Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-15 / 12. szám

KÖRKÉP 2002. JANUÁR 15., KEDD - 5. OLDAI GAZDAFÓRUM. (1) A Minisz­terelnöki Hivatal térségfejleszté­si megbízottjai a Dél-Békési Ön- kormányzatok Egyesületével karöltve mezőgazdasági fórum­sorozatot szerveztek különböző településeken. A program záró állomásaiként január 16-án 18 órától Medgyesegyházán a mű­velődési házban, illetve 17-én 18.30-tól Újkígyóson a gazda­körnél tartanak előadást. A téma az új szövetkezeti törvények megismerése, megvitatása. LAVOTTÁRÓL. (ö) Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár előadótermében janu­ár 15-én 16 órától D. Nagy And­rás helytörténész, az Erkel Fe­renc Társaság titkára tart elő­adást Lavotta János életéről és munkásságáról az Erkel társaság rendezvényén. VÉRADÁS, (z) Január 16-án, szerdán délelőtt véradást szer­vez a Vöröskereszt Mezőberényi Szervezete. A segíteni szándé­kozókat, a véradókat 9 órától 12 óráig várják a helyi Petőfi műve­lődési központba. KEVESEBB AZ ÉPÍTKEZÉS. (z) Békésen az elmúlt esztendőben új lakás építésére 26, használatbavé­telére pedig 29 engedélyt adott ki a polgármesteri hivatal szakhatósá­ga. Három évtízeddel ezelőtt, va­gyis '72-ben az akkori tanács mű­szaki osztálya 127 új lakás építésé­re és 313 új otthon használatbavé­telére adta ki az engedélyeket. OLY JÓL CSÚSZIK... (k) Az utak felfagyás miatti csúszóssága komoly közlekedési baleseteket okoz megyénkben is. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a közlekedőket - elsődlegesen a személygépkocsi-vezetőket - fi­gyelmezteti az utak csúszósságá­nak veszélyeire. Az előrejelzések szerint még hetekig várható, hogy útjaink síkosak lesznek. A sebesség megválasztásánál, az előzéseknél, fékezéseknél külö­nösen ügyelni kell a tapadási vi­szonyok megváltozására. Az e hétvégén Békésben történt 3 ha­lálos és 20 személyi sérüléses balesetből 21 esetben megcsú­szott a jármű a nyálkás vagy je­ges úton. S amire a rendőrök kü­lön is figyelmeztetnek: csatoljuk be a biztonsági övét, alkalmaz­zuk a biztonsági gyermekülést. DÉLI DURR. (k) Mezőberény és Békéscsaba között — a kamuti elágazásnál — tegnap dél körül egy tehergépkocsi és egy személyautó ütközött. A sze­mélygépkocsi vezetője köny- nyebben megsérült. ŐRZIK ŐKET. (k) A gyulai rendőrök tegnap egy helybeli testvérpárt vettek őrizetbe. Az oka: még éjszaka „megláto­gattak” egy italboltot. Alapos a gyanú arra, hogy R. P. és R. I. lo- pást követett el. ____________■ „I DŐVEL MINDEN BŰNÖD MEGÖREGSZIK, DE A KAP­ZSISÁG MINDIG FIATAL MARAD.” (Lee Wallek) MEGYE Régióban semmisül meg a szemét? történésektől eltekintve - jól nyo­mon követhető. Ezeket tárolják és megyén kívül megsemmisítik.- Gyulán az idén bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést.- Nagy előrelépés ez. Ezen túl­menően a város pályázaton nyert 35 millió forintot, melyhez ugyan­ennyi saját erőt téve komposztáló telepet hoznak létre. A békéscsa­bai, már meglévő hulladékkezelő műbe szállítja a város mindazon szemetét, amely már nem hasz­nosítható. Az adatok szerint a vá­rosi hulladékból 50—70 százalék is komposztálható. Az az érdeke a településeknek, hogy minél keve­sebb szemetet szállítsanak, a hasznosítható részt kiválogassák. Szelektív hulladékgyűjtés kis mértékben Békéscsabán található ez idáig. Működő komposztáló te­lep pedig nincs, elképzelések van­nak a megyében. A környezetvé­delmi fejezet uniós tárgyalásain Magyarország eredetileg haladé­kot kért, a későbbiekben, a meg­egyezés kapcsán már nem. Ezért a dinamizmus, a szabályozás. Az unió nyilvánvalóan elsősorban azokat a területeket vizsgálja, ahol eredetileg haladékot kért az ország, aztán nem, ________sz. m. (Fo lytatás az 1. oldalról)- Hol létesítőének még a me­gyében hulladékkezelőket?- Északkelet-Békés megyében és Dél-Békésben van fehér folt. Az illetékességi terület határa nem le­het határ hulladékkezelő mű léte­sítésében, régiókban kell gondol­kodni. A felügyelőségnek ajánlási lehetősége van, azon múlik, hogy mely önkormányzat vállalja fel. Erre pályázati lehetőség van, saját erőből nem lehetne megvalósítani egy regionális gyűjtőt, amely több száz millió forintba kerül.- Nem visszatartó erő az, hogy egy regionális lerakóba szállítás­Hanó Miklós különvéleménye A parlamenti bizottság alelnöke szakmai érveket sorol Földtörvény vagy valami más? című pénteki cikkünkkel kap­csolatban Hanó Miklós országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke (képünkön) „külön­véleményének” adott hangot. Úgy ítéli meg, hogy a termőföld­ről szóló törvény módosítása nem szándékozik olyan sérel­meket okozni, melyekről az írásban megszólalók beszéltek: éppenséggel a gazdálkodók széles körét kívánja „helyzetbe hozni”. Békés megye Hanó Miklós a törvénnyel a hóna alatt érkezett. Azt a módszert vá­lasztotta, hogy a cikk egyes „passzusait” a törvény érintett szakaszaival vetette össze. — Kerettörvényről van szó, a végrehajtási rendelkezések nyil­ván még világosabbá teszik a hely­zetet - mondta Hanó Miklós. - E törvénycsomag egyebek mellett a földtörvényt és a Nemzeti Föld­alapról szóló törvényt is érinti. Megadja a családi gazdaság fogal­mát, nem titkolva, hogy ezek fej­lesztése, életképesebbé tétele a módosítás célja. Ezáltal a mező­gazdaságból-élő vidékiek megél­hetését akarja biztosítani. A csalá­di gazdálkodókat érintő szabályok azokra is vonatkoznak, akik vállal­ják, hogy a mezőgazdasági, ületve a mezőgazdasági és kisegítő tevé­kenység élethivatásszerű folytatá­sát 2005. január elsejéig megkez­dik, feltéve, ha a családi gazdálko­dás egyéb feltételeinek is megfelel­nek. Ez kiszélesítő szabály. A cikk­beli nyilatkozatokkal az is bajom, hogy félremagyarázzák a tör­vényt, s ahogy látom, van, aki el is ismén: nem olvasta azt.- Mely nyilátkozat-' részletekkel vitatkozik?- Elöljáró­ban: a fő cél az, hogy a földterülete­ket koncentráljuk a családi gazda­ságoknál -se körbe az ősterme­lőket is bele kell érteni. Ez utóbbi­ra magam tettem javaslatot. Az ő bevonásuknak az a jelentősége, hogy idővel maguk is fővállalko- zású gazdálkodókká válhassa­nak. Vid Györgynét nem értem: nehezményezi, hogy „nyakló nélkül osztogatnak hosszú távú, nagy összegű hiteleket”. Eddig az volt a baj, hogy nem jut tőke a mezőgazdaságba... A gazdák is jól tudhatják: magam is mélyen egyetértek a beszerzési és értéke­sítési szövetkezetek mielőbbi lét­rehozásával és támogatásával, s persze azzal is, hogy exportjogot kapjanak. A kunágotai Zsóri László figyelmét meg arra hívom fel, egyszerűen nem igaz, hogy a szövetkezeti tagok, alkalmazot­tak nem adhatják bérbe földjeiket a szövetkezetüknek. A törvény szerint a gazdasági társaság és a szövetkezet legfeljebb 2500 hek­tár nagyságú vagy 50 000 arany­korona értékű termőföldet ha­szonbérelhet. E korlátozás szem­pontjából azonban figyelmen kí­vül kell hagyni — s itt a lényeg — azt a termőföldet, amelyet a szö­vetkezet a tagjától, illetve a gaz­dasági társaság a tagjától vagy . névre szóló részvénye tulajdono­sától, valamint a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-től haszonbérel. Akkor hol itt a probléma?! Az sem igaz, hogy az állam rá akarná tenni a kezét a földekre, s — ahogy sugalmazzák - a földalap­ból valakiknek vissza akarná osz­tani azt. Inkább arról van szó, hogy a gyengébb minőségű földe­ket felvásárolja a földalap, s a ter­melőket jobbakhoz juttatja, a széttagolt területeket összevonja.- Mondhatnám, ,,természe­tesen” Karsai Józseffel is vitatko­zik. - Igen, például azzal az állí­tásával, hogy a magyarországi föl­dek eltartóképességével baj len­ne. A gond ott jelentkezik, hogy a megtermelt érték jelentős részét nem a termelők, hanem a nagy- kereskedők teszik zsebre a nyo­mott felvásárlási árak alkalmazá­sával. Összességében azt monda­nám mindenkinek: ne mindig a rossz szándékot keressük abban, amit az ország vezetése tesz, mert a magunk kárára eshetünk tévedésbe. k. a. j. VÉLEMÉNY BEDE ZSÓKA Vizsgázik a família Ezekben a napokban zajlanak a félévi vizsgák az ország főiskoláin és egyetemein. A folyosókon, a termek előtt, a szigorú hangulatú számonkérő helyiségekben suttogó, izzadó, drukkoló fiúk-lányok serege várja, hogy mikor kerülnek sorra a Tanár előtt. Eldőlnek sorsok a jegyek görbületein, ásó, kapa, kerek vagy szögletes a forma, lesz-e folytatás, vagy visszatapsolják az ifjú zse­nit. Dédelgetheti a reményt, hogy tovább, esetleg még feljebb jut­va gyarapíthatja tudását, netán már valami tetsző munkahelyen az alapokra építve specializálódhat? Gondolom, hogy bármilyen hosszú ideje osztja meg tudását, vezetgeti, irányítgatja a helyes ös­vényre növendékeit a pedagógus, soha nem fásulhat bele az igazi hittel dolgozó a vizsgaláz idősza­kába. A tanár, s remélem ők van­nak többen, együtt érez, szorít fia­tal követőivel, szolidáris szigorral olykor talán még félre is pillant az írás- és szóbelizők ellenőrzése, hallgatása közben. No és persze azt ne tessék hinni, hogy ilyenkor a sok érintett családban nem nyomasztja súlyos kőszikla a papák, mamák kebe­lét! Nem akármi, a jövő forog kockán, a gyerek sorsa, boldogulása. Én még olyan szülővel nem találkoztam, aki ha törődött gyermeké­vel, ne izgult volna nála százszor jobban. Meggondolkoztató napok ezek az ifjabb nemzedéknek is, akik az általános padjaiból céloznak meg néhány középiskolát, hogy onnan majd egyszer, talán ők is az izgatott vizsgázó sereg tagjai le­hessenek. Ilyenkor még mindent elérhetnek, megmozgathatják az eget és földet, ha akarják, ha nincsenek egyedül, ha mögöttük a család, az iskola és ők is tesznek mindezért. A szép, igaz, (bár so­kak számára kínkeservesen) talán elérhető jövő hitéből ne ábrán­dítsuk ki őket! Hamarosan mi, felnőttek is vizsgázunk. Az idejét is tudjuk, áp­rilis elején. Feledjük a csigaházban morgolódást, abból jó nem fa­kad. Legalább úgy vizsgázzunk, nyilvánítsunk véleményt nagyko- rú csemetéinkkel, mint ők ott, az iskolapadban. ______________■ Té nyek a minimálbér-emelésről Talpra kell állítani a rendőrséget Hatékonyabb bűnmegelőzés szükséges, ahhoz hogy a bűn- elkövetést kockázatosabbá tegyük. Ennek érdekében konk­rét programot dolgoztunk ki — mondta dr. Gál Zoltán, az MSZP képviselőjelöltje a párt megyei szervezetének tegna­pi sajtótájékoztatóján. A beszélgetésen részt vett dr. Vastagh Pál megyei elnök, Doszpot Péter egyéni képviselő- jelölt és Molnár László, Békéscsaba országgyűlési képvise­lőjelöltje is. Békéscsaba — Hogy ki vigyáz az őrökre, az a bűnüldözés és a bűnmegelőzés sarkalatos kérdése. A rendőrség jelenleg a politika bábja - mond­ta dr. Vastagh Pál.- Gyanúsan sok a túl gyorsan vagy éppen túl lassan felderített bűnügyek száma. Az MSZP célja, hogy a lakosság biztonságérzete nőjön, ezt új városi kapitányságok felállításával, ületve a polgárőr mozgalom további ösztönzésével is elősegíthetnénk. A fejlődéshez viszont a rendőrség együttműkö­désére is szükség van - hangsú­lyozta Doszpot Péter. - A pénze­ket hatékonyan és követhetően kell felhasználni. A rendőrség az 1990-es évek óta minden eszten­dőben 30-40 milliárd forinttal ke­vesebbet kap, mint amire szüksé­ge lenne. így nemhogy a fejleszté­sekre, de még a jelenlegi állapotok megtartására sincs keret. Politikamentes közigazgatás, független igazságszolgáltatás, erős rendvédelmi szervek - mindezek hangsúlyos szerepet kapnak a Magyar Szocialista Párt programjában - hangzott el a szocialista politikusok délutáni, orosházi lakossági fórumán.- Mi a társadalmi párbeszéd hívei vagyunk, ezt jelzi a jelmon­datunk is: Magyarország mind­annyiunké! — fogalmazott dr. Vastagh Pál, az orosházi választó- kerület jelöltje, aki a demokrácia elengedhetetlenül szükséges fel­tételének nevezte a jog- és a köz- biztonságot. Gál Zoltán, a parlament volt el­nöke a párt közbiztonsági prog­ramjáról beszélt. Az MSZP úgy véli, a bűnözés ellen csak társa­dalmi összefogással lehet fellépni. Doszpot Péter, aki a nyomozói munkát politikai szerepvállalás­sal cserélte fel, hangsúlyozta, a rendőrök számára olyan karrier- lehetőséget kell teremteni, ami miatt megéri ismét rendőrnek menni. ____ F. Q. K.-K. E. Sz űkül a foglalkoztatottak köre Az SZDSZ pozitívnak értékeli a minimálbér január 1-jei emelé­sét abból a szempontból, hogy az alacsony életszínvonalon élő családok helyzete javul. Ki­fogásolja viszont, hogy a kor­mány nem tette meg a szüksé­ges lépéseket a törvény negatív gazdaságpolitikai hatásainak kompenzálására — hangzott el tegnap a párt megyei szerveze­tének sajtótájékoztatóján. Békéscsaba A minimálbér 50 ezer forintra emelése kedvezőtlenül hat a kis­vállalkozókra, őstermelőkre és a gazdasági szféra számos más sze­replőjére is. Ez Békés megyében is különösen érezteti negatív hatását — mondta az SZDSZ megyei elnö­ke, Velkey Gábor. A megye 5. szá­mú választókerületének jelöltje, Kovács Mátyás kifejtette, hogy a munkavállaló számára érzékelhe­tő 6950 forintos minimálbér-eme­lés a munkáltatóra 12 700 forint, járulékokból és adókból álló több­letkiadást ró. így több, kis jövedel­mezőségű tevékenységet folytató cég tönkremehet, vagy termelése áthelyezésére kényszerül a keleti országhatáron túlra. Dr. Pel- csinszki Boleszláv, a 4. számú vá­lasztókerület SZDSZ-es ország- gyűlési képviselőjelöltje leszögez­te: ha a kormány nem kompenzál­ja sürgősen a minimálbér meg­emelése által okozott feszültsége­ket, az a foglalkoztatottság szűkü­léséhez vezet, növeli a munkavál­lalók kiszolgáltatottságát és erősíti a feketegazdaságot. A kormány ugyan 15 milliárd forintot elkülö­nít a változás okozta többletköltsé­gek kompenzációjára, de a tavaly, szintén a minimálbér emelése mi­att pályázó vállalkozók csak de­cemberben jutottak hozzá a meg- itélt összeghez. ____________fj. Sz elektív hulladékgyűjtés ez idáig Békéscsabán található megyénkben _______________________________________P#OTŐi LMOCaCY PÉT1H sál növekednek az önkormányza­tok szemét-elhelyezési költségei?- Engedélyeztetni kell a tele­peket az előírt időig és bezárni az alkalmatlanokat, hiszen szennye­zik a talajt, a vizet és a látvány sem kívánatos.- A veszélyes hulladékok keze­lése megfelelő nálunk?- E téren sokkal konszolidáltabb a helyzet. A veszélyeshulladék-ke- letkezést nyüvántartások alapján fo­lyamatosan nyomon követjük, el­lenőrizzük, bejelentés-köteles. Az ületékességi területünkön a ma ke­letkező mintegy 60 ezer tonna ve­szélyes hulladék sorsa - apróbb Feledjük a csigaházban morgolódást. ezer forint volt, amely 18 száza­lékos növekedést jelent, egy szá­zalékkal nagyobb mértékűt, mint az országos átlag, bár még így is csak 74 százaléka az előbb említett átlagnak. A foglalkozta- . .tottságot érintően szintén kedve­ző a kép, hiszen 1998-ban az al­kalmazásban állók száma Békés megyében 68 631 fő volt, 2001 harmadik negyedévére ez a szám 77 146 főre nőtt, amely 8515 fős foglalkoztatási növeke­dést jelent, ez Dévaványa teljes lakosságával egyenlő. Mindezek mellett a kormány 15 milliárd fo­rinttal kívánja támogatni a mini­málbér emelése miatt esetlege­sen hátrányos helyzetbe került munkáltatókat. Erre vonatkozó­an a héten már meg is jelennek a pályázati felhívások.- Úgy vélem, összességében megállapítható az, hogy a mini­málbér emelése országosan és a megyét érintően is elérte hatását, az egyes iparágakban keletkező feszültségeket a kormány időben észlelte és hathatósan reagál rá, így minden ezzel ellentétes ellen­zéki felvetés a valóság nem kellő ismeretén vagy a választási kam­pány részeként szándékos félre­vezetésen alapszik — zárta gon­dolatait Dancsó József. ___________________________■ A minimálbérek emelése ma Magyarországon egyértelmű­en a lakosság széles támoga­tásával bírnak annak ellené­re, hogy az ellenzéki pártok (MSZP—SZDSZ) ezt kétségbe vonják. Sajnos a magukat baloldali elkötelézettségűnek valló pártok ebben a kérdés­ben is a munkavállalók jogos igénye ellen tevékenykednek — fejtette ki véleményét la­punknak tegnap dr. Dancsó József, a Fidesz országgyűlési képviselője. A képviselő elmondta: a helyzet az, hogy a Fidesz megítélése sze­rint nem a minimálbér-emelés a sok, amely bekövetkezett, ha­nem a bázis volt alacsony és még tovább kellene emelni. Maga a kérdéskör nem gazdasági, ha­nem méltányossági, hiszen nyolc órai komoly és tisztességes mun­kával el kell érni azt, hogy ne szoruljon senki segélyre, hiszen a segély megnyugtató megoldást egy gazdasági szereplőnek sem jelent. Békés megyét a minimálbér­emelés 2001-ben sokkal jobban érintette, mint az ország szeren­csésebb megyéit — folytatta Dancsó József. - Az egy főre ju­tó havi bruttó átlagkereset 72

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents