Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-13 / 61. szám

6. OLDAL - 2002. MÁRCIUS 9., SZOMBAT E G Y E I KOR K E P TERMÉSZETI KINCSEINK, (r) A Békés megye ezer éve című millenniumi kiállítás után ezúttal természeti kincseinket bemu­tatandó, újabb kiállítás indult vándorútra megyénkben. A Szülőföldünk a körösök vidéke című tárlatot elsősorban kistelepülésekre szeret­nék eljuttatni. Az első állomás Békésszentandrás, ahol a község könyvtárában láthatják az érdeklődők a technika eszközeit is alkalmazó, témagazdag, látványos kiállítást. A látnivalókat az ünnepélyes megnyitón Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke ajánlotta a közön­ség figyelmébe. A tárlat Békésszentandráson március 20-áig tart nyitva, innen Dobozra, majd Bucsára viszik. A Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságán Kovács Gábor várja azoknak a kistelepüléseknek a jelentkezését, amelyek szívesen vállalkoznának a mintegy 100-150 négyzetméter alapterületet igénylő kiállítás bemutatására motós kovács Erzsébet Biztos megélhetést várnak a gazdák A mezőgazdaság tavalyi eredménye az ágazat legjobb éveire emlékeztet Mezőgazdaságunk az elmúlt évben igen jó eredményt ért el, főként az 5 millió tonna búza és a 8 millió tonna kukoricatermés az ágazat '80-as évekbeli legjobb teljesítményére emlé­keztet — jelentette ki Békésen hétfőn este Éder Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára azon a fórumon, melyet a helyi gazdakör szervezett. Békés Az államtitkár a magyar mezőgazdaság tavalyi eredményeit értékelte, s mint mondotta, az évről az összegzés a közelmúltban készült el, így fris­sek az adatok. Éder Tamás bevezetőjében ki­emelte: a mezőgazdaság teljesítménye a '90-es években csökkent, de még így is a nemzetgazda­ság jelentős ágazata volt. Tavaly a munkaképes lakosság 7 százalékát foglalkoztatta, s mintegy 2 millió azon személyek száma, akik a mezőgaz­dasági termeléshez közvetlenül kötődnek. Az ágazat az elmúlt esztendőben 1300 milliárd fo­rint értéket állított elő, hosszú idő után ismét fe­le-fele arányban van az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés, ami a korábbi években „átcsúszott” a növénytermesztés javára. Az ál­lattenyésztés az előző évinél 120 milliárd forint többletet adott tavaly. Búzából 5 millió tonna, kukoricából 8 millió tonna termett. Az állatte­nyésztésben csökkent a vágósertés- és vágómar­ha-állomány, növekedett a tej-, a csirke- és a pulykahústermelés. Az államtitkár leszögezte: büszkék lehetünk az ágazat exportjára, ugyanis 2,8 milliárd euró értékű magyar mezőgazdasági termék került a határainkon túli piacokra, melynek a fele az EU- s országokban talál Ct) vevőre. A beruházásokról szólva elhangzott: tavaly a mezőgazdaságban a fejlesztések összértéke meghaladta a 150 milliárd forintot - 100 milliárd volt a gépfejlesztés, 17 milliárd az épület-beru­házás, a többi ültetvénytelepítés —, ami kereken 50 milliárd forinttal több, mint egy évvel koráb­ban. Mit várnak a gazdák? - tette fel a kérdést az államtitkár. A biztos megélhetést, a jövedelme­zőség fokozását, a támogatási rendszer további bővítését, amelyekre van reális lehetőség. Az új típusú szövetkezetekről elhangzott: jelenleg ezekből mintegy 700-at tartanak számon, a jövő­ben csak azok a szövetkezetek számíthatnak tá­mogatásra, melyek éves termelése legalább 100 millió forint. Jelenleg az új típusú szövetkezetek többsége 50-60 millió forint között alakul.-sz­Kegyeleti hely a város szívében Városi összefogás eredményeként március 14-én újra felállít­ják az 1948-as centenáriumi emlékművet Szarvason. Az avató ünnepség 18.30 órakor lesz a katolikus templom kertjében. Szarvas __________ 19 48-ban, a szabadságharc szá­zadik évfordulója előtt, emlék­műállítással tisztelgett a város. A hatvanas évek elején a régi piac­téren álló emlékművet építkezés miatt lebontották. Most, amikor az elhatározás megszületett, egy 1957-ből való fényképre támasz­kodhatott az utókor - tudtuk meg az újra felállítást kezdemé­nyező Klenk Józseftől, az MDF városi szervezetének elnökétől. A felhívás a városban segítőkész­ségre talált, az emberek ado­mánnyal, illetve társadalmi munkával támogatták az ügyet. A templomkertben az emlékosz­lopot állítják fel, arra az egykori zászlóoszlop tetején lévő, láncát szétszakító ember bronzból ön­tött alakját helyezik. A rekonst­rukciót Búzás Mihály végezte, kivitelező a Demeter és Társa Kőfaragó Bt. Klenk József emlékeztetett rá, a templomkertben ez a harmadik lakossági összefogással felállított emlékmű. Három éve az aradi vértanúk előtt tisztelgett, tavaly 1956-ra emlékezett hasonló mó­don a város. Ezzel kegyeleti hely jött létre Szarvas szívében. Március 14-én az emlékmű avatásakor Halász János, a Nem­zeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának államtitkára mond ün­nepi beszédet. Sportcsarnokügyben a megegyezésért Az SZDSZ az üzemeltetésben a nyílt pályáztatás mellett A békéscsabai városi sportcsarnok közfeladatokat is ellátó közvagyon, tehát az üzemeltetés megoldásához nyilvános pályáztatás szükséges. A jelenlegi bérlővel pedig tárgyalni kelí, és megegyezést szorgalmazni a pereskedés helyett — hangsúlyozta Velkey Gábor, a megyeszékhelyi közgyűlés SZDSZ frakciójának vezetője a tegnapi tájékoztatón. Békéscsaba A frakcióvezető kiemelte, hogy az SZDSZ-es képviselők már a Vagyonkezelő Rt.-nek (VAK Rt.) a sportcsarnok tavalyi megbízá­sos üzemeltetésével, majd meg­hívásos pályáztatásával sem ér­tettek egyet. Szerintük a szerző­déskötés is elhamarkodott volt, a feltételeket meg kellett volna tár­gyalnia a következő közgyűlés­nek. Amikor aztán a képviselő- testület úgy döntött, hogy fel­bontja a szerződést a jelenlegi üzemeltetővel, ismét esély mu­tatkozott nyilvános pályáztatás­ra, ennek közgyűlési hatáskörbe vonására. Az alpolgármesterek­nek ugyanakkor szerinte nem si­került időben olyan kellően ki­dolgozott előterjesztést elkészíte­ni, a képviselőkhöz eljuttatni, mely a döntést segítette volna, így kétórás vita alakult ki szóbeli sziporkákkal, petárdázással, és hirtelen a koncepcióban irány­váltás következett be. Vagyis egy évig elodázta a testület a pályáz­tatást, és addig a VAK Rt. üzemel­teti a csarnokot. Ezzel viszont el­vágták azt a szálat, hogy egy olyan nyílt pályázatot írjanak ki mihamarabb, melyben vélemé­nyük szerint a jelenlegi üzemel­tető, Csanálosi László is vállalná a megmérettetést.- A vállalkozóval megegye­zésre kell törekedni, mert a pe­reskedés senkinek sem jó, a vá­ros és a vállalkozó érdekeit sem szolgálná — emelte ki Velkey Gá­bor. Hogy a tárgyalást ki és mikép­pen folytatná le a város részéről, arra még Pap János polgármester sem tudott egyértelmű választ ad­ni, de hozzátette: rövid időn belül meg kell találni a megoldást, mert március 31. nagyon közel van. A polgármester is leszögezte: meg­egyezéssel lehet egy új, jogilag teljesen tiszta kiindulóponthoz visszatérni. (Előzmények és háttér: www. bmhirlap. hu) NY. L A hagyományápolásért A közéletben a romák passzivitását tapasztalják A minőségi fejlesztésért A Közoktatási Szakértők Bé­kés Megyei Egyesületének első közgyűléseit tegnap tar­tották Békéscsabán. Békéscsaba Dr. Végh Lászlóné elnöktől meg­tudtuk: a közhasznú egyesület célul tűzte ki, hogy elősegíti a gyermekek, a szülők, a pedagó­gusok szemléletének, valamint a közoktatási törvény és a minő­ségfejlesztés alapgondolatainak közelítését, továbbá az intézmé­nyek, a fenntartók és az ágazati irányítás működésének minősé­gi fejlesztését. Az egyesület feladatának te­kinti azt is, hogy szakvélemé­nyek és pályázatok programjai­nak elkészítésével együttműkö­dést ajánl a fenntartóknak és az intézményeknek. A tagok szak­mai ismereteik bővítésével, a szakértői tapasztalatok közzété­telének elősegítésével azon munkálkodnak, hogy objektív szakvélemények, pedagógiailag megalapozott javaslatok készül­jenek a közoktatási törvény szellemében. A tegnapi közgyűlésen töb­bek között az egyesület műkö­dési szabályzatát, pénzügyi, va­lamint éves munkatervét is elfo­gadták a résztvevők. v K Több gödör ne legyen! Békésen, a városházán tartot­ta kihelyezett ülését a megyei képviselő-testület nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága. A városban legnagyobb lét- * számot a cigány etnikum képviseli, a becslések szerint a mintegy 1600 roma a telepü­lés lakóinak 8-9 százaléka. Békés Az ülésen dr. Szatmári Imre me­gyei múzeumigazgató tájékoztat­ta a jelenlévőket a megyében élő nemzetiségi és etnikai közössé­gek néprajzi, népművészeti érté­keinek gyűjtéséről, azok bemuta­tásáról. Mint mondotta, a múze­umi hálózat munkáját 21 szak­ember segíti, egyre fontosabb a kisebbségek hagyományának, még fellelhető tárgyi emlékeinek megmentése, őrzése, azok be­mutatása. Ehhez szoros kapcso­latot építettek ki a társintézmé­nyekkel, a debreceni, a szegedi és néhány határon túli, főként magyarok lakta település múzeu­mával. A tudományos publikáci­ókkal kapcsolatban elhangzott: az utóbbi három évben 45 tudo­mányos munka jelent meg a me­gye muzeológusainak tollából. A nyáron rangos esemény házigaz­dája lesz megyénk: Erdős Kamill, a 38 esztendős korában, negyven éve elhunyt néprajzkutató emlé­kére tudományos konferenciát rendeznek. Pataki István, a város polgár- mestere a bizottságot a város éle­téről tájékoztatta, majd Ásós Ti­bor, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke az elmúlt három esztendő munkáját össze­gezte. Elmondta: a cigányság kö­rében nagy a munkanélküliség, sokan szociális gondokkal küz­denek. A kisebbségi önkormány­zat igyekszik a cigányságot tá­mogatni, beilleszkedését segíte­ni, ezzel együtt a közéletben a romák passzivitása tapasztalha­tó. A bizottság programja a ci­gány közösségi házban, Labancné Milák Brigitta amatőr cigányfestő műtermében, majd az 1. számú iskolában folytató­dott. ("I A régi kukorica megvárja az újat? Az SZDSZ álláspontja: Ma­gyarországon több gödör ne legyen. A megkötött szerző­dések a kormányváltás után is érvényesek, minden meg­kezdett beruházás be fog fe­jeződni — mondotta tegnap Szarvason Bauer Tamás, az SZDSZ országgyűlési képvi­selője, Kovács Mátyás képvi­selőjelölt társaságában tar­tott sajtótájékoztatóján. Szarvas A képviselő lapunk azon kérdésé­re válaszolt: a kormányváltásra ké­szülő párt milyen sorsot szán a két-három éves ütemezésű fejlesz­tési, beruházási programoknak? Bauer Tamás szerint a kor­mány szisztematikusan szétverte a rendszerváltás után felépített demokratikus intézményrend­szert. Kormányszinten hivatalos­sá lett a korrupció, a külpolitikát pedig a szomszédokkal viselt hi­degháború jellemzi. Ezek, illetve a szociálpolitika és a gazdaság- politika hibái kormányváltást in­dokolnak. Az SZDSZ programja a szabadság, a jólét, a tisztesség és a szolidaritás elvére épül. A párt kormányra kerülve az adók radikális csökkentését, egészség- ügyi reformot, a korrupció meg­szüntetését és a tudás becsületé­nek visszaállítását ígéri. Elhang­zott, Kelet-Magyarország szem­pontjából különösen fontos, hogy milyenek a szomszédi kap­csolatok. Hazánk nem a státus­törvénnyel, hanem a szomszéd térségek tőke- és áruexportjának élénldtésével segítheti elő az em­berek boldogulását. m Eladják az ingatlant A gyógyszertár épületének sorsa is napirendre került tegnap Gá­doroson, a képviselők soros ülé­sén. A döntés értelmében az ön- kormányzat tulajdonában lévő ingatlant értékesítik. Prozlik László polgármester elmondta, a bérleti szerződés felmondási határidejének lejárta után, júni­us 30-ától feltehetően új tulajdo­nosa lesz az épületnek, de a gyógyszerellátás továbbra is zökkenőmentes lesz a települé­sen. Gádoros önkormányzata az érvényben lévő lakásrendeletét, ami jelenleg a nagycsaládosok­nak, fiatal házasoknak nyújt se­gítséget a fészekrakáshoz, bőví­teni tervezi. 2003. január 1-jétől új házak építését, használt lakó- ingatlanok vásárlását, komforto­sítását is támogatják a rendelet­ben foglalt paraméterek alapján, vissza nem térítendő támogatás­sal, kamatmentes kölcsönnel vagy kamattámogatással. K E Csökkent a mezőgazdaság jövedelmezősége A hetven tagot tömörítő Bé­kés Megyei Mezőgazdasági Szövetség elnöksége tegnap délelőtt a köröstarcsai Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet­ben tartotta ülését. Köröstarcsa Először Győrfi Károly, a MOSZ megyei titkára adott áttekintést a szövetség munkájáról, kiemel­ve a földtulajdonnal és a családi gazdaságokkal kapcsolatos fo­lyamatos érdekvédelmet. A tag­gazdaságok tavalyi eredményei­nek előzetes értékelése kapcsán elhangzott: a termelésről a szö­vetség információi hézagosak, a gazdaságok eredménye változó. A jövedelmek alakulásáról el­hangzott: a terméseredmények közelítik a tízegynéhány évvel ezelőttit, ugyanakkor az egy hektárra jutó jövedelmezőség számottevően csökkent, a ter­melői árak nem tükrözik a költ­ségeket. Egy év alatt a sertés át­vételi ára kilogrammonként 100 forinttal esett, de kevesebbet kapnak a termelők a baromfiért is. A gazdaságokra nyomasztó­an hat az országban maradt ku­korica, melyek jelentős része minden bizonnyal megvárja az újat. Koltay Zsolt titkárhelyettes a szövetség költségvetésével kapcsolatban kiemelte: a MOSZ megyei szervezetének anyagi háttere gyengült. Az el­nökségi ülés keretében Bara­bás Béla, a békéscsabai Csabatáj Szövetkezet elnöke a „MOSZ Szövetkezeti emlék­érem” kitüntetést nyújtott át Kincses Zsigmondnak, a vész­tői Körösmenti Szövetkezet el­nökének. Az elnökségi ülés vé­gén elhangzott: a MOSZ márci­us 20-án a fővárosban, a Vasas székházban nagygyűlést ren­dez, ahová meghívták a válasz­tásokon induló pártok képvise­lőit, hogy fejtsék ki agrárpoliti­kai elképzeléseiket. SZ. A. POLITIKAI HIRDETÉS A munka becsülete Ott van becsülete a munkának, ahol a munkabér értéke jó­val meghaladja a munkanélküli segé­lyét. A 19 500 forin­tos minimálbért két és félszeresére, 50 000 forintra emeltük. A fizetések emelésével és az adók csök­kentésével 2006-ra elérjük, hogy a magyar polgárok átla­gos keresete megkétszereződ­jön. A 45 év feletti nők és az 50 év feletti férfiak elhelyez­kedését járulékkedvezmény­nyel segítjük. Ahol az európai uniós csatlakozás sem hoz létre elegendő munkahelyet, ott az állam közvetlenül te­remt majd munkalehetősé­get. Ugyaneddig elérjük azt is, hogy minden dolgozni akaró és tudó polgár munká­hoz juthat. Célunk, hogy elér­jük a teljes foglalkoztatottsá­got - mondta Végh László or­szággyűlési képviselő tegnapi lakossági fórumán. Az új gazdaságpolitika elsőd­leges célja a tisztes munkából élők, az önnön felemelkedésü­kért tenni tudók és tenni is aka­rók, a gyermeket vállalók és a vé­gigdolgozott életük gyümölcseit élvezni akarók jólétének megte­remtése és növelése. Végh László mondandójában kiemelte a köz­munka értékét. A 19. század vé­gén a jól szervezett közmunka eredmé­nyeként utak, csator­nák épültek Magyaror­szágon: a tartósan munka nélkül maradó polgárok ma is együtt­működhetnek a közös­ségi célok megvalósí­tásában. Nem mond­hatunk le az ő munkakedvük és munkaerejük értékéről. A köz­munkaprogram indítása óta évente tízezren jutottak így mun­kához, s ezzel kenyérkeresethez. Külön érdeme a programnak, hogy a pályázatok során kiemelt szempontként kezelte a cigány munkanélküliek alkalmazását, s hogy a foglalkoztatottak mintegy 10 százalékát hosszabb távon is alkalmazzák. A foglalkoztatás el­lenőrzésébe bevonták az Orszá­gos Cigány Önkormányzat képvi­selőit is.- Elsősorban a vasút-, a gát- és az útépítésekben tudtunk mun­kalehetőséget biztosítani. A már bevált program folytatása mellett újak bevezetésére is szükség van. Kaput nyitunk a gyermekes anyák munkavállalási lehetősé­gei előtt, segítjük a középkorúak munkához jutását, de megoldást találunk a kistelepülésen élők számára is, valamint munkát biz­tosítunk a megváltozott képessé- gűeknek - mondta a fórumon Végh László. ▼

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents