Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-28 / 23. szám

\ MEGYEI HÍRLÁP HÁTTÉR 2002. JANUÁR 28., HÉTFŐ - 7. OLDAL Garzonházat szeretnének Az Orosházi Nyugdíjasok Ér­dekvédelmi Egyesülete orszá­gosan egyedülálló modell alapján működik. Hét évvel ezelőtt egy ingatlant kaptak az önkormányzattól, ahol olyan feltételeket alakítottak ki, mely hozzájárul az idősek életminőségének javulásához, illetve némiképp tehermente­síti az önkormányzatot is. Orosháza A nyugdíjasház két évvel ezelőtt a piactéri Hős-Nagy-féle házból a Tö­hötöm utcai volt óvoda épületébe költözött. Itt rendezték meg a tiszt­újító közgyűlést január 22-én, ami­ről másnap sajtótájékoztatón szá­molt be dr. Násztor Sándor elnök.- Tagságunk létszáma megha­ladja az ötszáz főt. A nyugdíjas­ház falai között tartalmas élet fo­lyik. Havonta közel kétezren for­dulnak itt meg. Lehetőséget ter­metünk tagságunknak az egész­ségvédelmi szolgáltatások igény- bevételére is. Rendszeresek a vér- nyomásmérések és a Bioptron­lámpa kezelések. Tervezzük vércukorszintmérés végzését is. Jogsegélyszolgálatot és fogyasztó- védelmi ügyintézést is kérhetnek tagjaink, természetesen mindent térítésmentesen. Gyógytornacso­portunk is működik, és rendsze­resen szervezünk akciókat és kü­lönféle programokat is — mondta az elnök. Az egyesület kezdemé­nyezte egy nyugdíjasgarzonház létesítését. A tervek szerint a léte­sítmény a volt Darvas-kollégium­ban kapna elhelyezést. A 46 férő­helyes ház átalakítása mintegy 300 millió forintba kerülne, ami­nek megvalósításához az önkor­mányzat pályázni kíván. A közelgő választásokkal kap­csolatban az elnök kiemelte, nem pártokat támogatnak, hanem az időseket segítőknek szavaznak bi­zalmat. Orosházán az elmúlt há­rom ciklusban dr. Vastagh Pál tette a legtöbbet a nyugdíjasokért - szö­gezte le dr. Násztor Sándor, akinek az egyesület tagsága újabb három esztendőre szavazott bizalmat az elnöki feladatok ellátásához, k. e. Sikert arattak a Püski-képek Nyár végén folytatódik a skandináv túra Az elmúlt esztendő végén ér­kezett haza Norvégiából Püski Sándor grafikusművész (ké­pünkön) annak a kiállításnak a megnyitójáról, mely január közepéig várta a látogatókat a drammeni színházban. A Bé­késen élő és dolgozó alkotó számára ez volt az elmúlt év utolsó, egyben az idei eszten­dő első tárlata. Békés Az Oslótól ötven kilométerre fek­vő, 50 ezer lakosú tengerparti vá­ros, Drammen színháza adott ott­hont a művész tizen­ötödik önálló külföldi kiállításának.- Az elmúlt évben, március 15-én Helsin­kiben nyílt meg az a kiállításom, melyen, egy delegáció élén, részt vett Lise Chris­toffersen, Drammen polgármester asszo­nya is. A képeim megtetszettek ne­ki, s akkor hívott meg egy önálló kiállításra — kezdi Püski Sándor. Mint mondotta, egyik legjobb be­mutatkozásaként tartja számon a norvégiai kiállítást, ugyanis a meg­nyitón több mint hatszázan(!) vol­tak, képei sikert arattak. Püski Sándor az utóbbi három esztendő terméséből válogatott a kiállításra, s természetesen legújabb munkáit is felvonultatta.- Köztudott, hogy a norvégek szeretik a művészeteket, ezért a ki­állításon Múzsák néven került kö­zönség elé negyven képem, ponto­sabban negyvenegy. Az utóbbi, egy 70x100 centiméteres kép, a megnyitón, a nagyközönség előtt, a pódiumon, nem mindennapi kö­rülmények között született meg... - sorolja Püski Sándor. A kiállítás megnyitóján közre­működött a két évtizede Norvégiá­ban élő Angyal József zenész — Charlie-val együtt játszott -, aki he­gedűn, pánsípon és furulyán ma­gyar zenét játszott, s amíg a zene szólt, az idő alatt készült el a mű, ami a helyi újság szerint is nagy si­kert aratott. Egyébként a sajtó terje­delmes cikkekben foglakozott a negyven esztendős magyar grafi­kusművész munkásságával. A kiállítás megnyitó­ján többek között részt vett Iklódy Gábor oslói nagykövet, s ott volt több művész és galéria­tulajdonos is.- Milyen volt az el­múlt ével — Három nagy kiállí­tásom volt, az első 2001. január elsején Hévizén nyílt, a tavasszal követ­kezett Finnország, s most az év végén Norvégia. —Milyennek ígérkezik az idei évi — Ami biztos, májusban New Yorkban, az ENSZ Palotában lesz önálló kiállításom, ahová zömmel új anyaggal készülök, melynek gerincét a világbéke alkotja majd, de nem a szeptember 11-ei ese­ményekkel összefüggésben. Úgy tűnik, az év második felében, a nyár végén folytatódik a skandi­náv túra, a drammeni kiállításon meghívást kaptam egy újabb nor­végiai és egy dániai bemutatko­zásra — mondotta Püski Sándor. ______________________________— SZEKERES — Összefogás a megsebzett Bánhalmáért Fábiártvára után a második kunhalom, melyet kivonnak a mezőgazdasági művelés alól Megrázó, elgondolkodtató, egyben tanulságos esetről hallot­tunk a minap Szelekovszky Lászlótól, a megyei önkormányzat természetvédelmi vezető főtanácsosától. A természeti értéke­inkre különösen figyelő szakember a Medgyesegyházához tar­tozó bánkúti Libiczi-halom, avagy Bánhalma legutóbbi „megsebzéséről” beszélt. Békéscsaba—Bánkút- Bánhalma gyönyörű és hatal­mas. Lehetne az ország legna­gyobb kunhalma, ha nem művel­ték, koptatták volna évszázad­okon át. így is tisztelettel és cso­dálattal nézhetünk a közel 5 ezer éves, ember alkotta kultúrtörté­neti emlékre, az Alföld egyik „piramisára” — kezdte Szele­kovszky László. Emlékeztetett ar­ra, hogy a régészek egyszer már feltárták, majd visszatakarták az egykori templomot és a körülötte talált sírokat, emberi csontváza­kat, melyek minden bizonnyal az Árpád-korból valók. Az elmúlt év novemberében - minden bizonnyal tájékozatlan­ságból - felszántották a kunha­lomnak azt a részét, ahol a téglá­val kirakott sírgödrök egymás mellett feküdtek.- Döbbenetes látvány volt, ami­kor a helyszínre értünk - folytatta a főtanácsos. - Csontok, koponya­töredékek, téglák hevertek szana­szét a domb tetején. Ezek nem egyidősek a halom keletkezésével, de így is több száz évesek. A földterület a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. érdekeltségébe tartozik. Szelekovszky László, ahogyan a kunhalom értékes felü­letének felszántásáról meggyőző­dött, azonnal felhívta telefonon dr. Megyeri Zsoltot, a társaság ve­zérigazgatóját.- Sajnálkozással értesült a történtekről a vezérigazgató - emlékezett vissza a főtanácsos. — Arra kért, jelöljük ki a kunha­lomhoz tartozó, megvédendő te­rületet, melyet azonnal kivonnak a szántóművelés alól, bevetik fű­vel, és sövénnyel körbekerítik. Bánhalma jelenleg a felszántott állapotban van, de az emberi csontokat vissza kívánjuk temet­ni, a régészek szakmai felügyele­te mellett. Mindez tavasszal megtörténhet. A végső kegyele­tet egy fakereszt állításával sze­retnénk megadni - tájékoztatott Szelekovszky László azzal a nyo­matékkai, hogy a kunhalom megsebzése után példaértékű összefogást tanúsított a megyei múzeumi szervezet, a ménes­birtok és a megyei önkormány­zat Bánhalma megóvása érdeké­ben. Ily' módon a csárdaszállási Barát-halom (más néven Fábiánvára) után a bánkúti lesz a második kunhalom Békés me­gyében, melyet kivonnak a me­zőgazdasági művelés alól, védel­met nyújtva ezáltal a föld alatti történelmi értékeknek. LÁSZLÓ ERZSÉBET Szelekovszky László a háttérben húzódó, megsebzett Bánhalmával. A legnagyobb kunhalom lehetne, ha nem „koptatták” volna az évszá­zadok alatt D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A „keleti kapu” új piacokra nyitna Kitartó lobbizással gyűlhet össze a határnyitáshoz szükséges pénz A körös-sárréti térség számára gazdasági szempontból nagyon fontos lenne, hogy Körösnagyharsány és Körösszeg között mie­lőbb közúti és vasúti határátkelő létesüljön. Az észak-békési vidék közvetlen közelében egyetlen határátkelő sincs. A harsányi „keleti kapu” új piacokat teremthetne, ezért az átkelő megnyitása alapvető szükségletként vetődik fel. A határ mindkét oldalán talál­ható kistelepülések közös óhaja az országhatár átjárhatóvá tétele. Öt egynapos ideiglenes harsányi határnyitás sikere bizonyítja, hogy a határ mentén élő magyarok és románok egyaránt lelkesed­nek az átkelőért. A végső döntés viszont a politika kezében van. Körös-Sárrét Több körös-sárréti település gaz­dasági és társadalmi életét évszá­zadokon át Nagyvárad közelsége határozta meg. Közülük néhányan az utóbbi nyolc évtizedben sem ta­lálták meg azt a másik nagyvárost, amelynek kisugárzása kedvezően befolyásolhatná fejlődésüket. Mivel a harsányi átkelő 2000- ben nem került be a magyar-román országhatáron a közeljövőben léte­sülendő öt új átkelő közé, az ország 2001-2002-es költségvetésében a célra nem különítettek el pénzt. A magyar politikusok többször hangoztatják: a döntés lehetősége a román félnél van. Mondván: ahol a románok támogatják az új átkelő létesítését, ott a magyar fél azonnal partner. — Információim szerint a romá­nok támogatnák a körösnagyhar- sányi határátkelő létesítését. Azt vi­szont biztosan tudom, hogy a harsányi határátkelő kérdése a rendszerváltás óta még egyszer sem szerepelt a magyar kormány­ülésen. Ez pedig nagy baj! A haté­kony együttműködés az országha­tár mindkét oldalán élők számára gazdasági élénkülést jelenthet. A magyar-osztrák országhatár jóval rövidebb, mint a magyar-román. Ott műiden határ menti település­nél van átkelő, el kell érnünk, hogy itt is több legyen! — közölte Dudás Árpád, Zsadány polgármestere.- Nagyváradnak Debrecennel van közvetlen kapcsolata, mint ahogy Békéscsabának Araddal, Szegednek Temesvárral. A nagyvá­radiaknak a Nagyvárad-Debrecen autóút megnyitásához fűződik az elsőszámú érdekük, a harsányi át­kelő számukra csak másodlagos. A rengeteg erőfeszítés ellenére Körösnagyharsánynál a határ még mindig nem nyílt meg. Gond az is, hogy ezeket a kis átkelőket a schengeni egyezmény sem támo­gatja, inkább a meglévő nagyob­bak fejlesztését szorgalmazza. En­nek ellenére nem állhatunk meg. Elkezdtünk valamit, amit folytatni kell. A prioritásokat kell felkutatni, mert a pénzek korlátozottak. Csak akkor lesz meg a célra a forrás, ha nagyobb lobbiérdek érvényesül — mondta Tímár Károly, a megyei önkormányzat bizottsági elnöke az Észak-Békés Megyei Ónkormány­zati Térségfejlesztési Társulás leg­utóbbi ülésén. A Körösnagyharsány és Kör­összeg közötti határnyitás kérdése először az 1989-es romániai forra­dalom idején vetetődött fel. A kez­deményező Körösnagyharsány volt, a javaslatot a határ mindkét oldalán fekvő települések támo­gatták. Az érintettek tehát már több mint tizenkét éve dolgoznak az ügyön, ám konkrét eredmény nem kísérte törekvésüket. Öt alka­lommal egy-egy napos határnyi­tást már tartottak Harsánynál, de a végleges átkelő megnyitásának pontos időpontját ma még senki sem ismeri. MAGYARI BARNA ______________ft HARSÁNYI HATÁRÁTKELŐ SZÁMOKBAN____________ Szü kséges útberuházások vasút: 3 km vasúti pálya közút: 5 km szilárd útburkolat A vasúti és közúti határnyitás teljes költsége a megépítendő létesít­ményekkel együtt: 320 millió forint (mai árakon számítva) Módszertan a Mozaikkal Bemutatják az új tankönyvcsaládokat A tízéves tankönyvkiadói múlttal rendelke­ző, szegedi székhelyű Mozaik Kiadó az ér­deklődőket rendszeresen szakmai napokra, módszertani délutánokra invitálja, ahol a tankönyvek szerzői bemutatják az új tan­könyvcsaládokat és ismertetik a kiadó jövő­beli terveit. Békéscsaba Január 30-án 14 órától Békéscsabán, a Kereske­delmi és Vendéglátó-ipari Szakképző Iskolában tartanak bemutatót. A rendezvényre várnak min­den általános és középiskolai pedagógust, mód- szertanos kollégát, tanár szakos hallgatót, vala­mint az érdeklődő szülőket. A részvétel ingyenes, a kiadó könyvei a helyszínen 30 százalékos ked­vezménnyel kaphatók. A fórumon a szakmai előadásokon túl lehetőség nyílik konzultációkra a tankönyvek szerzőivel, il­letve tájékozódásra a Mozaik Kiadó új, 1., 5. és 9. osztályos, megjelenés előtt álló, kerettantervhez il­leszkedő tankönyveiről. ___________________________________________0*1 Az ifjúság védelméért Személyes problémákkal is jelentkezhetnek Kétezer őszén Szarvasi Ifjúsági Kör néven új civil szervezet alakult Szarvason. Szarvas Kovács Szilvia ifjúsági védőnőtől, a szervezet egyik alapító tagjától megtudtuk, céljuk a fiata­lok védelme, esélyegyenlőségük biztosítása, az egészséges és boldog felnőtté válásuk elősegíté­se. Szabadidős programokat és sportrendezvé­nyeket szerveznek, kitüntetett figyelmet szen­telnek a kábítószer-fogyasztás megelőzésének. Az ifjúsági kör irodája a Vajda Péter Művelődé­si Központban található. Itt minden kedden és szerdán 18 órától ifjúsági védőnő és lelkész tart fogadóórát, a fiatalok személyes problémáik­kal, vagy egyszerűen beszélgetés céljából ke­reshetik meg őket. A kör együttműködik a Ma­gyarországi Éjféli Sportbajnokságok Egyesüle­tével. Ennek eredményeként minden pénteken és szombaton húsz órától a fiatalok pingpon­gozhatnak a művelődési központ pinceklubjá­ban. ___________________________________________ffl Üz enet Erdélyből — képeken Közelebb a Hargitán élők mindennapjaihoz „Ez a falu Madaras, ahol a pap is fazekas” - olvasható Márton László békési fotográ­fus egyik felvétele alatt, ami része annak a kiállításnak, melyet a Magyar Kultúra Nap­ja alkalmából a közelmúlt­ban nyitottak meg. A hetven­négy esztendős fotográfus tár­latát Molnárné dr. Tarkovács Márta, a város jegyzője mél­tatta. Békés Az Üzenet Erdélyből címet vise­lő kiállításon hatvan nagymére­tű, fekete-fehér és színes fotó hozza hozzánk közel a székely- ség, a Hargitán élők minden­napjait. A képek tükrözik az el­múló idő még élő darabkáját, a portrésorozat részeként szúrós tekintetű székelyek néznek ránk. Az idős fotós, aki az évtizedek során sok mindent örökített meg, masinájával a nyakában négy­szer barangolta be Erdélyt, s mint mondta, az ottaniak, az ot­tani magyarság üzenetét hozta — fényképen. Mindezt úgy tárta a látogatók elé, ahogyan ő látta fényképezőgépe objektívén ke­resztül, felvillantva, megörökítve a pillanat varázsát, a táj szépsé­gét, a magyarságuk miatt megalá­zott emberek reménységét, moz­dulatát, akiket az önkény évtize­deiben sem tudtak megroppanta- ni, akik dacoltak a megpróbálta­tásokkal. A megnyitón közreműködött a város zeneiskolájának fuvola együttese. A tárlat február 22- éig várja az érdeklődőket a mű­velődési központ kápolnatermé­ben. _________________________-iz­Ha tárőrtoborzó Orosháza Az Orosházi Határőr Igazgató­ság várja a 18 és 33 év közötti férfiak és nők jelentkezését, akik kedvet éreznek a hivatásos határőri pályához. Az érdeklő­dőknek érettségivel kell rendel­kezniük (vagy ez év június 30- áig kell megszerezniük), feltétel a büntetlen előélet is. A jelent­kezőknek kétéves, nappali kép­zési rendszerű szakközépisko­lát kell elvégezniük, amelyre Szegeden, Miskolcon, Körmen­den, Sopronban vagy Budapes­ten nyílik lehetőség. A kétéves képzést sikeresen elvégzőket járőrként és útlevélkezelőként helyezik el az igazgatóságon. Jelentkezi február 5-éig lehet az Orosházi Határőr Igazgatóság személyügyi osztályán a 68/412-622-es vagy a 68/510- 220-as telefonszámon a 8023-as melléken. ____________________________K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents