Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-11 / 59. szám
HÁTTÉR 2002. MÁRCIUS 11., HÉTFŐ - 9. OLDAL iREKÉS MEGYEI HÍRLAP Magyarország - német szemmel Ahelyett, hogy a Nyugatot utánoznánk, legyünk büszkék saját hagyományainkra! Eltűntek a jellegzetes magyar házak, az áruházak polcain nem találhatók magyar termékek. Szegények vagyunk — állapítja meg a németországi Drezdából érkezett két német hallgató, Peggi és Angela. Egy azonban nem változott az évek során: a magyarok kedvessége. Békéscsaba- A hallgatók, Angela Schreiber és Peggi Schlenker az Erasmus-program keretében érkezett Békéscsabára — mondta dr. Riickné Kádár Judit, a Tessedik Sámuel Főiskola német tanszékének docense. - A külföldi kollégákkal már évek óta kapcsolatban állok, vendégoktatóként magam is tartottam külföldi egyetemeken órát. Peggi és Angela ha végez, akkor külföldieknek tanítja majd a saját anyanyelvét, a németet. - Mennyi időre érkeztek Békéscsabára? — tudakolom a diákoktól. Peggi Schlenker: Négy hónapra jöttem. Mivel több időt töltök itt, mint Angela, még nem tanítok, csak figyelgetem az órákat a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban. Angela Schreiber: Én csupán öt hetet tartózkodom Magyarországon, utána Rómába utazom, ugyanúgy tanulni és tanítani, mint itt, Békéscsabán. A Belvárosiban tartok 17-18 éveseknek beszédgyakorlat-órákat. Mivel a drezdai egyetemen német gazdaság szakos hallgató is vagyok, a békéscsabai főiskolán marketinget és reklámismereteket tanítok, valamint gazdasági német nyelvet.- A tanítványaik hogyan fogadták Önöket?- A középiskolás diákok nagyon érdeklődőek. Az első találkozásunk alkalmával rögtön azt tudakolták, hogy nálunk mennyibe kerülnek a Levi's- termékek. Mint kiderült, Magyarországon negy- ven-ötven százalékkal drágábban jutnak hozzá ezekhez a dolgokhoz. Hihetetlen! Az szintén érdekes, hogy az üzletekben alig kaphatók magyar termékek. Szinte ugyanúgy vadásznunk kell a magyar árukat, mint otthon, Németországban. Drezdában egyébként rendszeres látogatója vagyok mindkét magyar vendéglőnek. Olvasmányok és nyaralás — Mielőtt útra keltek, mit tudtak Magyarországról? Peggi Schlenker: Különböző könyvekből már korábban sokat olvastam erről az országról, de a szentesi levelezőtársaim is meséltek a hazájukról. Angela Schreiber: Magyarország számomra sem ismeretlen terület. Húsz évig minden nyáron a Balatonnál lakó barátainknál nyaraltunk. Büszkén mondhatom, hogy nem vagyok hotelturista. Peggi: A magyar almapaprika igazi különlegességnek számít nálunk. Nagy kincs, ha valahol hozzájuthatunk. Németországba elsősorban Svájcból hozzák a paprikát, de az közel sem olyan finom, mint amit itt termesztenek.- Mit láttak eddig Békéscsabából? Mennyire ismerik a várost? Peggi: A Csaba Centerhez már volt szerencsénk, ha ezt egyáltalán szerencsének lehet nevezni. Nem illik a városhoz a bevásárlóközpont épülete. Magyarország, ahelyett, hogy büszke volna a hagyományaira, görcsösen ragaszkodik a Nyugathoz. Szerencsére a főiskola környékén még nem rombolták le az alacsony, kétablakos, jellegzetes magyar házakat. ^ Angela: A vásárcsarnokban is jártunk már. Őszintén szólva, rossz érzés azokat az idős embereket látni, akik a földön ülve szatyorból árulnak második világháborús ka- catokat. Megdöbbentő a szegénység. Az emberek ruháin, kinézetén nem mutatkozik a nélkülözés, de ha a kulisszák mögé pillantunk, ránk vicsorog a nyomor. Nap mint nap felmerül bennünk a kérdés, hogy is lehet ennyire kevés pénzből megélni. Az, ami itt luxus, nálunk természetes. Például az, hogy a kollégiumban hét végén ne kapcsolják ki a fűtést.- Ilyen messze állnánk még a nyugati színvonaltól? Peggi: Mondjuk úgy, Magyarországnak akad még tennivalója. Viszont a legendás magyar kedvesség mit sem változott. A magyarok, ha kell, kézzel-lábbal magyaráznak. Egyáltalán nem érezzük magunkat idegennek. Mikor megérkeztem, tanácstalanul álldogáltam Budapesten, a metrónál. Nem volt magyar pénzem, nem tudtam, hol kell jegyet vennem és hogy jutok el oda, ahova menni szeretnék. Egyszer csak odalépett hozzám valaki, megvette nekem a jegyet, mindent elmagyarázott. Mondanom sem kell, milyen jólesett. Angela: A kollégiumban szintén nagyon kedvesék a hallgatók. Amikor este megérkeztem Németországból, rögtön meghívtak vacsorázni, holott nem is ismertek. FEKETE G. KATA Déli harangszó a Kossuth Rádióban A letelepedő zombai evangélikusok először fatemplomot építettek Az orosházi evangélikus templom nagyharangját hallhatjuk majd március 18-ától virágvasárnapig, március 24-éig minden délben a Kossuth Rádióban. — Örömmel fogadtuk a Kossuth Rádió megkeresését, már a hangfelvétel is elkészült — értesültünk Fürst Enikőtől, az Orosházi Evangélikus Lel- készi Hivatal vezetőjétől. Orosháza A város alapítói azok a vallásuk miatt otthonukból elüldözött evangélikus zombai családok voltak, akik hitük védelme érdekében, mindenüket hátrahagyva az Alföldre jöttek. Az ideérkező 30 család a telet a csabai evangélikusoknál töltötte, majd 1744. április 24-én, báró Harruckem Ferenccel kötött megállapodásuk után letelepedtek a mai Orosháza területén, ami akkor magányos pusztaság volt. A letelepedő családok előbb egy fatemplomot építettek, majd 1777-ben felhúzták a jelenlegi templom tornyát, 1786-ban pedig a főhajóját. A két épületrészt 1830-ban építették össze a déli toldalékkal.- A templom legnevezetesebb harangja az a kisharang, ami ma már nem szól. Ezt zombai őseink hozták magukkal. Most az oltár mellett áll egy talapzaton, mellette minden vasárnap gyertyát gyújtunk azon testvéreink emlékére, akik azon a héten hunytak el — adta hírül Fürst Enikő. Az orosházi evangélikus templom harangjait sem kímélték a történelem viharai. Az első világháborúban valamennyi harangot leszerelték és elvitték. A templomtorony jelenlegi második legnagyobb harangja 1918-ban készült el, míg a másik hármat 1923-ban öntötték. A legnagyobb harang 9,4 mázsa, amit a második világháborúban, 1944-ben haAi orosházi evangélikus templom nagyharangját hallhatjuk március 18. és 24. között délben a Kossuth Rádióban d-fotó, kovács Erzsébet di célok miatt szintén leszereltek. A harang később mégis visszakerült helyére. A gyülekezet akkori lelkésze, Fürst Enikő édesapja, Fürst Ervin ugyanis 1945-ben Budapesten, a Hungária Vegyi- és Kohóművek telepén sértetlenül megtalálta az orosházi harangot, ami hosszas huzavona után, 1947-ben kerülhetett vissza a helyére. A harang első részén a következő felirat áll: „Hiszünk egy Istenben / Hiszünk egy Hazában. Hiszünk egy isteni örök igazságben. / Hiszünk Magyarország feltámadásában! / Ámen!” A harangot elöl kehely- és babérkoszorút ábrázoló dombormű díszíti. Bár Orosházán delente mind a négy harang megkondul, a Kossuth Rádió kérésére a felvételre csak a nagy harang hangja került, ezt hallhatja minden rádióhallgató, aki március 18. és 24. között délben a Kossuth adóra hangolja rádióját _____________KOVÁCS ERIKA Politi kai hirdetés Szeretne egy jobb világban élni? Magyarország jövője az Ön kezében van. Medgyessy Péter és a Magyar Szocialista Párt arra kéri Önt, hogy jöjjön el kedden, 2002. március 12-én a Városi Sportcsarnokba, és hallgassa meg Magyarország jövendő miniszterelnökének programját! A helyszín: Békéscsaba, Gyulai út A rendezvény 18 órakor kezdődik. Hozza magával barátait, ismerőseit is! —«v MSZP Országos Körút 2002 Velünk az ország Honfitársaim! Programom minden betűje Magyarország gyarapodását, a létbiztonság, jogbiztonság és közbiztonság erősödését szolgálja. Végrehajtani akkor tudom, ha Önök is támogatják szavazatukkal. Kérem, ismerjék meg és támogassák törekvéseimet! ^ /ja Medgyessy Péter
