Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-08 / 57. szám
16. OLDAL - 2002. MÁRCIUS 8., PÉNTEK S P 0 RT I HÍRLAP Az idén életben marad a vízilabda Keresztúri András már „mankózik” De milyen áron? És ki fizeti meg mindezt? Előtérben a 15 ezer forintos meccslabda, háttérben a pólósok, akik levegő után kapkodnak. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy megszűnjön a legeredményesebb hazai sportág békéscsabai bázisa, ahová több mint száz fiatal jár rendszeresen az edzésekre f>-FOTÓ: VERESS ERZSI Viharos napokat éltek mostanában a Békéscsabai VSC vízilabdázói, kicsi- és nagycsapat, férfi és leány szakág: sokáig úgy tűnt, akár meg is szűnhet az idestova harminc esztendővel ezelőtt ismét feltámasztott és az OB 1 B-ig előrelépett sportág. Amely ráadásul e napokban már több mint száz sportolónak ad mindennapi elfoglaltságot. Amolyan nem fizető „bérlőként” közel álltak ahhoz, hogy kipenderítsék őket a békéscsabai Árpád fürdőből. Békéscsaba Az előzményekről illik tudni, hogy az elmúlt esztendőben vízhasználati díj címén, illetve a sportolók belépői gyanánt több mint 2,5 millió forintot kellett volna fizetniük a megyei vízművek felé. Aminek mintegy harmadát tudták csak utalni — ugyanis eny- nyi pénzük volt. Tavaly év elején nem sokat törődtek vele, hiszen volt rá önkormányzati ígéret, hogy mindezt fedezik. Mondván: az atlétának sem kell fizetnie, ha edzésre jár a futófolyosóra, a labdarúgó-palántának sem, ha jelentkezik focistának, s a Kórház utcai létesítményeket kívánja igénybe venni. De a súlyemelőMi, mibe kerül? Megpróbáltuk összegyűjteni, hogy hozzávetőlegesen mennyibe is kerülhet egy szülőnek, ha gyermekét sportoltatni szeretné a vízilabda klubban.- tagdíj:- dressz, úszónadrág:- köpeny:- úszószemüveg:- sapkagamitúra:- törülköző, papucs:- labda edzésre:- meccslabda: S mindehhez jön még a mérkőzések utazási költsége, szükség esetén szállás. Megjegyzés: dresszből és úszónadrágból legalább három kell, ugyanis mérkőzéseken kettőt viselnek a vízilabdázók, aminek oka: a kemény sportág hírében álló pólóban nem ritka, hogy letépik egymásról a nadrágot. Ilyen értelemben egy évben akár négy- re-ötre is szükség lehet. nek a súlyemelő csarnokért, a vívónak a Gödörért, a tornásznak a tornacsarnokért sem kell fizetni... No meg, mint dr. Máté Mihály, a vízilabdaklub elnöke elmondta: látta is azt a tervezetet, amelyben az önkormányzat vállalná a létesítmény használatért a teljes költségtérítést a pólósok után is. Az más kérdés, hogy mire a tervezetből valóságos terv lett, ez a 2,5 milliós támogatás alig nyolcszázezerre zsugorodott. A vízmű azonban kötötte magát az eredeti elképzeléshez és küldte három egyenlő részletben a számlát, amiből csak — mint említettük — elsőre futotta. Az idén — első látásra — bekeményített a vízmű. A napokban már felröppent, ha nem fizet a vízilabdaklub, lehúzhatják a rolót, az Árpádba egy fia pólóst sem engednek be többé. Hiába lobbiztak, tárgyaltak, érveltek minden fórumon a sportág szerelmesei, csak meghallgatásra találtak, de nem megoldásra leltek. Csütörtökön este aztán tartottak egy közgyűlést, amelyet egy kibővített elnökségi ülés előzött meg. Erre meghívták a sportág egyik legnagyobb legendáját és nemzetközi szaktekintélyét, a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagját, Kemény Ferencet (aki nem mellesleg az olimpiai bajnok vízüabdacsapat jelenlegi szövetségi kapitányának, Kemény Dénesnek az édesapja), s asztalhoz ültették Köles Istvánt, a város sportjáért felelős első embert, Hideg Andrást, a Békés Megyei Vízművek igazgatóját, Gyulai Tibort, az Árpád fürdő vezetőjét. Meghívták Pap János polgár- mestert is, aki végszóra beesett, megevett néhány pogácsát, majd néhány perc múlva távozott is. A grémiummal szemben ott ült a klub elnöksége, edzői, támogatói. Érvek; ellenérvek hangzottak el, amelyben Kemény Ferenc elmondta, milyen előnyei vannak ennek a nagy hagyományokkal rendelkező sportágnak. így kiemelte, hogy az egészségmegőrzésen, a fiatalok testi és lelki fejlődésén túl mit jelent az országnak a vízilabda. Kiemelte azt is, hogy egy több évig a sportágat űző fiatalnak két literrel nagyobb lesz a tüdőkapacitása, mint más sportolóé, átlagban tíz centivel nagyobbra nőnek társaiknál - s még soha sem látott beteg pólóst az uszodában vagy azon kívül. Hozzátette: „elfogultsággal vádolhatnak, de ezek tények”. De legnyomósabb érvnek azt hozta föl — joggal —, hogy Magyarországon maximálisan kiemelt a sportág, hiszen ilyen eredményeket egyetlen csapatjáték sem tudott felmutatni az elmúlt száz év alatt. Az viszont alighanem szíven ütötte Kemény Ferencet, amikor Köles Istvántól azt a választ kapta: itt nem kiemelt a sportág, s ne is várja azt. Legfeljebb, ha az OB I-be kerül a csapat. Kemény Ferenc zokon is vette, majd vette kabátját, s ugyan holmi vonatindulásra hivatkozott, de viharosan távozott. (Kísérője visszatérve fél órán át ecsetelte, milyen mélyen érintette az a nemtörődöm hozzáállás, amit egynapos itt léte alatt tapasztalt.) Akkor oldódott némileg a feszültség, amikor Hideg András egy bejelentéssel élt. Amelynek lényege: elengedi a vízmű a tavalyi kétmilliós tartozást, ha az idei „könnyített” fizetési feltételeknek eleget tesz a vízüabdaklub. Azaz nem kérnek 2,8 millió forint uszodahasználati, illetve bejárási 1500-2000 forint 2500-8000 forint/db 3000-12000 forint 2000-5000 forint 10000-15000 forint 3000-8000 forint 4500-7000 forint 10000-15000 forint díjat a sportolók után, csupán a felét. Igaz, ez is még fél millióval meghaladja azt az összeget, amelyet az önkormányzat ajánlott létesítményhasználat címen. Keserűség a szülőknek, hogy ezt természetesen ismét nekik kell megfizetni. Ugyanis manapság már nem olcsó sportolni, de különösen nem olcsó vízüabdázni Békéscsabán. Ugyanis minden fiatal és idős fizeti a tagdíjat, megveszi magának a felszerelést, köpenyt, sapkát, dreszt, sőt még a labdát is. Ha pedig eljő a mérkőzés ideje, akkor ismét zsebbe kell nyúlni, mert kell az utazásra, étkezésre. Most pedig itt van még ez az uszodahasználati díj is... Amelyet, ki tudja milyen magasságba emelnek, ha megvalósul az Árpád fürdő rekonstrukciója, s amelyről már jó előre bezengték, hogy akkor bizony árat emelnek. Úgy tűnik, a fennállásuk harminc esztendejére egy évet most ismét nyertek a csabai pólósok, de hogy mi lesz azután...? JÁVOR PÉTER Pénteken haza, szombaton Békéscsabám készül a gólvágó Budapest Vasárnap, a csepeliek elleni NB I B-s labdarúgó-mérkőzésen szárkapocscsonttörést és szalagszakadást szenvedett egykori válogatott futballista, Keresztúri András (felvételünkön) hangulata alaposan feljavult a műtét után. Ezt a hangulatváltást most nem a tavasz hozta, hanem az, hogy a keddi műtét után már ki is kelhet az ágyból, s kezelőorvosa szerint pénteken elhagyhatja a fővárosi Sportkórházat. szilánkokat eltávolította.- Mivel kecsegtetnek? Már szerdán is igyekeztem felkelni az ágyból, mankóval, járókerettel közlekedtem. Mivel nem lá- zasodtam be, pénteken haza is engednek. Ha összejön, szeretnék már szombaton Békéscsabán lenni, hogy szurkoljak a csapatnak a Diósgyőr elleni fontos derbin.- Óhatatlan a kérdés: 35 esztendősen, ilyen sérülés után, nem gondoltál arra, hogy vége a pályafutásodnak?- Mikor műtötték?- Nagyon sok operáció várt aznap az orvosokra, így aztán kedden délután háromnegyed négykor kerültem műtőasztalra - mondja az Előre FC gólvágója.- Mennyi ideig tartott a műtét?- Egy óra negyvenöt percig.- Altattak?- Gerincérzéstelenítést kaptam, de aztán a műtét közben elaludtam. Csak az utolsó két öltésre ébredtem fel.- Milyen ,.feladatokat” kellett megvalósítani a műtétet végző dr. Halasi Tamásnak?- Három csavarral rögzítette a törést, szalagot varrt, és az apró- Egy pillanaüg sem. Most pedig a műtét után végképp úgy látom, hogy rúgok még gólokat a labdarúgópályán.- Mit mondanak az orvosok, erre mikor kerülhet sor?- Nem most. Egyelőre hat hétig gipszben leszek, csak annyi időre veszik le, amíg négy hét múlva a fő csavart Idveszik, de kettő még a lábamban marad. Vélhetően a nyáron már edzhe- tek, s akkor az őszi szezonban újra pályára léphetek. Persze kérdés, milyen gyorsan tudok regenerálódni. Most az a legfontosabb, hogy hat hét múlva valóban eldobhassam a mankót.- Most mivel telnek a napjaid?- Sokat olvasok, s várom, hogy pénteken értem jöjjön a feleségem és hazavigyen. Aki aztán másnap, remélhetőleg, levisz a békéscsabai pályára is. Egy biztos, amilyen nehezen teltek az órák a műtét előtt, most annyira felgyorsult minden körülöttem. ■ Tejfölből sosem eléof Gondolta volna, hogy harmincszor annyi tejfölt fogyasztunk, mint a környezd országok lakossága együttvéve? Hát persze, hiszen a legtöbb jellegzetes hazai ételnek az egyik legfontosabb alapanyaga a tejföl. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy e tejtermék nélkül nem is létezne magyar konyha. Vessünk most egy pillantást a tejföl ezer éves múltjára és jelenérel A legendás házi tejföl A frissen fejt tehéntejet egészen a XIX. század derekáig mázas köcsögökbe öntötték, és az szobahőmérsékleten másnapra megaludt. Ezalatt a megsavanyodott tejszín többujjnyi vastagságban feljött a tej tetejére, amit könnyedén le lehetett fölözni. Alig több mint egy nap alatt kész is volt a remek tejföl. Az Iparosodás vívmánya: a pasztőrizáit tejföl Természetesen a városi ember sem akart lemondani a tejtermékekről - de mire azok a falvakból eljutottak a városba, általában elvesztették frissességüket. Ezért Pasteur 1860-ban egyszerű, mégis korszakalkotó újítással állt elő: a tejet közel forráspontig hevítette, majd hirtelen lehűtötte. Ezt az eljárást nevezzük pasztőrözésnek. Az így kezelt tej és tejtermékek tovább megőrzik frissességüket. A homogónezett tejföl A tejföl történetének újabb állomásához érkeztünk, a homogónezéshez, amelynek következtében a tejben a tejszín elkeveredése egyenletesebbé vált. Ennek köszönhetően a tejföl krómesebb, lágyabb lett, így nem meglepő, hogy rögtön belopta magát a háziasszonyok szívébe. Megszületett a Milli .Jobban főz' Tejföl I A fejlődés nem áll meg... (me egy tejföl, amely sikeresen ötvözi az évezredes hagyományt a XXI. század technológiai vívmányaival! Az új Milli .Jobban főz” Tejföl csillogó fehérsége, fenséges íze a régi idők házi tejfölét idézi, ugyanakkor krémes állaga a legkifinomultabb mai igényeknek is megfelel. Az élőflórát tartalmazó Milli .Jobban főz" Tejföl nemcsak egészséges, hanem jó főzési tulajdonságokkal is rendelkezik: könnyen elkeverhető bármilyen meleg ételben vagy hidegkonyhai készítményben, nem ereszt savót és nem csapódik ki. Egyszóval élmény vele a főzés. Érdemes kipróbálni! Sr ÄßAN f
