Békés Megyei Hírlap, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-28 / 50. szám
HÁTTÉR 2002. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL A Legfelsőbb Bíróságon a Tappe-ügy A szemétszállítás közszolgáltatás - Bizottság-e a munkacsoport? A Békés Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte Békéscsaba megyei jogú város közgyűlésének két határozatát, amely a szi- lárdhulladék-szállítással kapcsolatos közszolgáltatásról rendelkezett tavalyelőtt. Egyrészt, mert nem tett eleget a kötelező közszolgáltatás elvégzésére vonatkozó nyilvános pályázat kiírási kötelezettségének, továbbá, hogy a beérkezett pályázatok hatására, nem módosította a feltételeket, illetve nem írt ki új pályázatot és e nélkül döntött a Városüzemeltetési Kft. üzletrészének elidegenítéséről. Dr. Simon Mihály jegyző az egyik közelmúltbeli közgyűlésen bejelentette, hogy az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Legfelsőbb Bíróságnál, amit jóváhagyólag tudomásul vett a testület. Békéscsaba Az ügy előzményeihez tartozik, hogy 2000 februárjában nyílt közbeszerzési eljárással pályázatot írtak ki a városüzemeltetési és közszolgáltatói feladatok ellátására. Valamivel később, júniusban úgy ítélték, hogy egyes közszolgáltatások pályáztatása nem tartozik a törvény hatálya alá, és elhalasztották a döntést a szilárd hulladékok szállításával kapcsolatban. Ezt az indokolta, hogy az eredeti pályázat nyomán az ajánlattevők közül többen azt kérték, hogy megvehessék a Városüzemeltető Kft.-t. Útmutatást a pályázatot elbírálók számára nem jelöltek meg a „privatizációt” illetően. Az illetékes bizottság csak két ajánlattevővel folytatott egyeztető tárgyalást, miközben kinyilvánították, hogy a szóban forgó kft. üzletrészét a Tappe Kft.-nek értékesítik, s ennek a szerződésnek az előkészítését Végh László alpolgármesterre bízták. (Dr. Simon Mihály jegyző: A hulladékkezelés gyűjtése, szállítása, kezelése kötelező közszolgáltatás, amiről törvény szól, kimondva azt is: pályáztatással kell dönteni, de annak lebonyolítási részleteire az események idején nem volt szabály. Az önkormányzat határozata 1999 decemberében az volt: legbiztosabb, legnyíltabb és egyben legszigorúbb a közbeszerzési eljárás, amit a köz- beszerzési törvény szerint kell lebonyolítani. A következő év februárjában ki is írtuk a nyilvános pályázatot. Jöttek az ajánlatok, közben olyanok is, amelyek egyben a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú városüzemeltetési kft. megvételére is irányultak. A közgyűlés ezt is figyelembe vette a döntésnél.) Megfogalmazódott a testületi ülésen, hogy „vonják össze a szilárd hulladék szállítására kiírt pályázat elbírálását a kft. tulajdon, mint vagyonrész értékesítésével, azaz a vagyonrész vevője legyen egyben a pályázat nyertese. A Tappe Kft. lett tehát a pályázatnyertes, a Békés Megyei Köz- igazgatási Hivatal azonban törvényességi észrevételt tett: e szerint törvénysértés történt, mondván a vagyonrész adásvételi ügylet lebonyolítása és a közszolgáltatás megszervezése között összefonódás van. Az önkormányzat másképpen ítélte meg mindezt, ezért a pályázati feltételeket sem módosította, miként új pályázatot sem írt ki. Azt sem vették figyelembe, hogy nem indokolt a zártkörű elbírálás. Az ügyben akad egy fogalom, amely sokakat megtéveszthet a bíróság szerint: „Mindvégig a Városüzemeltetési Kft. »privatizációjáról« szövegrész szerepel a határozatokban, ami félrevezető, ugyanis kizárólag értékesítési ügy lebonyolítása történt”. A megyei bíróságon az önkormányzat ragaszkodott ahhoz, hogy az eset nem tartozik a köz- beszerzésről szóló törvény hatálya alá, és szerinte vagyont értékesíteni „zártan” is lehet. A bíróság kifogásolta azt is, hogy „olyan személyi összetételű bizottságot hoztak létre, amely ellentétes az önkormányzati törvénnyel”. (Dr. Simon Mihály: Egy kicsit visszább mennék az időben, mielőtt a személyi összetételre vonatkozó kérdésre válaszolok. Időközben ugyanis a Legfelsőbb Bíróság ítélete kimondta, hogy a települési szilárdhulladék-szállítási munka nem tartozik a közbeszerzési eljárás hatálya alá, vagyis nem kell pályáztatni. A közgyűlés erre hivatkozva döntött úgy, ahogy. Már csak azért is, mert ez szabadabb mozgást engedett meg számára. Nem a közbeszerzési törvény szerint bírálta el tehát a beérkezett pályázatokat 2000. június 6-án. A lebonyolításra létrehozott egy munkacsoportot, csak - ez nyilván formai hiba - szerencsétlen módon bizottságnak nevezte el. Ezt megbízta a Városüzemeltetési Kft. eladásának előkészítésével. A gazdasági, a pénzügyi és költségvetési, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke mellett Végh László alpolgármester alkotta. Az önkormányzati törvény szerinti bizottság megalakításához rendelet kell, itt határozat született, tehát ez nem bizottság, hanem munkacsoport. A határozat arról szólt, hogy három ajánlattevővel tárgyaljanak. Miután ez megtörtént, november 16-án megszületett a közgyűlés határozata: nyerVégig ellenezték Pap János polgármester, a közgyűlés SZDSZ-es tagja természtesen jól ismeri az ügyet és érdeklődésünkre nyomban leszögezte: - Mi négyen és még néhány független képviselő egyik alkalommal sem szavazta meg a pályáztatás módját, egyáltalán az eljárást, hiszen versenyeztetési szabályzatunkkal és a hatályos jogszabályokkal is ellentétesnek tartottuk azt. Az ügyben lényegtelen, hogy bizottságnak vagy munkacsoportnak nevezzük az előkészítőket. Elleneztük az eljárást azért is, mert szerintünk anyagilag is jobban járt volna a város, Csaba minden polgára a nyílt, törvényes eljárással. Nem lepett meg tehát sem a közigazgatási hivatal ellenvetése, sem a bíróság ítélete. Személy szerint is kíváncsian várom az ügy végkifejletét. tes a Tappe Kft., mellé a 7 iratból álló szerződési csomag megkötését is előírták. 2000. december 14-én javaslatukra átadták az ön- kormányzat üzletrészét azzal, hogy azt a Tappe nem adhatja tovább, miközben a Városüzemeltetési Kft. megmaradt, övéké lett a szemétszállítási feladat. Többek közt üzemeltetési szerződést kötöttek a hulladékkezelőmű üzemeltetésére, bérbe adták a telephelyet és eladtak egy nagyobb gépet.) Ettől függetlenül dr. Dobó Viola bíró kimondta, az alperes ön- kormányzat 2000 decemberében hozott határozata sérti az állam- háztartási törvényt, mert nem írtak ki pályázatot, és zártkörű versenytárgyalás kiírására sem került sor. Megsértették eközben saját rendeletüket is, amely kötelezően írja elő a feladatellátás során az önkormányzati versenyszabályzat betartását. Fellebbezésnek helye nincs. (Dr. Simon Mihály: Az ítélet hatálya nem terjed ki a Tappéra, amellyel kétoldalú polgárjogi szerződésünk van érvényben — továbbra is. A bíróság ugyanis csak két közigazgatási szerv közti vitát döntött el, a szerződő felek köztit nem. Van tehát 5 olyan szerződésünk a Tappével, amelyre a bírósági határozat alapján — nincs közgyűlési határozat. Itt jöhetnek az esetleges anyagi természetű kérdések. Valakinek ezeket a szerződéseket polgári bíróságon meg kellene támadni. Ki fogja? Mi nem, mert többségi akarattal született határozatokról van szó. Csak mellékesen: az első esetben 19 igen, 5 nem és 3 tartózkodás, a másodiknál 19 igen, hat nem és három tartózkodás került jegyzőkönyvbe. A Tappe sem fogja támadni, hiszen a saját érdekei ellen tenné. Akkor ki fogja? A bíróság nem a szerződéseket helyezte hatályon kívül, hanem a közgyűlési határozatot. Ha szerződéseink semmisek lennének, akkor újra pályázatot kellene kiírnunk az eladásra. Miközben a Tappével szemben mindenféle kártérítési felelősségünk adódik, így például vissza kell fizetni a 165 millió forintos eladási árat. Ha jön egy másik vásárló, történetesen nem a Tappe, csak olyan áron adhatnánk, hogy a Tappének fizetendő kárunk is megtérüljön, miközben a számításunkat is meg kellene találni. Ilyen aligha képzelhető el, vagyis kialakult egy bonyolult csapdahelyzet. Nem fogadjuk el a bíróság érveit és tovább szándékozunk vitatkozni: a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be. Megjegyzem, nem is olyan régen már semmisített meg bírósági határozatot a Legfelsőbb Bíróság, például a Szarvasi úti hídnál kialakított útrendszerrel kapcsolatban. Mi úgy ítéljük meg, hogy volt nyilvános pályáztatás - közbeszerzési pályáztatás -, de ezt szabadabban, a saját akaratunknak megfelelően bíráltuk el, mert annak részleteire nincs előírás. Hogy a versenyszabályzatot betartottuk-e? Ez nem más, mint közgyűlési határozat, amit maga a közgyűlés hozott minősített többséggel, ezért ő meg is változtathatja, miután azonos szintű szabályról van szó! Igaz, hogy a 10 millió forintot meghaladó értékű önkormányzati tulajdont nyilvános tárgyaláson lehet értékesíteni, de az államháztatási törvényben az is benne foglaltatik, hogy indokolt esetekben zárt tárgyalást is lehet tartani. Azt viszont senki nem mondja meg, tehát a törvény sem, mire vonatkozhat az a bizonyos indokolt eset?! Szerintünk ebben az esetet indokolt volt. Három fél támadta meg a döntést, természetesen a pályázatok vesztesei. Olyan indokkal, hogy talán a 165 millió forintnál a város többet is kaphatott volna a 100 százalékos üzletrészérét. De a mai napig senki nem tett ajánlatot arra, hogy többet is adna érte.) Nem kétséges: a „helyzet fokozódik”. Aligha tévedünk, ha megjósoljuk, az önkormányzat kontra közigazgatási hivatal és immár Legfelsőbb Bírósági ügyben nem ez volt az utolsó cikkünk. (Előzmények és háttér: www. bmhirfap. hu) FÁBIÁN ISTVÁN Rémhír a húskombinát leépítése (Folytatás az 1. oldalról) Ez az ár jelenleg elképzelhetetlennek látszik az említett piaci körülmények miatt.- Elegendő vágósertés áll rendelkezésükre?- Igen. A szerződéses partnereink biztonságban lehetnek, sertéseiket megvásároljuk. A tervezett vágási szám éves szinten meghaladja a 200 ezret, de ennek túlteljesítésére készülünk. Minden attól függ, hogy az európai, illetve a világ húspiacain milyen változások mennek végbe. Az árakat megváltoztató lépések nem magyar specialitások. A világpiacon olyan mértékű ármozgások következnek be — akár állatbetegségek hatására, akár azért, mert az utóbbi időben Brazília igen sok sertés- és baromfihússal lépett piacra, lényegesen az európai ár alatt értékesítve —, hogy kimaradunk azokról a helyekről, melyeken eddig jelen voltunk. Olyan veszteséggel tudnánk értékesíteni, ami elviselhetetlen egy termelőüzem számára.- Mennyiben sínylette meg az exportjuk, hogy a magyar hús drágább?- A magyar húsiparban csökkent az export. A darabolt húsokat - karajt, combot - veszteséggel tudjuk értékesíteni. Miután a magyar fogyasztók azt a mennyiségű karajt, amit a hazai húsipar termel — négy, négy és fél millió sertést vágnak évente -, nem vásárolják meg, az ágazat kénytelen valahogyan exportálni. Ez az export azonban folyamatosan veszteséges a támogatás elmaradása miatt is, így mind a termelői, mind a feldolgozói oldalnak az önköltségcsökkentés valamennyi módját fel kell használnia a versenyképesség érdekében. Mi az országok számát tekintve nem vesztettünk piacot, ugyanúgy szállítunk Japánba, Koreába, Angliába és Németországba, s más helyekre. A késztermékek piacán vagyunk inkább versenyképesek, amikor a húst például Gyulai kolbásszá dolgozzuk fel, amelyet márkatermékként ismernek a világban és tudunk árat kérni érte. A hasított sertést, a darabolt húst azonban nem tudjuk olyan olcsón előállítani, mint más országok. Az egyes EU-tagországok belső támogatási rendszere is jelentősen közrejátszik abban, hogy a termelők támogatása magasabb, így a felvásárlási árak ott lehetnek alacsonyabbak. — A Magyar Hússzövetség elnökségi ülésén miben látták a kiutat?- Hármas összefogásban. Össze Átvizsgálják a költségeiket Megkérdeztük, a piaci körülményeken túl a tulajdonosnak milyen szerepe van a létszámcsökkentésben, a profitszerzésben?- Minden tulajdonos azt akarja, hogy cége eredményesen dolgozzon. Az elmúlt évben az eredménnyel nem lehettünk elégedettek. A tulajdonos csak azt kéri, hogy termeljünk profitot is. Átvizsgáljuk valamennyi költségünket, mindegyikhez költséggazdát állítottunk. A bérköltségünk jóval meghaladja az egymilliárd forintot évente. Ez túl nagy tétel ahhoz, hogy ne nézzünk bele. A humán erőforrással gazdálkodás fontos feladata a mindenkori menedzsmentnek és nemcsak a Gyulai Húskombinátnál — válaszolta Zám András. kellene fognia a termelői és a feldolgozói oldalnak, ami eddig nem nagyon sikerült, de össze kellene fognia velünk az államnak is. Nagyobb segítséget kellene nyújtania és ezt minél gyorsabban megtennie, ám az állami intézkedések nem ilyenek, lassan érnek keresztül a rendszeren. Az ágazat helyzetét nem nevezném tragikusnak, azonban erre a félévre előretekintve látszik, nem hoz nagy változást a piaci viszonyokban. Az európai túlkínálat, a távol-keleü alacsony árak megmaradnak. Az ágazatot át kell segíteni a mélyponton, amelyet Európa- szerte meg is tesznek.- A dolgozók elbocsátása a húskombinátból összefügg az ágazat helyzetével?- A rendszerváltás előtt mintegy 2 ezer dolgozónk volt, akkor két műszakban vágtunk, hatalmas orosz exporttal rendelkeztünk. Ma egyműszakos a vágás és többműszakos feldolgozás folyik. A '90-es évek közepén a cég dolgozói létszáma 1200 körüli volt, melyet mintegy százzal csökkentettünk. Utána, 1996-97-ben jó piacaink voltak, ekkor a létszám ismét körülbelül százzal emelkedett. Majd 1998 augusztusában összeomlott az orosz piac, ekkor egy-két hónap alatt megint száz fős létszám- csökkentésre kényszerültünk. A piaci igények miatt megfogyatkozott az elvégzendő munka. A cég további sorsáról az az aggodalom, amiről a gyulai képviselő-testület hétfői ülésén szó volt - bár részben megértem —, eltúlzott. Arról van szó, hogy amilyen gyorsan csak lehet, alkalmazkodunk a piaci körülményekhez. Éves átlagban továbbra is mintegy 1100 dolgozója lesz a cégünknek. Most száz személy körüli létszámcsökkentést hajtunk végre, ami felerészben megtörtént. A másik rész távozási ideje attól függ, kinek mikor jár le a szerződése, megy nyugdíjba és néhány dolgozónknál azt alkalmaztuk, hogy a mi költségünkre előnyugdíjba mehet. A törvényes előírásokat és a kollektív szerződésünket betartjuk. Semmiféle vészharangot nem kell megkongatni, szó sincs arról, hogy további 200 dolgozót küldenénk el, hogy létszámunk 500-ra csökkenne. Ez rémhír. Hat év alatt mintegy két és fél milliárd forintot ruháztunk be, ezek egy része munkahelyet teremtett, más része a hatékonyság növelésével munkaerőt takarított meg. Nem csökkenni akarunk hanem növekedni, gyakorlatilag készen állunk az EU-csatlakozás feltételeinek teljesítésével is. A tulajdonosok elhatározott szándéka, hogy a Gyulai Húskombinátot magas műszaki színvonalú, versenyképes üzemként vezessék át az Európai Unióba. Zám András kérdésünkre elmondta, tavaly valóban volt szó arról, hogy eladják a szállítmányozási üzemüket, de megállapodás nem jött létre, az a tulajdonukban maradt. SZŐKE MARGIT Kezükben Európa jövője Dr. Vastagh Pál tagként az alkotmányozó konvent alakuló ülésén Ma nyílik meg Brüsszelben az Európai Unió „alkotmányozó” konventje. Magyar tagjai (dr. Martonyi János külügyminiszter, dr. Vastagh Pál (képünkön) és dr. Szájer József) és három „tartalékjuk” vesz részt az ünnepélyes alkalmon. Dr. Vastagh Pál személyében Békés megyei politikus is részese az unió jövőjét megalapozó, több éves tárgyalássorozatnak. Orosháza Dr. Vastagh Pállal közvetlenül keddi elutazása előtt beszélgettünk. (Ő szerdán az Európai Parlament szocialista frakciójának e témával foglalkozó ülésén is részt vett.)- Az MSZP elkötelezett az európai integráció továbbfejlődése iránt - szögezte le dr. Vastagh Pál. - Érdekeltek vagyunk Magyarország mielőbbi csatlakozásában. Feladatunknak tekintjük, hogy részt vegyünk az Európa jövőjéről szóló vitában, az unió megújításában. Ezért tekintünk várakozással az Európa Tanács határozata alapján megalakuló konvent munkája elé. Az EU történelmének új szakaszához érkezett. Kialakult az egységes európai piac, bevezették az eurót. A gazdasági integráció mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a szociális Európa megteremtése. A bővítés, a kontinens megosztottságának megszűnése előtt a konvent legfontosabb feladatának azt tartjuk, hogy a megváltozott viszonyok között olyan közjogi szerkezet alakuljon ki, mely továbbra is képes biztosítani az EU politikai egységét és hatékony működését. Reméljük, hogy a konvent munkája hozzájárul majd a 2003-as kormányközi konferencia sikeréhez, mely által lehetővé válik a magyar állampolgárok részvétele az új Európai Parlament képviselőinek 2004-es megválasztásában.- Nem tagként Magyarországnak mekkora beleszólása lesz a konvent munkájába?- A tagjelölt országok is széles jogkört kaptak. Először fordul elő, hogy nem tagok is részt vehetnek az unió alkotmányos alapjait érintő reformok kidolgozásában. Meggyőződésünk, hogy a kibontakozó reform nem csupán az unió intézményeit és azok működését alakítja át, hanem egyben a jövőben befolyásolják a nemzeti, a regionális és a helyi kormányzati szintek tevékenységét is. Az európai kormányzás olyan általános követelményeinek, mint a nyitottság, a részvétel, az elszámoltathatóság, a hatékonyság és az összetartozás, összeegyeztethetőség, irányadónak kell lenniük a magyar kormányzati gyakorlat számára is. A csatlakozni akaró államoknak még inkább számolniuk kell a jogállami feltételek érvényesülésével. Nyilvánvaló, hogy európai színvonalú kormányzásnak csak a demokratikus hatalomgyakorlás felel meg.- Ismertetné a konventben képviselt álláspontja fő szempontjait?- A demokratikus legitimáció érdekében az EU-ban is további erőfeszítéseket kíván a döntéshozatal egyszerűsítése, korszerűsítése és demokratizálása. Olyan eljárási rendre van szükség, mely egyidejűleg biztosítja a széles körű részvételt, de nem bénítja meg a szervezet hatékonyságát. Erősíteni kell a nemzeti parlamentek súlyát és szerepét az integrációs folyamatban. A közösségi jogalkotásban biztosítani kell az előzetes véleményezés lehetőségét, ki kell dolgozni a kormányzat ellenőrzésének, a politikai irányvonal meghatározásának hatékony formáit és eljárásait.- Az unió jövőjének meghatározásában a politikán kívül mások is,.labdába rúghatnak”?- Az Európa jövőjéről kezdeményezett párbeszédben fontos szerepük van a civil társadalom szervezeteinek. A Laakeni Nyilatkozatban foglaltakkal összhangban kezdeményezzük a civil szervezetek intézményes bekapcsolódását a konvent munkájába. Ennek érdekében sürgetjük idehaza a civil fórum kereteinek megteremtését. Pártommal együtt úgy gondolom, hogy az integráció továbbfejlődése nem csupán a mindenkori kormányok ügye, hanem széles társadalmi párbeszédet, egyetértést, részvételt és együttműködést igénylő folyamat.- Milyen személyes érzésekkel lát konventbe- li munkájához?- Számomra - s az MSZP számára is - természetes, hogy Magyarország uniós csatlakozása nemcsak történelmi esély, hanem különleges felelősség is.
