Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-19 / 16. szám
2002. január 19., szombat HÉTVÉGI MAGAZIN 9 A SZÉKELYDERZSI UNITÁRIUSOK KÜLÖNLEGES HAGYOMÁNYA Ahol szerdánként hűsért mennek a templomhoz v“*™™ Gondolná-e valaki, hogy ma még mindig van olyan magyarok lakta település, ahol a lakosság a vártemplom bástyájában tárolja szalonna- és füstölt hús készletét? Egyes erdélyi vidékeken az emberek mindmáig ragaszkodnak hagyományaikhoz. Különösen igaz ez Székelyföld népére. Amikor a közelmúltban a körös-sárréti térség küldöttségének tagjaként Székelyföldön járhattam, Székelyderzs községben meglepve tapasztaltam, hogy ott nem kizárólag csak lelki táplálékért keresik fel az unitáriusok templomukat. A székelyderzsiek vasárnaponként istentiszteletre, szerdánként viszont húsféleségért mennek a templomhoz. A székelyderzsi vártemplomnál külön épületet alkot a torony és a templom A három egységből — torony, várkerítés és templom — álló székelyderzsi vártemplom a falu központjában található. Érdekessége, hogy a harangtorony a templomtól teljesen különálló építmény, de a várkerítéssel egybeépült. Mivel a torony első emeletén található lőrések a ma álló falak miatt sem a belső, sem a külső falat nem fedezik, valószínűsíthető, hogy a torony jóval a ma látható védőfalak felépítése előtt épült. A csúcsíves bejárat és a lőrések formája alapján a torony elkészültét a történészek a XV-XVI. század fordulójára saccolják. A torony helyzetéből feltételezhető, hogy egykor egy görbe alaprajzú védőfal övezhette a templom épületét, amelybe a torony beilleszkedett. Ha a harangtorony alatti kapun belépünk, a vártemplom udvarára érünk. Az udvart minden oldalról hat méter magas kőfal zárja körül, amely öt bástyára támaszkodik. Egyházi adatok szerint 1788-ban a védőfal belső oldalán körbefutó védőfolyosót, a gyilokjáratot lebontották, és helyére cseréppel fedett félnyeregtetős színeket építettek. Ezt követően hosszú ideig e tetőzet alatt kaptak helyet a derzsiek gabonáját és más értékeit őrző ládák, amelyeket a tűzvész, lopás, rablótámadás elől helyeztek itt el. Ottjártunkkor személyesen is meggyőződhettünk arról, hogy néhány székelyderzsi még mindig e tetőzet alatt tárolja gabonáját. A toronyhoz legközelebb lévő délkeleti sarokbástya építéséről egy 1653-ban keletkezett adománylevélből értesülhetünk, amelyben Petky Borbála többek között ennek a bástyának a használatáról intézkedik. A délnyugati sarokbástya kuriózuma a déli homlokfán található napóra, és a szegletkőbe vésett A. D. 1622 évszám. Török Mihály egykori székelyderzsi unitárius lelkész szerint a napóra évente csak egy napon, június 21-én mutat pontos időt. A nyugati oldal közbástyájának megépítését 1834-ben azért határozták el, mert a vizes talaj miatt ott többször kidőlt a várfal. Áz északnyugati sarokbástyáról csak annyit tudni, hogy azt valamiért 1861-es évszámmal jelölték meg, s a bástyát utoljára 1952ben javították jelentősebben. Az északkeleti sarokbástya külső oldalán már csak az 1788-as évszám olvasható. Ezt az ötödik bástyát Petky-bástyának is nevezik a helybéliek. Érdekessége, hogy kétemeletes, és valamikor tornáccal is rendelkezett, a többi bástyában viszont csak egy emeletet találunk. A hagyomány szerint a Petky- bástyában egykor lakószobákat rendeztek be, hogy a biztonság mellett kényelmet is nyújtsanak az oda- kényszerülteknek. Ma mind az öt bástya a Székelyderzsi Unitárius Egyházközség tulajdonában van, és valamennyit a lakosság használja. A székelyderzsiek itt tartják szalonna- és füstölthús-készletü- ket. A bástyákban tárolt tartós élelmiszerek nem avasodnak, és nem férgesednek meg, mert a levegő hűvös és száraz. A kamrának használt helyiségek padlóját ma vastag só- és borsréteg fedi, ami az évszázadok során gyűlt fel, távol tartva a kártevőket. A „bástyakamrázók” csoportokra vannak osztva, és mindegyik csoportnak van egy „kulcsosa”. Szerdán reggel a kulcsos megjelenik a rábízott bástyánál, és kinyitja annak ajtaját. Aki szalonnát vagy más húsféleséget akar hazavinni, csak a csoport többi tagjával egyszerre mehet be a bástyába, és a kulcsos ellenőrzése mellett szelheti le az arra a hétre szükséges mennyiséget. Minden családnak van egy nagy faszege a gerendában, amire felakaszthatják a bástyában tárolt élelmiszert. Ez a szeg örökség tárgya, ami apáról fiúra száll. — Az 1980-as években a helyi rendőr is el szerette volna érni, hogy behozhassa szalonnáját, tartós húsféleségét. A Ceausescu diktatúra virágkorának ellenére végül neki is be kellett látnia, mivel nem unitárius vallásé, ő nem jogosult a bástyák használatára — közölte a körös-sárréti küldöttséggel Katona Dénes, a Székelyderzsi Unitárius Egyházközség lelkésze. A hosszú évszázadok alatt a bástyákban tárolt tartós húsféleségeket szinte sohasem lopták meg a szigorú felügyelet és a kemény büntetés miatt. Ha esetleg valakit mégis lopáson kapnának, azt kiközösítik a bástyából, és életében többet soha nem lépheti át annak küszöbét. Régebben, ha nagy ritkán esetleg mégis tolvajt fogtak, akkor őt azon kívül, hogy tettét nyilvánosságra hozták, kalodába zárva a templomi gyülekezet előtt pellengérre állították. A négyszög alaprajzú erődítmény közepén helyezkedik el az unitárius templom, amely két szakaszban épült: előbb a hajó (a XIII-XIV. század fordulóján), majd a szentély (a XV-XVI. század fordulóján) készült el. A templom északi falán a Szent László- legenda képsorát láthatjuk. A freskó képre- gényszerűen ábrázolja azt a jelenetet, amelyben Szent László megmenti a kun által elrabolt lányt. A cselekményt öt egymásba folyó jelenetben örökítette meg a festő. Magyari Barna 1. Apádra ütök 2. Replikáns 3. Sátánka 4. A múmia visszatér 5. Sebhelyek 6. Ellenség a kapuknál 7. Hannibál 8. Shrek 9. Bíbor folyók 10. Mi kell a nőnek? (Astra Videotéka) Filmajánló Doktor Szöszi Ellen Woods (Reese Witherspoon) a megtestesült amerikai álom lány: magas, karcsú, természetes szőke hajzu- hatag koronázza fejét, ő a gimnázium legjobb tanulója, a társaság központja, szerepelt egy Ricky Martin-klipben és mindemellett a szíve is aranyból van. Barátja, a szintén fantasztikusan jóképű Warner viszont házassági ajánlat helyett azzal rukkol elő, hogy szerinte Ellen „túl szőke”. Könyv Vetéstől a tálalásig Sulyok Katalin és Siklós László könyve — amelyet a Minerva kiadó jelentetett meg — hasznos kézikönyv a kertészkedőknek. A szerzők a legkedveltebb konyhakerti növényeket (összesen huszonötöt) sorra véve dolgozták fel a velük kapcsolatos tennivalókat — ahogy a címben szerepel — vetéstől tálalásig. Sulyok Katalin és Siklós László — maguk is kertbarátok — elsősorban azokhoz szólnak, akik nem restek hajladozni azért, hogy vegyszermentesen termeljenek. A kötet az ínyencekhez is szól, mivel főzési tanácsokkal látják el az olvasót, s beavatják őket a zöldségek kezelésének és tárolásának fortélyaiba. A Vetéstől a tálalásig című kötethez Bálint György, a népszerű Bálint gazda írt ajánló sorokat. A kiadó a kötetet a kezdő és a haladó kertészkedőknek, a biokertészeknek, a kezdő és haladó háziasszonyoknak, a főzni szerető férfiaknak, a fogyókúrázóknak ajánlja, vagyis mindenkinek. Lánykelengye a várkerítésnél A várkerítés mentén lévő fedett színek hombárai felett régen padlást létesítettek a székelyderzsiek, ahová leánygyermek születésekor kelengyeládát helyeztek el egy szőttes törülközővel. Ehhez aztán minden évben hozzátették az újabb és újabb kelengyedarabokat. így, amikor a lány férjhez ment, a láda is megtelt hozománnyal. Az árvák, vagy a faluból elköltöző rokon nélküli családok szintén a várkerítés tövében helyezték el értékeiket, amelyre a kastélyőr díjtalanul vigyázott. Több kelengyét, háztartási berendezést — sőt még arra is volt példa, hogy egy teljes kovácsműhely szerszámkészletét is — őriztek a vártemplom színjében. Előfordult, hogy valaki a kelengyeőrző láda után 30 év múlva ment, mégis mindent hiánytalanul megtalált benne. A derzsiek körében olyan eset is ismert, amikor az egyik nagygazda fia születésekor 20 véka búzát töltött a hombárba, és azt csak akkor vette elő, amikor a fia megházasodott. A búza nem dohosodon meg, a zsizsikbogár nem kezdte ki, és az egér sem tett kárt benne. Utóbbi annak köszönhető, hogy a vízelvezető nyílásokon keresztül a falu macskái szabadon ki-be járhattak a vártemplomban. Kecsketejjel tompították a harangszót? A székelyderzsi templom tornyának jelenlegi magassága 38 méter. Ekkorára 1866-ban „növekedett”, amikor magasságát 10 méterrel megemelték, mert a falu akkorára gyarapodott, hogy már nem hallatszott el mindenüvé a harangszó. A XX. századból a toronyhoz egy halálos baleset is kötődik: 1902-ben a tornyot villámcsapás érte, amely megölte a harangozok A sajnálatos esemény után a toronyra villámhárítót szereltek. A toronyban található templom harangja a hagyomány szerint azért szól olyan szépen, mert abba a falu ura, Petky János minden aranyát és ezüstjét beleöntette. A néphit szerint a székelyderzsi harang hangja egykor elhallatszott egészen Székelyudvarhelyig, elnyomva a környék harangjainak szavát. Ezért közhatározatra a derzsiek úgy döntöttek: a harangot bekenik a fekete kecske tejével, hogy tompítsák az erős csengést. Az idősek állítják: ennek köszönhető, hogy ma már csak a falu határáig hall- hátó a székelyderzsi harangozás. ” 1»——^—8 ■HHi ■ÉMWBÉW llíilllljlll IBII ms mm iiii ■■ ■■■■■■■■ ■ ■ Gutenberg-galaxis „Csak a könyv kapcsol múltat a jövőbe.” ' (Babits Mihály) Michael H. Hart „100 híres ember” című kötete izgalmas olvasmány. Az eredeti mű második, javított és bővített kiadásának magyar fordítását 1994- ben jelentette meg a Magyar Könyvklub. Tulajdonképpen egy rangsorba állított arcképcsarnokról van szó, mely a szerző szubjektív válogatásában és szöveges indoklásával bemutatja „a kezdetektől napjainkig” azt a száz nagy formátumú személyiséget, akik jó vagy rossz irányban legnagyobb hatással voltak az emberiség történetének alakulására. A névsorban megjelölt sorszám tehát az egyéniség hatásfokát értékeli térben, időben, tömegben és elterjedésben. Egy tartalék század lajstroma is csatlakozik függelékként, közülük tíz ismert egyéniség kimaradását magyarázó szöveggel látja el a szerző. A 100 híres ember rangsorát Mohamed nyitja, Mahávíra zárja. Ingerült kérdőjelek is kunkorodnak az olvasó saját értékrendjében. Miért előzi meg Hitler Beethovent, Sztálin Homéroszt? Miért csak két nő található a százas mezőny hátsó fertályán? Mr. Hart meggyőző érvelése többé-kevésbé helyére teszi a dolgokat, mégis morgolódunk egy kicsit. Egyetlen magyar se fér a 100 híres közé? A tartalékok padján egyedül Teller Edét találjuk. Tudós hazánkfia olyan illusztris társaságba került többek között, mint Ábrahám, a bibliai pátriárka, Churchill, Hippokra- tész, Mozart, Roosevelt, Dante, Picasso, Kant, Borisz Jelcin és Szűz Mária. A könyvek szerelmeseként örömmel konstatáltam, hogy Johannes Gutenberg (1400—1468) az előkelő nyolcadik helyre futott be. Közvetlenül előtte a kínai Caj Lun szerepel, a papír feltalálója. Ez rendjén is van, hiszen papír nélkül nincs könyvnyomtatás. Gutenberg felbecsülhetetlen érdeme, hogy elsőként ő fejlesztett ki egy mozgatható betűelemeken és nyomógépen alapuló tömeggyártási technológiát, mellyel nagy mennyiségű könyv előállítására nyílt lehetőség. A XV. század közepétől Európa kultúrája rohamos fejlődésnek indult a könyvnyomtatás révén. A kolostorok míves kódexei fölött átcsapott a tömeggyártás hulláma. Mainzból Budára Hess András hozta a korszakalkotó találmány magvetését. Nem talált igazán termékeny talajra, pedig az egyik legműveltebb reneszánsz uralkodó, Mátyás király idején rendezte be műhelyét, hogy 1473-ban elkészüljön a Chronica Hungarorum, amely aztán Budai Krónika néven lett a legrégibb magyar nyomtatványunk. A Gutenberg-galaxis végül is diadalmaskodott, öt és fél évszázados világhódító útján megszámlálhatatlan mennyiségű és változó értékű könyvvel gazdagítva az emberiség kulturális örökségét. ...Sosem felejtem el a nagyajtai kántortanító úr, Gazdag Miklós szemléletes magyarázatát. 1943 tavaszán a maga csöndes módján arról beszélt az unitárius elemi iskola egyik tanóráján, hogy ha összehordanánk a földkerekség valamennyi könyvét az Egyenlítő virtuális vonala mentén, akkor a Kínai Nagyfal méreteiben építhetnénk egy hatalmas könyvfalat, sőt a maradékot haza is vihetnénk a házi vagy az iskolai könyvtárba. Hüledezve és didergő gyönyörűséggel hallgattam a mentoromat. Alig vártam, hogy hazaérjek, s megtudjam a csodafal építészeti méreteit a Pallas Nagy Lexikonából. Kiderült, hogy alul 7, felül 5 méter széles, a fal tetején akár szénát fuvarozhatnánk a négyökrös szekérrel, ha nem szédülnénk a 7—10 méteres magasságban. Szentatyám, mindez negyvenezer kilométeren át! Meglódult képzeletemmel máris hozzáfogtam a csodálatos építkezéshez. Nem számítottak a terepviszonyok sem: mit nekem, hegyek, folyók, óceánok! Potomság az egész. Mindössze annyi feketemunkát terveztem, hogy a számomra ismerős és kedves könyveket titokban félrerakosgatom, hiszen a tanító úr szerint jut is, marad is az értékes szellemi építőanyagból. Aztán elszömyedtem. Hogy lehet ezt az irdatlan mennyiségű és tarkabarka minőségű kulturális kincset feldolgozni, amit az emberi elme, tehetség és alkotókedv évezredek során összegyűjtött és megőrzött az utókor számára? Reménytelen vállalkozás, hiszen már Kölcsey szerint is a könyvek száma végtelen — az emberi élet pedig véges. Nincs más hátra: okosan rostálni kell, kiszemelgetni a tiszta búzát az ocsúból. így sem tudunk minden értékes mű végére járni, csupán parányi töredékek birtokába juthatunk. Vegyük hát mindennap kezünkbe a jó könyvet, kérész földi életünk leghűségesebb néma barátját! Mert azt mégiscsak tudnunk kell: miként állta meg helyét Ábel a rengetegben, és miféle transzcendens feszültség vibrált Mario és a varázsló között — lélektől lélekig. Szász András
