Békés Megyei Hírlap, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-28 / 50. szám

HÁTTÉR 2002. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL A Legfelsőbb Bíróságon a Tappe-ügy A szemétszállítás közszolgáltatás - Bizottság-e a munkacsoport? A Békés Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte Békéscsaba megyei jogú város közgyűlésének két határozatát, amely a szi- lárdhulladék-szállítással kapcsolatos közszolgáltatásról ren­delkezett tavalyelőtt. Egyrészt, mert nem tett eleget a kötelező közszolgáltatás elvégzésére vonatkozó nyilvános pályázat ki­írási kötelezettségének, továbbá, hogy a beérkezett pályázatok hatására, nem módosította a feltételeket, illetve nem írt ki új pályázatot és e nélkül döntött a Városüzemeltetési Kft. üzlet­részének elidegenítéséről. Dr. Simon Mihály jegyző az egyik közelmúltbeli közgyűlésen bejelentette, hogy az ítélet ellen fe­lülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Legfelsőbb Bíróságnál, amit jóváhagyólag tudomásul vett a testület. Békéscsaba Az ügy előzményeihez tartozik, hogy 2000 februárjában nyílt közbeszerzési eljárással pályáza­tot írtak ki a városüzemeltetési és közszolgáltatói feladatok ellátá­sára. Valamivel később, június­ban úgy ítélték, hogy egyes köz­szolgáltatások pályáztatása nem tartozik a törvény hatálya alá, és elhalasztották a döntést a szilárd hulladékok szállításával kapcso­latban. Ezt az indokolta, hogy az ere­deti pályázat nyomán az ajánlat­tevők közül többen azt kérték, hogy megvehessék a Városüze­meltető Kft.-t. Útmutatást a pályá­zatot elbírálók számára nem jelöl­tek meg a „privatizációt” illetően. Az illetékes bizottság csak két ajánlattevővel folytatott egyeztető tárgyalást, miközben kinyilvání­tották, hogy a szóban forgó kft. üzletrészét a Tappe Kft.-nek érté­kesítik, s ennek a szerződésnek az előkészítését Végh László al­polgármesterre bízták. (Dr. Simon Mihály jegyző: A hulladékkezelés gyűjtése, szállítá­sa, kezelése kötelező közszolgál­tatás, amiről törvény szól, ki­mondva azt is: pályáztatással kell dönteni, de annak lebonyolítási részleteire az események idején nem volt szabály. Az önkormány­zat határozata 1999 decemberé­ben az volt: legbiztosabb, legnyíl­tabb és egyben legszigorúbb a közbeszerzési eljárás, amit a köz- beszerzési törvény szerint kell le­bonyolítani. A következő év feb­ruárjában ki is írtuk a nyilvános pályázatot. Jöttek az ajánlatok, közben olyanok is, amelyek egy­ben a 100 százalékos önkormány­zati tulajdonú városüzemeltetési kft. megvételére is irányultak. A közgyűlés ezt is figyelembe vette a döntésnél.) Megfogalmazódott a testületi ülésen, hogy „vonják össze a szi­lárd hulladék szállítására kiírt pá­lyázat elbírálását a kft. tulajdon, mint vagyonrész értékesítésével, azaz a vagyonrész vevője legyen egyben a pályázat nyertese. A Tappe Kft. lett tehát a pályá­zatnyertes, a Békés Megyei Köz- igazgatási Hivatal azonban törvé­nyességi észrevételt tett: e szerint törvénysértés történt, mondván a vagyonrész adásvételi ügylet le­bonyolítása és a közszolgáltatás megszervezése között összefonó­dás van. Az önkormányzat más­képpen ítélte meg mindezt, ezért a pályázati feltételeket sem mó­dosította, miként új pályázatot sem írt ki. Azt sem vették figye­lembe, hogy nem indokolt a zárt­körű elbírálás. Az ügyben akad egy fogalom, amely sokakat meg­téveszthet a bíróság szerint: „Mindvégig a Városüzemeltetési Kft. »privatizációjáról« szöveg­rész szerepel a határozatokban, ami félrevezető, ugyanis kizáró­lag értékesítési ügy lebonyolítása történt”. A megyei bíróságon az önkor­mányzat ragaszkodott ahhoz, hogy az eset nem tartozik a köz- beszerzésről szóló törvény hatá­lya alá, és szerinte va­gyont értékesíteni „zártan” is lehet. A bíróság kifogásol­ta azt is, hogy „olyan személyi összetételű bizottságot hoztak lét­re, amely ellentétes az önkormányzati tör­vénnyel”. (Dr. Simon Mihály: Egy kicsit visszább mennék az időben, mielőtt a személyi összetételre vonatko­zó kérdésre válaszo­lok. Időközben ugyanis a Legfelsőbb Bíróság ítélete ki­mondta, hogy a tele­pülési szilárdhulladék-szállítási munka nem tartozik a közbeszer­zési eljárás hatálya alá, vagyis nem kell pályáztatni. A közgyű­lés erre hivatkozva döntött úgy, ahogy. Már csak azért is, mert ez szabadabb mozgást engedett meg számára. Nem a közbeszer­zési törvény szerint bírálta el te­hát a beérkezett pályázatokat 2000. június 6-án. A lebonyolítás­ra létrehozott egy munkacsopor­tot, csak - ez nyilván formai hiba - szerencsétlen módon bizott­ságnak nevezte el. Ezt megbízta a Városüzemeltetési Kft. eladásá­nak előkészítésével. A gazdasági, a pénzügyi és költségvetési, a vá­rosgazdálkodási és városfejlesz­tési bizottság elnöke mellett Végh László alpolgármester alkotta. Az önkormányzati törvény szerinti bizottság megalakításához rende­let kell, itt határozat született, te­hát ez nem bizottság, hanem munkacsoport. A határozat arról szólt, hogy három ajánlattevővel tárgyaljanak. Miután ez megtör­tént, november 16-án megszüle­tett a közgyűlés határozata: nyer­Végig ellenezték Pap János polgármester, a közgyűlés SZDSZ-es tagja természtesen jól ismeri az ügyet és érdeklő­désünkre nyomban leszögezte: - Mi négyen és még néhány független képviselő egyik alkalommal sem szavazta meg a pályáztatás módját, egyáltalán az eljárást, hiszen versenyeztetési szabályzatunkkal és a hatályos jogszabályokkal is ellentétesnek tar­tottuk azt. Az ügyben lényegtelen, hogy bizottság­nak vagy munkacsoportnak nevezzük az előkészí­tőket. Elleneztük az eljárást azért is, mert szerin­tünk anyagilag is jobban járt volna a város, Csaba minden polgára a nyílt, törvényes eljárással. Nem lepett meg tehát sem a közigazgatási hivatal ellen­vetése, sem a bíróság ítélete. Személy szerint is kí­váncsian várom az ügy végkifejletét. tes a Tappe Kft., mellé a 7 iratból álló szerződési csomag megköté­sét is előírták. 2000. december 14-én javaslatukra átadták az ön- kormányzat üzletrészét azzal, hogy azt a Tappe nem adhatja to­vább, miközben a Városüzemel­tetési Kft. megmaradt, övéké lett a szemétszállítási feladat. Többek közt üzemeltetési szerződést kö­töttek a hulladékkezelőmű üze­meltetésére, bérbe adták a telep­helyet és eladtak egy nagyobb gé­pet.) Ettől függetlenül dr. Dobó Vio­la bíró kimondta, az alperes ön- kormányzat 2000 decemberében hozott határozata sérti az állam- háztartási törvényt, mert nem ír­tak ki pályázatot, és zártkörű ver­senytárgyalás kiírására sem került sor. Megsértették eközben saját rendeletüket is, amely kötelezően írja elő a feladatellátás során az önkormányzati versenyszabály­zat betartását. Fellebbezésnek he­lye nincs. (Dr. Simon Mihály: Az ítélet hatálya nem terjed ki a Tappéra, amellyel kétoldalú polgárjogi szerződésünk van érvényben — továbbra is. A bíróság ugyanis csak két közigazgatási szerv közti vitát döntött el, a szerződő felek köztit nem. Van tehát 5 olyan szerződé­sünk a Tappével, amelyre a bírósági határozat alapján — nincs közgyűlési ha­tározat. Itt jöhetnek az esetleges anyagi természetű kérdé­sek. Valakinek eze­ket a szerződéseket polgári bíróságon meg kellene támad­ni. Ki fogja? Mi nem, mert többségi aka­rattal született hatá­rozatokról van szó. Csak mellékesen: az első esetben 19 igen, 5 nem és 3 tartózko­dás, a másodiknál 19 igen, hat nem és há­rom tartózkodás került jegyző­könyvbe. A Tappe sem fogja tá­madni, hiszen a saját érdekei el­len tenné. Akkor ki fogja? A bíró­ság nem a szerződéseket helyez­te hatályon kívül, hanem a köz­gyűlési határozatot. Ha szerződé­seink semmisek lennének, akkor újra pályázatot kellene kiírnunk az eladásra. Miközben a Tappével szemben mindenféle kártérítési felelősségünk adódik, így például vissza kell fizetni a 165 millió forintos eladási árat. Ha jön egy másik vásárló, törté­netesen nem a Tappe, csak olyan áron adhatnánk, hogy a Tapp­ének fizetendő kárunk is megté­rüljön, miközben a számításun­kat is meg kellene találni. Ilyen aligha képzelhető el, vagyis ki­alakult egy bonyolult csapda­helyzet. Nem fogadjuk el a bíróság ér­veit és tovább szándékozunk vi­tatkozni: a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtot­tunk be. Megjegyzem, nem is olyan régen már semmisített meg bírósági határozatot a Legfelsőbb Bíróság, például a Szarvasi úti hídnál kialakított útrendszerrel kapcsolatban. Mi úgy ítéljük meg, hogy volt nyilvános pályáztatás - közbeszerzési pályáztatás -, de ezt szabadabban, a saját akara­tunknak megfelelően bíráltuk el, mert annak részleteire nincs elő­írás. Hogy a versenyszabályzatot betartottuk-e? Ez nem más, mint közgyűlési határozat, amit maga a közgyűlés hozott minősített többséggel, ezért ő meg is változ­tathatja, miután azonos szintű szabályról van szó! Igaz, hogy a 10 millió forintot meghaladó érté­kű önkormányzati tulajdont nyil­vános tárgyaláson lehet értékesí­teni, de az államháztatási tör­vényben az is benne foglaltatik, hogy indokolt esetekben zárt tár­gyalást is lehet tartani. Azt vi­szont senki nem mondja meg, te­hát a törvény sem, mire vonatkoz­hat az a bizonyos indokolt eset?! Szerintünk ebben az esetet indo­kolt volt. Három fél támadta meg a döntést, természetesen a pályá­zatok vesztesei. Olyan indokkal, hogy talán a 165 millió forintnál a város többet is kaphatott volna a 100 százalékos üzletrészérét. De a mai napig senki nem tett ajánlatot arra, hogy többet is adna érte.) Nem kétséges: a „helyzet foko­zódik”. Aligha tévedünk, ha meg­jósoljuk, az önkormányzat kontra közigazgatási hivatal és immár Legfelsőbb Bírósági ügyben nem ez volt az utolsó cikkünk. (Előzmények és háttér: www. bmhirfap. hu) FÁBIÁN ISTVÁN Rémhír a húskombinát leépítése (Folytatás az 1. oldalról) Ez az ár jelenleg elképzelhetetlennek látszik az említett piaci körülmények miatt.- Elegendő vágósertés áll rendelke­zésükre?- Igen. A szerződéses partnereink biztonságban lehetnek, sertéseiket megvásároljuk. A tervezett vágási szám éves szinten meghaladja a 200 ezret, de ennek túlteljesítésére készü­lünk. Minden attól függ, hogy az eu­rópai, illetve a világ húspiacain mi­lyen változások mennek végbe. Az árakat megváltoztató lépé­sek nem magyar specialitá­sok. A világpiacon olyan mértékű ármozgások követ­keznek be — akár állatbeteg­ségek hatására, akár azért, mert az utóbbi időben Bra­zília igen sok sertés- és ba­romfihússal lépett piacra, lé­nyegesen az európai ár alatt értékesítve —, hogy kimara­dunk azokról a helyekről, melyeken eddig jelen vol­tunk. Olyan veszteséggel tudnánk értékesíteni, ami elviselhetetlen egy termelő­üzem számára.- Mennyiben sínylette meg az exportjuk, hogy a magyar hús drágább?- A magyar húsiparban csökkent az export. A darabolt húsokat - ka­rajt, combot - veszteséggel tudjuk ér­tékesíteni. Miután a magyar fogyasz­tók azt a mennyiségű karajt, amit a hazai húsipar termel — négy, négy és fél millió sertést vágnak évente -, nem vásárolják meg, az ágazat kény­telen valahogyan exportálni. Ez az ex­port azonban folyamatosan vesztesé­ges a támogatás elmaradása miatt is, így mind a termelői, mind a feldolgo­zói oldalnak az önköltségcsökkentés valamennyi módját fel kell használ­nia a versenyképesség érdekében. Mi az országok számát tekintve nem vesztettünk piacot, ugyanúgy szállí­tunk Japánba, Koreába, Angliába és Németországba, s más helyekre. A késztermékek piacán vagyunk in­kább versenyképesek, amikor a húst például Gyulai kolbásszá dolgozzuk fel, amelyet márkatermékként ismer­nek a világban és tudunk árat kérni érte. A hasított sertést, a darabolt húst azonban nem tudjuk olyan olcsón előállítani, mint más országok. Az egyes EU-tagországok belső támoga­tási rendszere is jelentősen közreját­szik abban, hogy a termelők támoga­tása magasabb, így a felvásárlási árak ott lehetnek alacsonyabbak. — A Magyar Hússzövetség elnöksé­gi ülésén miben látták a kiutat?- Hármas összefogásban. Össze Átvizsgálják a költségeiket Megkérdeztük, a piaci körülményeken túl a tulaj­donosnak milyen szerepe van a létszámcsökken­tésben, a profitszerzésben?- Minden tulajdonos azt akarja, hogy cége ered­ményesen dolgozzon. Az elmúlt évben az ered­ménnyel nem lehettünk elégedettek. A tulajdonos csak azt kéri, hogy termeljünk profitot is. Átvizsgál­juk valamennyi költségünket, mindegyikhez költ­séggazdát állítottunk. A bérköltségünk jóval meg­haladja az egymilliárd forintot évente. Ez túl nagy tétel ahhoz, hogy ne nézzünk bele. A humán erő­forrással gazdálkodás fontos feladata a mindenkori menedzsmentnek és nemcsak a Gyulai Húskom­binátnál — válaszolta Zám András. kellene fognia a termelői és a feldol­gozói oldalnak, ami eddig nem na­gyon sikerült, de össze kellene fognia velünk az államnak is. Nagyobb segít­séget kellene nyújtania és ezt minél gyorsabban megtennie, ám az állami intézkedések nem ilyenek, lassan ér­nek keresztül a rendszeren. Az ágazat helyzetét nem nevezném tragikus­nak, azonban erre a félévre előrete­kintve látszik, nem hoz nagy válto­zást a piaci viszonyokban. Az európai túlkínálat, a távol-keleü alacsony árak megmaradnak. Az ágazatot át kell se­gíteni a mélyponton, amelyet Európa- szerte meg is tesznek.- A dolgozók elbocsátása a hús­kombinátból összefügg az ágazat helyzetével?- A rendszerváltás előtt mintegy 2 ezer dolgozónk volt, akkor két mű­szakban vágtunk, hatalmas orosz ex­porttal rendelkeztünk. Ma egyműsza­kos a vágás és többműszakos feldol­gozás folyik. A '90-es évek közepén a cég dolgozói létszáma 1200 körüli volt, melyet mintegy százzal csök­kentettünk. Utána, 1996-97-ben jó piacaink voltak, ekkor a létszám is­mét körülbelül százzal emelkedett. Majd 1998 augusztusában összeom­lott az orosz piac, ekkor egy-két hó­nap alatt megint száz fős létszám- csökkentésre kényszerültünk. A piaci igények miatt megfogyatkozott az el­végzendő munka. A cég további sor­sáról az az aggodalom, amiről a gyu­lai képviselő-testület hétfői ülé­sén szó volt - bár részben meg­értem —, eltúlzott. Arról van szó, hogy amilyen gyorsan csak lehet, alkalmazkodunk a piaci körülményekhez. Éves átlag­ban továbbra is mintegy 1100 dolgozója lesz a cégünknek. Most száz személy körüli lét­számcsökkentést hajtunk vég­re, ami felerészben megtörtént. A másik rész távozási ideje at­tól függ, kinek mikor jár le a szerződése, megy nyugdíjba és néhány dolgozónknál azt alkal­maztuk, hogy a mi költségünk­re előnyugdíjba mehet. A törvé­nyes előírásokat és a kollektív szerződésünket betartjuk. Semmiféle vészharangot nem kell megkongatni, szó sincs arról, hogy további 200 dol­gozót küldenénk el, hogy létszámunk 500-ra csökkenne. Ez rémhír. Hat év alatt mintegy két és fél milliárd forin­tot ruháztunk be, ezek egy része munkahelyet teremtett, más része a hatékonyság növelésével munkaerőt takarított meg. Nem csökkenni aka­runk hanem növekedni, gyakorlatilag készen állunk az EU-csatlakozás fel­tételeinek teljesítésével is. A tulajdo­nosok elhatározott szándéka, hogy a Gyulai Húskombinátot magas műsza­ki színvonalú, versenyképes üzem­ként vezessék át az Európai Unióba. Zám András kérdésünkre elmond­ta, tavaly valóban volt szó arról, hogy eladják a szállítmányozási üzemüket, de megállapodás nem jött létre, az a tulajdonukban maradt. SZŐKE MARGIT Kezükben Európa jövője Dr. Vastagh Pál tagként az alkotmányozó konvent alakuló ülésén Ma nyílik meg Brüsszelben az Európai Unió „alkotmányozó” konventje. Ma­gyar tagjai (dr. Martonyi János külügy­miniszter, dr. Vastagh Pál (képünkön) és dr. Szájer József) és három „tartalékjuk” vesz részt az ünnepélyes alkalmon. Dr. Vastagh Pál személyében Békés megyei politikus is részese az unió jövőjét meg­alapozó, több éves tárgyalássorozatnak. Orosháza Dr. Vastagh Pállal közvetlenül keddi elutazása előtt beszélgettünk. (Ő szerdán az Európai Par­lament szocialista frakciójának e témával fog­lalkozó ülésén is részt vett.)- Az MSZP elkötelezett az európai integrá­ció továbbfejlődése iránt - szögezte le dr. Vastagh Pál. - Érdekeltek vagyunk Magyaror­szág mielőbbi csatlakozásában. Feladatunknak tekintjük, hogy részt vegyünk az Európa jövő­jéről szóló vitában, az unió megújításában. Ezért tekintünk várakozással az Európa Tanács határozata alapján megalakuló konvent mun­kája elé. Az EU történelmének új szakaszához érkezett. Kialakult az egységes európai piac, bevezették az eurót. A gazdasági integráció mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a szociá­lis Európa megteremtése. A bővítés, a konti­nens megosztottságának megszűnése előtt a konvent legfontosabb feladatának azt tartjuk, hogy a megváltozott viszonyok között olyan közjogi szerkezet alakuljon ki, mely továbbra is képes biztosítani az EU politikai egységét és ha­tékony működését. Reméljük, hogy a konvent munkája hozzájárul majd a 2003-as kormány­közi konferencia sikeréhez, mely által lehetővé válik a magyar állampolgárok részvétele az új Európai Parlament képviselőinek 2004-es meg­választásában.- Nem tagként Magyarországnak mekkora beleszólása lesz a konvent munkájába?- A tagjelölt országok is széles jogkört kap­tak. Először fordul elő, hogy nem tagok is részt vehetnek az unió alkotmányos alapjait érintő reformok kidolgozásában. Meggyőződésünk, hogy a kibontakozó reform nem csupán az unió intézményeit és azok működését alakítja át, hanem egyben a jövőben befolyásolják a nemzeti, a regionális és a helyi kormányzati szintek tevékenységét is. Az eu­rópai kormányzás olyan általá­nos követelményeinek, mint a nyitottság, a részvétel, az elszá­moltathatóság, a hatékonyság és az összetartozás, össze­egyeztethetőség, irányadónak kell lenniük a magyar kormány­zati gyakorlat számára is. A csatlakozni akaró államoknak még inkább számolniuk kell a jogállami feltéte­lek érvényesülésével. Nyilvánvaló, hogy euró­pai színvonalú kormányzásnak csak a demok­ratikus hatalomgyakorlás felel meg.- Ismertetné a konventben képviselt állás­pontja fő szempontjait?- A demokratikus legitimáció érdekében az EU-ban is további erőfeszítéseket kíván a dön­téshozatal egyszerűsítése, korszerűsítése és de­mokratizálása. Olyan eljárási rendre van szük­ség, mely egyidejűleg biztosítja a széles körű részvételt, de nem bénítja meg a szervezet ha­tékonyságát. Erősíteni kell a nemzeti parlamen­tek súlyát és szerepét az integrációs folyamat­ban. A közösségi jogalkotásban biztosítani kell az előzetes véleményezés lehetőségét, ki kell dolgozni a kormányzat ellenőrzésének, a politi­kai irányvonal meghatározásának hatékony formáit és eljárásait.- Az unió jövőjének meghatározásában a po­litikán kívül mások is,.labdába rúghatnak”?- Az Európa jövőjéről kezdeményezett pár­beszédben fontos szerepük van a civil társada­lom szervezeteinek. A Laakeni Nyilatkozatban foglaltakkal összhangban kezdeményezzük a civil szervezetek intézményes bekapcsolódását a konvent munkájába. Ennek érdekében sür­getjük idehaza a civil fórum kereteinek megte­remtését. Pártommal együtt úgy gondolom, hogy az integráció továbbfejlődése nem csupán a mindenkori kormányok ügye, hanem széles társadalmi párbeszédet, egyetértést, részvételt és együttműködést igénylő folyamat.- Milyen személyes érzésekkel lát konventbe- li munkájához?- Számomra - s az MSZP számára is - ter­mészetes, hogy Magyarország uniós csatlako­zása nemcsak történelmi esély, hanem különle­ges felelősség is.

Next

/
Thumbnails
Contents