Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-26 / 97. szám

4. OLDAL - 2002. ÁPRILIS 26., PÉNTEK MEGYEI Kincseink a kunhalmok Közös magyar—román kiadvány készül „Mi újság” a csabai konzervgyárban? Két nyelven, őszre el­készül az a magyar- román közös kiadvány, amely térségünk egyik jelentős kultúrtörténe­ti kincsét, a kunhalmo­kat mutatja be. Kiadá­sához a határok men­tén igénybevehető, úgynevezett tükör­programok keretében, Phare-támogatás is já­rul. Békéscsaba Az 1996. évi termé­szetvédelmi törvény kimondja: a települé­si, temetkezési, meg­figyelőpontként és te­rülethatár jelzésére az ötezer éwel(!) ez­előtt épített kunhal­mokat elhordani, megmásítani, megszüntetni nem lehet, ezek or­szágosan védett területek, és megyénként listá- zottak kell, hogy legyenek. A Kárpát-medencé­ben található 40 ezer kunhalomból megyénk­ben 1500 létezett, s 580 ma is látható. A törté­nészek, régészek és természettudósok megfi­gyelései egyértelműen bi­zonyítják, hogy az itteni, határon túlra is átnyúló egyik csoportjukat pon­tonként összekötve, úgy­nevezett pávaszemalakot képeznek. Ezekből érté­kes vízrajzi és domborzati értékek is következnek, ezúttal azonban mindezt csak azért említettük meg, hogy érzékeltessük a kun­halmok jelentőségét, amelyet a közös kiadvány is reprezentál majd. A munka összefogója Szelekovszky László, a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal környezet­és természetvédelmi főtanácsosa, aktív segítője pedig Gyarmati Jánosné, Dombegyház polgár- mestere. Utóbbi nem véletlenül társ a munká­ban, ugyanis a szóban forgó kunhalmok egy ré­A térképen jól látható, hogy a dél-békési térség kunhalmai - beleértve a határon túli részt is - úgy­nevezett pávaszemalakzatban helyezkednek el sze Kevermes, Kunágota, Battonya, Magyar- dombegyház és Dombiratos térségére esik. A ha­tár túloldalán Kisiratos, Nagyiratos és Nagyvarjas „érdekelt”, ott rajta kívül egy nemrégiben Békés­csabán, a főiskolán végzett pedagógus segít, ő fordítja román nyelvre is a kiadvány szövegét. — Érdemes tudni, hogy nem a nulláról indu­lunk, hiszen jómagam 1996-ban szerényebb ki­vitelben már megírtam Dombegyház kunhalma­inak történetét, három évvel később pedig a megye területeire esőkét is. Emellett természete­sen jó hátteret jelentet­tek a régészek eddigi le­iratai, feltárásai is. Most ezt kibővítjük, és rész­ben a szakma, részben az idegenforgalom, il­letve a nagyközönség rendelkezésére bocsát­juk majd - mondja Szelekovszky László. A EU-s segítség érdekében az érdekelt Arad megyei települések vezetőivel közösen nyújtják be a közeljövőben, és kedvező bírálat esetén várhatóan milliós nagyságrendű összeg áll majd rendelkezésre. _ ifabiani Katedrálisok Illyés Gyula a ml katedrálisainknak nevezte a kunhalmokat, amelyek őseink lakhelyéül szolgáltak, mi­ként menedékül is az árvizek ellen Most pusztulnak, már a térképek sem jelzik ittlétüket. De még meg­vannak, és meg kell menteni, amit lehet. A csabai konzervgyárat nagy múltú, nagy hagyományú üzemként ismerjük a megyé­ben, sőt, országszerte, s kül­földön is. Ilyenkor tavasszal már láthatók a tavalyi év ered­ményei, ezért megkerestük Mészáros László gyárigazga­tót, szóljon az üzemben zajló folyamatokról és terveikről.- Ismert tény, hogy a konzerv­gyárban már nem a régi rendszer szerint dolgoznak... — A Csabai Konzervgyár Rt. 2000. július elseje óta a budapesti Globus-csoport tagja, s évről évre növeli a konzervipari termelés mennyiségét. Jelentősen átalakult a feldolgozott termékek köre is, ame­lyet a megváltozott piaci kereseti vi­szonyok, illetve a cégcsoporton be­lüli munkamegosztás indukáltak. — Milyen a kapcsolatuk a tér­ség lakóival, hogyan alakult a ter­mékszerkezet? — A Csabai Konzervgyár Rt. a megye mezőgazdasági termelőivel igyekszik jó kapcsolatot kialakítani, ezáltal biztos felvevőpiacot és mun­kalehetőséget is kínál a számukra. Legnagyobb mennyiségben cse­megekukorica termeltetése, feldol­gozása történt a tavalyi évben, amelynek aránya az ideiben még nagyobb lesz. Május hónapban in­dul a csemegezöldborsó-szezon, és kisebb mennyiségben céklát, zöldbabot is feldolgozunk majd. A csemege kukorica részaránya a termelésben rendkívül megemelkedett- Melyek a legfontosabb piaca- ri tevékenységi körrel is bővült a ik?- A késztermékek piaca első­sorban Németország és más eu­rópai uniós orszá­gok, de vevőink kö­zött vannak balti, és más kelet-európai országok is. Az álta­lunk gyártott termé­kek Itiváló minősé­get képviselnek, hi­szen ma már csak ilyen termékekkel tudunk új piacokat szerezni, illetve a már meglévőket megtartani. A Csa­bai Konzervgyár Rt. 214 fő részére biztosít állandó munkalehetőséget, de szezonban a foglalkoztatottak száma jelentő­sen megnő. Két éve közvámraktá­Csabai Konzervgyár Rt Békéscsaba, Békési út 52-54. Telefon: (66) 441-541 A KONZERVGYÁRI TERMELÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2001 2002 vállalat profilja, amit a külföldi vevők igényei alapján indítottunk el.- Hogyan zajlik a kereskedés üzemük­ben?- A gyár telephe­lyén mintegy másfél éve várjuk a lakos­sági és viszontela­dókat a diszkont­boltunkban, ahol a cégcsoport (Globus, DEKO, Kőrös és Csabai márkák) tel­jes termékválaszté­kát kínáljuk kedve­ző árakon. Folyama­tos akciókkal és megújult környe­zetben várjuk kedves vásárlóin­kat. Ez év január elsejétől a Csa­bai Konzervgyár Rt. megvásárolta az Unilever bajai hűtőházát, ami szintén azt jelzi, hogy vállala­tunk bővíti tevékenységi körét, és erősíti pozícióit mind a belföl­di, mind a külföldi piacokon.- Milyen terveik vannak a kapcsolattartás területén?- Még szeretnénk jelentkezni a későbbiekben is, hogy napra­kész információkkal tájékoztas­suk Önöket, és jelezzük, hogy a Csabai Konzervgyár Rt. fontos­nak tartja a megye lakosságával történő kapcsolattartást. Y Szorosabb kapcsolat A Dél-Békési Önkormány­zatok Közhasznú Egyesülete Varga Gusztáv elnökletével a napokban tartotta soros ülé­sét a mezőkovácsházi város­házán. Dél-Békés A kistérségi fórum fő napirend­jén az egyesület gazdálkodása, mérlege, valamint a közhasznú­ság jelentésének megvitatása és elfogadása szerepelt. Ezt köve­tően Galló Ferenc vidékfejlesz­téssel, valamint Balogh Gabriel­la turizmussal foglalkozó mene­dzser számolt be negyedéves munkájáról. Az eddig végzett tevékeny­séggel kapcsolatban több hoz­zászóló kifejtette, hogy egyetért az egyesület munkájával, ám annak megismertetésében még szorosabbra kell fűzni a telepü­lésekkel, az ott élő vállalkozók­kal és civil szervezetekkel a kap­csolatot. Javaslatként hangzott el, hogy a helyi rendezvényeken rendszeresen vegyenek részt, mutatkozzanak be, valamint a községi, városi újságokban, a kábeltévéken lehetőség szerint minél több hírben tájékoztassák a polgárokat a térségi elképzelé­sekről és a készülő programok­ról. Dél-Békés lehetősége az ide­genforgalom terén elmaradott, így sok tennivaló vár megoldás­ra a továbblépés érdekében. Mindehhez jól kidolgozott prog­ramokra és összefogásra van szükség. _______________h.m. Né ptáncgála A táncművészet világnapja al­kalmából gálaműsort rendeznek szombaton Békésen, a helyi mű­velődési központban. Az öt óra­kor kezdődő eseményen fellép­nek a Békési Zeneiskola néptán­cosai és a kamuti néptánc­együttes. A néptánc tanszak ve­zetője: Sztankó Károly. (ZS| Megkérdeztük olvasóinkat Két esemény miatt is emléke­zetes marad Rajki László szobrászművész számára 2002. április 24-e. A városala­pítás 258. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen Orosháza díszpolgára címmel tüntették ki. Délután pedig tárlata nyílt a Városi Képtár­ban. Orosháza Raj ki László Orosházán született 1939-ben. Általános iskolás korá­ban Kerti Károlytól és Raj ki Jó­zseftől tanulta a képzőművészet alapjait, majd érettségi után elin­dult szerencsét próbálni Buda­pestre, a Képzőművészeti Főis­kolára. Kádár György festőmű­vész osztályába került, majd két év múlva Mikus Sándor szob­rászhoz iratkozott át, s ott szer­zett szobrász végzettséget, illet­ve rajztanári diplomát. A fiatal művész 1969-ben került a szent­endrei alkotótelepre, ahol ma is él és dolgozik - derült ki Fetser János polgármester méltatásá­ból. Rajki László művészete itthon és az ország határain túl is is­mert. Ötvenhárom csoportos kiállí­táson és 32 egyéni tárlaton szere­pelt. Orosházán is számos műve látható, például a Petőfi-mellszo- bor, Kossuth, Juhász Balázs és László Elek portréja, Mokry Sá­muel síremléke, a Birkózó fiúk című szobra. Legutóbb pedig a millennium alkalmából avatták fel a Győri Vilmos téren a mű­vész Szent István szobrát. La­punk úgy tudja, 2002. szeptem­ber 18-án újabb Rajki-alkotással gazdagodik Orosháza. A Kos- suth-fáklya a Kossuth teret díszí­ti majd. A Városi Képtárban Az utolsó nagy madár emlékére készült bronzszobor is látható Rajki László szobrászmű­vész tárlatán, a Városi Képtárban ^ K0VACS Erzsébet „Gárdonyi gárda” című terra­kotta portrésorozatát állították ki. Az 1987-ben, a gárdonyi mű­vésztelepen készült portrék kö­zött számos orosházi arcot is láthattunk. A kiállítótérben el­helyezett fotókon pedig robusz­tus kőszobrait ismerhetik meg az érdeklődők. Nagy sikert ara­tott a bronzból készült nagy ma­dár is, amit „Az utolsó nagy ma­dár emlékére” készített a mű­vész. Rajki László kiállítása jú­nius 6-áig látható a Városi Kép­tárban. KOVÁCS ERIKA A brutalitás terjedéséről Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgat­nák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési dm: Békés Megyei Hírlap, Bé­késcsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Lungné Geren- deli Irén, 34 éves, battonyai bolti eladó:- Talán nem járok messze az igazságtól, ha a bajok okát a tár­sadalom meg­osztottságában látom. A választási harcban két részre szakadt az or­szág, mesterségesen szították az indulatokat. Megvallom őszintén, attól rettegtem, hogy - Simon Ti­borhoz hasonlóan - sokan ott ma­radnak az utcán. Minden körül­mények között meg kell őriznünk emberi méltóságunkat, nem ala- csonyodhatunk le az állatok szint­jére. A futballedzőt a biztonsági őrök bántalmazták, s ez is bizo­nyítja, hogy a tragédia túlmutat önmagán. Faur György, 33 éves, battonyai vállalkozó: — Hogyan fordulhat elő a XXI. században, hogy valakit, aki a szabadidejé­ben ellátogat egy vendéglátóhelyre vagy egy sport- eseményre, megfenyegetik, bán­talmazzák, netán agyonverik?! Tartok tőle, hogy Simon Tibor tra­gédiája bármikor megismétlődhet. Különösen elkeserít, hogy őt ép­pen azok az izomemberek verték halálra, akiknek a rendfenntartás lett volna a feladatuk. Úgy gondo­lom, jobban meg kellene válogatni a biztonsági őröket, szigorú alkal­massági vizsgára lenne szükség. MÉNESI GYÖRGY D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE Fónád János, 57 éves, mezőhe- gyesi rendészeti vezető: Bognár Tibor, 41 éves, battonyai BM-alkalma- zott: j? - - Az ismert (§1- A biztonsá­, J sportember, Si­t-JkSUM m ú gi embereknek mon Tibor halá­iíü pjfo éppen az ilyen 111 los kimenetelű dHi IB-eseteket kellene bántalmazása megakadályoz­megrázta az egész országot. Az őr­ző-védő szakma becsületének vé­delmére az illetékeseknek - ide ért­ve a jogalkotókat is — mindent meg kell tenniük: vizsgálni kell a pályára kerülők pszichikai és mentális al­kalmasságát, mi több, az ilyen irá­nyú ellenőrzéseket rendszeressé kell tenni. Csak így lehetne elérni azt, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetek minél ritkábban forduljanak elő. Emellett szükség van prece­dens értékű ítéletre is. niuk. Hogy éppen ők oltották ki egy ember életét, az borzalmas és em­bertelen. így nem lehet megoldani a problémákat, lezárni a vitákat. Valószínűleg nem kaptak alapos ki­képzést, nem készítették fel őket kellőképpen hivatásuk gyakorlásá­ra, a váratlan helyzetek szakszerű és törvényes kezelésére. Szétverni a másik fejét? Még a legnagyobb katasztrófák esetén is arra van szükség, hogy fogjuk egymás ke­zét, hogy segítsünk egymáson. Rajki és a „Gárdonyi gárda” r A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents