Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-16 / 63. szám
2002. Március 16., szombat HAZAI TŰK Ö R 3. OLDAL A polgári Magyarország születésnapja Újra eljött az idő, hogy a nemzet eggyé váljon - mondta Áder János, az Országgyűlés elnöke Budapesten, a Múzeumkertben, a nemzeti ünnep alkalmából tartott központi rendezvényen. Mint fogalmazott: csak egy lépés választ el minket attól, hogy Magyarország Európával újra egyesüljön, csak egy történelmi pillanat, hogy a határainkon túli magyarokkal egy széles, európai haza keretein belül összekapcsolódjanak az egymást elveszített nemzetrészek. Áder János beszédet mond a Nemzeti Múzeum előtt fotó: europress/kallus györgy Áder János 1848. március 15-ét a polgári Magyarország, a polgárok Magyarországa születésnapjának nevezte. Százötvennégy évvel ezelőtt, 1848. március 15-én nemet mondtak a múltra, igent a jövendőre, s Iám, a jövő elkezdődött - mondta a házelnök, aki szerint a béke, szabadság és egyetértés (ez a három szó állt a 12 pont előtt) fontosabb mindannál, amit a magyar polgárok kívántak 1848. március 15-én. Áder János hangsúlyozta: most újra eljött az idő, hogy a nemzet eggyé váljon. A szabadság és függetlenség ma ismét európai hazát, felelős polgári kormányt és uniót követel, uniót Európával. Az ünnepségen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kormány több tagja, a politika és a közélet számos képviselője. Pokomi Zoltán, a Fidesz elnöke Debrecenben, a Református Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál tartott beszédében a felemelkedni vágyó Magyarország ünnepének nevezte március 15-ét. Hozzátette: eljött az ideje, hogy a lenni akarást felváltsa a tenni akarás, hogy európai jólétet tudjunk teremteni önmagunk, gyerekeink, unokáink, minden magyar ember számára. Hozzátette: akkor fejeződik be a rendszerváltozás, ha végre először nem valami ellen szavazunk, nem valaminek a tagadására mozdulunk meg, amikor először következik be az a csoda, hogy a nem helyett igent mondunk; amikor végre egy kormány kétszer kap felhatalmazást arra, hogy végezze munkáját. Az MSZP szerint március 15-ét senki nem sajátíthatja ki, az ünnep ugyanis pártállástól függetlenül mindenkié. Erről Medgyessy Péter beszélt pénteken a tokaj-hegyaljai Monokon, Kossuth Lajos szülőháza előtt. A szocialista párt miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta: csak akkor válhat Magyarország sikeres európai országgá, „ha nem a különbségeket keressük egymásban, hanem azt, ami összeköt bennünket”. Hozzátette: értelmes módon egy nemzet ha összefog, egy Nemzeti Színházat kezd építeni, energiáit nemzeti gödrök, árkok ásása helyett mindenki javára igyekszik hasznosítani. 1848. március 15. utat nyitott a polgári társadalom, a modern nemzetállam fejlődésének, megalapozta a jogállamiságot, biztosította a törvény előtti egyenlőséget, vagyis megteremtette a modern értelemben vett alkotmányosság alapjait - emlékeztetett Balsai István, az MDF frakcióvezetője. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy 1848 legaktuálisabb üzenete az, hogy vannak olyan eszmék és ügyek, amelyeket soha, semmilyen körülmények között nem szabad elárulni, a rövid távú pártpolitika érdekében feláldozni. Balsai István hangsúlyozta: három hét múlva eldől, folytatódik-e a megkezdett építkezés, folytatódik-e a polgári kormány választási ciklusokon átívelő nemzeti programjának megvalósítása. Az SZDSZ a szabadság pártjaként a legbiztosabb támasza a 1989-es változások szabadságjogainak - jelentette ki Magyar Bálint szabaddemokrata ügyvivő. Az SZDSZ a pesti rakpartról indította el Szabadság konvoját, amely a következő napokban Cegléden, Miskolcon, Debrecenben, Békéscsabán és Szegeden áll meg. Magyar Bálint sajnálatosnak nevezte, hogy az 1848-as követelések ma is aktuálisak. Sérelmezte, hogy „korlátozzák az állampolgárok szabadságát”, és mint mondta, az állam benyomul az emberek életébe. Hozzátette: nem engednek abból, hogy felelős kormánya legyen az országnak. Torgyán József azt ígérte a nemzeti ünnepen, hogy 2006-ban az FKGP veszi kezébe az ország irányítását, és akkor elkövetkezik majd Magyarország ezer éve áhított aranykora. Hangoztatta: a szabadság ünnepén ki kell nyilvánítani, hogy az FKGP-nek a baloldallal és a jobboldali szélsőségekkel szemben is meg kell őriznie függetlenségét, mert „a kisgazdapárt jelenti a többpártiságot”. Ha a többpártiságot veszély fenyegeti, akkor 1848. március 15. és 1956. október 23. szellemiségét is veszély fenyegeti - mondta Torgyán József. Jelezte: az újjáalakuló Országgyűlésben kezdeményezni fogják, hogy a Terror Házát nevezzék át Kisgazda Mártírok Házának. Monokon szólalt fel Kupa Mihály, a Centrum párt vezetője is. 1948-49 történelmi eseményeinek felidézése után hangsúlyozta, hogy március 15. nem a szomorúságról és békétlenségről, hanem a szabadságról, a nemzeti összefogásról és megbékélésről szól. Méltatta 1848-49 jeles magyar személyiségeit, kiemelten Kossuth Lajost. Kupa Mihály a szabadságharc példája nyomán nemzeti összefogásra és megbékélésre szólított fel. Csurka István szerint a választásokon a harmadik erőn, vagyis a MIÉP-en múlik a végső győzelem, amellyel Magyarországot meg kell menteni a Medgyessyktől és Homoktól. A MIÉP elnöke a párt Hősök terén tartott ünnepi nagygyűlésén kijelentette: nem azonosulnak teljesen a Fidesz- MDF-MKDSZ-Lungo Drom-szö- vetséggel, és vannak kifogásaik a jelenlegi kormánnyal szemben, de mégis támogatják azt, mert - szavai szerint - még a legrosszabb Fidesz-jelölt is jobb, mint a legjobb MSZP-SZDSZ-jelölt. A MIÉP-elnök március 15-ét nemzetünk újkori születésnapjának nevezte, amely még ma is hatalmas lelkesedést képes kiváltani az emberekből. Mégiscsak lesz magyar jövő, és a jövő magyar lesz - fogalmazott a szónok. A MIÉP ünnepi nagygyűlésen esküt tettek a párt képviselőjelöltjei. MTI Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat A tehetség a teremtő kegyes ajándéka, de ember kell hozzá, hogy érvényesüljön; mert legyen bármilyen nagy a tehetség, elenyészik, ha nem társul hozzá a kitartó szorgalom és a megvalósító akarat - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásakor a Parlamentben. A köztársasági elnök szerint a magyarok sokaságát az kovácsolta össze és tartotta egyben évszázadokon át, hogy a magyarság sohasem volt szűkében olyan jeles személyiségeknek, akik példájukkal mágnesként vonták maguk köré a nemzet erőit. Budapest A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - a nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából Kossuth-díjat adományozott: Bak Imre Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek; El Kazovszkij Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, díszlet- és jelmeztervezőnek; Eötvös Péter zeneszerzőnek, karmesternek; Ferenczfy-Kovács Attila Balázs Béla-díjas építésznek, díszlettervezőnek; Galambos Erzsi Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek; Kerényi Imre Jászai Mari-díjas rendezőnek, érdemes művésznek; Méhes György erdélyi magyar írónak, műfordítónak; Pege Aladár Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek, érdemes művésznek; Bara Margit Balázs Béla-díjas színművésznek; Taub János rendezőnek; Uhrik Dóra Liszt Ferenc-díjas táncművésznek, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettesének, érdemes művésznek; Varga Domokos József Attila-díjas írónak; Marsall László József Attila-díjas költőnek. Széchenyi-díjat adományozott: Dr. Dizseri Tamás orvosnak, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza főigazgatójának; Benedek Ferenc professor emeritusnak, jogásznak, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának; Dr. Béres József tudományos kutatónak, a Béres Rt. elnökének; Berták Ló- ránd címzetes egyetemi tanárnak, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet tudományos főtanácsosának; Besznyák István orvosnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, professor emeritusnak; Bolberitz Pál teológusnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának; Furka Árpádnak, a kémiai tudomány doktorának, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Szerves Kémiai Tanszék egyetemi tanárának; Polgár Lászlónak, a biológiai tudomány doktorának, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézet tudományos tanácsadójának; Taxner- Tóth Ernő irodalomtörténésznek, az irodalomtudomány doktorának, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárának; Somlyódy Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának; Szebényi Imrének, a kémiai tudomány doktorának, a Budapesti Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárának; Vekerdi József nyelvésznek, a nyelvtudomány doktorának, nyugalmazott egyetemi tanárnak. Széchenyi-díjat megosztva adományozott: Ormos Pálnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézete igazgatójának, és Galajda Péternek, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézete tudományos segédmunkatársának; Gáspár Zsoltnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának, és Tamai Tibornak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának. Pege Aladár átveszi a Kossuth-díjat fotó: europress/kallus györgy Újságírók kitüntetése Táncsics-díjasok Aranytollasok Dr. Kercza Imre átveszi a Táncsics Mihály-díjat Aranytollasok: Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló és Jávori Béla, fotók: europress/kerék ágnes a Somogyi Néplap nyugalmazott főszerkesztője Március 15-e alkalmából Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztériumának vezetője Táncsics Mihály-díjat adományozott: Bálint Józsefnek, a Magyar Nemzet, Szegedi Élet újságírójának, Dr. Kercza Imrének, a Somogyi Hírlap fő- szerkesztőjének, Reszeli Ferencnek, a Magyar Távirati Iroda Rt. pozsonyi tudósítójának, Kása Csaba újságírónak, Kovács K. Zoltán újságírónak, Dr. Szabó Ferenc római katolikus pap írónak, a Távlatok szerkesztőjének. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében több évtizedes újságírói munkájuk elismeréseként kiosztották az egyik legjelesebb újságírói díjat. Aranytoll kitüntetésben részesült Bányai Gyula, Bölcs István, Gantner Ilona, Jávori Béla, Köröspataki Kiss Sándor, Mitzki Ervin, Réti Ervin és Vándor Kálmán újságíró, valamint Almási László fotóriporter és Gink Károly fotóművész. Arany- tollat kapott két határon túli magyar újságíró is: Mag Péter (Bukarest) és Mács József (Pozsony). Hírek SZOBOR. Gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke szobrát avatták fel Szombathelyen a nemzeti ünnep alkalmából. A bronzból készített mellszobrot Gál Tamás Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, mti HÜSÉGKÚT. Elhelyezték a soproni Hűségkút alapkövét pénteken. A köztéri alkotást a kormány adományozta a városnak a soproni népszavazás 80. évfordulóján, tavaly december 14-én. mti TŰZGYÚJTÁS. Tilos a tűz gyújtás szombattól az erdőkben és az erőterületek határától számított 200 méteres területen, a kijelölt tűzrakóhelyeken, valamint a közút és a vasút menti fásításokban. A tilalom mindennemű tűzgyújtásra vonatkozik, beleértve a parlag- és gazégetést is. mti TÚRA. Az Országos Gyermek és Ifjúsági parlament (OGYIP), illetve a Magyar Cserkész- szövetségek Fórumáért alapítvány minden iskolában felhívást intéz a 10-18 éves diákokhoz, hogy vegyenek részt valamilyen természetben megvalósuló túrán. A program résztvevői túravonal-javaslatokat kapnak, továbbá turisztikai felszereléseket nyerhetnek, mti REPÜLŐ. Két 50 személyes CRJ 200 ER típusú repülőgépet vásárolt a Malév a kanadai Bombardier Inc. cégtől. A gépek június, július végén érkeznek Ferihegyre. A Malév további hat repülőgép vásárlására is opciót szerzett, amit a következő három évben érvényesíthet - közölte a társaság, mti ELNÖK. Három évvel meghosszabbította Pintér Dezső tévéelnöki megbízatását a tv2 tulajdonosi közgyűlése. A tanácskozáson a fő tulajdonos Scandinavian Broadcasting System képviselője kifejezte Pintér Dezső iránti bizalmát. A közgyűlés ugyanezen időtartamra meghosszabbította Habsburg György és Kakuk Andrea igazgatótanácsi tagságát is. mti
