Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-10 / 108. szám

A K T U Á L I S 2002. MÁJUS 10., PÉNTEK — 7. OLDAL Deutsch Tamás lesz a fővédnök Keverékkutya agility világbajnokság és kupa A Gyulai Kutyás Agility Sza­badidősport Úub a helyi kép­viselő-testület egyhangú dön­tésével örökösen megkapta a Ferencesek terén álló faházat, melyért 10 ezer forintot fizet az önkormányzatnak. Gyula Alt Sándor, a klub elnöke a na­pokban kapta meg Deutsch Ta­más ifjúsági és sportminiszter le­velét, melyben elvállalta a Gyu­lán rendezendő III. Keverékkutya Agility Világbajnokság és az I. Para-agility Világkupa fővédnöki tisztét. A klub csapatai május 25-én Szolnokon, Hódmezővásárhe­lyen és a gyulai 5. Számú Általá­nos Iskolában tartanak bemuta­tót. Május 29-én, a kihívás nap­ján teljesítenek feladatokat, más­nap Békéscsabán, a Belvárosi is­kolában tartanak bemutatót. Jú­nius elsején a Frankó Produkciós Iroda felkérésére a Pállasz tavasz rendezvényen adnak egy órás agility show-műsort Békéscsa­bán. Alt Sándor, a klub elnöke Tóth Imre országgyűlési képviselő se­gítségét kérte az őszi, gyulai vi­lágversenyekhez, amelyek a tér­ségben is éreztetik hatásukat. Május 15-én a gyulai városházán kibővített szervezőbizottsági ülést tart a klub, melyre várják azokat a magánszemélyeket, vál­lalkozókat, idegenforgalommal foglalkozó szakembereket, akik támogatnák a világversenyek si­keres lebonyolítását. SZ. M. Angol, német - anyanyelvi szinten A megyei fenntartású mezőkovácsházi Hunyadi Já­nos Gimnázium, Szakközép- iskola és Kollégium, a tavalyi sikeres tapasztalatok alap­ján, július 29. és augusztus 9. között is megrendezi angol és német nyelvi táborát. Mezökovácsháza A tábor fő célja a játékos nyelvta­nulás, a mindennapi élethelyze­tek gyakorlása külföldi főiskolás­ok és egyetemisták közreműkö­désével. A programra az általá­nos iskola 5. osztályától a közép­iskola 4. osztályáig bárki jelent­kezhet, aki az adott idegen nyel­vet legalább egy tanéven át tanul­ta. A tanulók foglalkoztatása dif­ferenciáltan, tudásszintnek meg­felelő csoportokban történik. A helyszínt ezúttal is a gimnázium ifjúsági tábora adja, illetve a bentlakóknak a kollégiumban biztosítanak szállást. A 12 nap teljes költsége 20 ezer forint, a bejáróknak ennek fele. Jelentke­zési határidő május 18. A befize­tés később történik, melyre részletfizetési lehetőség is van. Az angol és német nyelv gyakor­lása mellett természetesen kö­tetlen foglalkozások is várják a gyerekeket, így például a békés­csabai Csaba Center meglátoga­tása, lovaglási lehetőség, ópusztaszeri kirándulás, divat- bemutató, strandolás, bográ­csos főzőcske és még számtalan játékos program. A részletekről a gimnázium telefonszámán le­het érdeklődni. H. M. A mentős sohasem hiheti, hogy vége Negyvenkét éves szolgálat után Pro Sanitate-díjjal tüntették ki Ancsin Károlyt Amikor Ancsin Károly kezdte a pályáját, négy mentőkocsi üzemelt Békéscsabán IÁÉOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Békésben 320-an Minden évben május 10-én tartják a mentők napját, miután 1887. május 10-én alakult meg Budapesten a Önkéntes Mentőegyesület. Békés megyében 320-an tartoznak a nyolc jelenlegi (Békéscsaba, Gyoma, Gyula, Mezőkovácsháza, Szarvas, Orosháza, Szeghalom, Zsadány) és két alakuló (Sar­kad, Kunágota) körzetből a szervezethez, amely az Országos Mentőszolgálat egyik nagyobb egysége. A személyi állo­mány? Három főállású orvos, 17 mentőtiszt, 140 mentőápoló és 110 gépkocsivezető. Nagyon fiatalon és némi kacs­karingóval választotta Ancsin Károly a pályát. Volt időszak — még az elején —, hogy azt mondta, „nem tovább, ez nem nekem való”, máskor pedig úgy gondolta, a legszebb élet­hivatást választotta. Küzdeni az életért, szó szerint. Ünnep lévén, kezdjük az utóbbihoz fűződő, meghatározó élményé­vel, amelyről most azt is mond­ja a békéscsabai állomás me­gyei vezető mentőtisztje, felér az életműdíjnak is nevezhető Pro Sanitatével. Békéscsaba — Amikor elhangzik a riasztás, a mentős is törvényszerűen felfoko­zott idegállapotba kerül, ugye?- Többnyire, hiszen nem tudja, mi vár rá a helyszínen, és legtöbb­ször valakinek veszélyben forog az élete. Menetközben persze igyekszik kibővíteni azokat az alapinformációkat, amelyeket a te­lefonhívás alapján szerzett. Soha semmi nem lep meg, mindenre fel vagyunk készülve, szerencsére ma már technikailag is.- Nem így valamikor, amikor kezdte...- 1960-ban négy mentőautó volt Békéscsabán, NDK-beli IFA- gyártmányúak. Laprugózással, nagy utastérrel és fűtés nélkül. Hadd meséljem el egyik legemlé­kezetesebb esetemet, hiszen törté­netesen télen történt. Tizennyolc éves voltam, talán két hónapja le­hettem mentős. Dévaványára siet­tünk a szülőotthonba, amikor út­közben szólt a kismama, álljunk meg gyorsan, mert úgy érzi, meg­lesz a baba. Gábor kollégám féke­zett, ő is hátrajött, és hamar meg­gítettük a kisfiút. Esküszöm, a magzatvíz ráfagyott a padlóra... Hát, ilyen körülmények között dolgoztunk akkoriban. Ancsin Károlyt érték persze másfajta élmények is. Mint ami­lyenre célzott fentebb, amikor elő­ször rettent meg saját foglalkozá­sától. — Egy családját kiirtással fenye­gyors rendőri segítségről szó sem lehetett, csak magunkra hagyat­kozhattunk. Odamenet csak any- nyit tudtunk, hogy emberünk be­zárkózott a feleségével, és kilátás­ba helyezte, ha kinyitják az ajtót, •használja a fegyverét. Hosszas rá­beszélés után sem nyitott ajtót, ezért betörtük, mire hihetetlen fa­miliáris konfliktus alakult ki. És, egyszer csak, a fülem mellett elsü­vít egy golyó... Mivel éjjel volt, csak a torkolattüzet láttam. Végül senki nem sérült meg, minden jóra for­dult, de utána sokáig az járt a fe­jemben, inkább a közgazdasági pá­lya felé fordulok, főleg, hogy köz­ben a közgében le is érettségiztem. Aztán mégis maradt, de ebben az is közrejátszott, hogy kérték, ké­pezze magát, legyen több mint mentőápoló. Okleveles mentőtiszt, amit ma már négyéves főiskola­ként jegyeznek. Egy újabb „eset” aztán végleg eldöntötte a később megyei vezető mentőtisztté kine­vezett Ancsin Károly pályáját.- Mint minden mentős, egész pályafutásom során én is attól ret­tegtem a legjobban, hogy gyermek ne haljon meg a kezemben. Sze­rencsére nem történt ilyen, pedig egyszer nagyon közel jártam hoz­zá. Félrenyelt kisbabához rohan­tunk ki, légúü elzáródás alakult ki nála. Szó szerint kiszívtuk belőle a tejpépet vagy valami hasonlót, így levegőhöz jutott és életben ma­radt. Egyéves születésnapján kap­tam a szülőktől egy dísztáviratot, sőt, még a másodikon is. Talán megérti, hogy rendkívül nagyra ér­tékelem a mostani kitüntetést, de az a két távirat talán még ennél is örömtelibb volt. Azt mondja még, amit minden mentősnek először meg kell tanul­nia, sőt, örökre az agyába vésnie, hogy az életről sohasem hiheti, hogy már csak egy pillanaüg tart, vége. Talán ezért is veszi fel még ma, nyugdíjasként is gyakran kéz­be a mobiltelefont otthon, ha szi­rénázva elmegy a mentő a házuk előtt: „Hová mentek? Lehet még segíteni?'’ Fábián István Dél-Békés a Dél-Alföld első Leader-központja A Dél-békési Önkormányzatok Egyesülete a dél alföldi régióban egyedüliként kapott jogot a Leader-program kidolgozására. A célra az FVM 7,5 millió forint támogatást biztosított. Az egyesület gesztorságával Mezőkovácsházán nemrég 12 tagú vidékfej­lesztési munkacsoport alakult, melynek ve­zetőjévé Galló Ferenc vidékfejlesztési me­nedzsert (képünkön) választották. Dél-Békés _________- Úgy tudjuk, a Leader-program az uniós csatlakozáshoz kapcsoló­dó lehetőség, amely a vidék felzár­kóztatását célozza. Honnan indult és milyen tartalmat takar valójá­ban a konkrét program ? — kérdez­tük Galló Ferenc programmene­dzsertől.- Maga a leader szó a fordítás­ban vezetőt jelent. Az EU-ban már több éve működnek üyen progra­mok, Leader 1, Leader 2 és Leader- plusz néven. Az utóbbit Svédor­szágban és Finnországban, az utol­só körben csatlakozó országokban indították el. Valójában ezek helyi közösségi kezdeményezések, ame­lyek lényege, hogy a közösséget érintő döntések minél lejjebb, azon a szinten szülessenek, ahogyan az ott élők igénylik. Ennek érdekében munkacsoportokat alakítottak ki, amelyeket akciócsoportnak nevez­nek. Egy kistérségben minimálisan 4 település szükséges ahhoz, hogy a vidékfejlesztési munkacsoport megalakuljon. A csoportok létreho­zásakor különösen vigyáztak arra, hogy az önkormányzati vagy egyéb állami cégek képviselete 50% alatt maradjon. A fennmaradó képvise­leti részt a civil szervezetek és a vál­lalkozások alkotják. Célja, hogy a döntések ne a merev, bürokratikus rendszerben szülessenek, hanem a társadalom más rétegei is részt ve­gyenek a kistérségi, a vidékfejlesz­tési munkában.- Milyen szervezeti formában működnek a munkacsoportok?- Működésüket és jogosítvá­nyaikat tekintve, leginkább a me­gyei területfejlesztési tanácsokhoz hasonlíthatjuk. Pályázni tudnak, helyi cselekvési tervet készítenek a kistérség legfontosabb célkitűzé­seiről és behatárolják a feladato­kat. A megfelelő programra pénz­ügyi keretet kapnak. Ezekből ma­guk finanszírozhatják a helyi je­lentkezők projektjeit. Igen kedve­ző, hogy jelenleg 75%-os támoga­tás kapható a minisztériumtól. Te­hát, ha van a kistérségben valaki­nek egy jó terve, ami illeszkedik a vidékfejlesztési munkacsoport programjához, akkor a csoport tágjából alakult bíráló bizottság dönt a támogatásról. A civil sze­replők részaránya viszont biztosí­ték arra, hogy megalapozott szak­ma döntés születik - fogalmazott a programmenedzser.- Mint tudott, Magyarország még nem tagja az uniónak. A cso­portok honnan kapják a támoga­tást? — A kiírás szerint 9 országos há­lózattal rendelkező civil szervezet delegálhatott kistérséget, alapít­ványt, egyesületet vagy bármilyen szervezetet, amelyik szerintük ké­pes lehet egy ilyen program kidol­gozására. A 9 szereplő négy szer­vezetet javasolt, így 36-an kerül­tünk az első körbe. A dél-békési egyesületet a Vidék Parlamentje delegálta. Elsőként kitöltöttünk egy dokumentációs anyagot, ami­ből azt vizsgálták, hogy mennyire vagyunk felkészültek, hogyan tud­juk megoldani a feladatot. Ezután többféle „szűrő” következett. Az első forduló decemberben volt, amely zárt, meghívásos pályázatot jelentett. A második fordulóra idén márciusban került sor, mielőtt egy továbbképzésen vettünk részt. A 36 kistérségből végül 12 maradt talpon. A megadott segédanyagok alapján ki kellett dolgoznunk a he­lyi vidékfejlesztési tervet, a projek­teket, bemutatni a főbb céljainkat és azt, hogy azokat hogyan akar­juk elérni. Egyesületünk a vidéki fi­atalok helybentartását elősegítő programot választotta. Térségünk egyik legnagyobb problémája az- A svéd és egyéb tapaszta­latok azt mutat­ták, hogy amikor megvoltak a strukturális ala­pokhoz kötődő források, az or­szágok nem ké­szültek fel a pén­zek fogadására. Az FVM ezért úgy határozott, hogy kísérleti jel­leggel, a vidékfej­lesztési célelői­rányzatból 320 millió forintot el­Előnyt jelent a kistérségnek A Leader-program kistérségi projektjének kimunkálására 7,5 millió Ft-ot kapott a Dél­békési Önkormányzatok Egyesülete az FVM-től. Mint azt Galló Ferenc programme­nedzser elmondta, az idén megkezdett munka felkészülési folyamat, a történet 2004-ig, a várható uniós csatlakozásig tart. A térségnek ez a lehetőség helyzeti előnyt jelent az ország más kistérségeihez képest, mert időben ki tudják alakítani a munkacso­port szervezeti rendjét, szabályzatait és elő­készíthetik a helyi projekteket. így az uniós források megnyílásával programjaik azonnal adaptálhatók lesznek és abszolút jogosuk tak a támogatásokra. különít a Leader­programra. A mostani tehát magyar finanszírozási keret, hiszen csak az uniós csatlakozás után válunk jogo­sulttá a pénzek lehívására. — Hogyan került Dél-Békés kis­térsége a pályázók közé? elöregedés, a tanult fiatalok elván­dorlása és a szellemi erőforrások hiánya, amelyek a gazdaságot is fé­kezik. Az előrelépéshez új, innova­tív elemek kellenek, amelyeket el­sősorban a fiataloktól várhatunk el. Az elképzelésünk olyan kistérségi képzési központ kialakítása, ahová bevonhatjuk a vállalkozókat, a civü szervezeteket, akik a saját tevé­kenységükkel segítenék céljaink megvalósítását. Gondolunk itt pél­dául a mezőkovácsházi Hortseed Kft.-re, ahol a vetőmag-termesztési ismeretek átadásával a néhány hektáros gazdálkodóknak tudnánk segíteni. Vagy gondolunk a népi kismesterségek (szövés, fonás és más kézműves tevékenység) meg­ismertetésére, betanítására. A program szerinti elképzeléseink magukba foglalnak minden kép­zéssel, szakképzéssel, tanácsadás­sal, mesterségek bemutatásával, életmódtáborokkal és a neveléssel járó lehetőséget. Minden új ötletre, javaslatra nyitottak vagyunk, me­lyet pályázatokban írunk ki a vál­lalkozók, civü szervezetek és ma­gánszemélyek számára. A vidék- fejlesztési munkacsoport valójá­ban ezeket a pályázatokat bírálja majd el, és a céljainknak legjobban megfelelőt pénzügyi támogatásban részesítjük.- Hány szervezet kapott megbí­zást a munkára, és mi a következő lépés?- A 12 elfogadott pályázatból a Dunán innen csupán 3 kistérség (egy borsodi, egy nógrádi és me­gyénkből Dél-Békés kistérsége) kapott jogot a program kidolgozá­sára. A dél-alföldi régióban egye­dül mi vagyunk a Leader-prog- rammal kapcsolatban. A kistérség vállalkozói, civil szervezetei szá­mára szóló pályázatok bővebb in­formációi a munkacsoport ülései után nyomon követhetők, illetve széles körben (sajtó, tv, rádió) is­mertetve lesznek. Legutóbbi infor­mációink szerint Spanyolország az elsők között jelentkezett be, így vélhetően hamarosan megkezdő­dik a munkacsoportok közötti kapcsolatok kiépítése. A Leader- program nagy előnye, hogy Dél- Békés referencia kistérséggé vál­hat a minisztérium számára, amely további térségfejlesztési le­hetőségeket hozhat. HALASI MAR|A Másodszor: virágok vasárnapja Az idei rendezvényen is gazdag virágkínálatra számíthatnak az érdeklődők Az önkormányzat másod­szorra rendezi meg május 12- én a Gyulai virágok vasárnap­ját. Gyula belvárosában, a Vá­rosház utcán, a Mogyoróssy János Könyvtár és a vízügyi igazgatóság épülete közötti szakaszon 14 cég vonultatja fel kínálatát. Gyula A tavalyi, első, nagy sikert aratott Gyulai virágok vasárnapja után május 12-én ismét megrendezi az önkormányzat a virágkiállítást és -vásárt, melyen 20 százalékos kedvezménnyel kaphatók az egy­nyári és az évelő virágok. A részt­vevők köre az egynyári, az évelő virágok termelőin, díszfaiskolá­kon és virágboltosokon kívül ki­bővült kerti berendezéseket és eszközöket forgalmazókkal is, akik szintén kedvezményesen árusítanak. A Gyulai virágok va­sárnapját 9 órakor nyitja meg Szabó Gábor, a Magyar Építész Kamara táj- és kertépítészeti ta­gozatának vezetője és Danes László polgármester. A megnyi­tón közreműködik János Hajnal­ka népdalénekes, fellépnek az alapfokú művészeti iskola nép­táncosai, népi énekesei. 15 órától a Gyulai Ifjúsági Big Band szóra­koztatja a közönséget. A 9-től 17 óráig tartó rendez­vény ideje alatt lezárják a Város­ház utca említett szakaszát a gép­járműforgalom elől. A rendezők az itt lakók, az erre közlekedők megértését kérik.- Az idén, a tavalyi nagy siker­re tekintettel, a résztvevők gazda­gabb árukínálattal várják a vásár­lókat, és egész nap biztosítják fo­lyamatosan a virágok, a dísznö­vények, a kertészeti tárgyak s be­rendezések utánpótlását — tud­tuk meg Várkonyi Adrienntől, a város főkertészétől. SZ. M. gető elmebeteghez hívtak bennün­ket, ha nem muszáj, még most sem mondom meg, hová. Jó mesz- sze fekszik a tanya lakott területtől, állapítottuk: farfekvéses szülés lesz... Enyhén zavarba jöttem, de jóval tapasztaltabb munkatársam­mal végül szerencsésen világra se-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents