Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-30 / 100. szám

4. OLDAL - 2002. ÁPRILIS 30., KEDD MEGYEI KORKÉP Vackor-busz játékokkal Vackor játszóbusz érkezik Gyulára. Május 4-én az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ mellett állítják fel, ahol 10-től 15 óráig várják a gyermekeket. A busz kétszáz négyzetméternyi játékot rejt. Gyula Vackor játszóbuszt kapott az Ifjú­sági és Sportminisztériumtól min­den régió, így a dél-alföldi is. A ját­szóbuszt a kecskeméti székhelyű Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodától kapta meg er­re a napra ingyenesen a Gyulai Di­ákiroda és Klub. A buszban kész­ség- és képességfejlesztő, társas- és logikai játékokat, sportszere­ket, számítógépeket találnak a gyermekek. A játékokat díjmente­sen lehet igénybe venni, a kisebb gyermekeket szüleikkel együtt, a nagyobbakat barátaikkal várják a rendezők. Eső esetén a művelődé­si központ épületébe telepítik be a busz játékbirodalmát. Ezen a na­pon a város valamennyi nyári tá­borával is megismerkedhetnek az érdeklődők, hiszen a szervezők itt bemutatják, ki mivel készül a szünidőre - tudtuk meg Szabó Enikőtől, a Gyulai Diákiroda és Klub, a Zabhegyezők helyi cso- portjának vezetőjétől. _______íul Lő bajnokság A maga nemében ritkaság- számba menő rendezvényre ké­szül a 2600 tagot tömörítő Békés Megyei Személy-, Vagyonvédel­mi és Magánnyomozói Kamara: lőbajnokságot hirdettek meg. Békéscsaba Mielőtt ennek részleteiről érdek­lődtünk volna Borbíró Zoltán el­nöktől, azt kérdeztük: „egyéb­ként” mikor használhatják fegy­verüket a vagyonőrök? — Ha nagyon tömören akarok fo­galmazni, altkor jogos önvédelem és végszükség esetén. A szabályzat természetesen szigorúan körbeha­tárolja a két feltétel részleteit. — A jövő szombaton, május 4-én ennél jóval békésebb fegy­verropogás következik. — Szervezetünk eljutott odáig, hogy tagjaink számára, mondha­tom szolgáltatásként, olyan ese­ményeket szervez ingyenesen, amelyek nagyobb részben a kép­zést, továbbképzést, kisebb rész­ben a szórakozást szolgálja, hiszen a lövészverseny mégiscsak egyfaj­ta vetélkedő. Tavaly már volt egy kísérletünk, idén azonban már leg­alább ötven-száz résztvevőt vá­runk a békéscsabai Zsigmond ut­cai, pincehelységbeli lőterembe. — Melyek az indulási feltételek és a fontosabb versenyszabályok? — Minden jelentkezőnek érvé­nyes fegyvervizsgával, saját fegy­verrel és érvényes kamarai tagság­gal kell rendelkeznie. Ami a szabá­lyokat illeti, 20 méter távolságból, öt próbalövés után 15 értékelt lö­vés dönt a sorrendet illetően. Szakorvosi beutaló szükséges A legkorszerűbb képalkotó műszer a radiológián A békéscsabai Réthy Pál kórház diagnosztikai munkájának páratlan lépését jelentette a dr. Borbola György által vezetett radiológiai osztá­lyon, a szakmai kollégium hozzájárulásával letelepített Siemens típusú mágneses magrezo- nanciás vizsgálati készülék (MR). Békéscsaba- Az MR beszerzésének gondolata már 1999 no­vemberében fogalmazódott meg bennünk. A műszer letelepítése épületbővítést és átalakítást is igényelt - tájékoztatott dr. Borbola György osztályvezető főorvos. — Ennek a 35 millió forin­tos költségét is intézményünk állta. A gazdasági nehézségek mellett igen komoly összeg, mint­egy 70 millió forint terhelte a kórházat az MR le­telepítésével. A műszer 8 milliós bérleti díján kí­vül állandó szakmai képzést is biztosítunk az al­kalmazó személyzetnek, s a vizsgálathoz szük­séges kiegészítők is igen sokba kerülnek. A telje­sítményünk, napi 10 órás vizsgálattal, 11-13 mil­lió forintot eredményezhet a kórháznak, s amint egyre gyakorlottabbakká válunk, egyre több be­teget tudunk vizsgálni, hosszú távon megtérül­nek a költségek is. Ma ez a legkorszerűbb képal­kotói műszer a legkülönbözőbb betegségek fel- térképezésében a szervezet felnyitása nélkül. Többek között a nőgyógyászati problémák, a da­ganatos megbetegedések, a prosztata-elváltozá­sok, a neuroradiológia (az idegrendszer képi vizsgálata), az agy és gerinc vizsgálatára is alkal­mas. Amikor már elérjük a képzettség és gyakor­lottság egészen magas szintjét, akkor a szív- és érbetegségek vizsgálatára is képesek leszünk az MR — rel. Az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tár hosszas tárgyalásokat követően vállalta a vizsgálatok támogatását ez év januárjától, de ed­dig még adminisztrációs gondok miatt nem ju­tott el intézményünkig a támogatás. Remélhető­en a hátralékot és a járandóságot együttesen és folyamatosan megkapja majd a kórház a későb- bi napi 12 órás működtetésért. b.zs. Az MR-vizsgálat legkevesebb 20 percig tart, de teljesen fájdalommentes. Képünkön dr. Borbola György osztályvezető főorvos a mágne­ses magrezonanciás készülékkel (archív felvételi Sokan szeretik a földrajzot Az országos verseny a vidéket is népszerűsíti A szeghalmi Péter András Gimnázium immár hagyományosan minden esztendőben megrendezi a Kovács János Országos Kö­zépiskolai Földrajzversenyt. A sorrendben immár tizenharma­dik nagyszabású földrajzversenyt tegnap tartották a Berettyó- parti gimnáziumban. A legjobb Békés megyei versenyzőt la­punk értékes pénzjutalomban részesítette, a döntőbe jutott megyei versenyzőknek pedig tárgyjutalmakat adtunk át. Szeghalom- Örülünk, hogy a verseny iránt mindig nagy az érdeklődés. Ez azt bizonyítja, a mindenkori diá­kok szeretik a földrajzot — közöl­te az ünnepélyes megnyitón dr. Nyéki Lajos, a versenyt szervező szeghalmi földrajztanár.- Büszkék vagyunk arra, hogy Nyéki Lajos tanár úr kezdemé­nyezése innen indult el, itt van a verseny országos döntője is, Ko­vács János pedig Szeghalom szü­lötte - hangoztatta Zsadányi Sándorné alpolgármester.- A Kovács János Országos Kö­zépiskolai Földrajzverseny Magyar- ország egyetlen versenye, amely helyi kezdeményezésből országos versennyé nőtte ki magát. Azzal, hogy az országos döntő itt, Szeghal­mon van, a budapesti diákok a vidé­ki Magyarországot is megismerhe­tik - mondta Vaszkó Tamás, a Pé­ter András Gimnázium igazgatója. A színvonalas versenyt követően a neves szakemberekből álló zsűri meghozta döntését, amely alapján a következő végeredmény alakult ki: 1. Boros Gábor (debreceni reformá­tus gimnázium) 320 ponttal, 2. Papp László (szeghalmi Péter And­rás Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola) 305 ponttal, 3. Somodi Imre (kazincbarcikai Ság- vári Endre Gimnázium) 300 ponttal, 4. Molnár Géza (túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium) 291 ponttal, 5. Varga Ádám (kiskunhalasi Bibó István Gimnázium). A Békés Me­gyei Hírlap pénzjutalmát a legjobb Békés megyei versenyzőként a szeghalmi Papp László vette át. Azok a versenyzők, akik a meg­mérettetésen az első öt helyen vé­geztek, felvételi nélkül juthatnak be a Szegedi Tudományegyetem föld- rajz vagy geográfus szakára, m. b. Megkérdeztük olvasóinkat Hiánycikk-e Gavódi Róbert, 15 éves, tótkom- lósi tanuló:- Van, ami­kor nagyon nagy hiánycikk! Ez az emberek egyéniségétől függ. Sokan született jó modorúak. Ismeretsé­gi körömben általában mindenki jó modorú és udvarias, ügyel ar­ra, hogy ne bántsa meg semmivel a másikat. A tömegközlekedési eszközökön azonban gyakran előfordul, hogy elvész az embe­rek jó modora, lökdösődnek, ta­possák egymást, sokszor azok is, akikről az ember nem is gondol­ná. A nálunk kisebbek nem na­gyon értékelik még a jó modort, de a felnőtteknek természetesen szimpatikus az ilyen viselkedés. a jó modor? Annus Mária, 22 éves, tótkom- lósi háztartás­beli:- Szerintem nagyon is hiány­cikk a jó modor. Vegyük például a „tanácsházát”, ott is előfordult már, hogy belém fojtották a szót. A boltokban is megtörténik, hogy ha keres valamit az ember, akkor csak kérésre segí­tenek, önmaguktól nem jutna eszükbe, hogy megkérdezzék, mi­ért vagyok ott. Azt is tapasztaltam, hogy annak segítenek, aki szimpa­tikus nekik. A kórházban is előfor­dult, hogy még azt sem kérdezték meg, hogy vagyok, csak felírták a receptet és mehettem. Ez is a jó modor hiánya, holott egy-két jó szó mindenkinek kijárna és jól is esne. w Sávolt Mihály, 68 éves, tót- komlósi nyug­díjas:- Jó példát is tudok mondani, de legalább annyi rosszat is. Velem szemben általában jó modorúak az embe­rek, lehet, hogy azért, mert sokan ismernek. Sajnos, azonban ennek a felgyorsult világnak az egyik nem kívánatos mellékterméke a modortalanság. Nagyon kevés az emberek ideje, és nincs türelmük a másikkal. Az is tény, hogy a gyerekek nagyon sokat ülnek a te­levízió előtt és nem csak jót, ha­nem rosszat is tanulnak a műso­rokból, s átveszik azokat a rossz tulajdonságokat, amiket látnak. Változásra szükség lenne, mert a jó modor alapkövetelmény. Balogh Imre, 63 éves, tótkomlósi nyugdíjas: — Először vé­gig kell gondol­nom, hogy mi tartozik a jó mo­dor körébe. A se­gítőkészség, a rendes öltözködés, a helyes visel­kedés? Úgy gondolom, számos összetevőből áll a jó modor. Az ud­variassággal kapcsolatban nincse­nek rossz tapasztalataim. Kedve­sek velem az emberek akár a hiva­talban, akár máshol. A fiatalok jó modoráról meg csak annyit, olya­nok lesznek, amilyennek a szüleik és a pedagógusok nevelik őket. Az az igazság, hogy a mai fiatalok sem rosszabbak, mint mi voltunk, min­den fiatalban van némi pimaszság, amit aztán kinőnek. k. e. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Gálaműsor a tánc világnapján Fergeteges két és fél órás mű­sort láthattak azok, akik szombaton megnézték hét csoport huszonnégy produk­cióját a IV. Békési Néptánc­gálán. Reneszánsz táncokkal kezdődött a program, majd a fellépők tucatnyi tájegység táncát mutatták be. Békés Egy évtizede a néptáncnak nem voltak hagyományai a városban. Amikor megalakultak a művé­szeti iskolák, változott a helyzet: napjainkban a zeneiskola hu­szonhárom csoportjában — ide tartozik Kamut, Kétsoprony és Murony — 460 fiatal, három főál­lású és egy mellékállású táncpe­dagógus irányításával tanul nép­táncot. A táncművészet világnapján a művelődési központban meg­rendezett gála megnyitóján Sztankó Károly, a zeneiskola néptánc tanszakának vezetője egyebek között elmondta: a tánc hétköznapi életünk mozgásrend­jénél sokkal nehezebb, szerve­zettebb, esztétikai szempontok szerint válogatott, szuverén kife­jező erővel rendelkező mozgás­sor. Él a ritmika sokféleségével, igazodik a kísérő zenéhez, ösz- szességében egy csodálatos világ részesei lehetünk, ha a táncok­kal megismerkedünk. A tánc a népek, a kultúrák szerves része, mindenkori történelmi idők kife­jezője. Mindezt igazolták pro­dukciójukkal a zeneiskola, a Karacs Teréz Általános Iskola, a Szegedi Kis István Református Gimnázium, az Eötvös József Ál­talános Iskola, a Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola, a kétsopronyi általános iskola és a Kamut Néptáncegyüttes tagjai. ______________________________ie www.bmhirlap.hu Mintha kicserélték volna (•>|n:}|ajaso!>j) www.bmhirlap.hu tjjrrtlll Tfl Hói új arculat é« megújult tartalom Százéves a Csorvási Dalegylet „Csorváson egy állandó dalos kör létesítését tűzvén ki fel­adatul, tisztelettel felkérjük Csorvás község minden szép és nemes eszmékért lelkesülő közönségét, hogy bennünket e czélnak elérésében erkölcsi és anyagi támogatásaikkal se­gíteni méltóztassanak, a folyó hónap 20-án, azaz vasárnap délután 4 órakor a róm. kath. iskolában tartandó, daloskor alakuló közgyűlésen megjelenni s e felhívást szíves tudo­másul veendő, az íven becses neveikkel láttamozni szíves­kedjenek.” Csorvás Ezt a felhívást 1092. április 20-án adta közzé Kelemen László kán­tortanító. A csorvási dalárda ha­marosan a település fontos műve­lődési fórumává vált. A Csorvási Dalegylet alapításá­nak 100. évfordulójára emlékeztek Csorváson április 27-én. Az ünnep­ségen részt vettek az egykori tagok közül többen és a dalárda legjele­sebb karnagya, Gulyás Mihály fiai is. A dalárda történetét Szilágyi Menyhért polgármester ismertette.- A csorvási dalárda nemcsak kulturális értékeket hordozott, hanem olyan közösség volt, amit máig is emlegetnek szerte a me­gyében. Akik énekeltek valami­kor is kórusban, tudják, hogy mennyi gyakorlás eredménye a harmónia, a tiszta hangzás. Ám még az olykor idegölő szólam­próbákra is szívesen és örömmel jártak a kórustagok. A dalárdába járók hallás után, egy harmoni­um segítségével tanulták meg a dalokat. Gulyás Mihály, aki négy évtizeden keresztül irányította a kart, egy-egy új betanulása előtt megismertette a szerző életútját is a kórustagokkal és a dal mon­danivalójától is szólt. Nemcsak együtténeklésről szólt tehát a da­lárda, hanem népművelésről is. A dalárda alapításának 100. év­fordulója tiszteletére jelent meg a Csorvási füzetek 3. kötete. Kasuba István A csorvási dalkul­túra címmel állított emléket a köz­ség életében jelentős szereppel bí­ró civil szerveződésnek. A füzetet az ünnepségen mutatták be. A dalárda 67 év után, 1969 őszén szűnt meg. Az ünnepségen a ma élő egykori tagok dalcsokor­ral lepték meg a közönséget. A csorvásiak megemlékeztek a településen élt dalszerzőkről, Barakonyi Imréről, Barakonyi Ist­vánról, Farkas Mátyásról Csíkvári Piroskáról, Koter Istvánról és Fá­bián Ferencről is. KOVÁCS ERIKA SZAVAZÁS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük olvasóinkat: mit szólnak ahhoz a rendelethez, amely lehetővé teszi, hogy a hírközlési cégek közös nyilvántartásban összegyűjtsék azoknak az adatait, akikkel számlatartozás miatt egy szolgáltató már felmondta a szerződést? A szavazás eredménye az alábbiak szerint alakult: _________________ A feketelista jogos, az ügyeskedőket csak így lehet kiszúrni. 30% A személyi adatok kiadása sérti az egyén személyiségi jogait. Ha olcsóbbak volnának a szolgáltatók, valószínűleg nem lennének efféle problémák. 26% ____ Má tól arról kérdezzük Önöket: vajon a választási plakátok eltávolítására is ugyanannyi energiát fordítanak a^ pártok, mint az elhelyezésükre? J Klikkeljenek a www.bmhirlap.hiHa! í.

Next

/
Thumbnails
Contents