Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-09 / 7. szám
6. OLDAL - 2002. JANUÁR 9., SZERDA INTERJÚ Az év gyermekbarátja Öregszőlőben Pésó Illés Béláné: „A gyermek érezze a törődést, a szereteted’ A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma „Az év gyermekbarátja” díjjal tüntette ki Pésó Illés Bélánét. A gyomaendrődi nyugdíjas tanárnőnek a közelmúltban Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke adta át az elismerést. Gyomaendrőd Pésó Illés Béláné, Fekécs Irma az Endrőd kültérii leti Öregszőlőben cseperedett a családjában ható dik gyermekként. A tanárai a jó eszű kislányt ar ra biztatták, tanuljon tovább.' — Az osztályfőnö- . Névjegy köm, Fülöp Imre javaslatára a gyomai gimnáziumban, majd a tanári pályát választva Szegen folytattam a tanulmányaim. Ösztöndíjasként a taníttatásom a családomnak nem jelentett terhet - emlékezett vissza Pésó Illés Béláné, aki a főiskola után hazatért Szegedről és a régi iskolájában állt munkába. - A dolgozók iskolájában tőlem idősebbeket tanítottam. Volt olyan család, ahol este a szülők ültek a padban, délelőtt pedig a gyermekük hallgatta a magyarázatom. Akkoriban nagy tisztelet övezte a pedagógusokat. Nagyon sokat foglalkoztunk a gyermekekkel, szinte minden délutánt velük töltöttünk. Szakkört, korrepetálást tartottunk, úttörőprogramokat szerveztünk. Hetvenötben az öregszőlői felső tagozatot, később az alsó tagozatot is bekörzetesítették. Az endrődi iskolában tanítottam tovább, ott is csodálatos osztályaim és csodálatos tanítványaim voltak.- Azf mondta, a hobbija a gyermekekkel való foglalkozás.- Egyszerű családban nőttem fel, de nálunk mindig a gyermek volt az első. Ez máig megmaradt bennem. Nagyon szerettem tanítani és nagyon szerettem bennük a kisembert. Ha láttam, hogy akarnak, maximálisan segítettem őket és igyekeztem a legtöbbet kihozni belőlük. Ma is azt tartom a legfontosabbnak, hogy a gyermekek érezzék a törődést, a szeretetet.- Öregszőlővel nem szakadt meg a kapcsolata.- Az ottani pedagógusokkal arra törekedtünk, hogy az öregszőlői gyerekek összetartsanak. Erre a közösségi programok a legalkalmasabbak. A mai napig megszervezzük a farsangot, a karácsonyi ünnepet, a majálist,, a családi napot, s ezekről a rendezvényekről már a szülők sem hiányoznak. Együtt járunk kirándulni is. Öröm látni a csillogó, csodálkozó szemeket. Megtannlt4k ArtAkolni a-7 Született: 1939. április 22-én Endrőd-Öregszőlőben Tanulmányai: 1961-ben végzett a szegedi Pedagógiai Főiskolán földrajz-biológia szakon Pályája: 1961 -tői egy évet tanított Dévaványán, 1975-ig az öregszőlői, 1995-ös nyugdíjazásáig az endrődi általános iskola tanára volt Az Öregszőlői Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának elnöke Lánya földrajz-rajz szakos tanár Hobbija a gyermekekkel való foglalkozás Nem kell koldulni Gyomendrődön nagyon jóletkűek a támogatók. Nem kell koldulnom, amikor egy-egy rendezvényre készülve tombolára vagy egyébre gyűjtök. Kivált sok segítséget kapok a volt tanítványaimtól. Karácsonykor a pék azzal hozta ki a frissen sült kalácsot, hogy hálás, hogy törődöm az öregszőlői gyermekekkel. Sok nehéz sorsú, többgyermekes család él itt, mintegy harminc óvodásunk, hetven általános iskolásunk és negyven középiskolásunk van. Ezért is nagy jelentőségű az Öregszőlői Gyermekekért Alapítvány. Öt esztendeje öt helyi vállalkozó hozta létre, a célja az öregszőlői fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatása. Hasikerül, később a középiskolásainkat is szeretnénk segíteni belőle. Nyugati Jelen: keleti jövő? Vadonatúj székházba költözött az új év első napjaiban aradi laptársunk szerkesztősége. A Nyugati Jelen című közéleti napilapot ezentúl nem a Forradalom útja 81. szám alatti Sajtóházban szerkesztik, hanem az Eminescu utcában. Az idáig megtett útról, a változásról így számolt be az immár öt erdélyi megyére kiterjedő olvasótábornak a lap közelmúltban kinevezett új főszerkesztője, Andó András (képünkön):- Napi négy oldalról feltornáztuk magunkat nyolcra, tizenkettőre, s egyre gyakrabban tizenhatra. Technikailag eljutottunk az írógépes szedéstől a Pentium I-ig, II-ig, III-ig, s immár Aradon elsőként Pentium IV-es számítógépeket használunk hálózatban. Szerkesztőségeket nyitottunk Temes és Hunyad megyében, s Krassó- Szörény és Fehér megyében is kialakítottunk egy hűséges olvasótábort. Külső munkatársaink száma meghaladja az ötvenet. Megyei újságból átváltoztunk regionális lappá, eladott példányaink száma vetekszik az országos lapokéval. Aradi szerkesztőségünk új épületbe költözött: a megye- székhely legkorszerűbb, s egyik legmutatósabb ingatlanába, az Eminescu utca közepén, az 55— 57. szám alatt található Jelen Házba. Az új épület terveink szerint nem csak a Nyugati Jelen szerkesztősége lesz, hanem az aradi magyar kultúra központja is. Ez utóbbi célt szolgálja az alagsori klub, a főként fiataloknak megnyitott internetes szoba és a másfélszáz férőhelyes, színpados terem, amely konferenciák, szemináriumok szervezésére is kiváló. Az új székház megépültével még inkább megalapozottá válik szlogenünk: JELEN a jövőért! — fogalmazott a fiatal főszerkesztő. * * * Jó két évvel ezelőtt büszkén újságoltam az aradi újságíró kollégáknak, hogy vettem egy digitális fényképezőgépet. „Mi már régóta használunk hármat, sok gyakorlati tapasztalatot gyűjtöttünk, szívesen segítünk az új fotótechnika elsajátításában” - mondták. Ehhez képest a Jelen-palota már nem ért meglepetésként... MÉNESI GYÖRGY Miniszteri díj értékeinkért Nem csak beszélnek, sokat tesznek a környezetért Most, amikor országosan elkezdődött környezetünk helyzet- felmérése és az önkormányzatok sorra készíttetik az uniós normákhoz igazodó környezetvédelmi programjaikat, fokozott figyelmet kapnak a nem védett területek természeti értékei is. A Környezetvédelmi Minisztérium e témában kiírt pályázatán a mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium tanára, Sarkadi László az ökológiai munkájáért I., az iskola Telezöld szakköre II. díjat érdemelt ki. Mezőkovácsháza Sarkadi László, valamint az általa vezetett Telezőid környezetvédelmi szakkör harmadik éve vett részt a tízéves jubileumát ünneplő minisztériumi pályázati rendszerben. Bár eddig is kaptak elismerést, de a 2001 karácsonyára elnyert díj a legnagyobb, ami ezen a területen elérhető. A tanulmány sok-sok évi munka gyümölcse. Pozitívuma, hogy olyan helyi értékek feltárására irányul, amely kívül esik a nemzeti parkok munkakörein és területi elszórtságuk miatt olykor a szakemberek sem veszik észre. Felhívják a helyi közösségek és a szakma figyelmét, megmozgatják az embereket, így a természet védelme, megóvása nem csak szólam marad. A feltárt lelőhelyek a helyi védetté nyilvánításban játszanak szerepet, amelyek az érintett települések környezetvédelmi programjaiba épülnek be. Sarkadi László komplex ökológiai pályázata ezúttal a még sok feltáratlan értéket tartogató 67-es majori víztározó élővilágát fogja össze, amely a kistérség jelenleg formálódó turisztikai koncepciójához is kapcsolható. A Telezöld országos díja annak az oktató-nevelő munkának az elismerése, amelyet az 1998- ban indult helyi televíziós műsor eddigi 30 részében feldolgoztak és bemutattak az amatőrként, de lelkesedésben profiként dolgozó középiskolás szakkör tagjai. _____ H. M. A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola Telezöld szakkörének tagjai és Sarkadi László biológia tanár (balról) dr. Tardy János államtitkártól (jobbról), valamint Tóth Albert zsűrielnöktől (középen) vehették át karácsony előtt a környezetvédelmi pályázatukért elnyert I. és II. díjat. A kép hátterében Szelekovszky László megyei szakfőtanácsos áll, aki a környezetvédelem kategóriában kapott díjat „Úgy éreztem, ölnöm kell” (Folytatás az 1. oldalról) P. Sándor egy betonacél-darabot magához vett, megölte a nagyszülőket, majd Szilviát. T. Mihály fejére legalább két, feleségéére legalább három nagy erejű ütést mért. Szilvia agya is összeroncso- lódott, a fején, a vállán, a hátán, a karjain legalább 17 ütés volt. Egy ismerőse Hódmezővásárhelyre vitte, innen Szegedre ment, telefonált édesanyjának és a már a lakáson lévő rendőrrel közölte, hogy megölt három embert, s a barátnője is meghalt. Egy szegedi hotelben kezét, nyakát megvágva ön- gyilkosságot kísérelt meg. Szeptember 24-én 3.55 órakor fogta el a rendőrség Szegeden, egy éjjelnappali élelmiszerboltban. P. Sándor a bíróság előtt nem kívánt vallomást tenni. Elmondta, írt a bírónak egy beadványt, melyben benne áll, mi vezetett a bűncselekmény elkövetéséhez. Dr. Domokos Jenő ismertette a nyomozati iratokat. Az első kihallgatáskor nem három, hanem négy áldozatot ismert be. K. Zsuzsannánál egyszer csak úgy érezte, ölnie kell. - Háromnégy óra tájban úgy éreztem, ölnöm kell. Letusoltam, a lakás kulcsát a kukába dobtam. Hajnali négykor mentem haza. Nem aludtam, csak néztem ki a fejemből - állt a vallomásban. K. Szilviánál megint érezte, jönnek a „hülye” gondolatai. Kiment az udvarra, itt döntötte el, hogy megöl mindenkit. — Beléptem a kiskonyhába, az öreg hagymát vagy krumplit pucolt. Kétszer fejbeütöttem. Ott maradt ülve. A nénit pakolás közben ütöttem meg, ő eldőlt. Szilvia, amikor meglátott a vascsővel, felugrott az ágyról. Előbb a fejét, aztán a testét ütöttem meg... P. Sándor a békéssámsoni ház kulcsát Hódmezővásárhelyen dobta el. Egy későbbi vallomása szerint Zsuzsanna szado-mazo beállítottságú volt, konyhakés volt nála, a kopogás miatt ült fel hirtelen, így állt a kés a lány hasába. Kiabált, hogy gyilkos, ekkor vágta el a torkát. Nem volt olyan gondolata, mint korábban mondta, hogy ölnie kell. Békés- sámsonról is visszavonta korábbi vallomását: ott volt, de nem ő ölt meg három embert. A beadványt is ismertette dr. Domokos Jenő. P. Sándor szerint Zsuzsanna kábítószert tett a cigarettájába és az italába, ez megszüntette önkontrollját. Az igazságügyi orvosszakértő cáfolta, hogy eseüeges szado-mazo miatt, véletlenszerűen érte volna Zsuzsannát az a sok szúrás. A vérvételi jegyzőkönyv azonban nem állt rendelkezésre a kábítószer-fogyasztásról vagy nem fogyasztásról. P. Sándor szerint napok múlva vettek tőle vért, vizeletmintát pedig nem. A szakértő ezzel szemben igazolta, hogy szeptember 24- én 17.10 órakor kezdődött a vizsgálat. Ma folytatódik a tárgyalás. SZ. M. Ötvenezer forint lett a minimálbér (Folytatás az 1. oldalról) Gyula ___________ A Pándy Kálmán Megyei Kórházban 2200-an dolgoznak. Tavaly a 40 ezer forintos minimálbér a dolgozóknak mintegy felét érintette, az idei, 50 ezer forintos minimálbér-emelés a 60 százalékukat - mondta el dr. Kovács József főigazgató főorvos. A kórházi minimálbér-emelés fedezetét információk szerint megkapják az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól a betegellátási finanszírozásukban.- Ugyanúgy, mint tavaly a különböző munkaterületeken kompenzációra, korrigálásra törekszünk a bérkérdés feszültség- pontjain az érdekvédelemmel egyeztetve. Próbáljuk a magasabb képzettséget megfizetni. Az egészségügyi bérezés eléggé bonyolult, a pótlékrendszerek is emelkedtek — fogalmazott a főigazgató. A tavalyi minimálbéremeléskor nem volt komolyabb feszültség. Következtében tavaly nem volt elbocsátás és bérkérdés miatt az idén sem tervezik. Megpróbálják a munkaköri csoportokat, a végzettséget a lehetőséghez képest kompenzálni. Ma 50 ezer forintnál kevesebből nem hiszem, hogy meg lehetne élni - összegezte a főigazgató. Mezőhegyes A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. közgazdasági vezérigazgató-helyettese, Kun Mihály örvendetesnek tartja az utóbbi évek minimálbér-emeléseit. — Társaságunk többségi tulajdonosa, az APV Rt. 2001 decemberében kért anyagot tőlünk arra vonatkozóan, hogy a minimálbér 50 ezer forintra való emelése milyen hatással lesz a gazdálkodásunkra. Sajnos, a Ménesbirtok Rt. sem tér el lényegesen a magyar mezőgazdasági átlagtól: nálunk az összes munkavállaló 76 százalékát érinti a januári minimálbéremelés, s ez összességében 58 millió forinttal növeli meg vállalatunk bérköltségét. A járulékokat illetően figyelembe kell venni a 2 százalékos járulékcsökkenést, ami kétségtelenül jótékonyan hat a költségeinkre. A Ménesbirtok 2002-es terveibe természetesen beállítottuk az 58 millió forintos többlet bért: ezt az eredményekből és a költségmegtakarításokból kívánjuk fedezni. Létszámleépítést nem tervezünk. Azt viszont látnunk kell, hogy az 50 ezer forint körüli munkakörökben „torlódás” tapasztalható. A kereseti arányok megtartása érdekében próbálunk olyan intézkedéseket hozni, amelyek révén az ötvenezer forint feletti bérek is növelhetők. A minimálbér-emelés azt jelenti, hogy a mi dolgozóink is jobban fognak keresni. Ehhez azonban meg kell találnunk azokat a forrásokat, amelyek ellensúlyozzák a többletköltségeket, illetve meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel csökkenthetők a kiadásaink - mondotta Kun Mihály. Mezőkovácsháza — A minimálbér emelése mintegy 7000 forint nettó béremelést jelent dolgozónként. A munkáltató terhe 14 600 forinttal nő. Addig, amíg a dolgozó plusz 7000 forintot kap kézhez, addig a vállalkozó a dolgozónak és az államnak is fizet. A növekvő kiadás (létszámtól függően) éves szinten 2—3 millió forint — mondta Mezőkovácsházán egy olyan kiskereskedelmi vállalkozó, aki tíznél több alkalmazottat foglalkoztat. Szerinte a béremeléssel együtt mérlegelni kell a bolt forgalmát, hogy a plusz költségeket mekkora mértékben lehet áthárítani a vásárlókra. Vidéken a nyomott árak miatt a költségnövekedést ugyanis nehezebb érvényesíteni az árakban. A törvény betartása azért is gond, mert bérfeszültséget okoz a frissen felvett, gyakorlatlan munkaerő és a 20—22 éves szakmai munkaviszonnyal rendelkezők között. Az állam nem vállalja át a minimálbér többletköltségeit, ezért nincs módja a differenciálásra. Döntő tehát a forgalom növelése, ellenkező esetben a létszámot vagy munkaidőt kell csökkenteni. Igazságtalannak tartja, hogy a magyar tulajdonosokat központi előírások, helyi és központi adók sújtják, míg a külföldről érkező cégek kedvezményeket kapnak. Szarvas A felzárkóztatás a Szarvasi Agrár Rt. mintegy hetven alkalmazottját, jellemzően a növénytermesztésben és a tehenészetben dolgozókat érinti. Ez éves szinten nyolcmillió forint pluszt jelent. Ugyanekkora többletet fordítanak majd a minimálbér-emeléssel együtt járó bérfeszültség oldására - tudtuk meg Havrán Lajostól, a részvénytársaság főkönyvelőjétől, aki az rt. most készülő idei gazdálkodási tervében egyik legjelentősebb területnek a bér megtervezését tartja. A cég a nyugdíjazásból, illetve a munkahely-változtatásból eredően számol a dolgozók számának természetes fogyásával, továbbá létszám-racionalizálásra készül. Az utóbbi azonban semmiképpen nem jelent csoportos létszámleépítést. E folyamat mintegy húsz százalékos bér- szintemelkedést biztosít majd.- A cégünk által gyártott termékek magas minősége megkívánja a dolgozók magasabb bérezését. Különben hogy is várhatnánk színvonalas teljesítményt? A szakmunkásaink ötvenezer forintnál jóval többet keresnek. Besorolást csak egy-két helyen, segédmunkás esetében kell módosítani - nyüatkozta Winkler János, a gyomaendrődi Hőterm Hőtechnikai és Gépipari Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, természetesen a mostani helyzettel sem elégedett, szeretné, ha a dolgozóknak még több lenne a jövedelme. Jó esély van rá, hogy az idei esztendőben a cégnél mind a teljesítmény, mind a bér emelkedik. NY. L- SZ. A. - SZ. M. idegen tájat, a múzeumokat, a műemlékeket. A régi iskolában két nagy művelődési termet alakítottunk ki, s ott a hatalmas udvar is, ahol Öregszőlő anraia-naevia talál kedvére való foglalatosságot. Focipályát alakítottunk ki, pályázaton nyert pénzből szabadtéri pingpongasztalokat, hintákat és libikókákat építtettünk.- A gyermekekben mennyire él az összetartozás, a szolidaritás érzése? — A középiskolások rendkívül segítőkészek rájuk nagyon lehet támaszkodni. Tudom, később továbbtanulnak és elkerülnek Öregszőlőből, ám amíg itt vannak és törődnek a kicsikkel, addig az óvónővel nem vagyunk egyedül. ______________________________________________________PATH RÓZA
