Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-21 / 67. szám

HÁTTÉR 2002. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL Újabb fejlesztés előtt áll a mezőberényi Német Finom­pékáru Kft., melyet '90-ben négyen alapítottak, s a cég kü­lönlegesnek számító terméke­ivel az elsők között hódította meg a magyar vásárlókat. A kft. központjában, a Tavasz utcában hamarosan megkez­dik azt a közel 100 millió fo­rint értékű beruházást, mely- lyel termelésüket jelentősen bővítik és a városban újabb munkahelyeket teremtenek. Mezőberény- A német receptúra szerint ké­szült tésztából kezdetben mindent kézzel gyártottunk, s először az élelmiszerboltokban mutatkoz­tunk be: az alaptésztát szállítottuk ki az üzletekbe, a termékeinket a vásárlók előtt, a Németországból származó kemencékben sütöttük. Nem egyszer egyik-másik segéd­anyagot - mivel itthon akkor még nem lehetett beszerezni - a gép­kocsi csomagtartójában hoztuk. Ma már klasszikus termékünknek számít az almás és a meggyes ré­tes, amit a magyar vásárlók almás és meggyes táskaként ismertek meg - emlékszik a kezdetekre Az elsők között hódított Az egykori kis kézműves üzem nagy beruházás előtt Kátai Géza, a cég egyik tulajdonosa. Mint mond­ja, mielőtt Magyarorszá­gon is meghonosították volna e pékáruk gyártá­sát, német sütödékben dolgoztak, ahol megta­nulták, ellesték a német termékek gyártásának minden titkát. Idehaza szigorú előírásoknak is meg kellett felelniük ah­hoz, hogy beindulhasson a gyártás. Aztán alig há­rom év múlva, amikor fellendült a kemencék forgalmazása, termékeik egyre nagyobb mennyi­ségben jelentek meg az ország minden szegleté­ben, az üzemanyagtöltő állomásokon a benzin­gőz mellett ínycsiklando­zó, csábító illatok is ter­jengtek, s a piaci igé­nyekhez igazodva tér- A speciális barna, magvas kifli a herényi német pékség keresett termékeinek egyike a szerző felvétele mékcsaládokat alakítot­tak ki. Ez azt jelenti, hogy három-négy éve do­bozolt - ötféle, fagyasz­tott, sütésre előkészített - termékekkel is ott van­nak a piacon.- A pogácsa, az édes töltött termékek, a fán­kok, a kroaszon és a spe­ciális barna magvas kifli otthon, forró sütőben pil­lanatok alatt elkészíthe­tő, ezen termékeink ott vannak az ország min­den részében az élelmi­szerüzletek hűtőpultjai­ban - folytatja Kátai Gé­za, s máris mintaboltjuk­ról beszél. Az idén a két békéscsabai és a gyulai mellett lesz mintaboltjuk Szegeden, Kecskeméten, Szolnokon és Debrecen­ben. Ma már gépesített technológiával dolgoz­nak, két műszakban, 65-en havon­ta 40 tonna lisztből készítik a 2-8 dekagrammos süteményeket. Mint mondja, napjainkra kinőtték a folyamatosan bővülő üzemüket, ezért döntöttek a tulajdonosok a fejlesztés mellett. Két-három éve már korszerűsí­tették a technológiai sorokat, de ez a kapacitásbővítés is kicsinek bizonyult. így aztán a mostani 600 négyzetméteres üzemet to­vábbi 400 négyzetméterrel bőví­tik, s újabb korszerű sütödéi gép­sorokat helyeznek üzembe. A költségek hitelből, támogatásból és magánerőből tevődnek össze. A beruházás üzembe helyezésé­vel a német pékség termelése leg­alább 30 százalékkal nő, dolgozói létszáma 10-12 fővel bővül.- A piacon termékeinkkel az él­vonalban vagyunk, s ez sok min­denre kötelez. A már hagyomá­nyos finompéksüteményeink mel­lett újdonságokkal is szeretnénk megjelenni. A vásárlók megszeret­ték és keresik termékeinket, me­lyek a sütést követően 20 órával is élvezhetőek, s ez az a többlet, ami­vel a legjobbak között tudunk ma­radni - summázta Kátai Géza. ____________________(SZEKERE») Kö zzététel Magyarország a legsikeresebb nemzetek sorában Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez errol-arról, rájön, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. Úgy tartják, ha az ember bízik magában, az már fél siker. De vajon mennyire bízunk mi, magyarok ab­ban, hogy hazánk a közeljövőben valóban felzárkó­zik a világ legsikeresebb nemzetei közé? S mennyire bíznak ebben a sikeresnek mondott európai nemze­tek fiai, lányai? Jó hírünk van. Úgy tűnik, végre kezdjük magunk mögött hagyni régi, jól megszokott pesszimizmu­sunkat. Már két éve sem panaszkodhattunk. Akkor a megkérdezettek 59%-a bízott benne, hogy Magyar- ország egy-két évtizeden belül felzárkózhat a világ legsikeresebb országai közé. 2002-ben már a polgárok 65%-a, csaknem kétharmada volt a siker pártján. A bizakodók közül a legbizakodóbbak a családo­sok, a vállalkozók és a diákok. Németeket, osztrákokat és franciákat kérdeztünk meg: összességében milyen véleménnyel van Ön Magyarországról? Németország 3% Franciaország 7% Ausztria 8% 80% 20 0 20 40 inkább negatív inkább pozitív Forrás: Magyar Gallup Intézet, Országmegítélés-kutatás, 2000. január Mennyire bízik Ön abban, hogy egy-két évtizeden belül Magyarország felemelkedik a legsikeresebb nemzetek közé? % 70 60 50 40 30 20 10 0 inkább bízik benne £ 2 0.-S O g Ö N |1 ? 9 c/j lg teljes mértékben bízik benne £ ° De hogyan fogad majd bennünket az európai nemze­tek közössége? Vajon Attila nyilai jutnak-e rólunk eszükbe, vagy 1956 októbere? Örömmel jelenthetjük, hogy nincs félnivalónk. A néme­tek, osztrákok és franciák igen jó véleménnyel vannak rólunk. Azok pedig, akik már jártak hazánkban, még kitüntetőbb benyomásról számoltak be. A külföldiek szerint legjellemzőbb tulajdonságaink közé tartozik a tehetség és az összetartás. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy Ausztriában, Franciaországban és Németországban a megkérdezettek többsége európai uniós csatlakozásunk mellett voksolna. Egy 2000. januári felmérés eredménye szerint, ha népszavazást tartanának ez ügyben, az osztrákok 63%-a, a franciák 66%-a állna mellettünk. A németeknél ez az arány a 82%-ot is eléri. Számíthatunk rájuk, hisz ők is számítanak ránk. 100 Megkérdeztük a németeket, osztrákokat és franciákat: jellemzó'-e Ön szerint Magyarországra? Az adott tulajdonságot jellemzőnek tartók aránya J Németország I Ausztria Franciaország nagy kultúrájú jókedvű, nagy jövő' egymással töró'dó', szoli- rosszkedvű, ország derűs ország eló'tt áll dáris emberek országa pesszimista ország c o a N :0 Gyermekpályázatok a Sárrétről A díjakat Macskássy Izolda festőművész adta át Macskássy Izolda festőmű­vész adta át a Milyen Sárrétet szeretnénk? elnevezésű gyer­mekpályázat díjait a napok­ban Szeghalmon. A jó hangu­latú eseményen nemcsak dí­jakkal, hanem emlékezetes élménnyel is gyarapodtak a jelenlévők: a művésznővel együtt énekelték a gyerekek a Tavaszi szél vizet áraszt... kezdetű népdalt. Szeghalom írjátok, vagy rajzoljátok le, eset­leg más módon mutassátok meg nekünk, hogy milyennek akarjá­tok látni lakóhelyeteket, házato­kat, településeteket - szóval a Sárrétet és környékét, mondjuk 2010-ben - hirdette meg a körös­sárréti térség gyermekei számára tavaly ősszel pályázatát az MSZP szeghalmi szervezete és Veress József képviselőjelölt. A felhívásra rengeteg ötlet, pá­lyamunka érkezett. A pályázat- készítésben különösen az okányi, vésztői és szeghalmi gye­rekek jártak élen. A rajzpályázatoknál Kardos Adrián (óvodai kiscsoport), Smíri Roland (óvodai középcsoport, mindkettő Szeghalom), Hegyesi Róbert (óvodai nagycsoport, Vésztő), Dani Gréta (alsó tago­zat), Verebi Zoltán (felső tagozat, mindkettő Okány) lett a győztes. Különdíjat kapott Jónás Georgina (felső tagozat, Szeghalom). A makettkészítésben a Berta­lan Dóra, Juhász Márk, Gál Zsa­nett, Simon Laura és Szabó Kinga (valamennyien a Szeghalmi Álta­lános Iskola másodikosai) alkotta csapat munkája végzett az első helyen. Irodalmi műfajban Baji Ágnes (alsó tagozat, Szeghalom) és a Szeghalmi Általános Iskola tizen­hat tanulója által készített Sárréti útikalóz című munka (felső tago­zat) kapott első díjat. Utóbbiak jutalmul Szeghalom-Várhelyen rendezhetnek osztálybulit. A díjátadás alkalmából Macskássy Izolda festőművész alkotásaiból is kiállítás nyílt a Szeghalmi Vállalkozói Központ­ban. M. B. Labdarúgó-palánták Ottlakán Pusztaottlakán az általános isko­la vezetése úgy döntött, hogy a medgyesbodzási általános iskolá­val összefogva 2002. március kö­zepétől az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium által meghirdetett or­szágos labdarúgó-utánpótlás programban szerepeltetik tanuló­ikat. Mindehhez igénybe kíván­ják venni a pályázati lehetőségek által biztosított anyagi forrásokat. Az edzéseket, a közös megálla­podás szerint, heti rendszeres­séggel Medgyesbodzáson, az is­kolai pályán tartják. Puszta- ottlakáról 12 diák vesz részt a hétfőnkénti felkészítőn. Az ottlakai intézményben idén is a hagyományok szerint emlékez­tek meg a márciusi nemzeti ün­nepről, amelynek programját Laurinyeczné Szente Anna taní­tónő vezetésével a felsős tanulók műsora tett emlékezetessé. m Matematikusok az országos versenyen Megyénket tizenkét általános iskolai tanuló képviseli a Zrí­nyi Ilona matematikaverseny március 27-28-29-én megren­dezendő országos döntőjén - tájékoztatott a megyei forduló lebonyolítását immáron tíz esztendeje koordináló Sar- kadi 1. Számú Általános Isko­la igazgatója, Tokai Cyörgyné. Békés megye A házigazda intézmény mellett békési, békéscsabai, gyoma- endrődi, gyulai, mezőberényi, mezőkovácsházi, orosházi, szar­vasi és szeghalmi helyszínen le­bonyolított megyei fordulón 69 iskola 2 ezer 127 tanulója vett részt. A közelmúltban a sarkadi Bar­tók Béla Művelődési Központban megrendezett ünnepélyes díjáta­dón 103 tanuló és 15 nevelő ré­szesült jutalomban. Az országos versenyen megyénket a 3. osztá­lyosok között Pallagi Éva (Gyula, 5. számú általános iskola), Vágvölgyi Ádám (Békéscsaba, Jó­zsef Attila Általános Iskola) kép­viseli. A 4. osztályos korcsoport­ban Rúzsa Krisztián (Méhkerék) és Marton Zita (Orosháza, Eötvös József Általános Iskola), az ötö­dikesek közül Herczeg Bonifác (Békéscsaba, 9. Számú Általános Iskola), Somogyi Anikó (Békés, Dr. Hepp Ferenc Általános Isko­la), illetve Manczúr Zoltán (Mezőkovácsháza, 2. Számú Ál­talános Iskola) utazhat az orszá­gos versenyre. A 6. osztályosok közül Gajda Mihály (Szegha­lom), Farkas Máté (Gyula, Implom József Általános Iskola), a 7-esek közül Gál Péter (Békés­csaba, Belvárosi Általános Isko­la), valamint Bang Orsolya (Szeg­halom, Péter András Gimnázi­um), a nyolcadikos korosztályból pedig Hotya Mihály (Elek) öreg­bítheti a megye hírnevét. ___b.l

Next

/
Thumbnails
Contents