Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Január 25., péntek RÉSZVÉHYÁRFOLYAIDIOK (2002. január 24.) Borsodchem 4 540 FI ti Egis 11515 Ft ti Matáv 1036 Ft O Mól 5 395 Ft ti OTP 19900 Ft ti Richter 17 355 Ft ti TVK 3165 Ft ti Zalakerámia 1730 Ft ti BUX: 8079,59 +1,18% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX I. 18-24-IG AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 394,53 Cseh korona 7,60 Euró 243,60 Japán jen (100) 206,78 Lengyel zloty 67,18 Svájci frank 165,99 Szlovák korona 5,76 USA-dollár 277,35 _________HÍREK_________ TÉGLA TÖRVÉNY. A pénz mosás elleni törvény nem fenyeget senkit, csak azokat, akik tisztességtelen szándék­kal, a jogszabályokat megke­rülve szeretnék tisztára mosni bűncselekményből vagy más visszaélésből származó pénzü­ket - közölte tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter, cmti) CSÚCSON A TŐZSDE. Közel egyéves szünet után tegnap ismét nyolcezer pont fölött zárt a tőzsdeindex. A BUX a keres­kedést 8079,59 ponton fejezte be, ilyesmire utoljára tavaly január 31-én volt példa. Tegnap tovább folytatódott az OTP részvényeinek diadalmenete, a papírt csaknem 20 ezer forin­tig „húzták fel” a vevők, ep PÁLYAVASÚT. A magyar vas útvonalak európai forrásokból is támogatott korszerűsítésére 2006-ig több mint százmilliárd forint áll rendelkezésre, amely­ből a MÁV Rt. nemcsak az eu­rópai főfolyosók, hanem a hoz­zájuk kapcsolódó mellékvona­lak rehabilitációját is tervezi - jelentette be tegnap a vasút­társaság illetékese, (mtd BIZOMÁNYI. Franchise for­mában fejleszd tovább üzlet- hálózatát a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Részvénytársaság, az első fran­chise zálogfiókot csütörtökön nyitották meg Nyíregyházán. A partneri kapcsolatra jelent­kező vállalkozók tőkét, helyi­séget és alkalmazottakat bizto­sítanak a zálogfiókok meg­nyitásához, míg a BÁV Rt. adja a márkanevet, a bevezetett üzleti lehetőséget a működési tapasztalatokkal és ismeretek­kel együtt. Az idén 10-15 fran­chise fiók megnyitását tervezik országszerte, (mtd RABÁR-DÍJ. Madár István, az Axel Springer lapcsoporthoz tartozó Világgazdaság munka­társa vehette át tegnap a Rabár Ferenc-díjat, amelyet idén nyújtott át első alkalommal a Pénzügyminisztérium. A dí­jat Varga Mihály, a tárca jelen­legi vezetője alapította tavaly március 15-én a rendszerváltás utáni első pénzügyminiszterről elnevezve, és azt évente egy gazdasági újságírónak vagy tudósítónak ítélik oda. dep Tőkére vár a Hungexpo A Hungexpo Rt. 2001. évi gazdálkodása és tevékenysége eredményes volt, árbevétele és adózás előtti eredménye egyaránt tíz szá­zalékkal haladja meg a tervezettet - jelentet­te be tegnap Petykó Zoltán, a Hungexpo Rt. vezérigazgatója. Petykó szerint a Hungexpo további fejlődéséhez, és ahhoz, hogy megtart­hassa vezető szerepét a régióban, jelentős tőkebevonásra lenne szükség. Budapest műrendszerekben végrehajtott, többéves le­maradást pótló beruházások. Petykó Zoltán elmondta, hogy a Hung- expónak a további fejlesztéshez tőkebevonásra van szüksége. El kell dönteni, hogy a tulajdono­sok hajlandók-e tőkét emelni egyenként vagy kü­lön, illetve külső tőkebevonást hajtanak-e végre. Tárgyalások folynak aijól, hogy az állami tulaj­donjog átkerüljön az ÁPV Rt.-től a Magyar Fej­lesztési Bankhoz. Jelenleg a cégben 84 százalék­ban az ÁPV Rt., 16 százalékban a kőbányai ön- kormányzat, 1 darab 1000 forintos részvény ere- Előzetes adatok alapján a részvénytársaság ár- jéig a Fővárosi Önkormányzat a tulajdonos. bevétele 2001-ben elérte az 5,3 milliárd forintot. Utóbbi per alatt áll. _____________________istsi Az adózás előtti ered-_____________________________________________________________ mény várhatóan megha­ladja az 530 millió forin­tot. A Magyarországon kiállító külföldi cégek mintegy 80-85 százaléka a Hungexpo Rt. rendez­vényein mutatkozott be. A kiállítások a múlt év­ben 6350 kiállítót és mintegy 694 ezer látoga­tót fogadtak. A vezér- igazgató jelezte, hogy 2002-ben hasonló ár­bevételre számítanak. A Hungexpo a múlt évben 850 millió forintot ruházott be, amelyből 200 millió forintot tettek ki az épületekben, köz- A Hungexpo épületeinek fejlesztéséhez tőkebevonásra van szükség fotó, europress/diósi Kiállítások a Hungexpón 2002-ben UKBA február 10-12. Nemzetközi cukrászati, sütőipari és gaszt­ronómiai szakkiállítás Agro+Mashexpo február 20-23. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép­kiállítás Karát február 27-ntárcius 02. Nemzetközi ékszer-, drágakő-, óra-szak­kiállítás Galéria 2002. február 27-március 02. Művészeti szakkiállítás Budapesti Divatnapok február 28-március 02. Nemzetközi szakkiállítás Utazás március 7-10. Nemzetközi idegenforgalmi kiállítás Sport március 21-24. Nemzetközi sport- és szabadidő-kiállítás Budapest Boat Show március 21-24. Nemzetközi hajókiállítás FeHoVa március 21-24. Fegyver, horgászat, vadászat kiállítás Budapest Motor Show március 21-24. Nemzetközi motorkerékpár-szakkiállítás Construma április 09-13. Nemzetközi építőipari szakkiállítás Decortsone április 09-13. Nemzetközi díszítőkő-ipari szakkiállítás INFOtrend április 23-25. Nemzetközi informatikai és telekommuni­kációs konferencia és szakkiállítás Industria május 28-31. Nemzetközi ipari szakkiállítás Securex május 28-31. Nemzetközi munka-, tűz- és biztonság- védelmi szakkiállítás Budapesti Divatnapok augusztus 25-27. Nemzetközi szakkiállítás BNV szeptember 13-19. Budapesti Nemzetközi Vásár INFOmarket szeptember 13-19. Információtechnológiai és telekommuniká­ciós vásár Ökotech október 15-18. Nemzetközi környezetvédelmi és kommu­nális szakkiállítás Hungaromed október 15-18. Nemzetközi orvostechnikai egészségügyi szakkiállítás és konferencia Hó-show november 14-17. Találkozó a téli sportok szerelmeseinek Foodapest 2002. november 26-29. Nemzetközi élelmiszer-, ital- és élelmiszer­gépipari szakkiállítás Bérlakásra 14 milliárd forint jut Bérlakásprogramra az idén 14 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből. A GM számításai szerint a program elindu­lása óta több mint hétezer lakás készült el, amelyek nem csaknem háromnegyedéhez a rászorulók juthattak hozzá. Budapest Az idei évre 14 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből az állami támogatású bér- lakásprogramra, ez az összeg év­közi átcsoportosításokkal még növelhető - mondta el Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára. Az elmúlt másfél év során a program kezdetétől a kormány­zat összesen mintegy 32,5 mil­liárd forint állami támogatást ha­gyott jóvá 7027 lakás felépítésé­hez, megvásárlásához, illetve ki­alakításához. Harrach Péter szo­ciális és családügyi miniszter ki­fejtette: az önkormányzatok csak­nem 15 milliárd forintos kiegészí­tést adtak, így mintegy 50 mil­liárd forintos állami támogatás ju­tott a programra. A miniszter beszámolt arról is, hogy az önkormányzatok csaknem 17 milliárd forintos lakhatási támogatási kerettel rendelkeznek. Hozzátette: a hi­tel- és közüzemi tartozás miatt hátralékossá váltak ügyét szin­tén az önkormányzat kezeli, számukra olyan programot indí­tott el a kormányzat, amellyel csaknem 30 ezer család helyze­tén tud javítani.- Magyarországon a bérlaká­sok aránya nem éri el a 8 százalé­kot, szemben az európai uniós 30 százalékos átlaggal - mondta a miniszter. Az állami támogatású bér­lakásprogram keretében az ösz- szesen 368 nyertes pályázó 32,5 milliárd forintos támogatást ka­pott. Ezzel az összeggel csaknem 46 milliárd forint értékű beruhá­zás indulhat meg. A lakások kö­zel háromnegyedét szociális lak­bérekért adják bérbe. A támoga­tás több mint 70 százaléka a szo­ciális helyzetük alapján rászoru­lók lakhatását segíti. EP Palotás pert nyert az állam ellen Palotás János a Postabank részvényein elszenvedett veszteség miatt pert nyert a magyar állam ellen. A Fővárosi Bíróság arra kötelezte az államot, hogy kössön szerződést Palotással harmincnégyezer darab Postabank-részvény megvásárlásáról 10 621 forintos áron. BUDAPEST Ez mintegy 360 millió forint kifi­zetését jelenti, egyúttal az ítélet­ben az is szerepel, hogy a rész­vényérték mellett 1998 októberé­től 20 százalékos kamatot is köte­les az állam Palotás Jánosnak ki­fizetni. A bíróság továbbá több mint 18 millió forintos perköltség kifizetésére kötelezte az államot. Palotás az ítélet kapcsán el­mondta: 1998 októbere óta állás­pontját közölte az interneten ke­resztül. Ennek lényege, hogy egy­részt a Postabank nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, nem mutatta be ténylegesen a hi­telintézet helyzetét. A Postabank részvényeit vásárló kisbefektetők számára csak akkor van kockázat a papírok megvásárlása során, ha hitelesek a pénzpiaci informá­ciók, vagyis a befektetők tényle­gesen mérlegelni tudnak dönté­sük előtt. Erre azonban nem volt a kisbefektetőknek valódi lehető­ségük a nem megfelelő tájékozta­tás miatt. A magyar állam 1998-ban meg­szerezte a Postabank többségi tu­lajdonát, azonban később a felvá­sárlás során érvényesített árhoz képest nevetségesen alacsony ár­folyamon, 5 forinton tett ajánlatot a kisbefektetőknek részvényeik megvásárlására. Tavaly év végén legfelsőbb bírósági ítélet született egy ■ hasonló helyzetű befek­tető esetében, akinek részvé­nyeit 10621 fo­rinton kell fel­vásárolnia az államnak.- A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán most született ítélet teljes össz­hangban van a Legfelsőbb Bíró­ság korábbi döntésével - mondta Palotás János. Szerinte nem len­ne szerencsés, ha a még mintegy 800 kisbefektetőt érintő összes bírósági eljárásban az esetleges másodfokú ítéleteket rendre meg­várná az állam, mivel az jelentős perköltségeket róhat az államra, így áttételesen az adófizetőkre. Az ítélet nem jogerős, a Pénz­ügyminisztériumban még nem döntöttek arról, miként lépjenek tovább az ügyben. ______ep Or bán: jók a kilátásaink Budapest A hétszázalékos gazdasági növekedést is elérheti Ma­gyarország a következő évek­ben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Tanács tegnapi ülésén. A miniszterelnök pozitívumként értékelte, hogy a múlt évben ki­lenc százalék közelében volt az infláció, ezért reálisnak tartja, hogy az év végére 4-6 százalék között legyen. Az uniós csatlakozás előké­születeiről szólva elmondta: ne­héz tárgyalások vannak hátra mezőgazdasági kérdésekről, en­nek ellenére nem lehet akadálya a 2004 elején vagy közepén vár­ható csatlakozásnak. Szerinte a mezőgazdaság szereplőinek idén már rendkívül jók a pénzügyi le­hetőségei, így megoldódhat az agrárium hitelezési problémája. A múlt évben az államilag garan­tált hiteltöbblet meghaladta a 20 milliárd forintot. A miniszter­elnök szólt ar­ról is, hogy a munkanélküli­ség 5,7 száza­lékra történő csökkenése jó­nak mondható, és a javuló ten­dencia ebben az évben is folytatódhat. A miniszterelnök a Gazdasági Tanácsban kialakult vita során felvetett kérdésekre reagálva el­mondta: ahhoz, hogy a magyar gazdaság az uniós csatlakozásig a kívánt mértékben javíthassa versenyképességét, nagymér­tékben erősíteni szükséges a magyar kis- és középvállalkozá­sok pozícióját. Orbán Viktor szerint elengedhetetlen a leg­alább fél tucat domináns ma­gyar cég nemzetközi, regionális szerepvállalása. Ugyanakkor hangsúlyozta: továbbra is lénye­ges a külföldi tőke beáramlása, az évi kétmilliárd euró feletti nagyságrend fenntartása. ______ ____ - PA ­Mi többet adózunk Budapest Magyarországon az átlagjöve­delmek adóztatása jóval maga­sabb a kelet-közép-európai or­szágokénál, ezért a személyi jö- vedelemadó-sávok szélesítésére lenne szükség - mondta Répássy Csaba, az Ernst and Young Tanácsadó Kft. igazgató­ja. Hozzátette: hazánkban a fel­ső, 40 százalékos kulcs már 1,2 millió forint éves jövedelemnél életbe lép, ezt pedig átlagos ke­resettel is el lehet érni. Ugyan­akkor Lengyelországban a leg­felső, 40 százalékos kulcsot csak 5 millió forint feletti jöve­delemmel lehet elérni, míg Csehországban 2,5 millió forint fölött alkalmazzák a legmaga­sabb, 32 százalékos adókulcsot. A tanácsadó cégnél arra is fel­hívták a figyelmet, hogy Szlová­kiában és Szlovéniában is csak 3 millió forint fölött vonják a maximális 40 százalékot. Répássy elmondta: tisztában vannak azzal, hogy e lépésnél a költségvetés bevételi szempont­jait is figyelembe kell venni, ám felhívta a figyelmet arra is, hogy a társaságiadó-bevételek meg­duplázódtak, amikor 36 száza­lékról 18 százalékra csökkent az adó mértéke. Az általános for­galmi adó- (áfa) szabályok meg­változtatására is szükség lenne, mivel a jelenlegi törvény ellentmondásos - mondta Heinczinger Róbert, a társaság munkatársa. Heinczinger Róbert szerint a magyar adóhatóság rendkívül szigorú álláspontot képvisel a cég­tulajdonban lévő mobiltelefon­számlák elszámolhatóságával kapcsolatban. Az adóhivatal által követett jogszabályi forma nincs összhangban az uniós szabá­lyokkal, ott ugyanis nincs katego­rikusan előírva, hogy magán- beszélgetés esetén tilos az áfa visszaigénylése. ______ ■ In dul a Földalap Budapest Hamarosan megkezdheti műkö­dését a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság - jelentette be Bérezi Norbert, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtit­kára. A közhasznú társaság alapí­tó okirata elkészült, azt január 31-ig benyújtják a cégbírósághoz. A helyettes államtitkár tájé­koztatott arról, hogy egyetértés született a kht. ügyvezetőjéről és háromtagú felügyelőbizottságá­nak személyi összetételéről is. A Nemzeti Földalap feletti tu­lajdonosi jogokat a földművelés- ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter gyakorolja a társaságon keresztül. A Nemzeü Földalap rendelke­zésére álló földek előzőleg az ÁPV Rt., illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő földterületekből adódtak össze. A Nemzeti Földalap a kincstári tu­lajdonban maradó földeket el­adással, illetve haszonbérbe adás­sal hasznosítja majd. A vételi és a használati jogot versenytárgya- láson lehet megszerezni.______■ In fláció alatti növekedés Budapest Közzétette a kiskereskedelmi for­galom tavaly novemberi alakulá­sáról szóló statisztikáját a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH). Adataik szerint novemberben 497,3 milliárd forintot költöttek a kisebb üzletekben, 7,5 százalék­kal többet, mint egy évvel koráb­ban. A 2001. év első tizenegy hó­napjában a lakosság összesen 5,5 százalékkal többet költött a kiske­reskedőknél mint az előző évben, a növekedés elmaradt az ugyan­ebben az időszakban mért, 9,4 százalékos inflációtól. A legnagyobb növekedést, 15,8 százalékot a gépjármű- és jármű­alkatrész-kiskereskedelem érte el. Tavaly novemberben folytatódott a júliusban elkezdődött dinami­kus bővülés az iparcikk jellegű vegyes-kiskereskedelemben. A textil-, ruházati és lábbeli-kis­kereskedelmi üzletek eladásai no­vemberben 8,8 százalékkal, az el­ső tizenegy hónapban 4,8 száza­lékkal haladták meg az elmúlt év azonos időszakát. A kiskereske­delmi forgalom közel egyharma- dát alkotó élelmiszer- és élelmi­szer vegyes-kiskereskedelem for­galma az első tizenegy hónapban 4.1 százalékkal, novemberben 2.1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A tavalyi első tizenegy hónap kiskereskedelmi forgalmának 32.6 százalékát az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesüzletek, 28.7 százalékát az autózással kap­csolatos üzletek adták - beleértve a 13,1 százalékot kitevő gép- járműüzemanyag-kereskedelmet is. A bútorok, műszaki cikkek és vasáruk forgalma 17,6 százalékot tett ki, míg a teljes volumenből 9,2 százalékkal részesedtek a kultúr- és egyéb iparcikkek, 4,4 százalék­kel pedig a textil-, ruházati cikkek és lábbelifélék. ep

Next

/
Thumbnails
Contents