Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-30 / 75. szám
2002. március 30., szombat Hétvégi magazin 15 Arany vászon-díjat kapott a békéscsabai festőművész Pribojszky Zsófia újabb sikere Párizsban Arany vászonná „érett” Pribojszky Zsófia franciaországi kiállítássorozata. A Békéscsabáról elszármazott festőművész a napokban kapott értesítést arról, hogy a Francia Nemzeti Kulturális Szövetség az idén neki ítélte oda az Arany vászon-díjat. Pribojszky Zsófia 1986 óta rendszeres vendége a francia képzőművészeti kiállításoknak. Csak az utóbbi két évben négy jelentős kiállításon vett részt Frankhonban. Meghívták az 1999 őszén Párizsban rendezett festészeti világkiállításra, amelyen 2500 művész mintegy ötezer munkáját mutatták be. Itt egyike volt annak az ötven kiállítónak, akik külön falat kaptak alkotásaik megismertetésére. Az Eiffel-torony lábánál álló Espace Eiffel-Branly kiállí- tócsamokban megrendezett tárlaton a művésznő nyolc képét láthatta a közönség. Egy évvel később, 2000 nyarán La Grande Motte-ba, a Francia Mediterrán Galéria támogatásával rendezett kiállításra invitálták, ahol hetven művész 350 festményét láthatták az érdeklődők. A zsűrizésre felkért Délfranciaországi Művészek Egyesülete aranyéremmel jutalmazta a művésznő Tánckompozíció című képét. Alig fél évvel később, 2001 márciusában újabb sikert aratott képeivel, ezúttal Marseille-ben, a helyi Galerie Phocea által rendezett tárlaton. A SIAC 2001 rangos eseménynek számít Dél-Franciaországban, a kiállításra francia régiók és nyolc ország 92 művészének munkáit válogatta be a nemzetközi zsűri, hazánkból egyedül Pribojszky Zsófia képeit. Legutóbb ismét Párizsban aratott sikert, múlt év őszén a Pompidou Központ művésznegyedében működő Art Present galéria hívta meg kiállítani. A szeptember 14-ére meghirdetett megnyitóra meglehetősen viszontagságos út után érkezett, mivel az Amerika elleni terrortámadás másnapján vágott neki az útnak, keresztül a pánikba zuhant Európán. A félelmet csak növelte, hogy kinntartózkodása idején robbant fel a Toulouse-i vegyiművek egyik üzeme, s a katasztrófa híre nyomasztóan telepedett rá a franciákra. Kezdetben merényletre gyanakodtak, ezért példátlan biztonsági intézkedéseket vezettek be szerte az országban, még a kiállítóhelyeken is. Pribojszky Zsófia kiállítására azonban ez nem vetett árnyékot, rengeteg érdeklődő — szakmabeli és műértő — nézte meg a festményeit. A tárlat után több meghívást kapott, többek között Hongkongba, Sanghajba, Cannesba és Marseille-ba. Az igazi meglepetés azonban idén januárban érte a csabai gyökereit büszkén vállaló festőművészt: értesítették, hogy megkapta az Arany vászon-díjat, felvették a Francia Nemzeti Kulturális Szövetséghez tartozó Gam Art csoportba, és meghívták augusztusra kiállítani a dél-franciaországi St. Tropezbe. Áz Arany vászon-díjat a Francia Nemzeti Kulturális Szövetség Európai Művészeti Csoportja ítéli oda, immár 14 éve. Évente hanglemez-zenei, televíziós, színházi, filmművészeti és festészeti kategóriákban adnak ki elismeréseket, utóbbiban az Arany vászondíjat. Az egyesület a francia szalonok előző évi kiállítói közül a legtehetségesebb, az új technikát és önálló eredetiséget felmutató művésznek ítéli oda a díjat. A Pribojszky Zsófiát értesítő levélben indoklásként a következő áll: „Az Ön munkái a jelenkori alkotóművészek körében teljesen egyedi, új irányt jelenítenek meg. Ez a kitüntetés Önt a 2001. esztendő legkiemelkedőbb művészei közé sorolja. Az elismerést a Francia Nemzeti Kulturális Szövetség az 1901-es törvények alapján 1698-as számon jegyezte be és a hivatalos közlöny az 55.NC.21117-es számon hozta nyilvánosságra.” A díj tehát újabb franciaországi kiállításokat nyitott meg Pribojszky Zsófia képei előtt. Csak remélni lehet, hogy a művésznő előtt egyszer majd a csabai galériák kapui is kitárulnak. Á. Z. Képei a jelenkori alkotóművészek körében teljesen egyedi, új irányt jelenítenek meg KÉTSZÁZHETVENHÉT ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT A LEGENDÁS KALANDOR A NŐI LÉLEK REJTELMEINEK KIVÁLÓ ISMERŐJE Casanova volt talán a legsikeresebb szoknyavadász a történelemben, néhány nő kivételével senki sem tudott ellenállni csábításának. Közel háromszáz éve neve egyet jelent a tökéletes szeretővel. Kétszázhetvenhét évvel ezelőtt, 1725. április 2-án született a legendás velencei kalandor, Giacomo Girolamo Casanova. Módszere egyszerű volt: amikor találkozott egy hölggyel, megfigyelte, próbálta megérteni, tetteinek okát megkeresni, igyekezett kitalálni, hogy mi hiányzik életéből, és mindezt megadni neki. Ő volt a tökéletes szerető. Saját bevallása szerint gyerekként együgyűnek tartották, pedig nem volt az, komoly műveltséget szerzett, remek stílusban írt, sőt képzett jogásznak és tudós matematikusnak számított. Ez azonban akkoriban senkit nem érdekelt, az európai udvarok ugyanis botrányos szerelmi kalandjaival voltak elfoglalva. Casanova sportot űzött a nők meghódításából, s e tekintetben a legkevésbé sem volt válogatós, a törékeny hercegnőket éppúgy elcsábította, mint a drabális markotányosnőket, sőt a púpos szeretőktől sem riadt visz- sza. Sokat adott arra, hogy férfiúi hírnevén ne essék csorba, a szerelmi légyottokra alaposan felkészült, előtte kialudta magát, megfelelőképpen étkezett, frissítő fürdőt vett, s órákig öltözködve, teljes harci díszben vetette bele magát az érzéki örömökbe. Casanovának állítólag százharminckét nővel volt viszonya Általában nem is okozott csalódást a hölgyeknek, sok szeretőjét sosem tapasztalt gyönyörrel ajándékozta meg, többen szökést is terveztek vele, a férfi pedig alig tudott menekülni férjeik haragjától. Élete végére szinte minden európai udvarból kitiltották, ahol megfordult. Pedig Londonban III. György király vendége volt, Szentpéterváron pedig II. Katalin cárnő is kegyeibe fogadta — a krónikák szerint csak a naptárreformról beszélgettek. S noha sokan nehezteltek rá, a hozzá hasonlóan bohém műr vészek egyenrangú partnerüknek fogadták el. Verseket szavalt Voltaire-nek, vitatkozott DAlembert-rel, Mozart pedig vele beszélte meg az operajátszás aktuális kérdéseit a Don Giovanni prágai bemutatója előtt. A tökéletes szerető gyakori a modem világban is, bár a feladat ebben az esetben is fáradozást, áldozathozatalt kíván. Egy férfi legyen képes intenzíven egy másik személyre figyelni. Ha egy férfi képes gyógyírt nyújtani, ideális szeretővé válhat. Ám ehhez türelemre és figyelemre van szükség, minden részletre kiterjedően, mivel sokan közülünk beburkolódzva élünk vágyainkkal. A PSZICHOLÓGUSOK SZERINT Casanova nem kielégíthetetlen szoknyavadász, hanem nőies lelkületű, érzelmes férfiú volt — a pszichológusok szerint. Európa számos előkelő udvarában megfordult, még be is börtönözték szenvedélye miatt. Szám szerint 132 lányt-asz- szonyt csábított el. Valamennyi románca közös megegyezéssel szakadt meg, de a későbbiekben is segített egykori barátnőinek, ha azok bajba kerültek. A lélekbúvárok két pontban foglalják össze Casanova viselkedésének és sikereinek titkát: egyrészt korán elszakadt anyjától, számára a nő testmelege idézte föl a mindig hiányzó anyai sze- retetet. Másrészt lágy, nőies lélek volt, ezért tudta oly pontosan, hogy mire van szüksége a gyengébbik nemnek. VlDEÓFI LM-SIKERLISTA 1. Pearl Harbor 2. Evolúció 3. Hannibal 4. Tomb Raider 5. Get Carter 6. A múmia visszatér 7. Sebhelyek 8. A mexikói 9. A harc mestere 10. Mi kell a nőnek? (Astra Videotéka) Filmajánló Az igazság nevében Gordy Brewer (Arnold Schwarzenegger) lánya és felesége életét veszti egy terrortámadásban. A Los Angeles-i tűzoltóság parancsnoka felveszi a harcot az USÁ ellen hadat viselő csoport ellen. Mivel törvényes úton nem lehet igazságot szolgáltatni, ezért Kolumbiába utazik és egy terrorista-feleség (Francesca Nerit) segítségével maga veszi kezébe az események irányítását. Könyv Árpád-házi királylányok...-királyi házak* SOLTÉSZ ISTVÁN Árpád-házi királylányok Európában Győztes és bukott csillagok A könyv teljes címe: Árpád-házi királylányok Európában; alcíme: Győztes és bukott csillagok. Soltész István könyve a Gabo kiadó nagysikerű Királyi házak sorozatában jelent meg. Az Árpád-házi herceglányokról szóló, kalandos részleteket sem nélkülöző kötetben elsősorban arról olvashatunk, hogy miként lehettek a dinasztiákat, európai udvarokat összekötő királylányok alázatos és engedelmes szolgálók és egyben koruk hősei is. A szerző bemutatja a magyar szenteket is: Erzsébetet, Kingát, szentéletű Jolántát, Mar- gitot, Boldog Tössi Erzsébetet, akik krisztusi elkötelezettséggel segítették környezetük elesettjeit. Áldozat és hit, szerelem és szenvedély, politikai intrikák és bölcs józanság, szentek és szajhák életének romantikus világába vezet el az Árpád-ház összesen 34 lányának életét bemutató, a tények, az adatok mellett néha a beleélő fantázia eszközeit is felhasználó kötet. Ugye, nem haragszol, Laci, ha elmondom (meglehet, kis túlzással), milyen volt a mi közös húsvétunk az Úrnak 1947. s a magyar népi demokráciának második esztendejében. Hogy több mint félszázad múltán miért emlékszem ilyen jól? Nos, a forint miatt! Mert igencsak sokat ért az 1946-ban bevezetett új pénz, amiből a locsolóknak minden ismerős háznál kijárt egy-egy ezüstösen csillogó érme. Magam már akkor sem tudtam bánni a pénzzel, nem is végeztem semmiféle kalkulációt, hogy mennyit „keresek” majd azon a húsvét hétfőn. Nem így Laci, aki távolabbi rokonom, s tipegő korunktól elválaszthatatlan játszótársam, barátom — később pedig tanácsadóm az élet fontos dolgaiban, amilyen például a pénz és a nő — vagy fordítva. Életünknek eme szakaszában kétségtelenül a pénz volt fontosabb Laci számára, s én — noha a 12 évesek olthatatlan szerelmével viseltettem egy Éva (Vica) nevű kislány iránt, akinek megöntözése mindenekfölött fontos volt nekem — nem mertem vitába szállni barátommal. Hogyan is mertem volna, mikor az én érzelmi érveimmel szemben ő írásos gazdasági számításokat, s egyéb dokumentációkat tette elém. amiben Vica periférikus helyet foglalt el. Viszont szerepelt a Laci tervezetében (most már tudom, hogy egy korát megelőző projektmenedzserrel álltam szemben), szóval szerepelt a tervezetben a felhasznált locsolóvíz (kölni) ára, a meglátogatandó házak, illetve a hajadonok, s minden más nőneműek (bezárólag a nagymamákig) száma — családonként, valamint a várható bevétel; plusz, mínusz 8 usque 10 forint. A község helyrajzán (csak ámultam) be voltak jelölve a számba jöhető porták, s két útba eső kút is — ha fogytán lenne a kölnivizünk. De nem feledkezett meg barátom az egységnyi (család/perc) időráfordításról sem. Úgy éreztem, itt már közbe kell szólnom, hogy hasznosítsam magam. Egy szál jácint Átlagosan negyedórányit tölthetünk egy-egy helyen — mondám. — Átlagosan! — emelte föl Laci mutatóujját. De tudod, hogy Emmi nénit nem lehet siettetni, s az ebéd legalább egy óra... Ebből következik, hogy másutt csak: „szabad a haját és csókolom...” — Ebédelni is akarsz? — kérdeztem? — Főtt étel nélkül akarod végigcsinálni a napot? — nézett rám szinte meg- botránkozva. Különben is már bejelentettem magunkat. Emmi néni, mindkettőnk rokona — ő meg a Laci nagyanyja, valamint az én öreganyám testvérek, s mint az ikrek: megadtam magam. És megadtam a továbbiakban is. El kellett ismernem, hogy Laci a főnök. Mindenben különböztünk egymástól, mégis elválaszthatatlanok voltunk. Valami különös bája volt a fiúnak. Az akamokokat mindig utáltam, de Laci nem volt akamok. — Az a finom füstölt kolbász, nézett nagyanyjára, s az öregasszony már szaladt a padlásra. Értette a csíziót, de külső adottságai is kedveztek neki. Hullámos hajú, piros képű, pufók fiúcska volt, kis tömör úrfi, akit szívesen babusgatnak, ölelgetnek az asszonyok — tán védtelennek hitték... S tudta magáról a gazember, hogy kedvelik. Olyan ártatlan képpel utasította vissza a piros tojásokat (kell a francnak, mondta nekem), hogy a mamák, s általában a felnőtt hölgyek örültek, ha kárpótlásul pénzt adhattak neki. Persze, az én markomba is nyomtak egy-egy forintot, de inkább alamizsnának éreztem a pénzt, mint afféle gavalléroknak kijáró juttatásnak. Már csaknem befejeztük a napot (a pénz többször megszámolva, az üvegem szinte üres), mikor észrevettem, hogy a Laci locsolóvizéből alig hiányzik. — Hogy csináltad? — Befogtam az üveg száját öntözéskor — mondta egyszerűen. Majd a kölni mennyiségét felbecsületvén hozzátette: jó lesz ez jövőre... (Laciban az volt a csodálatos, hogy a mindenféle gazemberséget a legnagyobb természetességgel, ártatlan pofával tudott elkövetni.) Hanem Margit néni, drága jó elemi iskolai tanítónőnk, mindannyiunkat nagyon jól ismert — Lacit különösen. Mikor estefelé beállítottunk hozzá, így fogadott bennünket: Nicsak, nicsak, két fiatalember! Foglaljanak helyet, uraim. Sonkát, tortát, teát? — torkig vagyunk, Margit néni — olva- dozott, hunyorgott Laci. (Picit kancsí- tott, de ez nagyon jól állt neki.) Margit néni mindent értett. — Tudom, tudom, ilyenkor agyonetetik a locsolókat. Viszont pénzzel nem sérthetek meg ilyen felnőtt fiúkat. De azért nagyon hálás vagyok, hogy gondoltatok rám, s azzal a hajtókánkra tűzött egy- egy szál lila jácintot. A szép tavaszi virágokat csak most szakíthatta a kiskertből. Gyarmati Béla
