Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

6. OLDAL - 2002. JANUÁR 2., SZERDA HÁT TÉR Jogi keringő két hajdúvárosi telek határán Kunná:,,Utolsó leheletemigpereskedek, de egy centit sem engedek” A történetet sommázva annyi bizton elmondható: az egyszerű ember ha kell, „életét adja” törvényes örökségéért, de a maga igazát nem engedi. Ez az egyik oldal. A másik térfélen meg ott áll a hatóságok sora, akik — lehetőségeikhez, kötelezettségeik­hez mérten — igyekeznek betartani, betartatni a jogszabályo­kat. Sarkad Sarkadon, a Kossuth utca 3. szám alatt még 1981-ben vagy azelőtt építési engedély nélkül épült egy raktár, melynek alapozása - 9 da­rab 70x55 centiméteres betonláb, javarészt a talaj felszíne alatt. Az építmény átnyúlik a Kun Lajosné, illetve néhai Szilágyi Károly örö­köseinek törvényes jussát képező Kossuth utca 1. szám alatti ingat­lan területére. Sarkad vá­ros jegyzője, mint elsőfo­kú építésügyi hatóság, a kérelmező - Viper Hun­gária Kft. - építési jogo­sultságát igazoló tulajdoni lap, illetve a műszaki terv­dokumentáció, valamint a szükséges szakhatósági engedélyek becsatolását követően 2000 februárjá­ban építési engedélyt adott palackozott italok nagykereskedelmi raktárá­nak kialakítására. A hatá­rozat ellen fellebbezést nyújtot­tak be a Kossuth utca 1. szám alatti ingatlan tulajdonosai - Kun Lajosné és néhai Szilágyi Károly. A dokumentumok birtokában a hivatal jegyzője 353-5/2000. szá­mú határozatával egyben a hasz­nálatbavételről is rendelkező fennmaradási engedélyt adott ki. Ugyanezen eljárás keretében 753 ezer forint építésügyi bírság meg­fizetésére kötelezte a Viper Hun­gária Kft.-t.- Fellebbezésünkben hiába adtuk elő sérelmeinket, nem ér­tem, hogy dr. Sipos Lajos mégis miért adott fennmaradási enge­délyt a Viper Hungária Kft. sza­bálytalanul épített raktárának? Azt is felettébb furcsállom, hogy az építési hatóság nem intézke­dett a telekhatár menti határfalon 1985. körül létesített nyolc nagy­méretű ablak ügyében sem — so­rolta Kun Lajosné. Az épített környezet védelmé­ről és alakításáról rendelkező jogszabály azt is részletezi, hogy: „az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomására ju­tásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés be­fejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatba­vételétől számított tíz éven belül intézkedhet.” A törvény az építésügyi hatósá­gi jogkört első fokon - eltérő ren­delkezésektől eltekintve — a tele­pülési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalja azzal, hogy ilyen ügyekben általában az állam- igazgatási eljárás általános szabá­lyait kell alkalmazni. A jogszabály azt is kimondja, hogy az építés­ügyi hatósági ügyekben másodfo­kon a területileg illetékes megyei közigazgatási hivatal jár el. A gyulai illetőségű, de sarkadi születésű asszony azt is elmond­ta, hogy a Viper Hungária Kft. ne­vében és megbízásából még 1999 tavaszán azzal az (ür) üggyel ke­reste meg Szűcs Mihály, hogy a társaság szeretné megvásárolni a Sérelmeik számosak Egyrészt azt kifogásolták, hogy tulajdonosi jogaik gyakorlásában korlátozza őket a szomszéd telken szabálytalanul létesített felépítmény, másrészt ebből eredően - állí­tásuk szerint - csökkent az ingatlan forgal­mi értéke, s majdhogy eladhatatlanná vált telkük. Az elsőfokú építéshatóság megvizs­gálta a fellebbezésben foglaltakat, s mivel a Viper Hungária valóban az építési engedély kiadása előtt megkezdte az átalakítást, újabb határozatával visszavonta azt. telket. (A Complex CD-Céghírek cégmutató tanúsága szerint Szűcs Mihály a Viper Hungária Kft. tag­jai között szerepel — a szerk.) Az adásvételi jogügylet később en­nek ellenére nem realizálódott. A szerkesztőségünket megkereső sértett arról is beszámolt, hogy fellebbezéseiről értesülve, laká­sán kereste meg Balog István, a Viper Hungária Kft. üzletágmene­dzsere, aki — Kunné szavait idéz­ve — azt mondta: „ ötvenezer fo­rintot adok, csak áll­jon le az ügyről.”- Két éve tart a meghurcoltatásom, s eddig nem talált megoldásra az ügyem. A szüleim nehéz munkával megszerzett pénzen vették 1950-ben azt a telket, senkinek dek el az ősi jussból - mondta Kun Lajosné. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal - felügyeleti intézkedési jogkörében eljárva - 2000. június 6-án keltezett határozatával eluta­sította a gyulai asszony fennma­radási engedély ellen irányuló fel­lebbezését, mondván, hogy az el­sőfokú építésügyi hatóság a vo­natkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően járt el. Kun Lajosné az ügyben eljáró építéshatóságok által elkövetett szabálysértésekre, fellebbezései­nek elutasítására, valamint elfo­gultsági kifogásának, kizárási in­dítványának figyelmen kívül ha­gyására hivatkozva közigazgatási pert kezdeményezett. A Békés Megyei Bíróság dr. Balázsné dr. Berndt Gabri­ella vezette tanácsa 2001. március 13. napján kelte­zett jogerős ítéletében ha­tályon kívül helyezte a Bé­kés Megyei Közigazgatási Hivatal, az elsőfokú épí­tésügyi hatóság határoza­tát helybenhagyó dönté­sét, s egyben új eljárás le­folytatásáról határozott. Az ítélet indokoló részé­ből egyértelműen kiderül, hogy: „A bíróság az általa feltárt tényál­lási adatok alapján megállapította azt, hogy a felperes 2000. évi ápri­lis hó 06. napján az I. fokú 353- 5/2000. iktatószámú határozat el­len benyújtott fellebbezésével egyidejűleg elfogultsági kifogást és kizárási indítványt tett az alpe­resi építéshatósággal szemben. Ezen elfogultsági kifogást azon­ban az alperes figyelmen kívül hagyta, s érdemben a felperes fel­lebbezését elbírálta, amely eljárá­Vissza a hivatalnak nem adok belőle egy centimétert sem. Igaz, édesapám an- ! nak idején szóban megengedte a vasvázas nyitott szín építését a szövetkezetnek, de azzal a kikötéssel, hogyha szüksé­ge lesz az építési vonalra, azonnal lebontják. Számomra az nem elégtétel, hogy a szabálytalanul építkező Viper Hungária Kft.-t megbírságolta Sarkad jegyzője. Én váltig kitartok a magam igaza, tételesen amellett, hogy a mi tel­künkre nyúlik át az egyébként jogerős építési engedély nélkül felhúzott raktár alapozása, s ezért ha kell, az utolsó leheletemig pe­reskedek, de egy centit sem enge­Az építésügyi hivatal augusztus 9-én keltezett, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének, dr. Vas Márton Zsoltnak címzett leveléből kiderül, hogy Kun Lajosné kérel­me .....sem alakilag, sem tartalmilag nem felel meg az elfo­gult sági kifogásoknak...”, ezért azt a csatolt iratokkal egye­temben - kiegészítés céljából - visszaküldte a Békés Me­gyei Közigazgatási Hivatalnak. Az építésügyi hivatal elfogad­va a kérelmező indítványát az ügyben indult államigazgatási eljárás lefolytatására, valamint annak teljes körű továbbvite­lére a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalt jelölte ki. sával az államigazgatási eljárásról szóló törvény 19. §-ában foglalt, kizárás esetén alkalmazandó eljá­rás szabályait figyelmen kívül hagyta, amellyel jogszabálysér­tést követett el.” Az államigazgatási eljárásról szóló törvényből az is kiderül, hogy „a fellebbezést az ügy ösz- szes iratával a fellebbezési határ­idő leteltétől számított nyolc na­pon belül fel kell terjeszteni a fe­lettes szervhez, kivéve, ha a köz- igazgatási szerv a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegé­szíti.” Az indokolásból az is egyértel­művé válik, miszerint „...a bíró­ság a kereseti kérelemmel táma­dott alperesi határozat érdemi fe­lülvizsgálatát nem végezte el, te­kintettel arra, hogy az érdemi vizsgálatot megelőzően a kizárási kérelem tárgyában történő eljárás lefolytatására van szükség, s majd ezt követően az alperesi felettes hatóság által eljárás lefolytatására kijelölt II. fokú szerv által hozott határozat lesz olyan érdemi köz- igazgatási határozat, amely a bí­róság által felülvizsgálható.” Kun Lajosné tehát elfogultsági kifogást és kizárási indítványt ter­jesztett elő a Békés Megyei Köz- igazgatási Hivatallal szemben is. Dr. Pataki István hivatalvezető a vonatkozó paragrafusok szerint eljárva, 2001 májusában jelentet­te ezt a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM) Építésügyi Hivatalának. A Csongrád Megyei Közigazga­tási Hivatal október 15-én kelte­zett határozatával megsemmisítet­te Sarkad város jegyzőjének 353- 5/2000. számú határozatát, s az új eljárás lefolytatására Orosháza vá­ros jegyzőjét jelölte ki. Kun Lajosné zárszóként el­mondta: reméli, hogy ügye im­már mihamarabb számára is megnyugtató módon rendeződik. A hallgattassák meg a másik fél is követelményének eleget teen­dő, Sarkad város jegyzőjének vé­leményét is közreadjuk. Dr. Sipos Lajos kifejtette, hogy a „Viper Hungária Kft. és Kun Lajosné ügyében telekhatár-rende­zési eljárás, ületve azzal kapcsola­tos telekalakítási határozat nem született.” A jegyző azt is le­szögezte, hogy a hetvenes évek véjgén épült „ÁFÉSZ Bútor­bolt raktárépü­lete ezen vitás ügy kapcsán helyszínrajzilag és alapterületi- leg nem bővült és nem válto­zott. Ekként Kun Lajosné ingatlanából semmi­lyen nagyságú terület nem veszett el.” Dr. Sipos Lajos azt is elmondta, hogy a Békés Megyei Bíróság nem jogszabálysértés miatt helyezte ha­tályon kívül az elsőfokú határoza­tot helybenhagyó másodfokú hatá­rozatot. Dr. Sipos Lajos úgy nyilat­kozott, hogy az ügy indulásakor és azt követően is kellő tárgyilagos­sággal, a jogszabályok betartásá­val, azok alapján hozta meg dönté­sét. Mindezek ellenére Kun Lajosné az eljárások során több íz­ben alaptalanul bírálta a hatóságot. BOTH IMRE Az ügynök élete... Öntudatra ébredő, kiszolgáltatott üzletkötők Ha meglepőnek is találják, Az ügynök halálát előbb (min­dig) megelőzi az ügynök éle­te... A kérdés persze az, vajon milyen élete van manapság egy ügynöknek — elegánsab- ban fogalmazva: üzletkötő­nek, szolgáltatónak? Békés megye Az ügynök élete sem fenékig tej­föl. Már abból is következtethe­tünk erre, hogy létrehozták ér­dekérvényesítő szerveződésüket. Hosszabb nevén: a Magyar Üzlet­kötők és Szolgáltatók Országos Érdekvédelmi Szervezetét, mely lényegét tekintve egyesület. S ahogy hallani, már Békés megyé­ben is bontogatják a „szár­nyaikat”. A dolog korántsem egy­szerű: az egyesületet Tatabányán jegyezték be, főtitkára pedig győ­ri.- Szervezetünk célja a tagja­ink, tágabb értelemben az üzlet­kötők egészének szakmai és jogi érdekképviselete, érdekvédelme - mondta Nagy Zoltán főtitkár. - Fellépünk az üzletkötőket, szol­gáltatókat ért atrocitásokkal szemben.- Például?- Például akkor, ha egyoldalú szerződéseket erőltetnek rájuk, jogtalan cégkövetelésekkel akar­ják sarokba szorítani őket, lob­byzunk tagjaink jogainak, érde­keinek érvényesítéséért a tör­vényalkotás előkészítő szakaszá­ban. Védjük az üzletkötők, s egy­ben a tisztességes megbízóik ér­dekeit is.- Tudom, széles a kör, de ki számít ma üzletkötőnek?- A szakmában dolgozók fele biztosítási üzletkötőként tevé­kenykedik. A többiek kereske­delmi ügynökök, autószalonok üzletkötői, hirdetésszervezők, •mezőgazdasági, egészségügyi üzletkötők, gépkocsivezetők és így tovább. A szolgáltatói körre utalás az elnevezésünkben tu­lajdonképpen a gépkocsivezető­ket és az egészségügyben tevé­kenykedő üzletkötőket takarja. Tagjaink között akad autósza­lon-tulajdonos is. A gépkocsive­zetőket például eredményesen képviseljük olyan vitákban, amikor a — többnyire kisvállal­kozó - megbízójuk minimálbé­ren jelenti be őket, jövedelmük egy részét „zsebből zsebbe” kapják, így aztán elesnek egy sor juttatástól. Bizony hamar ki­derül, hogy négy-öt évnyi ilyen „megoldás” során a megbízónál csinos kis adócsalás mutatható ki.- Országosan mennyire szer­vezettek?- Majdnem minden megyé­ben megjelentünk. Ahol már öten vannak, helyi csoportot ala­kíthatnak, száz fölötti létszám esetén szóba jöhet a főfoglalko­zású képviseletvezetés is. Békés megyében egyelőre nem úgy ál­lunk, ahogyan szeretnénk. Ép­pen ezért a tagszervezés volt az egyik ok, amiért ide látogattam. A másik pedig a tanúkutatás.- Mihez?- Precedens értékű pert aka­runk indítani, ehhez keresünk eseteket, tanúkat. Amit rendezni akarunk, az a jutalék-visszaköve­telés problémája.- Elég ,,kínaiul'’ hangzik szá­munkra.- Az üzletkötők és a megbí­zóik között létrejött szerződés egyik eleme az, hogy amennyi­ben az ügyfél a megállapodás el­lenére mégsem fizet, az ügy­nöknek vissza kell szolgáltatnia a megbízónak a felvett jutalé­kot. Bár ilyen ügyben már ho­zott olyan ítéletet a bíróság, hogy a jutalékot vissza kell ad­ni, úgy gondoljuk, ez a megol­dás jogszabályba ütközik, s ta­lán az említett bíróság a hatás­körét túllépve döntött. Perújí­tást fontolgatunk, ehhez keres­tünk, keresünk példákat Békés­ből is. Igyekeztünk megragadni e szerveződés jelentőségét. Úgy tudjuk, csak biztosítási üzletkö­tőből 600-nál többen élnek me­gyénkben, s akkor még nem be­széltünk a többiekről. Szobrot Brunszvik Teréznek Szobrot kíván állítani Brunszvik Teréznek, a kis­dedóvás és nevelés európai hírű magyar alakjának a Brunszvik Teréz Szellemi Ha­gyatéka Alapítvány. Hornyák Mária alapítványi titkár tájékoztatott a témáról. Az elő­dök 130 éve közadakozásból már elkészítették a grófnő már­vány mellszobrát, szellemi ha­gyatékának mai gondozói pedig a Brunszvikok ősi fészkének parkjában, Martonvásáron kí­vánnak emléket állítani róla, ugyancsak közadakozásra szá­mítva. Brunszvik Teréz korának egyik legfelvilágosultabb nőalakja volt, akinek emlékét a szarvasi óvó­képzőben is évtizedek óta őrzik. Az angliai infant school mintájára 1828-ban ő nyitotta meg Budán Közép-Európa első óvodáját, majd itthon és külföldön számos óvoda alapítását segítette. Elkezd­ték Brunszvik Teréz naplójának a megjelentetését is, az első rész - amelyben az 1848-as szabadság- harcról írta le gondolatait a gróf- nő - tavaly jelent meg. _______■ Sz őlő- és gyümölcsösültetvények összeírása A Békés megyei tapasztalatok országos viszonylatit beillesztése A SZŐLŐTERMELŐK MEGOSZLÁSA A TERMELT SZŐLŐFAJTÁK SZERINT, 2001 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2000. évi CXLIII. tör­vény alapján szőlő és gyümölcsösültetvény-összeírást hajtott végre 2001. június 1. és október 15. között. Az összeírás szak­mai előkészítéséhez, kivitelezéséhez segítséget nyújtott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, az Érdi Gyümölcs- és Dísznö­vénytermesztő Kutató-Fejlesztő Kht.; a térképészeit háttér megteremtéséhez a Földmérési és Távérzékelési Intézet, to­vábbá a körzeti földhivatalok járultak hozzá. az összeírás megngyeiesi egyse­gét a szőlő- és vagy gyümölcsös területet használók, illetve az ül­tetvények képezték. Az adatok teljes feldolgozása után várhatóan 2002 közepén kerül sor a végleges és részletes adatok publikálására. 2001. évben Magyarországon szőlővel betelepített terület 92 782 hektár volt, amelynek 98 százaléka ültetvényméretű, azaz 500 m2 és azt meghaladóan szőlővel beülte­tett földterületeken helyezkedik el. Az országos szőlőterület több iimu Ktii iái uidudii lener-, Ruzei egy­negyedén vörös borszőlőt, mintegy 4%-án csemegeszőlőt termelnek. A dél-al­földi régióban a fehér borszőlő, a szőlőterü­letnek a 75%-án, a vö­rös borszőlő pedig a 23%-án termett, a cse­mege- és a direkt- termő szőlő területe együttesen valamivel, több, mint kétszázalékos részarányt képviselt. A dél-alföldi régióban a csak fehér-, a csak vörösborszőlőt és a csak csemegeszőlőt termelők aránya az országosnál magasabb (47%, 11% és 10%), a direkttermőt és az egyes fajtákat együttesen termelőké viszont lényegesen alacsonyabb. A gazdálko­dóknak országosan háromnegyede, a dél-alföldi régióban 48%-a csak saját felhasználásra termel, 2, illetve vala­mivel több, mint 4%-a a közvetlenül és 15, illetve 35%-uk viszont közvetett Régiók szerinti megoszlás, 2001 A szőlőterület közel 32 százaléka, 29 ezer hektár, a dél-alföldi régióban (28 százaléka Bács-Kiskun megyében) található. A megyék sorában a legkisebb területet, 56 hektárt Békés megyében Írták össze. Országo­san az átlagos szőlőterület 0,32 hektár, amely az ültetvények esetében 0,4 hektárnál alig több, a méret alatti területeknél nem éri el a 300 nf-t sem. A dél-alföldi régió átlaga 0,73 hektár, ezen belül Bács-Kiskun me­gyéé közel 0,8 hektár. A megyék közül Békésben nem éri el a 400 mJ. úton értékesíti teljes szőlőtermelését. Magyarországon gyümölcsfával, gyümölcsborokkal betelepített terü­let az összeírás szerint 97 508 hektár, ennek több mint 90 százaléka ültet­vényméretű, azaz 500 m2 és azt meg­haladó bogyós, illetve 1500 m2 és azt meghaladó gyümölcsfákkal beülte­tett földterületen helyezkedik el. A gyümölcsös terület közel 40 százalé­ka az észak-alföldi régióban találha­tó. A dél-alföldi régió az összes gyü­mölcsterület 17%-án termelt. A me­gyék sorában a leg­kisebb területet Budapest (310 hek­tár) és Komárom- Esztergom megye (780 hektár) után Békés megye (1014 hektár) területen írták össze. A gyümölcsös­terület régiók szerint 2001-ben a következőképpen oszlik meg: Csak Régió fehér­vörös­csemege­direkttermő Vegyesen Össz.:% borszőlőt szőlőt szőlőt termelők aránva Dél-Alföld 46,8 10,5 10,1 0,8 31,9 100,0 Ebből: Békés megye 4,5 12,4 39,1 9,6 34,5 100,0 Országosan az átlagos gyümöl­csösterület 0,5 hektár, a dél-alföl­di régióban ennél alig valamivel több (0,6 hektár). A megyék sorá­ban Békés megye 1331 nr-es átla­gos területével a megyék rangso­rában az utolsó előtti helyen állt. Az ültetvények átlagos területe kevéssel meghaladja az 1,5 hek­tárt, a dél-alföldi régióban 1,4 hektár. Megyék szerint vizsgálva, az átlagos ültetvényterület mére­te Bács-Kiskun megyében a leg­magasabb 1,8 hektár és Nógrád megyében a legalacsonyabb 0,6 hektár. Az ország gyümölcsösei­ben az uralkodó gyümölcsfaj to­vábbra is az alma. Az almatermé- sűek az összes gyümölcsöseiben az uralkodó gyümölcsfaj tovább­ra is az alma. Az almatermésűek az öszszes gyümölcsösterület kö­zel felét foglalják el. A körte terü­lete az alma területének az egyti- zedét sem éri el, a birs- és a nas­polyafélék együttes területe pedig az öszszesnek kevesebb, mint egy százaléka. A csonthéjasok közül a legnagyobb részarányt a meggy képviseli, ezt követi a szil­va, az őszi-, a kajszibarack és a cseresznye. A héjastermésűek az ország gyümölcsösterületének 5%-át alkotják, legjelentősebb fa­juk a dió. A bogyóstermésűek csoportjának meghatározó növé­nye a málna. KSH BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSÁGA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents