Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-09 / 58. szám
2002. március 9., szombat Felépült az új Nemzeti Színház Március 15-én Az ember tragédiájával nyitnak A Békés Megyei Hírlap Melléklete A Kárpát-medence egyetlen kaJapmúzeuma 8 Kőrispatakon mindenki tud szalmát fonni 8 Nagyvasutasból kisvasutas lett Bugár Győző élete önmagában is kész regény 9 AZ ÖRÖK FIATALSÁG NYOMÁBAN - EGY TALÁLMÁNY KÁLVÁRIÁJA Magyar kutatók fejlesztették ki az öregedést gátló vegyületet, mégis külföldi gyógyszergyáré a gyártási jog. Az egyik feltaláló huszonöt éve szedi a gyógyszert, tehát személyes tapasztalataival tudja bizonyítani hatékonyságát. A hatvanöt éves professzor huszonöt éve szedi a centrophenoxin (CPH) nevű vegyületet. Úgy érzi, hogy sokkal jobb a kondíciója, munkabírása, mint kortársaié, s többet is dolgozik azoknál. A szemek biztosan nincsenek káros mellékhatásai, hiánytüneteket sem okoz az esetleges kihagyása. — Milyenek az életkilátásai? — kérdeztem az őszes hajú, keménykötésű professzort, hiszen mi egyebet is kérdezhetnék attól, aki nemcsak szedi a CPH-t, hanem e molekula szerkezetének átalakítása révén olyan új molekulát állított elő, amely 40 százalékkal növelte meg a kísérleti állatok átlagos élettartamát. — Ezt nem tudom, hiszen jelenleg nincs hitelt érdemlő összehasonlítási alapunk. Mindössze néhányan vagyunk, akik már hosszabb ideje szedjük a CPH-t, de ezt nem lehet tudományos kísérletnek nevezni. Egy tudományos igényű vizsgálathoz legalább néhány ezer, körülbelül 40 éves embert kellene kísérletbe vonni. — Hogy került kapcsolatba a CPH- val, s hogyan született a továbbfejlesztett vegyület, a BCE-001 ötlete? — Á hetvenes évek elején kilenc évig Olaszországban dolgozhattam. Anconában már akkoriban végeztünk kísérleteket a CPH molekulával, amelyet Franciaországban állítottak elő még 1958-ban. A molekula egyik fele egy szintetikus növényi hormon (auxin), a másik fele pedig egy természetben is előforduló alkotórész. A CPH érdekes hatásokat mutatott kísérleti patkányokon, jelentősen csökkentette az agyban, a májban, a szívizomban az úgynevezett öregedési pigment felhalmozódását, s eközben az öregedő állatok tipikus testsúlycsökkenése lelassult, s néhány hónappal az átlagos élettartamuk is meghosszabbodott. Amikor a molekula hatásmechanizmusát sikerült feltárni, az eredmények igazolása céljából megkétszereztem a hatásosnak bizonyult vegyületrészt a molekulában, s ez kapta a BCE-001 kódnevet. Ennek biológiai hatása is csaknem kétszeresére nőtt, s körülbelül 40 százalékkal növekedett a patkányok közepes élettartama. — Van tehát egy új vegyület, amelyik hatásosabb mint a régi. Mi sem egyszerűbb kilépni vele a piacra — gondolja a laikus. — Sajnos én is laikus voltam, szabadalmi szempontból. Az BCE-001-et a Biogal Gyógyszergyár vegyészeivel együttműködve hoztuk létre, s a Biogal szolgálati találmányaként jegyezték be, előbb Magyarországon (1984), majd számos országban külföldön is (1985). A Biogal a feltalálóknak nem fizetett akkor semmit, de azt ígérte, hogy ha a szabadalomból valaha is bevétele keletkezik, annak felét felosztja a feltalálók között. Összesen öten voltunk feltalálókként bejegyezve, én 35 százalékkal. Aztán a gyári szabadalomtulajdonosok egyike, aki 10 százalékban részesedett volna a találmány hasznából, furcsa dolgot csinált. Közölte a szabadalmi folyóiratban, hogy három hónap alatt a hatóanyag mennyisége 92,8 százalékra csökkent, vagyis a molekula nem stabil, hiszen 7,2 százalékot bomlott egy negyedév alatt. Igen ám, de arról elfelejtkezett, hogy a vizsgált minta tisztasága eredetileg is csak 93,5 százalék volt, vagyis a negyedévi bomlás mértéke mindössze 0,7 százalék, ami igen jó stabilitási mutatónak számit. Ez a szakszerűtlen közlemény alaposan lecsökkentette a találmány értékesítési lehetőségeit. Mivel a Biogalnak nem volt anyagi ereje a vegyület gyógyszerré fejlesztéséhez, külföldi partnert kerestünk. Találtunk is számos japán, amerikai, olasz stb. érMeg állítható-e az öregedés, s ha igen, szabad-e egyáltalán beleavatkozni az élet rendjébe? deklődőt, de ezek sorra visszaléptek, amikor a fent említett „rossz” stabilitást jelző hamis adatot meglátták. A gyár akkori tudományos vezetője pedig még a privatizálás előtt, 1995-96- ban önkényesen megszüntette a szabadalmi díj befizetését is anélkül, hogy arról tájékoztatta volna a feltalálókat. Ennek az lett a következménye, hogy megszűnt a védettség minden olyan országban, ahol az USA szabadalmi díj befizetése a feltétele a szabadalom fenntartásának. — Mit tehetett ez ellen a feltaláló? — Nem sokat, hiszen nem is tudtam, hogy nem fizetik a szabadalmi díjakat. Mindenesetre tudományos szinten próbáltam az érdeklődést fenntartani a BCE-001 iránt. 2000 júniusában az első Monte Carlo-i konferencián, amely az öregedés elleni gyógyszeres beavatkozások lehetőségeit tárgyalta, előadásom felkeltette egy egyiptomi gyógyszergyár képviselőjének a figyelmét. Ez a gyár készíti és értékesíti jelenleg is a CPH-t. Megvásárolták a Biogaltól a BCE-001 szabadalmát, természetesen a megcsonkított változathoz mérve, a valódi értékének körülbelül egy tizedéért. 2001. május végén körülbelül 10 millió forintot (35 ezer USA dollárt) fizettek érte a Biogalnak, vagyis egy irattárban porosodó papírtömegért ennyi nettó árbevétel keletkezett. — Akkor ez lett a veszett fejsze nyele? Hiszen így a korábbi szerződés alapján 5 millió forintot kaphatnak a feltalálók. — Mi is így gondoltuk. Hidegzuhanyként ért bennünket: a Biogal Rt. mindössze 2 százalékot, majd 9,4 százalékot ajánlott fel, de ezt mi, a gyáron kívüli feltalálók nem fogadtuk el, s mivel a további tárgyalások elől elzárkóztak, polgári perben kívánjuk eredeti szerződésünket érvényesíteni. Szomorú, hogy ezt a lépést meg kellett tennünk, de a Biogal ezt kikényszerítette. Jelenleg tehát erre a sorsra jutott a találmány. Külföldi cégé a gyártási jog, s vele együtt az értékesítés haszna. Ellenértékét pedig a bíróság fogja megállapítani. Megkérdeztük minderről a Biogal Rt. néhány hónapja kinevezett vezér- igazgatóját is, aki csak annyit közölt, nem tudja megmondani, jogos-e vagy sem a feltalálók magasabb anyagi igénye, ennek eldöntésére most már a bíróság hivatott. Gőz József Fekete fehéren Vadászatról, tévévita kapcsán Ha katonai szakkifejezéssel kellene jellemeznem a kialakult helyzetet, azt írnám: a frontok megmerevedtek. Mindkét fél beásta magát a lövészárkaiba és elszántan védi a harcállásait. Középen gránáttűz, bekiabálni csak a másik felet pocskondiázó szöveget szabad. így állunk a kormányfőjelölt és a kormányfő tervezett vitáját illetően. Megoldás egyelőre nincs, ahogy abszolút igazság sincs. Van abban persze valami, amit a kormányfő az április ötödikére tervezett vita utáni kampánycsendre utalva mondott: nem gyerek a magyar nép, hogy újságírók magyarázzák neki, mit is hallott a tévében előző este. Okkal tart az újságíróktól a miniszterelnök, hiszen maga jelentette ki a minap Gyulán, kormányra lépésük óta egyetlen jó szót nem kaptak a nyilvánosságtól. Joggal gondolhatja, miért kapnának épp most, a szavazás előestéjén. (Annyit azért jegyezzünk meg, hogy a közszolgálati tévé és rádió, valamint egy országos napilap kormányhű, s ha miniszterelnökünk részükről sem érez támogatást, akkor bizony nagy bajok vannak birtokon belül.) Azért a szocialisták érveiben is van némi igazság: nem szabad megfosztani a magyar polgárokat attól, hogy az újságokból is tájékozódjanak a vitán elhangzottakról. Aligha itaas ej [ HAM valószínű ugyanis, hogy ötmillió ember ül a képernyők elé, odahagyva munkahelyet, baráti találkozót, kedvenc focimeccset, mert „Orbán és Medgyessy megy a tévében”. A vitáról folyó vitával igazából semmi bajom, legfeljebb annyi, hogy a szavazótáborokban érezhetően semmi kétség a saját jelölt állításaival szemben, és semmi megértés a másik fél érvei iránt. Pedig egyszerű taktikai harcról van szó: ki tud túljárni a másik eszén, ki tud jobban „kijönni” a vitából vagy az elmaradt vitából. Épp ezért meglehetősen sértő a kormánypárt elnökének a — Medgyessyék válaszára célzott — kijelentése: „Nehogy már a nyúl vigye a puskát!” A mondat poénnak jó, sőt az elnök irodalmi munkásságának is elmegy, vagy egy jó dakota közmondásnak. Más a helyzet azonban a szöveg értelmezésekor! Ha a másik fél a nyúl, akkor a kormánypárté a puska. Amivel ugyebár vadakra —jelen esetben: nyu- lakra — szokás vadászni. Nem tudom, hogy vannak vele, de — az erdőt kivéve — én nem szeretem, ha bárki is fegyvert emleget. A szónak ugyanis történelmi okok miatt — balról is jobbról is elkövetett bűnök okán — meglehetősen rossz üzenete van. Árpási Zoltán Megoldás egyelőre nincs. ■ Békéscsaba, 1928. A város egykori arca a főutcával és a színházzal
