Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-25 / 70. szám
6. OLDAL - 2002. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ CSALÁD I OLDAL Iskolai beíratás előtt a gyerek Sok szülőnek okoz gondot így március, április táján, hogy a hatodik életévét éppen hogy betöltött gyermekét beírassa-e az általános iskola első osztályába. Visszatérő kérdés a családban: bírja-e majd a terhelést a csemete, meg tud-e felelni a követelményeknek, vagy legjobb lenne várni még egy esztendőt? Balázsné Csuha Mária, az egri Nevelési Tanácsadó Intézet igazgatója mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt a „mozgó szabályt" nem lehet teljesen szabadon kezelni, vagyis nem arról van szó, hogy egyszerűen csak a szülők döntésén múlna, hogy gyermekük mikor kezdi meg általános iskolai tanulmányait. A rendelet azt írja elő, hogy abban az évben íratható be első osztályba a gyermek, amevárni kell egy esztendőt a behatással - egyszerűbb a helyzet, hiszen ekkor még egy évet marad a kicsi az óvodában. Problémásabb a helyzet, ha konfliktus van a két fél álláspontja között. Az óvoda - eltérően a szülő véleményétől - például juthat arra az álláspontra, hogy még nincs meg az iskolaérettség, de a vélekedés lehet ennek a fordítottja is, vagyis a szülő szeretne még egy évet kivárni. Ezekben az Mikor szükséges a fejlettségi vizsgálat? Korengedmény kérésekor, ha a gyermek az adott naptári szeptemberében még nem töltötte be a 6. életévét, de fejlettsége alapján a szülő kéri a beiskolázást. • Ha a szülő a beiskolázás időpontjának elhalasztását kéri. • Ha a szülő a gyermek beiskolázását kéri, de az óvoda ezt nem támogatja. •Azoknál a gyermekeknél, akik a nagycsoport folyamán óvodát változtattak, esetleg sokat betegeskedtek, hiányoztak. • Ha a szülő vagy az óvoda kéri a vizsgálatot, eltérő ütemben fejlődő gyermekek számára, a megfelelő iskolatípus kiválasztása érdekében. • Minden esetben vizsgálandók, akik nem jártak óvodába, mert az iskolai felvételükhöz a Nevelési Tanácsadó véleménye szükséges. A fejlettségi vizsgálat általában több részből áll: csoportos és egyéni (pszichológiai, pedagógiai), szükség esetén gyermekpszichiátriai vizsgálatokból, valamint a szülőkkel folytatott tájékozódó beszélgetésből. lyik év május 31-éig betöltötte a hatodik életévét. Amennyiben ez az életkori követelmény teljesült, a szülő és az óvoda együtt kell, hogy arra a következtetésre jussanak, hogy az iskolaérettség feltételei teljesültek. A vélemény egyezése esetén - •például, ha mindketten arra a következtetésre jutnak, hogy még esetekben szokták kérni a nevelési tanácsadók segítségét. Mint megtudtuk, esetenként a hétéves kor környékére is kitolódhat a probléma. A hetedik életév betöltése után azonban nem teljesen szabad lehetőség az óvodai nevelés további igénybevétele. Ez kivételes eljárásban csakvlyan gyerekek számára biztosítható, akiknek valamilyen speciális problémája van, s a fejlesztésükhöz feltétlenül óvodai ellátás szükséges. A döntést - szülői kérelemre - szakértői vizsgálat alapján hozzák meg ilyen esetekben az illetékesek. Nem árt azonban tudni, hogy egy ilyen halasztó hatályú szakvéleményt a nevelési tanácsadó is csak akkor adhat ki, ha az óvoda nevelőtestülete ehhez egyetértését adta. Az igazgató szerint a „mikor írassuk be?” kérdés eldöntésekor gyakran játszik szerepet a szülői szorongás is. Valami miatt azt gondolják a felmenők, hogy az iskola túlságosan megterhelő lenne még gyermekük számára. Létezik ugyanakkor a másik véglet is: hiába Bírja-e majd a terhelést? mondják a szakemberek, hogy a várakozás lenne a hasznosabb, a szülő a mielőbbi kezdés mellett tör lándzsát. Amikor a nevelési tanácsadó szakvéleményt készít, igen körültekintő munkát végez. Vizsgálja többek között a gyermek szociális vagy érzelmi érettségét. A szakember szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolai beválást ez az érzelmi érettség, stabilitás, alkalmazkodóképesség határozza meg leginkább. Ugyanakkor a szülők épp ezt hajlamosak nem kellő súllyal figyelembe venni. Nem veszik észre ugyanis, hogy a gyermek otthon, biztonságban, az anyuka ölében elmondhatja ugyan az összes verset, de ha az óvodai csoportban a visszáhűzódás, a megijedés a jellemző, akkor ott FOTÓ: GÁL GÁBOR még valami nincs a helyén igazából.- Nagyon fontos alapelv: a gyermeket iskolába úgy kell engedni, hogy minél kisebb valószínűséggel következzenek be kudarcok - fogalmazott Balázsné. - A kezdeti időszakban ugyanis nemcsak az iskolához való viszony alakul ki, hanem a tanuláshoz való is. Az igazgató tájékoztatása szerint a tanácsadók vizsgálata a fentebb említetten kívül kiterjed még a testi, idegrendszeri érettségre, ami magában foglalja az egészségi, fizikai állapotát a gyermeknek éppúgy, mint annak mérését, hogy az idegrendszere kellően érett-e arra, hogy meg tudjon felelni a tanulás követelményeinek. Vizsgálják például, hogy kialakult-e a megfelelő mozgás összehangoltság, téri orientáció, a kezességnek megfelelő munkairány, szem- kézkoordináció, egyszóval az összehangolt idegrendszeri működés, mert a legtöbb zavart ezeknek a funkcióknak a lemaradása okozza.- Tapasztalataink szerint egyre több kisgyereknél vannak ezekben a funkciókban lemaradások, ami visszavezethető például a helytelen életmódra is: a kevés mozgásra, a panelba zárt szűk élettérre, a televízió előtt passzívan töltött időre. A tévé leszoktatja a gyermeket a megfigyelésről, rontja az észlelést, a figyelemre „rátanul” a szeme arra, hogy engedi maga előtt folyni a műsorfolyamot. Ezzel párhuzamosan keveset beszélnek és beszélgetnek a gyermekkel, kicsi a szókincs, visszamarad a nyelvi fejlődés. Az iskolaérettségi vizsgálat természetesen kiterjed az értelmi fejlettségre. Balázsné Csuha Mária szerint ez utóbbi tud csak igazán a szülői büszkeség forrása lenni. Pedig az iskolai helytállás szempontjából nem feltétlenül ez a meghatározó tényező. Ennek a területnek a- kontrollálásakor a szakemberek nézik a gondolkodási funkciók működését, a problémamegoldó készséget, hogy „beindul-e a kicsi feje", vagy még az a reakciója, hogy megkérdezi az anyját. Vizsgálják, hogy milyen fogalmakkal tud dolgozni a gyermek, észre- vesz-e összefüggéseket, hasonlóságokon alapuló ok-okozati kapcsolatokat. Nézik az emlékezet működését, a mennyiség fogalmának kialakultságát és sok egyéb funkciót. SZELLEMI CSŰRCSAVAR BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP DUOSTAR** A BÉKÉSCSABAI VÁSÁRHELYI PÁL MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP, A SPEEDY KERÉKPÁRÜZLET ÉS A DUOSTAR SZÓRAKOZTATÓELEKTRONIKAI SZAKÜZLET VETÉLKEDŐSOROZATA - ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK // 100.000 FORINT ÉRTÉKŰ NYEREMÉNY MOUNTAIN BIKE KERÉKPÁROK WALKMAN, DISCMAN, EGYÉB SZÓRAKOZTAK] ELEKTRONIKA J Beküldési határidő: 2002. április 09. Cím: Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola 5601 Békéscsaba, Pf. 69. A borítékra írd rá: “Szellemi Csűrcsavar“ A megoldás fejlécét is helyesen kell kitöltened. A vetélkedőben 8. osztályosnál nem idősebb diákok az újságból kivágott szelvények kitöltésével és beküldésével játszhatnak. A nyeremények sorsát meghatározó tavaszi döntőbe azok jutnak, akik az addig sorra kerülő fordulókban a legtöbb pontot gyűjtik. Egy versenyző csak egy megoldást küldhet be. A határidőn túl beküldött megoldásokat nem fogadhatjuk el. t Az V. forduló helyes megoldása: X; X; 2; 1; 2; X; X; 1; X; 2; 1; 2; X; 2 A pontgyűjtés időszaka a VI. fordulóval lezárul. A legeredményesebbeket továbbjutásukról levélben értesítjük. SZELLEMI CSŰRCSAVAR A játékos neve: A játékos címe: A játékos osztálya: Az iskola neve: Az iskola címe: nrr A VI. forduló kérdései 1 2 X 1. Milyen élőlények az SO,, indikátorai? 1. zuzmók 2. halak X denevérek 2. Ki mondta? “Futó ellenségnek aranyhidat kell vemi!" 1. Zrínyi Miklós 2. Kinizsi Pál X Hunyadi János 3. Melyik irodalmi műfaj jellemzője a tragédia dalban elbeszélve? 1. ballada 2. virágének X elbeszélő költemény 4. Melyik betegséget nevezte a népnyelv Szent Antal tüzének? 1. a skarlátot 2. az orbáncot X a rózsahimlőt 5. Hány elektronja van a kalciumnak? 1.2 2.40 X 20 6. Az egyik összetett szó írása hibás. Melyik ez? 1. kelkáposzta-főzelék 2. sárgarépa-főzelék X lencse-főzelék 7. Melyik növény latin neve a Betula pendula? 1. feketeribizli 2. áfonya X közönséges nyír 8. Ki adhatta volna fel a következő táviratot? “Moszkva ég, visszafordulunk, hideg van.“ 1. Bonaparte Napoleon 2. Batu kán X Adolf Hitler 9. Kinek a nevéhez fűződik az Északi-sark meghódítása? 1. Peary 2. Amundsen X Scott 10. Ki a zeneszerzője a Teli Vilmos című operának? 1. Verdi 2. Rossini X Vivaldi 11. Kiről nevezték el a balatonfüredi Tagore sétányt? 1. kínai filozófusról 2. indiai költőről X koreai bölcsről 12. Honnan származik a kávé? 1. Brazíliából 2. Kolumbiából X Etiópiából 13. Kinek az uralkodása alatt alapították az első budai nyomdát? 1. II. Ulászló 2. V. László X Hunyadi Mátyás +1. Mi a fibula? 1. csat, kapocs 2. főkötő, fejkendő X öntőforma i