Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-08 / 81. szám

8. OLDAL GAZDASÁGI TŰKOR 2002. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ | __BAT-összefoglaló Tö bbet ér a búza A Budapesti Árutőzsde gabona­piacán az elmúlt héten összesen 669 forint értékű áruval keres­kedtek a brókerek, a határidős devizapiacon pedig 5,3 milliárd forint értékű külföldi fizető- eszköz került új tulajdonoshoz - derült ki a BÁT hét végi össze­foglalójából. A kukorica piacán a májusi határidőre regisztrálták a leg­több üzletkötést a brókerek. Má­jus és december között 360-600 forinttal drágultak a jegyzések. A májusi lejárat 19750, a no­vemberi 20800 forinton állapo­dott meg a kereskedés utolsó napján. A búza 100-300 forinttal drágult, májusi elszámolóára 22 960 forinton zárt. A vásárlók az új termésű lejáratokra kon­centráltak, így a legnépszerűb­bek az augusztusi és a szeptem­beri szállításra eladott jegyzések voltak. Az extrabúza megőrizte 28 900 forintos értékét. A takar­mánybúzát május és szeptem­ber között 80-950 forinttal ma­gasabban áron lehetett jegyezni, a májusi lejáratot 19500 forin­tért kínálták az alkuszok. A ta­karmányárpa ugyanerre a határ­időre 19 500 forintért cserélt gaz­dát. Az olaj napraforgó ára 72 800 forint volt. A szója de­cemberi elszámolóértéke 73 400 forinton zárt. Az augusztusi lejá­ratú repcét 55 300 forintért ad- ták-vették. A határidős pénz­piacon a múlt héten az amerikai dollár volt a legnépszerűbb fize­tőeszköz. A zöldhasút júniusra 280,83 forintért kínálták a bró­kerek. Az euró gyengélkedett: áprilisi elszámolóértéke 242,51 forinton „időzött”, a júniusi lejá­ratot viszont 245 forintért lehe­tett jegyezni. A brit font áprilisra 397,68 forintot ért, míg a japán jen 210 forintra erősödött. - uc ­JÓI és rosszul fizető ágazatok Kiszámított kompenzáció '-7 a _________ tek a munkaiievi köznonfnk. Az elmúlt évben a teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó át­lagkeresete 103 600 forint volt. Az esztendő újdonsága, hogy a költségvetési foglalkoztatóknál nagyobb mértékben emelked­tek a bérek, mint a versenyszférában. A növekményekben a nemzetgazdasági ágak között nagy különbségek mutatkoznak. Budapest A KSH legfrissebb adatai szerint a bruttó átlagkeresetek 18 százalék­kal emelkedtek az elmúlt évben. A bérek növekedésének üteme különösen a tavalyi negyedik ne­gyedévben volt megfigyelhető, amikor a versenyszférában a pré­miumok és egyéb juttatások, a közszférában pedig a jutalmak, a 13. havi fizetések átutalásának időszaka volt. Míg a bérek növekedésének ütemét tekintve az elmúlt évben jobban zárt az állami szektor, a reálgazdaságot még mindig maga­sabb kereseti lehetőségek jellem­zik. Nem utolsósorban a köztiszt­viselői illetmények megemelésé­nek köszönhetően a költségvetési intézményeknél dolgozók havi át­lagkeresete tavaly közel 20 száza­lékkal nőtt, ugyanakkor a gazda­ság munkavállalói 15 százalékkal több pénzt kerestek, mint egy év­vel ezelőtt. Ugyanakkor a közzé­tett adatok szerint a verseny- szférában a fizikai dolgozók 8, míg a szellemiek 28 százalékkal többet kerestek az állami finanszí­rozású munkahelyeken foglalkoz­tatott társaikkal szemben. Gazdasági áganként, tevékeny­ségi körönként egyre markánsab­ban jelentkeznek a különbségek már a hazai átlagkeresetek között is. Míg az ipar az országos átlag körül fizet, szembetűnő a lemara­dása az építőipar, a mezőgazda­ság, a közszférából pedig az egészségügy kereseti viszonyai­nak. A köztisztviselői illetmények már említett emelése folytán az átlag felett kiugró átlagbér jellem­zi ezt a központilag finanszíro­zott foglalkozási kategóriát. A különbség nemcsak ágaza­tonként, hanem földrajzilag is je­lentkezik. Az országos bruttó át­lagkeresettől például megközelí­tőleg 20 ezer forinttal maradnak el mindhárom dél-dunántúli me­gye átlagkeresetei, de van olyan régió, ahol a különbség még en­nél is nagyobb. Az átlagot pozitív irányba a főváros, illetve a nyu­gat-magyarországi megyék ki­emelkedő kereseti viszonyai befo­lyásolják leginkább. Budapest, il­letve a fejlettebb gazdasággal ren­delkező megyék keresetelőnye leginkább az ipari, kereskedelmi és közigazgatási munkakörökben mutatkozik a többi térséggel szemben, ahol a legtöbb esetben csak a mezőgazdasági fizetések állnak egy szinten az országos átlaggal^ kaszás e. Tízmilliárdok névtelenül A hazai kereskedelmi pénzintézeteknél jó ütemben zajlik az anonim betétek nevesítése. A sikeresnek mondható kampány ellenére még ma is több tízmilliárdban számolható az ilyen be­tétek összege. A június végéig nem nevesített nagyobb összegű banki betéteket jelentik a rendőrségnek is. Budapest A pénzmosás elleni hatékony fel­lépés szándéka hozta a tavaly kelt új jogszabályt, amely megszünteti az anonim betéteket. A hazai ke­reskedelmi pénzintézetek ennek értelmében idén januártól már csak olyan megtakarítási formákat jegyezhetnek, amelyekről tudni lehet, hogy kié. A korábban el­helyezett betéteket pedig június 30-ig lehet nevesíteni. Szakemberek hangsúlyozzák: a határidő elmulasztása nem jár együtt a szóban forgó nem nevesí­tett betétek elvesztésével. Ugyan­akkor azok az anonim betéttulaj­donosok, akiknek 2 millió forint­nál nagyobb összegű bankbetét­jük van, arra számíthatnak, hogy nyilvántartásba kerülnek, és a pénzintézetek kötelessége ezekről jelentést tenni a rendőrségnek. További szigorítás, hogy 2004. de­cember 31. után az addig át nem alakított névtelen betétekhez csak írásos kérelem útján lehet hozzá­jutni, és az adott hitelintézetnek az esetet jelentenie kell a rendőr­ség pénzmosás elleni csoportjá­nak. A bank csak akkor fizethet, ha a rendőrség 8 napon belül nem emel kifogást ellene. A jogszabály megszületése óta a bankok beszámolója szerint jó ütemben halad a betétek nevesíté­se. A szigorú előírások, illetve a kommunikációs kampány ellené­re azonban még jelenleg is több tízmilliárd az összege az ilyen jel­legű betéteknek. Azoknak a beté­teseknek, akik el akarják kerülni a névtelenséggel járó esetleges kel­lemetlenségeket, mindenképpen ajánlatos kihasználni a határidő lejártáig még hátralévő több mint két és fél hónapot. ______ k. e. Bud apest A minimálbér-emelés ter­heinek kompenzálására szánt 15 milliárd forintos ke­ret csaknem teljes egészé­ben fedezi majd a jogos igé­nyeket, így alig kell csök­kenteni az eredetileg pályá­zatonként tervezett támoga­tási mértéket. Gyakorlatilag befejeződött a mi­nimálbér-emelési kompenzáció­ra beadott csaknem 40 ezer pá­lyázat feldolgozása, már csak né­hány száz kérelem elbírálása van hátra. Az előkészítő munka so­rán a gazdasági tárca úgy kalku­lált, hogy az egyéni vállalkozók a járulékteher-töhbletre 13-14 ezer forintnyi, a vállalkozások az élő­munka-többletköltségre dolgo­zónként 95-100 ezer forintnyi tá­mogatást vehessenek igénybe. Eddig 39494 pályázatot értékel­tek a munkaügyi központok, az összes támogatási igény 17,5 mil­liárd forint volt. A rászorultsági feltételek alapján a jogos igény viszont nem volt több a 15 mil­liárd forintos keretösszegnél. A még feldolgozásra váró né­hány száz pályázat, illetve a rosszul kitöltött vagy hiánypót­lás miatt visszaadott kérelmek alapján feltételezhető, hogy a jogos igény kismértékben meg­haladja a 15 milliárd forintot. Ezt figyelembe véve kell majd dönteni a pályázatonként ki­utalható támogatások mértéké­ről. A Munkaerő-piaci Alap Irá­nyító Testületé a tervek szerint május 15-éig dönt az országo­san összesített igények és a tá­mogatási keret figyelembevéte­lével a normatív támogatás ará­nyáról, az egyes munkaügyi központoknál felhasználható keret nagyságáról. Pálinka: csak gyümölcsből Júliustól csak a teljes egészé­ben gyümölcsből készült ter­mékekre használható a pálin­ka megjelölés. Januártól pedig ki kell vonni a piacról a ma­gyar whiskyt, illetve rumot. A Magyar Élelmiszerkönyv elő­írása szerint a nyár derekától csak olyan párlatok forgalmazha­tók pálinka néven, amelyek kizá­rólag gyümölcs (vagy annak mustja) alkoholos erjesztésével és lepárlásával készültek. A szi­gorú szabálynak jelenleg mind­össze 20-25 termék felel meg a hazai piacon. Ennek oka az, hogy a még érvényben lévő szabályo­zás szerint pálinkának minősül az az ital is, amely mezőgazdasá­gi eredetű etil-alkoholt vagy bor­párlatot, seprőből nyert desztillá­tumot tartalmaz. A pálinkapiac reformálása azért vált szükséges­sé, mert a külügyi tárca - a Ma­gyar Szeszipari Szövetség nyo­mására - a név levédetését kérte az EU-ban, az olasz grappához, a görög úzóhoz hasonlóan. Az ol­talomhoz az Unió feltételül szab­ta, hogy a pálinka valóban csak gyümölcsből készülhessen. Jövő év januárjától - szintén uniós előírásoknak eleget téve - eltűnnek az üzletek pultjairól a magyar rumok és whiskyk. Ezek az italok ugyanis szintén mező- gazdasági etil-alkoholból készül­nek aroma hozzáadásával. Rum­nak csak a cukornádból készülő italt, whiskynek pedig csak az ár­pából, illetve más gabonafajták­ból készülő nedűt lehet majd nevezni. ■ Emlékszik még, milyen egy új Suzuki illata? Húzza végig a csuklóját a Suzuki-illatmintán. Ha esetleg nem érezné, milyen is egy új Suzuki illata, látogasson el márkakereskedéseinkbe, ahol most rendkívüli ajánlattal várjuk: meglévő Suzukijét új Wagon R+ vásárlása esetén 125 000 Ft-tal, új Swift vásárlása esetén 100 000 Ft-tal többért számítjuk be az Eurotax katalógus áraihoz képest. Cserélje újra! SUZUKI-ILLATMINTA Ajánlatunk a készlet erejéig, illetve a 2002. április 30-ig megkötött adásvételi szerződésekre érvényes. D N Z3 \A i 5 5 SUZUKI. A mi autónk. Márkakereskedőink: Békéscsaba, ANKERS KFT. Szarvasi út 13. Tel.: 66-453-7706 • Gyula, AFIT KFT. Csabai u. 9. Tel.: 66-362-887 • Szarvas, SZARVASI AUTÓCENTRUM BT. Kazinczy u. 4. Tel.: 66-313-882 M 4

Next

/
Thumbnails
Contents