Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-19 / 16. szám
2002. január 19., szombat A Békés Megyei Hírlap Melléklete Senki ne legyen kiszolgáltatott! Intézményesen kiépült a betegjogi szolgálat 8 Szerdánként húsért mennek... A székelyderzsi unitáriusok különleges hagyománya Izabella, a kilecvenéves aktmodell Büszke rá, hogy híres festők képein szerepelhet AZ ÉG RETTENETES HARAGJA Égboltunk számos különös, helyenként alig megmagyarázható fényjelenséget produkál. Máig nem megnyugtatóan tisztázott például, hogy egyes földrengéseket közvetlenül miért előznek meg különös fényoszlopok, lángnyelvre hasonlító képződmények, tűzgömbök vagy gyöngysorszerű villanások. Kísérteties látvány az égbolton cikcakkban végigszáguldó villám E furcsa fényvillanásoknál lényegesen ismertebbek a zivatarok feszültségtől terhes levegőjének jelenségei. E kategóriába tartozik például a Szent Elmo tüze, amelynek gyengén izzó, kékes fénye a nyári záporok közeledtével figyelhető meg magasan kiemelkedő épületek, templomtornyok, fák csúcsán, sőt a hegyek jégborított szirtjein is. A Szent Elmo tüzét a föld és a felhők közötti nagy feszültségkülönbség lobbantja fel. A meglepő, ám veszélytelen kékes fény azonban eltörpül a hagyományos cikcakkos villámok vagy gömbvillámok mellett. A zivatarfelhők belsejében nagy mennyiségű elektromos töltés halmozódik fel, és hatalmas feszültség keletkezik. Ha meghalad egy bizonyos értéket, bekövetkezik az elektromos kisülés, amelyet villámként látunk az égen. A villámcsatoma mentén a levegő hirtelen felmelegszik, robbanásszerűen kitágul, és összeütközik a környező levegőtömeggel. Ez okozza az éktelen robajt, a mennydörgést. A villám becsapódási helyét gyakorlatilag lehetetlen kiszámítani, nem egyszer tőle 30 méteres távolságban is kárt okozhat. Ez nem csoda, hiszen elképesztő energiáról van szó. Ha például a Nap felszínénél jóval forróbb, 20 000—30 000 fokos, közel 100 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguldó természeti jelenség a villámhárítóba csap bele, akkor a fémvezeték egyszerűen el is párologhat. Még szerencse, hogy csupán minden negyedik villám éri el a föld feszínét, ugyanis gyakoriak a felhő belsejében vagy két felhő között átcsapó villámok. Mivel a fény a hangnál sokkal gyorsabban terjed, a villámot előbb látjuk, mint a mennydörgést halljuk. A villámlást okozó zivatar távolságát úgy számítjuk ki, hogy a villámlás és az azt követő égdörgés között eltelt másodpercek számát elosztjuk hárommal. A hagyományos, az égbolton cikcakkban végigszáguldó villámoknál jóval ritkábbak és rejtélyesebbek a gömbvillámok. A modem fizika egyelőre nem tudja világosan megmagyarázni, hogyan jön létre ez a természeti jelenség, sőt egyesek a puszta létezését is tagadják. Persze tudományos igényű magyarázat azért akad, e teóriák közül az egyik legújabb John Abrahamson- nak, az új-zélandi University of Canterbury tanárának elmélete, amely a következőképpen szól: A gömbvil- lám ott keletkezhet, ahová a villám lecsapott. Ilyenkor a földben majdnem mindenütt előforduló szilíciumvegyü- letek az óriási energia hatására felbomlanak, és mikroszkopikus csomókban a levegőbe kerülnek. A csomócskák pókhálószerű alakzatba rendeződnek, és a folyamatos hűlés hatására viszonylag lassan, egyre több oxigént felvéve szilícium-oxiddá, illetve szilícium-dio- xiddá, vagyis kvarccá, valamint szilíci- um-karbiddá alakulnak át. A folyamat során energia szabadul fel, elektromágneses sugárzás, tehát hő- és fényjelenség formájában. A kialakuló gömb alakzat azzal magyarázható, hogy ez a legegyszerűbb, ráadásul teljesen szimmetrikus háromdimenziós struktúra, nem véletlen, hogy robbanáskor a levegő is gömb alakban terjed. Hiába azonban e levezetés, Abrahamsonnak — más kutatótársaihoz hasonlóan — egyelőre még nem sikerült gömbvillámot mesterségesen előállítania. „Az első lépés, a szilícium elektromos kisülés hatására történő csomósítása már sikerült” — közölte a tudós. A folyamat — mint mondja — átlagosan 10—15 másodpercet vesz igénybe, amely nagyjából megegyezik a gömbvillámok állítólagos élettartamával. A gömbvillámok létezéséről laikus szemtanúk már számos esetben beszámoltak. Az esetleírások között azonban az egyetlen hasonlóság a gömb forma és a viszonylag kis méret, amely szinte sosem haladja meg egy futball- labda nagyságát. Ezen túl azonban egyesek hűvös felszínűnek érezték a gömböt, másokat megégetett, sőt olyan eset is akadt, amikor a titokzatos golyóbis zárt ablakon keresztül, állítólag az üveget megolvasztva óvakodott be a házba. Máskor viszont nyom nélkül ment át a zárt repülőgépen: volt amikor békésen követett embereket, járműveket, néhol pedig leszedte szinte az összes tetőcserepet, és villanyvezetékeket szaggatott ki a falból. A furcsa természeti jelenség egyébként korántsem napjaink hiedelme: az ezzel foglalkozók például már a 18. században élt Mikes Kelemen leírásában is találnak olyasmit, ami akár gömbvillámra is utalhat. Az említett jeles szerző szerint ugyanis „Rómában egy francia követ, amikor egyszer nagy mennydörgések voltak, asztalnál lévén a feleségével, és az ablakok, hogy nyitva voltak, a mennykő általmegyen a házban, kiki megijed, de semmi kárt nem tett, amikor pedig általment, a követné melegséget érzett, találja ki kend, hol? és minthogy asztalnál volt, nem lehetett az asztal alá tenni a kézit, de (...) észre veszi, hogy a mennykő megperzselte.” Jóllehet a fáma nem szól arról, mi lett az ily módon meg- pörkölődött követné sorsa, az ezekhez hasonló jelenségek korábbi ismertségére látszik utalni a népnyelven ezt leíró néhány kifejezés, mint a „matató” vagy a „kóborló ménkű”. Visszatérve a tudományhoz, e jelenséggel kapcsolatban százféle magyarázatot tartanak nyüván. Vannak, aldk egy természetes, „önfenntartó, spontán atom- magreaktor”-ról beszélnek, mások csak „elszabadult pokoli lények”-ről. Vannak, akik az abszolút nulla pont közelében tapasztalható szupravezetéssel hozzák összefüggésbe a gömbvillámot, mások a villámlások által kibocsátott elektromágneses sugárzás egy különleges fajtájában sejtik a magyarázatot. Az ezeknél vadabb magyarázatok szerint egy újabb, negyedik dimenzió bevezetésével feloldható lenne valamennyi, a gömbvillámmal kapcsolatos eddigi probléma. Bármi is az igazság, egyet ne feledjünk: villámlás idején ne álljunk fa alá, ne legyünk környezetünk legmagasabb pontja, és ne fürödjünk tóban vagy folyóban! A Rózsadomb meghódításának kísérlete Úgy néz ki, a lányok nem mennek a Rózsadombra! Pedig szentül elhatározták, hogy huszáros rohammal beveszik a főváros legirigyeltebb városrészét. Úgy gondolták, ha már egyszer Budapest illetékesei nem jelölnek ki részükre türelmi zónát, ahol zavartalanul űzhetik az ipart, akkor kijelölik ők maguk. Strichelnek egy darabig a bennfentesek és a gazdagok háza előtt, majd csak megunják jelenlétüket és latba vetik befolyásukat — na nem náluk, hanem ott, ahol a türelmi zónáról dönteni kellene. Naná, hogy nem Csepelre vagy Kőbányára pucoltak a lányok, hanem Budára. Fel is szisszentek illetékesék, mint a kisegér, amikor lábára lép az elefánt. Rögvest kitalálták, hogy a Rózsadomb védett terület. Védetté teszi a sok diplomata lakás. Amelyeket ugyebár a nemzetközi jog szerint védeni kell, ami természetes. Egyelőre persze nem tudni, hogy fontoselvtársék milyen veszélyt sejtenek a lányokban. Mint potenciális merénylőkre, betörőkre, netán leendő kémekre tekintenek rájuk, vagy csak attól tartanak, hogy molesztálnak tisztességben megőszült diplomatákat? Akárhogy is, szép feladat lenne az uniós csatlakozás kapujában általuk is erősíteni a kapcsolatokat, benyomni segíteni az országot a közösségbe. Nem ez lenne az első olyan fontos nemzeti kérdés, amely ágyban, párnák közt dőlne el. Meglehet persze, hogy a közigazgatásban üldögélő urak mindössze attól tartanak, hogy hatalmas kupleráj lenne a Rózsadombból. Ami azért meglepő, mert kupleráj — bordélyházak nélkül is — szép számmal van az országban. Egy esemesező olvasónk például a minap egészen odáig ment, hogy a benn ülők nemére, korára és politikai hovatartozására való tekintet nélkül magát a T. Házat is annak nevezte. Ami persze hatalmas túlzás, hiszen köztudott, a kuplerájban csak a férfiak szórakoznak, a lányok dolgoznak. Márpedig a mi parlamentünkben mindenki dolgozik, ha éppen nem, akkor meg alszik. Különben ez ilyen ország, itt mindenkit le lehet kurvázni (bocsánat a kifejezésért), csak épp a jelzővel illetett munka feltételeit nem biztosítja senki. Kivéve, ha városszélen, erdőkben vagy más, kietlen helyen akarna dolgozni az illető. Ott szabad, mert sem a városszél, sem az erdő nem védett. Mert ott nem laknak diplomaták, akik miatt védetté lehet nyilvánítani egy környéket. Arpási Zoltán Ágyban, párnák közt dőlne el. Csorvás, 1941. Ifjabb Földi István fűszerkereskedő (!) adta ki a település egykori jellegzetességeit megörökítő képeslapot
