Békés Megyei Hírlap, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-18 / 41. szám

KULTÚRA 2002. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ - 9. OLDAL A közönség szeretettel fogadta A filmszemle történetének legfiatalabb rendezője Lóránt Demeter a Bu­dapesti Filmszemle történetének legíiata labb rendezőjeként mutatkozott be a kö­zönségnek. A húsz­éves békésszent- andrási fiatalember BOP című krimijét a nézők a kilencedik helyre szavazták. Békésszentandrás A Budapesti Filmszemlére tizenegy első filmes jutott be. Lóránt Deme ter a Corvin Filmpalotában való be­mutatkozásról elégedetten nyilat­Életre-halálra A BOP főszereplője rendszergazda, aki adatlopást fedez fel a kutató-fejlesztő vállallatnál. A cégnél a fejlesztések a legna­gyobb titokban történnek, így végzetes len­ne, ha a lopás kiderülne. A rendszergazda egy kollégájával nyomozni kezd, ám a kuta­kodás munkatársa életébe kerül. Most már ellene és a kezében lévő bizonyítékokért indul hajsza. A fordulatokban bővelkedő film forgatókönyvét Lóránt Demeter Sipos Zoltán producer alapötletéből irta. kozott. A háromszor vetített nagy játékfilmjét kétszázötvenen látták. Az egyik vetítésen a BOP a Mokép gazdasági igazgatója ér­deklődését is felkeltette. Ameny- nyiben a részletekről sikerül megegyezni, forgalmazzák a fil­met. Lóránt Demeterre, mint a filmszemle történetének legfiata­labb rendezőjére, a Magyar Tele­vízió is felfigyelt, két interjút ké­szített vele. A BOP a kö­zönség előtt is jól vizs­gázott. A nézőktől ka­pott szavatok alapján negyven ponttal a kilen­cedik helyen végzett. Rendezője méltán elé­gedett e teljesítmény­nyel, hiszen Koltai Róbert Csocsó című filmje közvetlen közelében végzett. Utóbbi 42 pontot kapott. A békésszentandrási filmes nemrég úgy nyilatkozott, az idei esztendő az erőgyűjtés éve lesz. Azóta változtak a körülmények, jó esély van rá, hogy az idei nyár sem múlik el forgatás nél­kül. Lóránt Demeter új forgatókönyvet ír, amelyet a Mokép, gyártással is foglal­kozó, fiatal filmes szekciója segítségé­vel szeretne megva­lósítani. A háborús film egy öt tagú csa­pat megpróbáltatása­it követi majd nyo­mon. A katonák egy kietlen vidéken, rádi­ós összeköttetés nélkül, elveszet­ten kóborolnak, végül egymás el­len fordulnak. Az nem derül ki, hogy milyen háborús konfliktus áll a háttérben. A forgatókönyvíró­rendező sokkal inkább azt szeret­né bemutatni, ilyen helyzetben milyen érzelmek, indulatok kor­mányozzák az emberek magatar­tását. CSATH RÓ; D-FOTÓ: LEHOCZKY Pl A tanárnő két kórust vezet Az ének szebbé teszi az életet, összekovácsolja a közösséget Vésztő Bukvai Istvánnét elsősorban Turbucz Ilonaként ismerik a vésztőiek. Mindig jó kedélyű, zeneszerető, már a nagyszülei is Vésztőn éltek, a helyi gimnáziumban érettségizett, a Kiss Józsefné vezette iskolai kamarakórusban énekelt. Akkor még nem gondolta, hogy jó pár év múlva Vésztőn két énekkart irá­nyít. Bukvai Istvánná a város pedagógus énekkarának és a Szabó Pál Általános Iskola énekkarának vezetője. dagógus énekkar. Hogyan és mikor született meg az ötlet, hogy létre kellene hozni ezt a kórust1 — Három esztendeje, 1999-ben a vésztői Kiss Bálint Refomiátus Általános Iskola igazgatójaként dolgoztam, ott elképzeléseim saj­nos nem találtak visszhangra. Mi­vel vésztői származású vagyok, az óvónők körében hamar rátaláltam azokra, akikkel még a gimnáziumi kamarakórusban együtt énekel­tünk. A gyulai EDÜ-nek is állandó résztvevői voltunk, aranyérmet is kaptunk. A múlt élményeinek fel­idézése kapcsán vetődött fel, hogy- Naponta jár át tanítani Békés­csabáról Vésztőre. Melyek voltak pedagóguspályájának legfonto­sabb állomásai? — Az első 15 évben óvónőként tevékenykedtem. Családommal 1977 óta élünk Békéscsabán, 16 évig dolgoztam óvodában, iskolá­ban. A '90-es évek elejétől Szabad- kígyóson tanítottam ének-zenét. Emellett zenei előképzős csoporto­kat működtettem és énekkart ve­zettem. — Miért fontos az ének-zenei ne­velés, s miként lehet a műfajt meg­szerettetni a fiatabkkal? — Legfontosabb feladatomnak tekintem a gyermekek lelkivilágá­nak gazdagítását, a pozitív érzelmi beállítottság formálását. Ebben a folyamatban a zene, az ének haté­kony eszköz lehet. Fiataljaink többsége elhatárolja magát az érté­kes zene hallgatásától, mert képte­len a zenei élmény befogadására. Az okok nagyon szerteágazóak: túlmutatnak az iskola falain. Ismét­lődő zenei élmények szükségesek, hogy a befogadó csatornák újra át­járhatóak, nyitottak legyenek. rózajl - Vésztő kulturális életében .éthcT) meghatározó szerepet tölt be a pe­„Legfontosabb feladatom a gyermekek lelki­világának gazdagítása.” D^OTÓ: LEHOCZKY PÉTER- Kétszólamú művekkel kezd­tünk. De ma már kánonokat, mad­rigálokat, romantikus szerzők kó­Névjegy: Született: Szeghalmon, 1953. február 22-én Családi állapota: férjezett Gyermeke: egy főiskolás fia van (István, 22 éves) Tanulmányai: felsőfokú óvónőképző (Szarvas), Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola ének-zene szak (Szeged) Munkahelye: a vésztői Szabó Pál Általános Iskola zenetanárnője Hobbija: zenehallgatás, olvasás, kirándulás, természetjárás jó lenne ismét egy énekkart létre­hozni. így határoztuk el a pedagó­gus énekkar megalakítását. Az énekkar első próbáit 1999 októbe­rében tartotta.- Milyen jellegű műveket adnak elő? rusműveit és népdalcsokrokat is énekelünk.- A vésztői pedagógusok szá­mára miért fontos az éneklés?- Kodály Zoltán azt mondta: „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is”. Az együtt éneklés összekovácsol bennünket, közösségformáló ereje van, oldja a feszültséget, alakítja a lelki beállí­tottságot- Ősz óta két énekkart vezet. A Szabó Pál Általános Iskola énekka­ra mikor és kikből alakult?- Az iskolai énekkar a tanév­kezdést követően két hét szerve­zés után szeptember közepén 46 diákkal jött létre. Az első szereplé­sünkre már két hét próba után sor került. Akkor a zene világnapja és október 6. alkalmából a művelődé­si házban az iskola tanulói előtt léptünk fel. Pár héttel később a Vésztői Településszépítők Egyesü­lete rendezvényén pedig már a vá­ros lakossága előtt is bemutatkoz­tunk.- Az iskolai zenetanítás mellett mindkä énekkart vezeti, hogyan sikerül összeegyeztetni a próbákat?- Mindkét énekkarral heti két- két órát próbálunk. A pedagógus énekkarral csütörtök délutánon­ként két órát énekelünk, az iskolai énekkarral pedig hétfőn és pénte­ken egy-egy órát foglalkozom.- Milyen terveik vannak a kö­zeljövőre vonatkozóan?- A pedagógus énekkar már harmadik éve tevékenykedik. Ez idő alatt sok zeneművet megtanul­tunk, ezért egy önálló bemutató est szervezésén gondolkodunk. Ezen a rendezvényen fellépést biz­tosítanánk az iskolai énekkarnak és a művészeti iskola hangszeren játszó növendékeinek is. Továbbá azt is fontolgatjuk, hogy részt ve­gyünk az Iskolai kórusok, éneklő ifjúság rendezvényen. A pedagó­gus énekkar márciusban ismét fel­lép a Vésztőn tartandó megyei óvodapedagógiai napokon. MAGYARI BARNA ( ikáns A, 3M3Lü»8Ii Magyarország taXfesIiiow vezető televíziója imasz provokatív Könyvek az 1956-os forradalomról Nemrégiben két könyv jelent meg Budapesten az 1956-os Ma­gyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintéze­te Közalapítvány kiadásában. Az egyik Szakolczai Attila Az 1956 os forradalom és szabadságharc című könyve sok fotóval illuszt­rálva, a másik Eörsi László köny­ve a Corvinisták 1956., a VIII. ke­rület fegyveres csoportjait mutat­ja be ugyancsak képekkel. A ki­adványok információink szerint könyvkereskedelmi forgalomban még nem kaphatók, csak magán­terjesztésben. __________(öi Sz ántás gőzekével a XX. század derekán „Már gyermekkorom óta ér­dekelt a gőzgépek munkája. Mint tanyán lakó parasztgye­rek, órák hosszáig bámultam a lokomotívok működését. Egyaránt érdekelt a gőzgépes léplés és a szántás techniká­ja” — így kezdődik az Oroshá­zán élő Sin Lajos Szántás gőz­ekével a XX. század derekán című könyve, ami a napokban jelent meg magánkiadásban. Orosháza mechanikát tanult, érdeklődési köre főként a gőzgépek felé for­dult. Megfigyeléseit, tapasztala­tait Sin Lajos az utókorral is sze­retné megosztani, hiszen a ma fi­atalsága számára a gőzekés szán­tás már csak történelem. így szü­letett meg a könyv. A tanulmányból kiderül, mi­lyen is egy gőzekemozdony fel­építése, mire szolgáltak a tűzcsö- vek, a tömítőszelence és a körha­gyó. A könyvből számos érdekes­séget, történetet ismerhet meg az olvasó, bepillantást nyerve, ho­tett Békéssám- sonban. A sám­soni Cserepes­pusztán figyelte meg először a gőzekés szántást. A jó eszű fiatal a gazdasági válság miatt nem tanul­hatott tovább, a szüleivel maradt, gazdálkodóvá vált. Önszorga­lomból matematikát, fizikát és gyan is zajlott az élet a XX. szá­zad derekán a mezőgazdaság­ban. K. E. A jövő kiszámíthatatlan. de biztosítható! Az élet olykor tartogat meglepetéseket. Mi az AB-AEGON-nál azért dolgozunk, hogy a legváratlanabb helyzetekben is biztonságban teljenek napjai, előrelátó gondoskodással megteremthesse saját és családja anyagi biztonságát. Élet-, baleset- és betegségbiztosítási termékeinket ezért úgy alakítottuk ki. hogy a biztosítási védelem mellett egyúttal kedvező megtakarítási lehetőséget is nyújtsanak. Szakképzett tanácsadóink az Ön igényeinek megfelelő javaslatokkal segítik Ont a választásban és a döntésekben. Számunkra fontos, hogy Ügyfeleink érezzék, nálunk jó kezekben vannak. Információs Vonal: 06/40-204-204 www.aegon.hu ^EGQN AB-AEGON. Biztos megoldás. Segítsünk! Békés megye képviselő-testülete felhí­vással fordul mindazokhoz az intéz­ményekhez, szervezetekhez, magán- személyekhez, akik Arad megye egyet­len magyar tanítási nyelven oktató kö­zépfokú oktatási intézményében, az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban folyó magyar nyelvű alap- és középfo­kú oktató-nevelő munkát oktatási, szemléltetőeszközök beszerzésével tá­mogatni kívánják. A készpénztámogatásokat a Békés megyei önkormányzat letéti számlájá­ra kérik, a szám: 11733003-15342005- 06530000. Egyéb, oktatást segítő eszközfel­ajánlást is köszönettel vesznek, melye­ket a Békés Megyei Önkormányzati Hi­vatal intézményfelügyeleti osztályához (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., megyeháza; telefon: 66/441-141, fax: 66/441-659) kérnek eljuttatni. A könyv szerzője, Sin Lajos, Gőzszántásnál Íratlan törvény volt a jelzései« betartása, használata. Egy 3-4 másodper­ces dudálás azt jelentette: állj! Két rövid du­dálás: mehet! Egy nagyon hosszú dudálás pedig a hosszabb megállásokról értesítette munkásokat üzemzavar esetén, de így jelez ték az ebédidőt és az esti megállást is. Gőzdudaielzések

Next

/
Thumbnails
Contents