, lakói jóra- való emberek, segítik egymást. Fiilöp Elek, 52 éves, a helyi Pe­tőfi Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke: — Jómagam amolyan tiszte­letbeli „csárdái” vagyok, huszon­két éve Gyomaendrődről járok át dolgozni. Fiatal közgazdászként kerültem a tsz-be, a számviteli te­rületen kezdtem. A '70-es, a '80- as években dinamikusan fejlődött a település, a szövetkezet alapve­tően meghatározta a falu sorsát: a falunak rengeteg segítséget adott, ugyanis szinte az egyetlen mun­kahely volt. Korábban kiépült a te­lepülésen a teljes infrastruktúra, most ezeknek a fenntartása, mű­ködtetése a feladat. Bói Katalin, 36 éves, szövőnő: — Jómagam „bevándorló” vagyok, Furtáról költöztünk a fa­luba, csupán hat éve élek itt. Mit mondjak? A munkahely mellett azért is válasz­tottuk Csárdaszállást, mert na­gyon szép és rendezett a település, tiszták a porták, jók és igényesek az emberek. A község minden közművel rendelkezik, a két szomszédos település, vagyis Mezőberény és Gyomaendrőd kö­zelsége jótékony hatással van köz­ségünkre. A közlekedéssel sincs gond, néhány perc alatt eljutunk a városokba. Úgy érzem, hogy a he­lyiek elfogadtak és befogadtak. Szüleim is tulu^ beliek, mi több, a nagyszüleim kö­zül van, aki itt is született. Én sze­retek itt lakni, mert nyugalmas, csendes, békés kis település a mi falunk. Igaz, néha a diszkó hiány­zik... Az itt élők szeretik a települé­süket, jó a közösség, tisztaság van az utcákon, igaz, akadnak olya­nok, akik nem vigyáznak rá. Az ünnepi műsorban én is fellépek, a néptánccsoporttal és az énekkarral szerepelek. szekeres andrás FOTÓI A SZERZŐ FELVÉTELEI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szíve­sen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, eze­ket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberé­nek. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Sikert hozott az év fája Tanulmányi ver­senyt hirdetett meg a Dalerd Rt. és a gyula-városerdei Dél-alföldi Erdészeti Tájékoztatási Köz­pont Az év fája, a bi­bircses nyír címmel. Kétegyháza A Békés megyéből pályázók kö­zül Kovács Sándor, a kétegyházi Mezőgazdasági Középfokú Szak- oktatási, Továbbképző és Szakta­nácsadó Intézet tanulója (képün­kön) a harmadik helyezést érte el tanulmányával. Kovács Sándornak kifejezetten kedvez a „műfaj”: szeret pályáz­ni. S ha már szívesen pályázik, nem lehet kétséges, hogy tanulni is szeret. A kétegyházi intéz­ményben immár a har­madik szak megszer­zésén fáradozik. Előbb a szakközépiskolai érettségit tette le, gép­szerelő lett, aztán a gazdászképzést végez­te el, most pedig a me­zőgazdasági gépész­technikusi szakra jár. Tanulmányai befejeztével az orosházi fiatalember családi gaz­daságot kíván alapítani. A cél el­érésében Kovács Sándor minden segítséget megkap az iskolától, melyre különösen nagy szüksége van. A 3. helyezésért járó elisme­rést Kovács Sándor az Alföldi Er­dőkért Egyesület Kutatónapján vette át a gyula-városerdei tájé- koztatási központban. ______lj. Ki egyenlítettek az erőviszonyok (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésnap hangulatát némiképp befolyásolta, hogy a Kossuth téren demonstráció zajlott - fogalmazott dr. Dancsó József. - A beszédek mindkét oldalról korrektek voltak, a szónokok az összefogásra és a bé­kességre helyezték a hangsúlyt. Amíg a jelenlegi államtitkárok, mi­niszterek megbízatása lejár, addig ellátom a számvevőszéki és a gaz­dasági bizottság elnöki posztját, ez előző négyévi munkám elismerése. Fetser János, az MSZP listás országgyűlési képviselője: - Felemelő érzés volt ország- gyűlési képvi­selőként be­lépni a parla­ment épületé­be - nyilatkozta Orosháza pol­gármestere lapunk érdeklődésére.- A rendszerváltozás óta eltelt időszakban a mostani országgyű­lés bír a legnagyobb legitimitás­sal, hiszen az idei választásokon minden eddiginél nagyobb arány­ban élt a demokrácia adta jogával a lakosság. Első napunk rendkí­vül hatékony volt, megválasztot­tuk a parlamenti tisztségviselőket és a bizottsági tagokat. A jövő hé­ten kedden folytatjuk a munkát. A parlament alakuló ülésének han­gulata is nagyon jó volt, amit nem zavart meg az sem, hogy a Parla­ment falain kívül 100-200 ember demonstrált. Földesi Zol­tán (MSZP) második cik­lusban listáról bejutó tagja az országgyűlés­nek. Az első parlamenti na­pot korrekt hangvételű­nek nevezte. Két bizottságnak lett egyedüli Békés megyeiként tagja. - A foglalkoztatási és mun­kaügyi bizottsági, továbbá az ok­tatási és tudományos bizottsági jelenlétet egyformán fontosnak tartom, hiszen az oktatás, a kép­zés és a munkahelyteremtés a kormányprogram sarkalatos pontjait jelentik, ráadásul Szarvas iskolaváros - mondotta a képvi­selő, aki szerint a mindössze tíz fős kormányzati többségből adó­dóan izgalmas négy esztendő kö­vetkezik. Tóth Imre (Fidesz-MPP, 2. sz. választó­kerület, Gyu­la): — A Fidesz- frakció vala­mennyi tagja - öltönyének hajtókáján nemzetiszín szalagot viselve - a Hold utcai evangélikus temp­lomban celebrált ökumenikus istentiszteletet követően a Batthány-mécsesnél meghall­gatta Pokorni Zoltán pártelnök vissza- és előretekintő beszé­dét, majd az ünneplő több ezres tömeg gyűrűjében így vonul­tunk az Országház épületéig - emlékezett az alakuló ülést megelőző élményekre. — Bár a miniszterelnökök be­szédét mindkét oldal megtapsolta, a leköszönő és a székfoglaló be­széd között erős tartalombeli kü­lönbségek voltak érezhetők, ez utóbbi hátrányára. Medgyessy Pé­ter beszédéből nem igazán volt le­szűrhető a miniszterelnök prog­ramja, de e tekintetben nem csalat­koztunk - tette hozzá a képviselő. Végit László (Fidesz-MPP területi lista): - Ellenzékiként még nem ültem a parlamentben, de már a teg­napi alakuló ülésen lát­szott, mennyi­re kiegyenlí­tettek az erővi­szonyok. Ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy talán folytathatjuk a megkezdett fej­lesztéseket itt Békéscsabán ig, például az elkerülő utat, a für­dőt, a sportpályát, az Erzsébet lakóparkot. Medgyessy Péter beszéde tegnap nélkülözte sze­rintem a lendületet, állandóan visszautalt az előző ciklusra, és nem arról szólt, hogy mi lesz a jövőben. Mi ettől függetlenül a jólét irányába tett lépéseiket tá­mogatni fogjuk, de természete­sen folyamatosan ellenőrizzük majd a kormány munkáját. B. I.-CS.R. —K.E. —V. J. * Útépítés Bélmegyeren Több évtizedes álmuk valósul­hat meg a bélmegyerieknek az idén: még a nyáron megkezdőd­het a‘ Bélmegyer-Mezőberény közötti út építése, melynek föld­munkáit már a ’30-as években elvégezték, aztán közbeszólt a háború... Most a Phare-támogatással épülő 7,2 kilométer hosszú, hat méter széles út elkészültével a térségben élőknek lényegesen lerövidül a Szolnok és Kecske­mét irányába való eljutásuk. Dán Mártonba település polgár- mestere elmondta: a helyszíni bejárás megtörtént, tíz kivitele­ző kérte ki a tenderanyagot. Má­jus 23-án bírálják el a benyújtott pályázatokat, s ekkor születik döntés a kivitelezőről. Mint mondotta, reményeik szerint a nyáron megkezdődhetnek a munkálatok, s még az idén elké­szülhet az út. ____________:____________m

Next

/
Thumbnails
Contents