Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-23 / 69. szám

2002. március 23., szombat Hétvégi magazin 13 A ZÁGRÁBI EGYETEMEN 1994 ŐSZÉTŐL MŰKÖDIK MAGYAR TANSZÉK Értékes örökségünk a magyar—horvát közös államiság A közeljövőben ünnepeljük a ma­gyar—horvát unió 900. évforduló­ját: 1102 tavaszán koronázták hor­vát királlyá Könyves Kálmánt. Ez alkalomból nagyszabású ünnepsége­ket rendeznek a fővárosban, Zág­rábban. Ritka történelmi évfordulóról emlé­kezhet meg idén Magyarország és Horvátország. Kereken 900 esztende­je, 1102 tavaszán koronázták meg Tengerfehérváron (Biograd na moru) Könyves Kálmánt horvát királlyá. Magyarország a legkedvesebb szomszéd — írta néhány hete egy közvélemény-kutatás eredményeit be­mutatva Zágráb legnépszerűbb újság­ja, a Vecemji List. Való igaz, Horvát­országban mindenfelé tapasztalni le­het a magyarok iránti rokonszenvet, a fővárosi kávéházban éppúgy, mint a kisvárosi fogadóban, vagy értelmiségi társaságban. A horvát tömegtájékozta­tásról is el lehet mondani, hogy nem előnytelenül tünteti fel hazánkat. Az újságok gyakrabban írnak Magyaror­szágról, mint nálunk Horvátországról. Hogy mekkora az elmozdulás a jugo­szláv idők negatív történelmi sztereo­típiáihoz képest, jól illusztrálhatja az a tény, hogy a Horvát Köztársaság új al­kotmányában megemlítik az államjogi előzmények között az Árpád-házi kirá­lyok uralkodását, a sok évszázados együttélést, valamint a két ország vi­szonyát újrarögzítő 1868-as magyar— horvát kiegyezést. Ma már nem az 1848-as konfliktus lehet szomszédságunk jelképe, hanem sokkal inkább a két Zrínyi. A hadvezér és költő Miklós, a Szigeti veszedelem szerzője, és öccse, Péter (horvátosan: Petar), aki az eposz horvát változatát készítette el, és mártíriumot szenvedett országaink függetlenségéért Bécsújhe­lyen, osztrák bakó kezétől. Több mint nyolcvan éve döntött úgy a horvát szábor (országgyűlés), hogy megszakítja az államjogi kapcsolatot Magyarországgal. Ezt el is fogadta a magyar fél, hiszen a társországot nem tekintették Budapesten alárendelt tar­tománynak. Nehéz volna megmonda­ni, és visszamenőleg nem is érdemes, hogy mennyire szerencsésen fordult Horvátország sorsa az 1918 október végi döntéssel. Idén tíz esztendeje, hogy Dráván túli szomszédunkat füg­getlennek és önállónak ismerte el a nemzetközi politikai élet. Jelenleg semmilyen negatív tényező nem árnyékolja kapcsolatainkat. A XIX-XX. századi vélekedések, előíté­letek gyökeresen megváltoztak. Jella­sics szobrát megfordították 1990-ben. Nem észak, hanem dél felé mutat a kardjával. Mi lettünk a legjobb szom­széd. Évről évre magyar turisták tízez­rei nyaralnak az Adrián, ígéretesek a gazdasági kapcsolatok kilátásai is. Mindkét ország támogatja a náluk élő kisebbségek kultúráját, Horvátország példának tekinti a magyar kedvez­ménytörvényt. Remélhetőleg gyorsabb ütemben javul majd az országainkat összekötő közutak és vasutak színvo­nala. Ha elkészül Budapest és Fiume között az autópálya, öt-hat óra alatt le­het eljutni a tengerhez. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy sok még a tennivaló a jószom­szédság erősítése terén. Keveset tu­dunk egymásról. Néha úgy tetszik, mintha nem közvetlen szomszédság­ban, hanem az Operenciás-tenger in­nenső és túlsó partján élnénk. Több tudnivalót tartalmazhatnának egymás országáról tankönyveink. Nem cse­kély az elmaradás, de az európai integ­ráció parancsa is arra késztet, hogy minél intenzívebb legyen az együtt­működés a szomszéd országokkal. A történelmi évforduló alkalmat je­lenthet a politikai és szellemi kapcso­latok erősítésére. Zágrábban 1994 őszétől működik az egyetemen ma­gyar tanszék, idén tavasszal jelenik meg Croato-Hungarica címmel első tudományos évkönyve. Irodalomtörté­neti, nyelvészeti és történelmi kérdé­sekkel foglalkozó tanulmányok látnak benne napvilágot magyar és horvát tu­dósok tollából. A történészek október elejére tervezik közös tudományos konferenciájukat Zágrábban, és szó van magyar—horvát írótalálkozóról is. Az európai történelemben példa nélkül álló közös államiság hagyománya ér­tékes örökség, hozzájárulhat az együtt­működés elmélyítéséhez. Kiss Gy. Csaba Évről évre magyar turisták tízezrei nyaralnak az Adrián. Felvételünk Dubrovnikban készült Ez AZ ESZTENDŐ KÜLÖNÖSEN GAZDAG LESZ AZ EGYÜTTES SZÁMÁRA GHYMES: A2 ÉV LEGJOBB HATÁRON TÚLI ZENEKARA A szlovákiai magyar együttes tizennyolc éves. Zenéjük a népzenéből táplálkozik, az évek so­rán azonban muzsiká­juk átalakult, fokozato­san kialakult a csak rá­juk jellemző „Ghymes- hangzás”. Most Hobóval közös lemezt adnak ki, CD-t jelentetnek meg és könyvet írnak róluk. A Ghymes együttes 1984- ben alakult olyan zené­szekből, akik korábban rockot, komoly- és régizenét játszottak. Re­pertoárjuk kezdetben au­tentikus népzenéből állt, rendszeres résztvevői vol­tak a táncház-találkozók­nak. Ebben az időszakban a Magyar Televízió által Húzzad, húzzad, muzsiká­som címmel meghirdetett folkversenyen harmadik helyezést értek el, prímá­suk, Szarka Tamás pedig elnyerte a legjobb szólis- Sikerük titka: virtuóz hangszerelés, népzenei tának járó díjat. Az eltelt alapokból táplálkozó, sodró erejű zene évek alatt azonban muzsikájuk átala­kult, fokozatosan kialakult a csak rá­juk jellemző hangzásvilág. A Ghymes-muzsi- ka titka — ami egyre nagyobb és látványosabb sikereket hoz a zenekarnak Eu­rópától a tenge­rentúlig — a vir­tuóz hangszere­lésben, a népze­nei alapokból táplálkozó, sod­ró erejű zenében és Szarka Tamás költői ihletett- ségű és színvo­nalú szövegében rejlik. Hét nagyle­mez és CD meg­jelenése után a Ghymest nem­csak a közön­ség szeretete, övezi, de számos szakmai elismerést is szereztek, kétszer jelölték őket Arany Zsiráf-díjra, 1999-ben meg­kapták a Márai Alapítvány Nyitott Európáért díját, tavaly decemberben vehették át a Magyar Művészetért- díjat, idén március 22-én pedig eMeRTon-díjat kaptak, mint az év legjobb határon túli ze­nekara. Ez az év kü­lönösen gaz­dag lesz a ze­nekar számára: tavasszal meg­jelenik Hobó­val közösen al­kotott Baka­ballada című lemezük (a történetté összeálló dalok szövegét Hobó írta, a zenét a Ghymes sze­rezte), ősszel a közönség elé kerül új CD- jük és egy sok fotóval illusztrált könyv, mely bemu­tatja a zenekar tizennyolc éves törté­netét. Med gyesi Gabriella Tizennyolc év mérlege A Ghymes tagjai: Buják Andor (kont­ra, töröksíp, alt- és szoprán szaxofon, klarinét, furulya, bogo), Pukkai Attila (cimbalom, nagydob), Szarka Gyula (ének, bogo, lant, gitár), Szarka Ta­másének, hegedű, koboz, gitár). Eddig megjelent lemezeik: Az ifjúság só­lyommadár (1988), Ghymes (1991), Üzenet (1993), Bennünk van a kutya­vér (1995), Tűzugrás (1996), Rege (1998), Smaragdváros (2000). Külföl­di turnék: Ausztria, Csehország, Finn­ország, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Irak, Jordánia, Japán, USA, Kanada, Lengyelország, Észtország, Belgium, Hollandia. CD-SIKERLISTA 1. Alanis Morissette: Under Rug Swept 2. Náksi & Brunner: Remix kollekció 3. Atb: Dedicated 4. In Da House 8. 5. George Michael: Freek 6. Depeche Mode: Goodnights Lovers 7. Pat Metheny: Speaking of Now 8. Leonard Cohen: Ten New Songs 9. Valami Amerika (filmzene) 10. Bikini: Álomból ébredve (Rock Island — Origó) Filmajánló Süti, nem süti Ray Winkler (Woody Allen) és kétbal­kezes bandája a szomszédos üzlet­helységből alagutat fúrva akar bankot rabolni, a bűntény azonban csőtörésbe fullad. A sors furcsa fintora, hogy az üzletben pusztán álcaként beindított süti bolt befut. Kiderül, hogy Ray fele­sége (Tracey Ullman) készíti a város legjobb sütijét. A legális úton meggaz­dagodott banda hamarosan a felső tíz­ezer sznobjai között feszeng. Könyv Szerelmem, Fidel Marita Lorenznek, a Magyar Könyv­klubnál megjelent kötet szerzőjének 1959-ben azt ígérte Fidel Castro, „Kuba királynéja leszel!” A hölgy ak­kor tizenhét éves volt, egy német ten­geralattjáró kapitányának a lánya, s épp a Havannában állomásozó hajó fe­délzetén, tartózkodott, amikor a szi­getország első embere felkereste az acélmonstrumot. A találkozás végze­tesnek bizonyult, szerelem lett, első látásra, egy őrült és izgalmas történet kezdete. Maritát elkábítják, egy brutá­lis abortusz során elveszíti Fidel gyer­mekét, később a CIA a hatalmába ke­ríti, hogy rajta keresztül megszabadul­jon Castrótól. Ezután kiképzést kap az amerikaiaktól, kábítószert csempész a CIA-nak, aztán megismeri Kennedy gyilkosát, Lee Harvey Oswaldot. Marita izgalmas fordulatokban gazdag útja itt nem ér véget. A további részle­tek helyett csak annyit említünk meg, a könyv szerzőjének sorsán keresztül megtudjuk, milyen eszközökkel él egy női ügynök. AZ OBELISZK ÁRNYÉKÁBAN Istenem, mióta nem voltam Csekén! A kis települést nem is igen emlegetik, legfeljebb a Hymnus születésének év­fordulóján. A nemzeti imádságunk kapcsán kell-e magyarázni, hogy jni része van benne Erkel Ferencnek? Ám Bartay Endre nevét alig ismerik, aki a zeneszerzőt a Hymnus megzenésítésé­re inspirálta. A kultúrhistória szerint (Gárdonyi remek tárcában adja közre a történetet), a vonakodó Erkelt „foglyul ejtette” Bartay, mondván: addig nem jöhetsz ki a szobámból míg a Hymnus zenéje meg nem szólal. A zeneszerző lélektelenül ült Bartay ócska zongorá­jánál, egyszercsak zúgni, zengni kezd­tek a közeli templom harangjai. S ak­kor leütötte Erkel a Hymnus első ak­kordjait... (Ha már itt tartunk, Bartay Endre a Nemzeti Színház vállalkozó igazgató­ja volt egykoron, aki számos pályázat kiírásával a magyar opera megszületé­sét is elősegítette. Külföldön halt meg, szinte nyomorúságos körülmények kö­zött.) De hát menjünk vissza Csekére, ahová én hazajártam hajdan, mert nem is volt más igazi otthonom, mint a kis szatmári falu parókiája, ahol apám édestestvére volt a pap, s ahol nagy­anyám várt csodálatos húslevesekkel, fánkokkal — mindig aggódva fölöt­tem, hogy sovány vagyok. Visszatérve a „polgári életbe”, az államvédelem éber tisztje soha nem mulasztotta el kedvesen megkérdezni, hogy s mint vannak csekei hozzátarto­zóim. Azt hiszem, nagybátyámat még Kistarcsáról ismerte... Persze, hogy nem rájuk volt kíváncsi; engem tartott szemmel, engem akart minél frusztrál- tabbá, gátlásosabbá tenni. Nem egé­szen sikertelenül, „...ha magadban be­szélgetsz, / ő, a zsarnokság kérdez, / képzeletedben / se vagy független.” (Illyés Gyula) Kölcseyt is figyelték, jegyezte meg egyszer nagybátyám, mikor a reformá­tus csekei temető csodálatos faragott fejfái között sétáltunk, majd megáll­tunk (minden séta alkalmával megáll­tunk) a költő obeliszkjénél. Később, mikor történelem szakos lettem, meg­tudtam, miért jártak titkos megfigye­lők a költő nyomában. A liberális de­mokrácia szószólója volt a megyegyű­léseken. A jobbágyság védője. Szatmár megye országgyűlési követe­ként három éven keresztül ő jelenti a diéta balszélét. Megsokallják. Megyé­je olyan utasításokat ad, melyeket nem hajlandó képviselni és lemond. „Kossuth és vele a diétái baloldal gyászruhát ölt távozására” — olvasom egy hiteles forrásból. Csekén él, szűk világban — asz- szony nélkül. Lépteivel ezerszer, meg ezerszer méri fel szobáját. A népdal „tónját” (tonalitását, hangnemiségét) próbálgatja, meg filozófiai, esztétikai gondolatokat fogalmaz. Csizmája nyo­mán kikopik a deszkapadló. De nyo­mot hagy ő az egész ország társadalmi, kulturális és művészeti életében. „Ama ritka nemesi elmék közé tarto­zik — tanítja Hegedűs Géza —, akik teljesen szakítani tudnak a feudális szemlélettel, a polgári Magyarországot készítik elő.” így hát — legalábbis papírforma szerint — egyenes ági örökösei va­gyunk Kölcseynek. Demokratikus li­beralizmusának is? Esztétikai, kritiku­si nézeteinek, erkölcsi magatartásának is? És nem utolsó sorban annak a bá­torságnak, amivel a perbe fogott Wes­selényit védte? Van abban valami felemelő, hogy Szatmárcsekén minden — a Hymnust leikéből mondó, éneklő — magyarnak van egy sírja. Nekem kettő van. A má­sik alatt egy áldozópap csontjai por­ladnak, aki maga is áldozattá vált — azokban az években. Isten dicsőségé­re? Hívei okulására? Erről soha nem beszélgettünk. Gyarmati Béla EjljVENYEKKEL NYERTEK Januártól a rejtvénykedvelők: már na- ' ponta találnak feladványokat lapunk­ban. Minden héten hat felnőtt- és hal gyerekrejtvényt közlünk hétfőtől szombatig. Beküldhetik mind a ha­tot, mert nagyobb az esély a nyerés­re, de egy-egy megfejtéssel is részt vehetnek a sorsoláson. Szombaton- i ként közöljük a nyertesek névsorát, i A múlt héten megjelent kereszt- rejtvények megfejtése: jóakarat, latin óra, előtér, ládikó, dedikálás. Nyerte­sek: Frankó Pál (Békéscsaba), Jám­bor Jánosné (Geszt), Halász Istvánná (Szeghalom), Kovács István (Két- egyháza), Kovács Istvánná (Gyula). A gyerekeknek szóló rejtvények beküldői közül nyert: Antali Oli­vér, Pankotai Petra (Békéscsaba), Mező László (Szeghalom), Nagy Sándor (Sarkad), Varga Ingrid (Mezőbe rény). A felnőtt nyerteseinknek egy- egy Utazások az elnökkel című könyvet, a gyerekeknek egy-egy zseb Bendegúz című könyvet kül­dünk ajándékba. A nyereményeket postán juttatjuk el a nyerteseknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents