Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-24 / 20. szám
10. OLDAL - 2002. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK Telekgerendás A falu jegyzője Dr. Domokos Sándor jegyző az elmúlt év augusztusa óta látja el a jegyzői teendőket Korábban Csabaszabadiban dolgozott, s pályázaton nyerte el az állást — A harmadik körben többedma- gammal nyújtottam be pályázatomat a jegyzői állásra. Nekem ismeretlenül tetszett a képviselő-testület határozottsága, ugyanis korábban kétszer is ki merte mondani, hogy a pályázók közül az állásra nem találtak alkalmas személyt. Mindez feltételezte számomra, hogy a testület nagyon korrekt, tudja, mit akar — kezdi a 45 esztendős, nős, kétgyermekes férj, édesapa, jegyző, aki Békésen lakik, s onnan naponta jár át dolgozni Telekgerendásra.- Ahogyan mondani szokták: életében kacskaringós út vezetett a jogi pályához... — Nagyon fiatalon a műszaki pályára készültem: Békésen a Szegedi Kis István Gépgyártástechnológiai Szakközépiskolában érettségiztem, majd jelentkeztem főiskolára. Fel is vettek, de nem kezdtem meg tanulmányaimat, helyette egy csabai gépgyárban technológusként dolgoztam három évig. Aztán jött a sereg... tartalékostiszti iskolára vezényeltek, ahonnan tiszti rendfokozattal szereltem le. Időközben kezdett érdekelni a rendőri pálya. Leszerelésem után rendőr lettem. Közben munka mellett elvégeztem a Rendőrtiszti Főiskolát, majd jogi diplomát szereztem. Bűnügyi osztályvezetőként, rendőr őrnagyi rendfokozattal léptem ki a rendőrség kötelékéből, s váltottam a jogi pályára. — A jogi terület könnyebb?- Nem könnyebb, csak más. Több éves közigazgatási gyakorlattal a hátam mögött az új feladatok, a kihívás vonzott. Ennek a munkának meg van a szépsége, az érdekessége, s természetesen a nehézsége is. Most, ezekben a napokban, amikor a költségvetés készítésének időszakát éljük, különösen izgalmasak a napok, ugyanis olyan megoldást keresünk, ami a körülményekhez képest a legjobb. A községben az első, egy szolgálati lakásból kialakított óvoda 1959-ben nyitotta meg kapuját. Egy esztendővel később, típusterv alapján készült el a mai óvoda első üteme, mely két csoporttal kezdte meg működését. Az évek során szűknek bizonyult a gyermekintézmény, s a község akkori vezetése úgy döntött, hogy bővítik az óvodát.- Azóta folyamatosan három csoportunk van - kezdi a beszélgetést Kósa Mátyásné vezető óvónő, aki 1968-tól él a faluban. Előbb szerződéssel, majd '74-től folyamatosan dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol 1986-tól vezető óvónő. A 75 személyes óvodába napjainkban 61 gyermek jár, a legnépesebb a kiscsoport, ők 27- en vannak. — Nagyon jól felszerelt az óvodánk, minden tevékenységi ághoz harminc gyermek részére teljes készlettel rendelkezünk. TÉR -KÉP Ötvenesztendős Telekgerendás Öt évtizeddel ezelőtt, 1952. január elsejével vált önálló településsé Telekgerendás. A jubileumi évforduló alkalmából őszinte tisztelettel köszöntőm településünk valamennyi lakóját, s azokat is, akik időközben már nem a község lakói. Kegyelettel és méltósággal emlékezem meg azokról, akik eltávoztak közülünk, s a fél évszázados jubileumot nem élhették meg, de részesei, alkotói voltak falunknak, ki-ki erejéhez mérten tett a településünkért. Öt évtized alatt a községért, a községben nagyon sok minden történt, mely történéseknek az adott időszakban valamennyi lakosunk részese volt. A puszta szántóföldből nőtt ki Telekgerendás, s a mai társadalmi, gazdasági viszonyok között - ha nem is maradéktalanul - lakóinak elfogadható életteret tud nyújtani a település. A tovatűnt, már-már történelmi öt évtizedről, annak valamennyi történéséről nagyon nehéz mindenki részére elfogadható mérleget vonni. Az eredményeket, a jobbra való törekvést igazán csak az tudja értékelni és méltányolni, aki a kezdetektől közöttünk él Sajnos, ezen személyek száma egyre kevesebb. Megemlékezésem inkább a múltról, mint a máról szól, ugyanis tekintetbe vettem, hogy lakóink napjainkról mindent ismernek, tudnak, ugyanakkor közülük kevesen emlékeznek az indulásra, nem ismerik azokat az akkor itt élő embereket, akik cselekedeteikkel „megvalósították” a falut. Ők olyan emberek voltak, akik a jövőbe vetett hitükkel családjukért, embertársaikért cselekedtek. Az eltelt idő ezen törekvésüket, őket igazolja. Csak egy közigazgatási, adminisztradv döntés volt, hogy 1952. január elsejével új község alakuljon Telekgerendás néven. Ennek azonban nehéz előzményei voltak. A korábbi településeken a tanácsok az ötvenes esztendőkben alakultak. Nálunk ez későbbre esik, ugyanis térségünk kiterjedt tanyavilág volt. Községünk szervezése tanyai tanács formájában indult. Békéscsaba főjegyzői hivatalában 1949. szeptember 2- án tartotta meg a helyszíni bizottság azt a tárgyalást, melynek feladata volt a Belügyminisztérium által a tanyai tanács hatáskörébe utalt és községgé alakulásGyebnár János Legyenek részesei! Kérem a község lakóit, hogy a ötvenedik évfordulónkhoz kapcsolódó eseményeket is kísérjék figyelemmel, rendezvényeinkre jöjjenek el, legyenek részesei e jeles évfordulón a visszaemlékezéseknek. sál kapcsolatos eljárások lefolytatása. A tanyai tanács vezetése, valamint a budapesti székhelyű operatív szervezet jelölte ki Békéscsaba külterületéből az új település halárait, és szervezte a munkát a volt Palyusik-féle tanyán. A központi elvek alapján határozták meg a majdani település határait, bel- és külterületä, tereprendezési tervét és a település ideiglenes névé, melyet akkor „Csorvási út melletti újteleülés” néven rögzítettek az aktákon. Az elfogadott, de már telekgerendási terv alapján 1950-ben a Petőfi és a Kossuth utcában az 1949-ben alapított Felsőnyomási Állami Gazdaság dolgozói az úgynevezett „FAGl-kölcsönnel” megkezdték a lakásépítéseket. Sokat lehetne a község kialakulásának kezdetéről, az ötven évről szólni, amit egy rövid megemlékezés keretében szinte lehetetlen. Úgy gondolom: az idei, a 2002-es rendezvénysorozatunk, melyet a képviselő- testület által létrehozott kulturális munkacsoport hivatott szervezni és irányítani, sok olyan információt, visszaemlékezést készít majd, melyekben lesznek, akik magukra ismernek, s lesznek, akik tanulnak a falu múltjának történelméből. Településünk történelme nyitott könyv, bárki átgondolhatja, átérezheti, áttanulmányozhatja fejlődésé, s gyarapíthatja emlékeinket. Egy nevet azonban valamennyiünk tiszteletével meg keü említenem: Szelcsány Gyuri bácsiról van szó, aki a település első tanácselnöke volt. Ő alapozta meg a községmai életé. Sajnos, nincs már közöttünk, de emlékét megőrizzük. Név nélkül emlékezünk meg a mindenkori tanácstagokról, önkormányzati képviselő-testületek tógáiról akik a község fejlődéséért fáradoztak. Napjainkban hol a túlélésért, hol némi fejlődésért hoz nehéz döntéseké a képviselő-testületünk. Biztos vagyok abban is, hogy a képviselők lehetőségükné sokkal többet szeretnének tenni Telekgerendásért. GYEBNÁR JÁNOS POLGÁRMESTER Fontos a nemzetiségi önkormányzat A falu 1725 lakosának mintegy húsz százaléka, de az is lehet, hogy ennél több a szlovák nemzetiségű. A faluban működő Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatnak negyedik éve elnöke Svecz Katalin, az általános iskolai tanítója. Abban az általános iskolában beszélgetünk, ahová annak idején járt. Három éve tanít, előtte egy évet a besztercebányai egyetemen tanult. Minden a faluhoz köti. A '98-as választásokon szavazták neki bizalmat.- Szlovák gyökereim vannak, de otthon magyarul beszélünk, a családban csak egy-két idősebb beszél tótul. Gyerekként népi táncos voltam, a csoport a szlovák klub keretein belül működött. így aztán sokan ismernek, tudják, ki vagyok, s talán ezért kaptam any- nyi szavazatot.- A községben mennyien beszélnek szlovákul?- Szlovák nyelvtudása alapján senkit sem lehetne eladni. A fiatalok közül aki beszél szlovákul, az az irodalmi nyelvet ismeri, az idősebbek viszont egy tájnyelvet beszélnek — mondja, s témát váltunk. Az öttagú Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat - másutt kisebbséginek nevezik - eredményes évet zárt. Legnagyobb sikerüknek tartják, hogy a faluban működő civil szervezetekkel és intézményekkel igen szoros kapcsolatot alakítottak ki. A nemzetiségi óvodában szlovák nyelvoktatás folyik, szakképzett óvónők segítik a nyelv megismerését és elsajátítását.- A gyerekek az óvodában megkapják azokat az alapokat, amikre az iskolában lehet építeni, ugyanis az általános iskolánkban a szlovák egy választható nyelv. A130 nebuló egyharmada a szlovák nyelv tanulása mellett döntött — folytatja Svecz Katalin. Mint mondja, a nyelvet könnyedebb formában igyekeznek megkedveltetni, a nyelvgyakorlást segíti az 1800 lelkes, közép-szlovákiai Bzovíkkal felvett testvérkapcsolat, melyet a nemzetiségi önkormányzat ápol.- Sajnos a pénz, vagy a pénztelenség sok mindennek gátat szab. A község önkormányzatával példás a kapcsolatunk, az ön- kormányzat önálló irodát biztosít számunkra, s együttműködés alapján pénzügyi dolgainkat a hivatal intézi.- Kettős elnöki funkciót tölt be...- Telekgerendás a Közép-békési Szlovák Társulás központja, aminek ugyancsak az elnöke vagyok. E társulásnak tagja Csaba- szabadi, Csorvás, Gerendás, Két- soprony, Kardos, Kondoros, Nagy- bánhegyes, Örménykút és Telek- gerendás. A társulás azzal a céllal alakult, hogy a szlovák kulturális programokat szervezzünk, a hagyományokat ápoljuk, őrizzük — mondta Svecz Katalin. A KÖZSÉG JELKÉPE. A település központjában épült az az evangélikus templom, melyet 1992-ben szenteltek fel, s más helyi felekezetek is használnak Munkahely és remény Az elmúlt év utolsó hónapjaiban a Dózsa György utca 42. szám alatt egy tizenöt személyt foglalkoztató telepet indított be a szolnoki székhelyű Karitasz 991 Kft. Az önkormányzat használatba adott a munkahely-teremtéshez egy üresen álló pedagógus szolgálati lakást, amit kisebb átalakításokkal alkalmassá tettek a munkára. A község felnőtt korú lakóinak fele nyugdíjas, s közülük több mint negyven nő 67 százalékos vagy afölötti rokkantnyugdíjas. (Az 50 százalékos rokkantnyugdíjasok száma ennél több.) Foglalkoztatásuk, szerény jövedelmük pótlása munkalehetőségek hiányában lehetetlen volt. A szolnoki cég napi hat órában, reggel nyolc órától délután két óráig, tizenöt rokkantnyugdíjas asszonyt foglalkoztat, akik német megrendelésre különféle egyedi, főként papírtermékeket állítanak össze. Ottjár- tunkkor egy reklámcégnek pezsgősüvegeibe hajtogattak címkéket. Mint mondták, ebből a szállítmányból napokon belül 200 ezer címkét — százasával csomagolva' és dobozolva — napokon belül útnak indítanak. Az első napon 16 ezer címkét állítottak össze, napjainkban ez a szám már 20 ezerre nőtt, s várják a következő szállítmányt. Megtudtuk: ha nincs üyen jellegű munkájuk, akkor szövőszékhez és varrógéphez ülnek, hagyományos rongyszőnyeget, ület- ve ülőpámákat készítenek. A telepen dolgozók elmondták: fizetésüket átutalással kapják, ami eddig mindig pontosan megérkezett számlájukra. Az itt dolgozók német megrendelésre különféle egyedi, főként papírtermékeket állítanak össze Az oldal a Telekgerendási Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András Hatvanegy óvodás ötven facsemetéje A gyermekintézményben másfél évtizede folyik nemzetiségi szlovák nyelvi képzés A legnépesebb a kiscsoport, ők 27-en vannak... Minden apróságnak tudunk eszközt adni a kezébe. Óvodánkban a nagy és középső csoportban másfél évtizede nemzetiségi szlovák nyelvi képzés folyik, '94- ben nemzetiségi óvoda címet kaptunk — folytatja beszélgetőpartnerem. Közben megtudom: a gyerekek jelentős többsége otthonról nem hoz szlovák nyelvi ismereteket, elvétve egyik-másik óvodás a nagyszülőktől vagy a dédszülőktől, főként a táj nyelvből néhány praktikus, a mindennapi életben használatos kifejezést ismer. A faluban a fiatalabb nemzedék már csak elvétve beszél szlovákul, pontosabban tótul, mely eltér az irodalmi szlovák nyelvtől. Az intézményben a szlovák nyelvet két nyelvtudással rendelkező és foglalkozó, képzett óvónő tanítja. Az óvónők között van még két gyógytestnevelő, két fejlesztő pedagógus és egy népi kismesterségeket oktató. Ezután a múltról váltunk szót.- Van olyan munkatársam, aki óvodásom volt, s ma már jó néhány egykori óvodásom gyermeke jár hozzánk. Többek között Balázs Pali középső csoportosként volt ovisom, már akkor is mindig énekelt. Szőke, fürtös hajú, csendes, tisztelettudó, alkalmazkodó kisfiú volt — meséli Kósa Mátyásné, aki tagja a település önkormányzatának.- Ha lehetne, mivel bővítené az óvodát?- Logopédiai szobával, orvosi szobával, korszerűsíteném a konyhánkat, ahol naponta 250- 270 adag ebédet főzünk. A községben mi látjuk el ebéddel az óvodát, az iskolát, az idősek otthonát, a hivatalokat, az alkalmazottakat, és van vendégétkeztetésünk is. Jó lenne egy udvari KRESZ-park, s még néhány mozgást fejlesztő eszköz is. Tudom: mindennek határt szab a pénz... - mondja. Búcsúzáskor még megtudom: a település ötvenedik születésnapja alkalmából a gyerekekkel, no és szüleikkel, akikkel kiváló kapcsolatot tartanak, közösen ötven facsemetét ültetnek az óvodában, így is emlékezve e kerek évfordulóra.
