Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám

2002. ÁPRILIS 19., PÉNTEK - 9. OLDAL »BÉKÉSMffiilHlAP HATTER Csikósfesztivál a tanyamúzeumnál 71 paraszti eszközök múzeumában 2000 tárgy vall a múltról 'enforealmi szezon a gyulai Tanyamúzeum és megtekintését, ahol bemu Az idegenforgalmi szezon a gyulai Tanyamúzeum és Lovasiskolánál hagyomány szerint május elsejével kezdődik. Az idén újdonsággal jelentkeznek, hiszen megrendezik Békés megyében az első országos csikósfesztivált. - Az idegenforga­lomban egyre több helyen foglalkoztatnak csikósokat, ám iga­zán még nem karolta fel őket senki - mondta Steigerwald Jó­zsef, a gyulai Galopp Kft. ügyvezetője. verseny - köcsögverés - és a gyorsasági fektetés szerint. A megmérettetésen kívül síkver­senyt rendezünk a csikósoknak, ami azt jelenti, hogy 1600 méte­res galoppályán gyorsaság szerint díjazunk.- Hány lovat tartanak a Ga­lopp Kft. iskolájában?- Az ötven magyar félvér lo­vunk törzstenyészetté van nyilvá­nítva, különböző korcsoportúak. A csikókat hároméves korukban belovagoljuk, utána értékesítjük Oyula- Hagyományt próbálunk terem­teni az országos csikósversennyel és -fesztivállal, ami május elsején 9 órakor kezdődik a tanyamúze­umnál - fogalmazott Steigerwald József. - Ennek ellenére a hagyo­mányos meghívásos, díjugrató verseny sem marad el, melyen a régió lovasai vesznek részt. Mint más május elsejéken, az idén is lehetőséget biztosítunk a tanya­múzeum megtekintésére, a gyer­mekek lovagoltatására és kocsikáztatására a pusztában. A majális fő­díja most is egy egyéves csikó lesz, a belépője­gyek tulajdonosai kö­zött sorsoljuk ki.- Mennyi versenyzőt várnak a csikósfesztivál- ra?- Húsz-harminc csi­kóst várunk, akiket az idegenforgalmi központok címlis­tái alapján hívtam meg. A ver­seny három fordulóból áll, az el­ső a tanyamúzeumnál lesz, a má­sodik Szarvason, a harmadik pe­dig Füzesgyarmaton. A csikóso­kat három szempont alapján dí­jazzuk: a küllem, az ügyességi Stílusos öltözékben Minden tájon más és más ruházatot viseltek a csikósok. Az öltözék stílusát is értékelik a bírák, akik a békéscsabai dr. Bőke Gyula és a füzesgyarmati Németi István lesznek. A lovas turizmusban új dolgot hoz Gyulára a Galopp Kft. a látványosnak ígérkező ver­sennyel, amelyet délben ünnepélyes felvo­nulás tetéz. őket vagy a tenyésztésbe állítjuk. Vannak sportlovaink, amelyekkel régiós szinten versenyzőnk és vannak úgynevezett túralovaink, velük lovagoltatunk és kocsikáz- tatunk. Májusban megkezdődnek az osztálykirándulások, biztosít­juk a diákoknak a Tanyamúzeum megtekintését, ahol bemutatjuk, milyen paraszti eszközökkel dol­goztak elődeink. Szakember meglovagoltatja a gyermekeket, majd sétakocsival kivisszük a pusztába őket. Itt látható a mé­nes, a bivalyok és a szürke­marhák. A Galopp Kft. 1991. óta műkö­dik, idegenforgalmi céllal jött lét­re. Gyula térségében nem volt ilyen lehetőség a szabadidő eltöl­tésére, és ezt a lehetőséget „lovagolták” meg. Egyre népsze­rűbb a lovas turizmus, a puszta nagyon jó kikapcsolódást kínál a lovasoknak, akik láthatnak fá­cánt, nyulat, őzet - tudtuk meg az ügyvezetőtől. - Mivel a három hónapos idegenforgalmi szezon nagyon rövid, foglalkozunk még földműveléssel és állatte­nyésztéssel is, ezenbelül sertés-, brojlercsirke- és juhneveléssel. A tanya­múzeum párját ritkítja az országban. Megszűnt a tanyavilág, az emberek elköltöztek városba, falu­ra. Eszközeiket nem vit­ték magukkal, vagy be­tömték a kutat velük, esetleg elégették. Sikerült a 24. órában megmenteni 1800-2000 tárgyat, egy letűnt vi­lág értékeit. Sajnos a belépődíjból a nagy anyagot nem lehet fenn­tartani, ezért a vállalkozásból kell pénzeket átcsoportosítanunk - összegezte Steigerwald József. SZŐKI MARGIT Csikósbemutató egy korábbi találkozón. Archív felvételünk a négy esztendővel ezelőtti hódmezővásárhelyi állattenyésztési napokon készült Emléktábla a zsinati ülés emlékére Körösladány a történelem során többször adott otthont orszá­gos jelentőségű eseménynek. Az egyik ilyen rendezvényt 450 éve tartották: 1552-ben a Nadányi család várkastélyában ülé­sezett az első református zsinat. Körösladány Abban az időszakban, amikor az ország első zsinati ülését tartot­ták, a lakosság tömegesen tért át a lutheránus hitre. Ennek követ­kezményeként a császári udvar összefogott a katolikus egyházzal és ellentámadásba kezdett. Ezt az új helyzetet megtárgyalni gyűltek össze 1552 januárjában Ladány- ban a zsinati ülés résztvevői. A zsinati ülés 450. jubileumi évfordulója alkalmából az idei Körösladányi Napok rendezvény- sorozat keretében júliusban em­léktáblát avatnak a körös-sárréti nagyközségben.-ih~.------------------------J Magyarok, románok a Maros-völgyért A Fertő tavi példa hazánk keleti felén is követendő A Maros-völgyi Természetvédelmi Terület fejlesztését az Európai Unió I A Fertő tó magyar és osztrák oldalán már a ki­lencvenes évek elején példamutató volt a ter­mészetvédelmi együttműködés. Az ott szerzett tapasztalatok a magyar-román közös védettsé­gű területeken is jól hasznosíthatók. ________________Szarvai________________ A Fertő tó megóvására a magyar és osztrák ter­mészetvédelem már a kilencvenes évek elején közös védelmi programot dolgozott ki. Hazánk erőteljes kezdeményezésére 1994-ben a Fertő- Hanság Nemzeti Parkkal szinte egy időben jött létre az Osztrák Fertő Tavi Nemzeti Park - tud­tuk meg Tirják Lász­lótól, a Körös-Maros Nemzeti Park igazga­tójától, aki több szempontból is pél­Az egész ország látta A romániai program részeként a magyar-oszt­rák delegáció részt vett az Aradon rendezett első nemzeti környezetvédelmi konferencián. A rendezvényen a román erdészeti igazgató­ságnak és az aradi környezetvédelmi igazga­tóságnak közös standja volt, ahol méltókép­pen bemutathatták a Maros-völgyi fejlesztési elképzeléseket. E témának a helyi és az or­szágos sajtó, illetve televízió is nagy figyelmet szentelt. A romániai oktatás fokozottan ügyel rá, hogy a gyermekek becsüljék a helyi termé­szeti értékeket. Erről az aradi Csikv Gergely Magyar Tannyelvű Gimnázium és Általános Is­kola egyik természetvédelmi óráján a magyar és osztrák vendégek is meggyőződhettek. étmillió euróval támogatta. Az érintetlen táj lenyűgözi a látogatókat átkelőhelyek könnyű átjárhatóságát, ami lehe­tővé teszi, hogy az osztrák oldalon nyaraló tu­risták körbekerékpározzák a magyar területet és fordítva. A tóhoz kapcsolódó osztrák és ma­gyar nemzeti park küldöttsége is tagja volt an­nak a delegációnak, amely a napokban románi­ai meghívásra a Maros-völgyi Természetvédel­mi Területtel ismerkedett. A Maros romániai szakaszán fekvő 12 705 hektáros természetvé­delmi terület létre­daszerűnek tartja a magyar-osztrák határon megvalósult termé­szetvédelmi együttműködést. Kiemelte a határ­hozásában a szarva­si természetvédők aktívan részt vettek és a fejlesztésében is együttműködnek. A közös munkát segíti az osztrák kollégák tapasztalata. Tirják László szerint az ausztriai kapcsola­tokat érdemes to­vább építeni. Példa­ként az Alsó-dunai Nemzeti Parkot em­lítette, amely vizes élőhelyeivel egy sor hasonlóságot mutat a Körös-Maros Nemzeti Parkkal. MATH RÓZA Regionális művészeti műhely alakult A Kulturális Kapcsolatok Egyesülete kezdeményezésére Nicolas Muller Regionális FIAP Művészeti Műhely alakult áp­rilis 18-án Orosházán. A művészeti csoport létrejöttéhez kap­csolódóan 17 órakor a városi képtárban kiállítás nyílt Schmidt Andrea fotóriporter és Újhelyi István fotóművész alkotásaiból. Orosháza Nicolas Muller, vagyis Müller Miklós orosházi születésű fotó­művész volt, akinek állandó kiál­lítása a városi képtárban látható. Müller Miklós 1913-ban született, 13 évesen kezdett fotózni. 1935- ben a szegedi jogtudományi egyetemen szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollé­giumának munkájában, majd kimondva-kimondatlanul elköte­lezte magát a szociofotókkal, amely végigvonult teljes munkás­ságán. Müller Miklós az egyre erősödő antiszemitizmus miatt 1938-ban hagyta el szülőhazáját. Franciaország, Portugália és Ma­rokkó után, 1948-ban Spanyolor­szágban lelt új otthonra, ahol 2000-ben bekövetkezett halálig élt. A művész élete végéig erősen kötődött szülőföldjéhez. A világszerte ismert, neves orosházi születésű fotóművész emlékére alakult meg a Nicolas Muller Regionális FIAP Művésze­ti Műhely, amely kapcsolódik a Federation International d'Art Photographik (FIAP) nemzetközi fotóművészeti szövetséghez. A művészeti műhely határon át­nyúló régiós szerveződés, alapító tagjai fotóművészek: Kelen Fe­renc, Tóth István, Újhelyi István és Bazsó Imre, valamint a Kultu­rális Kapcsolatok Egyesülete ne­vében Gonda Géza. A műhely cél­jai között egyebek mellett nem­zetközi fotókiállításokon való részvétel, illetve fotókiállítások szervezése szerepel. K. B. Nem értékesíthette szövetkezeti üzletrészét Kiss Péter szerint megtévesztőek a témában megjelenő híradások Több körös-sárréti lakos sikeresen értékesítette külső szövetke­zeti üzletrészét. Az ügyintézés azonban nem minden esetben egyszerű. A Vésztőn élő Kiss Péter arra hívta fel a figyelmünket, hogy az országos televíziós csatornákon és a többi médiában a témában megjelenő híradások többször megtévesztőek, mert nem értékesítheti mindenki szövetkezeti üzletrészét. A Békés Megyei Földművelésügyi Hivatalnál valóban elismerték: ha az illető szövetkezet már nem szerepel a cégjegyzékben, valóban lehetetlen az üzletrész értékesítése, ilyenkor esetleg valamilyen kárpótlási jellegű rendezés jöhet szóba. Vésztő—Füzesgyarmat- Évekkel ezelőtt Füzesgyar­maton laktam, s ott is dolgoztam, így jutottam üzletrészhez a füzesgyarmati Vörös Csillag Me­zőgazdasági Termelőszövetkezet­nél. Üzletrészemet most értékesí­teni szerettem volna, de a megyei földművelésügyi hivatalnál azt mondták, jobb, ha be sem adom kérelmemet. Amennyiben mégis beadom, akkor se költsem el előre a pénzt, mert nem látok egy forin­tot sem - kezdte felháborodottan a vésztői Kiss Péter. Kiss Péter elmondta azt is: a füzesgyarmati Vörös Csillag Me­zőgazdasági Termelőszövetkezet az 1990-es évek elején módosítot­ta a nevét. Akkor a Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet teljes és egyetemleges jogutód­jaként jött létre a füzesgyarmati Metefész (Mezőgazdasági Terme­lő, Felvásárló és Értékesítési Szö­vetkezet), majd egy év múlva ez a szövetkezet is további kisebb szö­vetkezetekre bomlott. Az egyik ilyen szövetkezet lett a Füzes- Szolg is, ahol Kiss Péter utoljára Füzesgyarmaton dolgozott.- Amiatt, hogy a füzes­gyarmati Vörös Csillag Mezőgaz­dasági Termelő­szövetkezetet már törölték a cégjegy­zékből, jelenleg nem értékesíthe­tem szövetkezeti külső üzletrésze­met. Ezt nagyon sérelmesnek tar­tom. Egyrészt azért, mert a Vörös Csillagból lét­rejövő későbbi szövetkezetek tel­jes és egyetemleges jogutódok let­tek, másrészt azért, mert az orszá­gos híradások állandóan úgy állít­ják be, mintha az állam gondos­kodna rólunk, és valóban minden­kinek a külső üzletrészét felvásá­rolná. Én a saját esetem során ér­zékelem, hogy ez nincs így. Rá­adásul Magyarországon több százezer embei járhat hozzám Az új országgyűlés dönthet Kiss Péter problémájával megkerestük a Békés Me­gyei Földművelésügyi Hivatalt. Szálló István hivatal- vezető érdeklődésünkre elmondta: azok a külső üz­letrész-tulajdonosok, akiknek szövsíkezete már nem szerepel a cégjegyzékben, valóbari nem értékesíthe­tik üzletrészüket. Természetesen ezekre a problé­mákra is mielőbb megoldást kell taálni. Valamilyen kárpótlási jellegű rendezés jöhet S2óba. Erről ponto­san csak az új országgyűlés dönthet. hasonló „cipőben”. Hiszen az or­szágban sok olyan egykori szövet­kezeti tag él, akinek szövetkezete ellen a csődeljárás már régen megszűnt, s a szövetkezetét töröl­ték a cégjegyzékekből - hangoz­tatta Kiss Péter. magyari barna Születésnapi dalos találkozó Tucatnyi együttes szerepelt a színpadon Jubileumi kórustalálkozónak adott otthont nemrégiben a békési városi művelődési központ. Alapításának 25. év­fordulóját ünnepelte a helyi népdalkör, a születésnapi hangversenyen tucatnyi együttes több száz szereplője lépett színpadra. Békés A helyi népdalkor éppen negyed- százada mutatkozott be először: '77-ben a nyugdíjasklub tagjai alapították, a kórus első karna­gya Körözsi Ferenc volt. Az ün­nepi hangverseny résztvevőit Pa­taki István polgármester köszön­tötte, aki egyebek között kiemel­te: a két és fél évtized során a me­gyében jó néhány településen lé­pett fel a kórus, nagyon sok nép­dalkörrel alakult ki tartós barát­ság, amit bizonyít, hogy eljöttek a jubileumi találkozóra. A békési népdalkörnek napja­inkban 26 tagja van, valamennyi­en nyugdíjasok, a legidősebb da­los 80 év feletti. A jubileumi talál­kozón színpadra lépett a békés­csabai Csaba pávakör, a bél­megyeri Rózsa Idősek Klubja Népdalköre, a nagyszénási nép­dalkor, a csorvási Vadvirág nép­dalkor, a túrkevei Vadvirág kó­rus, a mezőberényi Petőfi Műve­lődési Központ Népdalköre, vala­mint a békési Trió, a Szegedi Kis István Református Gimnázium kamarakórusa, a Tilinkó zene­kar, a Körös citerakör, a Nép­tánckor, s természetesen az ün­nepelt kórus, a helyi népdalkor. A dalos találkozó végén a színpa­don együtt lépett közönség elé valamennyi szereplő kórus, Bé­kés környéki népdalokat adtak elő. _ ______________________® Á Y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents