Békés Megyei Hírlap, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-13 / 37. szám

RIPORT 2002. FEBRUÁR 13., SZERDA - 7. OLDAL IBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gyűjtő, aki becsüli a rendőröket Növényekből nyert energia Nemzeti kutatási programok részesei A jelvények a bemutatókon sikert aratnak, értékük pénzben nem mérhető A vitrinekben sorakozó rendőri karjelvé­nyek együttese láttán már sokan a zse­bükbe nyúltak volna, ám a gyűjtemény egyetlen darabja sem eladó. Ifj. Kiss János szerint félő, a mutatós jelvények a kama­szok bomberdzsekijén végeznék, amit végképp nem szeretne. Szarvas Rendőrségi relikviát gyűjtők korábban is voltak, ám a magyarországi egyesületük ki­lencvenkilenc április óta létezik. Belső fo­lyóiratot szerkesztenek, amely egyebek mellett a tagok nevét és címét adja közre, ekképpen is segítve a csereberét. A szarvasi ifj. Kiss János megerősítette, a gyűjtőtársak jóindulata, a cím, a telefonszám, s a szemé­lyes kapcsolat kincset érnek. Márkahű rendőrség Vannak akik rendőrsapkát, vagy egyenruhát gyűjtenek, másokat a rendőrségi autók változatos megjelenése ragadja meg. A fotóalbumok egy sor érdekességről árulkodnak. Jellemző, hogy a rendőrség az adott or­szágban gyártott autót használja. így Franciaországban a Renault, illetve Peugeot, Olaszországban a Fiat és az Alfa Romeo, Spanyolországban a Seat a kedvenc már­ka. A motorkerékpárok közül a legkedveltebb a BMW és a Harley Davidson. Amerikában a harmincas évek óta a rendőrség fő beszállítója a Harley Davidson mo­torkerékpárgyár - olvastuk az egyesület Gyűjtői Hírek című lapjában.- Kilencvenkilenc telén két karjelvény bir­tokában határoztam el, hogy gyűjtő leszek. A Szarvasi Rendőrkapitányságon tudtam meg, hogy létezik a Magyar Rendőrrelikvia-gyűj- tők Egyesülete, amelynek azóta tagja lettem. Nem könnyű hobbi. A címek, majd az újabb darabok beszerzése sok időbe, levélbe, számtalan telefonba telik. Az egye­sületi tagságnak szigorú szabályza­ta van, talán ennek is köszönhető, hogy bizalommal vannak irántunk — idézte fel a két évvel ezelőtti in­dulást ifj. Kiss János, aki azóta kö­zel százharmincra gyarapította a gyűjteményét. A megyei rendőrka­pitányságok karjelvényeiből teljes a gyűjteménye, a köznyelvben kommandósként emlegetett beve­tési alosztályok jelvényéből három hiányzik. Régiséget nem, csak a használatban lévő jelvényeket gyűjtí, ám így is rengeteg a besze­rezni való, mert egyre több városi rendőrkapitányság terveztet saját jelvényt. Újabban egy egyesült álla­mokbeli ismerőse se­gítségével Amerikából is gyarapítja a kollekci­ót. Egyetlen gyűjtő sem dőlhet elégedet­ten hátra, hiszen a vilá­gon sok ezer rendőri jelvény van használat­ban. A szarvasi fiatalem­ber két köszönömmel minden­képpen tartozik. Az egyik a csa­ládját illeti, akik szó szerint is elnézik a szenvedélyét, hiszen a vitrinek, mint dekorációk ott so­rakoznak a lakás falán. S tegyük hozzá, ez a hobbi, mint általában mindegyik, anyagi ál­dozattal jár. Köszönettel tartozik a szarvasi rendőrségnek is, akik jóindulattal segítik a munkáját, a Szent György-napi rendőrségi napokon pedig lehetőséget adnak rá, hogy bemutassa a gyűjteményét. A szarvasi fiatalember büszke a gyűjteményére D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET A relikvia-gyűjtők többsége rendőr. Bár a portásként dolgozó ifj. Kiss János sose kí­vánkozott a rendőrség kötelékeibe, e hivatás művelőit tiszteli és becsüli.- Az a fegyelem és állandó készenlét, amit a rendőröknél tapasztalni, összetartó, nagyon jó közösséget teremt. Nem könnyű munka az övék. A rendőrségi napokon a kí­vülálló számára kicsit feltárul ez a világ, s ha a bemutatásában nekem is részem lehet, azt szívesen vállalom - mondta. CSATH RÓZA Csúcstechnológia 128 millió dollárból A körös-sárréti és a békés-bihari térségnek 128 millió dollár­ba kerülő kommunális hulladék- és szennyvíz-megsemmisítő üzem létesítésére tett ajánlatot az Admiral AG képviseletében Urszán József területi igazgató. Az üzem akkor települ a tér­ségbe, ha garantálni lehet, hogy legalább 80-90 ezer lakos szemetét rendszeresen itt dolgozhatják fel. A Magyarorszá­gon egyedülálló beruházás az érintett településeknek nem kerülne egy forintjába sem, így érthető, hogy a polgármeste­rek élénken érdeklődnek az üzem iránt. Körös-Sárrét—Békés-Bihar Magyarországon jelenleg napon­ta mintegy 10 ezer tonna kommu­nális és ipari hulladék keletkezik. Ennek a természeti környezetre veszélyes hulladéktömegnek csak mintegy 15-20 százalékát semmi­sítik meg, a többsége korszerűt­len szeméttelepekre, vagy a kör­nyezetet terhelve tűnik el.- Cégünk vállalná egy olyan csúcstechnológiai üzem idetelepí­tését, amelyből Európában eddig mindössze öt működik. A rend­szer a termikus eljárás elvén ala­pul, amely során szerves és szer­vetlen hulladékok hő alatti lebon­tása történik oxigénmentes, her­metikusan elzárt környezetben. A teljes folyamat automatizált, így a hulladék (vagy szennyvíz) üzembe történő bekerülésétől kezdődően mindvégig zárt térben halad a különböző folyamatok so­rán a megsemmisülésig. Az így keletkező nyersolaj, feketeszén és földgáz helyi energiatermelés cél­jából az üzem erőműegységében hasznosítható. A hulladékból ki­válogatott, úgynevezett másodla­gos nyersanyagként hasznosítha­tó anyagok feldolgozására az üzem mellé települő melléküze­mekben kerülhet sor. A hulladékhő felhasználására üveg­házas kertészet és zártrendszerű halnevelő jöhet szóba. Ha a tér­ségnek hulladékkezelésre 80-90 ezer embert érintően sikerül tár­sulni, s a napi 200 tonna hulladék biztosítható, akkor az üzem idete­lepítésének van létjogosultsága - hangoztatta Urszán József, az Admiral AG területi igazgatója szerdán este Szeghalmon azon a tájékoztatón, amelyet Dudás Ár­pád, Zsadány polgármestere kez­deményezett. — Túl szépnek tűnik a meny­asszony. A térségnek nem kell pénzt adnia, kockázata sincs, de csúcstechnológiát kap. Azért ér­dekel bennünket a dolog - véle­kedett Csák Gyula, a Sárréti Ipari Parkot életre hívó szeghalmi Layer Kft. igazgatóhelyettese. — A témával foglalkoznunk kell, annál is inkább, mert térsé­günkben egyetlen településnek sincs hosszú távú engedélye a szeméttelepére. Ha Sarkadot és Gyulát is be tudjuk vonni a prog­ramba, akkor meglesz a kellő la­kosságlétszám. Az is jó, hogy a szennyvizet is érinti ez a beruhá­zás, amely, ha megvalósulna, pél­daértékű lenne Magyarországon — közölte Kaszai János, Vésztő polgármestere. A körös-sárréti és békés-bihari polgármesterek úgy vélik: a tár­gyalásokat érdemes tovább foly­tatni. A kommunális hulladék- és szennyvíz-megsemmisítő üzem számára akkor keresnek hely­színt, ha már tudni lehet, hogy milyen települések társulnak a célra. Ésszerű lenne az adott tér­ség közepe táján kijelölni a hely­színt. Urszán József úgy nyilatko­zott: - Szeretnénk már az idén el­kezdeni az üzem létesítését. MAGYARI BARNA Helyszínválasztás és foglalkoztatás A kommunális hulladék és szennyvíz-megsemmisítő üzem telepíté­séhez 6-10 hektár iparterületre van szükség. Elsődleges szem­pont a közművesitési lehetőség, a közvetlen közúti kapcsolat. A szennyvíz-megsemmisítés igénylése esetén célszerű a beruházás helyszínét már meglévő szennyvíztisztító telep közelében kijelölni. Ha a hulladékhő hasznosítására mezőgazdasági üzemben is gon­dolkodik a térség, akkor ehhez további földterületek kellenek. A megsemmisítő üzem legalább 65 embernek adna munkát, de ha mezőgazdasági üzemek és egyéb részlegek is létesülnek, akkor a munkaerőigény elérheti a 320 dolgozót is. Egyebek mellett a rostkender- termesztés és -feldolgozás ha­zai megújításán, illetve az energianövény-termesztés technológiájának fejlesztésén dolgozik a Tessedik Sámuel Főiskola. E két témát támogat­ja a Széchenyi-terv nemzeti kutatásfejlesztési programja. Szarvas A kutatásfejlesztési munka a fő­iskolai oktatás integráns része. Hozzájárul a humán erőforrás, az infrastruktúra és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez, to­vábbá a régió fejlődéséhez - szó­lói körrel kötött megbízási szer­ződések alapján végzik. A kisebb résztémákat, illetve az oktatók nemzetközi konferenciákon való részvételét a normatív kutatástá­mogatásból finanszírozzák. Tan­anyagfejlesztésre további forrás áll rendelkezésre. A főiskola az integráció után szellemi potenciálban és infrast­ruktúrában egyaránt megerősö­dött, ami lehetővé tette a komple­xebb kutatási témákban való részvételt. Tavaly a Széchenyi-terv által támogatott két nemzeti kutatás- fejlesztési programba kapcso­A csicsóka, mint energiaforrás Az európai uniós csatlakozással a teljes energiafelhasználás hat százalékát megújuló energiaforrásból kell előállítani. Ezért is fontos a térségünkben fellelhető megújuló energiaforrások feltárása és kiaknázása. E tekintetben sokat ígér a biomassza hasznosítása. Térségünk jelentős energianövénye lehet a cu­korcirok, a kender és a csicsóka. gezte le a beszélgetés elején dr. Izsáki Zoltán, aki a Tessedik Sá­muel Főiskola rektorhelyettese­ként a tudományos és nemzetkö­zi kapcsolatokért felel. A tan­székvezető egyetemi tanár koor­dinálja a karokon végzett kutatá­si-fejlesztési munkákat, ezek pá­lyázatait, továbbá felelős szer­kesztője a Tudományos közle­mények című kiadványnak. A főiskola a kutatómunkájá­hoz négyféle forrásból merít tá­mogatást. A legjelentősebbek a különböző pályázati finanszíro­zású témák. Jelenleg mintegy húsz - agrár, környezetgazdál­kodási, műszaki és társadalomtu­dományi - témán dolgoznak, ezek szerződéssel lekötött támo­gatása mintegy 150 millió forint. A munka egy részét a felhaszná­lódtak be. Az egyik program a megújuló energiaforrások kör­nyezetbarát hasznosítását szol­gálja. Ennek egy résztémáját, az energianövény-termesztés tech­nológiájának fejlesztését végzi a TSF Mezőgazdasági Víz- és Kör­nyezetgazdálkodási Főiskolai Kara, a témafelelős dr. Izsáki Zoltán. A szarvasi mezőgazdasági fő­iskolai kar dr. Iványi Ildikó főis­kolai tanár vezetésével részese a hazai rostkendertermesztést és - feldolgozást megújító, Széche­nyi-terv által támogatott kutatás­nak. A kenderből a textil-, papír-, autó-, gyógyszer-, festék- és épí­tőipar számára egyaránt készül­het piacképes és környezetbarát termék. CS. R. A hagyományok tükrében Magyarbánhegyesen a szep­temberi falunapra készülve tervezik átadni azt a helytör­téneti faluházat, ahol Chabrecsek Andrásné, helyi lakos, a népművészet mestere által összegyűjtött családi emlékeket, régi helytörténeti tárgyakat és az elődök min­dennapi életformáját mutat­hatják be. Magyarbánhegyes- A szüleim, dédszüleim által épített és Magyarbánhegyesen épségben megmaradt házunk át­alakításával szeretnék egy csa­ládtörténeti gyűjteményt létre­hozni, amely később kis helytör­téneti múzeummá formálódhat- mondta Chabrecsekné Tériké, aki sok évtizede gyűjti és őrzi a régi tárgyakat, a községre és a családra vonatkozó dokumentu­mokat. Tériké sokoldalú, megyei szinten is kimagasló népművé­szeti tevékenysége mellett meg­szállottan kutatja a családfákat, és megőrzött minden emléket, amely a Bánhegyesre jellemző te­lepes községek múltját példázza. Olyan családtörténeti gyűjte­ményt szeretne létrehozni, amelyhez a dédszülők 1870-es években megkezdett, majd ké­sőbb továbbépített lakás nyújta­ná a szerkezeti keretet. Termé­szetesen a ház lakrészeiből már nincs meg minden az eredeti for­májában, de az épület némi kar­bantartás után megfelelőnek lát­szik a múlt életformáinak felele­venítésére. Tériké reméli, hogy a falu lakói is egyetértenek a kez­deményezéssel és csatlakoznak a helytörténeti gyűjtőmunkához a hagyományaik megőrzéséhez. Kéri, hogy akinek olyan régi tár­gya, használati eszköze, doku­mentuma van, amely a faluház létrejöttét segítheti úgy szívesen fogadja a felajánlásokat. h. m. Gömbös Gyula nem méltó a díszpolgári címre Mint arról lapunk már beszámolt, Orosháza díszpolgárai 1889-2000 címmel hamarosan megjelenik Verasztó Antal könyve, amit a helyi önkormányzat ad ki. A könyvkiadáshoz kapcsolódóan a kitüntetettek egyikéről a képviselő-testület ki­mondta, méltatlanná vált a díszpolgári címre. Orosháza Orosháza korabeli képviselő-tes- tülete 1932-ben Gömbös Gyulát (hadügyminiszter, majd 1932. október 1-jétől miniszterelnök) találta méltónak a város díszpol­gárának címére. A képviselők döntésében valószínűleg szere­pet játszott, hogy Gömbös mi­nisztersége idején építették fel az orosházi határőr laktanyát. A díjat az odaítélés után három év­vel, 1935-ben adták át Gömbös­nek. A rendszerváltozás utáni har­madik összetételű képviselő-tes­tület elé kerülő előterjesztés sze­rint a szerző és a könyv lektora, dr. Szabó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumigazgató is azt javasolta, hogy Gömbös Gyula egykori miniszterelnök díszpol­gári címével kapcsolatban Oros­háza város önkormányzatának képviselő-testülete foglaljon ál­lást, s a kiadványban az életpálya ismertetése helyett ez szerepel­jen. A határozati javaslat ellen emelt szót a testületi ülésen Né­meth Béla képviselő, aki hang­súlyozta, fel sem merült benne, hogy Gömbös történelmi szere­pét tisztára mossa, azonban 65 évvel ezelőtt az akkori képvise­lő-testület vélhetően teljes fele­lősséggel ítélte oda Gömbösnek a megtisztelő címet. - Én sem azonosulok Gömbös történelmi tetteivel, de az akkori város­atyák döntése a város történel­mének része. Ezért azt tartanám helyesnek, hogy ugyanúgy, mint a többi, valóban érdemes díszpolgárnak, Gömbösnek is legyen feltüntetve az életútja, de mellette jegyezzük meg, hogy méltatlanná vált a kitünte­tésre. Végül a képviselők az eredeti határozati javaslatot fogadták el, ami szerint Gömbös Gyula az adományozást követő élet­szakaszában méltatlanná vált a díszpolgári címre. A könyvben tehát Gömbös életútja helyett ez az állásfoglalás szerepel majd. K.E. Új kukorica- és napraforgófajták A fajta-tulajdonosok és a termelők, agrár szakemberek rande­vúztak azon a partnertalálkozón, amit a Hidasháti Mezőgaz­dasági Rt. szervezett. A találkozó résztvevői tegnap tájékozta­tót kaptak a békési művelődési központban a tavaszi vető­magellátásról, elsősorban a kukorica- és a napraforgó-kíná­latról. Békés A KWS tízfajta hibrid kukoricát és ötfajta napraforgót kínál, az előbbiből négyfajta új a vetőmag­piacon. Az ajánlatok között, az egyre emelkedő szárítási költsé­gek miatt több a korai és közép­korai kukoricafajta, mint például a 282-es, a 381-es, a 383-as és a 474-es. A KWS-kukoricák az or­szág kukorica vetésterületéből 4 százalékkal részesednek, ez a szám megyénket tekintve lénye­gesen magasabb. Az Advanta hatfajta naprafor­gót — ebből ötfajta az újdonság — és ugyanennyi kukoricát ajánl, a kukoricák közül tavaly a Horus hektáronként 13,8 tonna, a Hyrnos 12 tonnát adott. A Monsantó három újdonság­gal rukkolt ki: minden bizonnyal az idén a 471-es lesz a sláger, a ta­valyival ellentétben most bősége­sen lesz ebből a vetőmagból. A napraforgó-kínálatból elsősorban a gyenge területekre a Rigasol PR- t ajánlják, mely az elmúlt évek­ben mostoha körülmények kö­zött is bizonyított. A martonvásári kukoricák pia­ci helyzete stabil, a kutató intézet kísérleteit a kora érésűek irányá­ban módosította. Megyénkben igen keresett a rendkívül alkal­mazkodó, jó vízleadó képességű Maraton, mely üzemi méretek­ben hektáronként 10 tonna feletti hozamokkal fizetett. A termelők közül minden bizonnyal sokakat meghódít az idén a Dáma, melyet üzemi méretekben az idén pró­bálnak ki. A Hidasháti Rt. vetőmagüzeme felkészülten várja a tavaszi mun­kák kezdetét, kukoricából mint­egy 35 fajtát ajánlanak, de van a nagyüzem kínálatában több fajta napraforgó és szója is. Az rt. az idén is köt búza termesztésére szerződést. A nagyüzem az idén közel 1700 hektáron termeszt hibrid kukoricát.-sz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents