Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-06 / 284. szám

8. OLDAL - 2001. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ Gellén Vencel (képünkön), a gyulai polgármesteri hivatal városmenedzsere felkapta a fejét, amikor a Gazdasági Mi­nisztérium elemzését kivona­toló cikkünket olvasta az or­szág kistérségei helyzetének összevetéséről. S nem állta meg szó nélkül. Gyula A Hajdúszoboszlóval való össze­vetésünk minden gyulait érzéke­nyen érintő példa, Gellén Vencel is innen „indult”. — A hajdúszoboszlói kistérség 1000 főre vetített vendégéjszakái országosan is kiemelkedőek - mondta Gellén Vencel. - Kétségte­len, hogy Gyula nagy vetélytársa Hajdúszoboszló, és ha csak városi szintű összehasonlítást teszünk, akkor is számos idegenforgalmi mutatója megelőzi a gyulait. A sta­tisztikai kistérségek összehasonlí­tásánál azonban csak nagyon óva­tosan szabad eljárni. Ugyanis e le­határolásokkal eltérő területű, kü­lönböző lakosságszámú és telepü­lési összetételű vonzáskörzetek jöt­tek létre, melyek mutatóinak ösz- szehasonlítása olykor téves követ­keztetésekhez vezethet. Mióta megszűnt a gyulai statisztikai kis­térség, és a várost a békéscsabai kistérségbe sorolták át, itt Békés megyében is furcsa helyzetekkel találkozunk. A békéscsabai kistér­séget alkotják többek között: Bé­késcsaba, Gyula, Békés, Mező- berény. E települések a viszonylag jó makromutatóikkal az egész kis­térségre nézve is üyet eredményez­nek. Míg Orosháza vagy Szarvas „elmaradott” városok, azaz ked- vezményezetti kistérségben lévő települések, addig Gyula - mivel nem kedvezményezetti kistérség­ben van — nem is nyújthat be terü­letfejlesztési pályázatokat. Én ma­gam egyébként nem tudok mit kezdeni a békéscsabai kistérségi mutatókkal, más vonatkozásban is kezelhetetlenek. Egy extrém példa: ha mégis sikerülne itt Gyulán egy olyan munkahelyteremtő beruhá­Kistérségi rendszer nagy hibákkal Miért kellett egy természetes vonzáskörzetet ,,miskárolni”? zást létesíteni, ami mondjuk, 500 embert foglalkoztatna, akkor a mun­kanélküliség nem csökken­ne a statiszti­kai kistérsé­günkben, vi­szont a tényleges vonzáskörze­tünkben igen, ami jelenleg a sarkadi statisztikai kistérség.- Az általunk idézett elemzés a statisztikai kistérségek eredmé­nyeit taglalja.- Manapság sokat beszélünk kistérségekről, de mivel a „kistér­ség” fogalma többféle lehatárolást, formát takar, gyakran keverednek a fogalmak. Hogy hányféle kistérség létezik? A statisztikai kistérséget a szakma többnyire statisztikai von­záskörzetnek nevezi: a lakosság alap- és középfokú ellátásának kapcsolatrendszerét kifeje­ző, egymásra utalt települé­sek területi egységéről van szó. Aztán kistérséget alkot­nak a települési önkor­mányzatok területfejleszté­si társulásai is, a társult tele­pülések közigazgatási terü­letének összességén. Az or­szágos területfejlesztési koncepció célul tűzi ki, hogy ez a két kistérségi le­határolás legyen egymással azonos, de az önkormány­zatok szabad társulásai kö­vetkeztében ez nem minden eset­ben van így. Vannak települések, amelyek két kistérségi társulásnak is tagjai. Amennyiben a statisztikai kistérségi lehatárolás nem a von­záskörzetet takarja, akkor beszél­hetünk még egy harmadik kistérsé­gi változatról is, ami a természetes vonzáskörzetet jelenti. Az már csak hab a tortán, hogy negyedik kistérségként léteznek SAPARD-os kistérségek, azaz azon települések területének összessége, amelyek közösen dolgozták ki a mezőgaz­dasági és vidékfejlesztési program­jukat.- Ez országosan így van?- Nem mindenütt, de itt Békés megyében, Közép-Békésben eny- nyire színes a helyzet. A gyulai sta­tisztikai vonzáskörzet 1997-ig va­lójában a régi gyulai járás területét fedte le, ami kétségtelenül megfe­lelt a statisztikai kistérség definíci­ójának: természetes vonzáskörze­tet jelentett. A kistérséget a gazda­sági mutatói alapján egészen 2001- ig a kedvezményezetti körbe sorol­ták. A területfejlesztési szempont­ból kedvezményezett térségben lé­vő vállalkozók, önkormányzatok külön támogatási pénzért pályáz­hatnak. 1997-ben két ilyen sikeres pályázata is volt a gyulai önkor­mányzatnak: a dobozi úti kerék­A,,megfúrás” ára A kényszerű térségváltoztatás miatt vajon mitől esik el manapság Gyula?- Változatlanul nem nyújthat be pályázatot a területi kiegyenlítő alaphoz, a területfejlesz­tési célelőirányzathoz - mutatott rá Gellén Vencel. - Újabb „teher”: még vidékfejlesz­tési pályázatokat sem készíthet, mivel a népsűrűsége meghaladja a négyzetkilomé­terenként! 120 főt. Miközben Orosháza, Szarvas elmaradott településnek minősül, addig Gyula nem az... pánit, illetve a vár felé vezető kis­híd felújítása a kapusházzal. Azon­ban ekkor jelezték az északkelet­békési települések azt, hogy a gyu­lai statisztikai kistérségből kiválni szándékoznak, és egy önálló, Sar­kad központú kistérségi lehatáro­lásra kérik fel a kormányt. A céljuk ezzel az volt, hogy olyan kistérség jöjjön létre, amely csupa gyenge makromutatójú települést tömörít, hiszen így lehet stabilan biztosíta­ni a kistérség kedvezményezetti jellegét. A megváltoztatás csak konszenzus esetén lett volna lehet­séges. A kezdeményezés szerint a gyulai statisztika kistérségből ki­váltak a Gyulától északra eső tele­pülések. Gyula — fenntartásai mel­lett - kénytelen volt tudomásul venni ezt, amit a megyei területfej­lesztési tanács konszenzusnak(l) tekintett, és a javaslatot továbbítot­ta a Központi Statisztika Hivatal­nak. A KSH azonban nem fogadta el mindenben a kezdeményezést, levélben kérte a gyulai polgármes­ter - Lebenszky Attila - hozzájá­rulását ahhoz, hogy Gyulát a bé­késcsabai statisztikai kistérségbe olvasszák. Gyula polgármestere visszautasította ezt az elképzelést.- Akkor miként változott meg Gyula kistérségi besorolása?- Ennek ellenére a KSH elnöke, valamint a környezetvédel­mi és területfejlesztési mi­niszter - mondjuk ki: kon­szenzus híján, diktatóriku­sán — úgy döntött, hogy Gyulát, Eleket és Kétegyhá- zát a békéscsabai statiszti­kai kistérségbe sorolja át. A területi lehatárolás puszta megváltoztatásától Gyula el­esett a pályázati lehetősé­gektől. De az egész megye is rosszul járt, ugyanis a kor­mányzat a kedvezménye­zetti térség lakosságszáma alapján folyósítja a megyének a tá­mogatásokat - amit a megyei te­rületfejlesztési tanács oszt szét a pályázók között. Az új sarkadi kis­térség hozzávetőleg 43 ezerrel ki­sebb lélekszámú, mint a meg­szűnt gyulai volt, ez a döntés tehát évi 100 millió forint mínuszt jelen­tett a megyének. De a békéscsabai és sarkadi kistérségi lehatárolás szakmai szempontból is elhibá­zott, hiszen nem fejezi ki a lakos­ság alap- és középfokú ellátásának kapcsolatrendszerét, és nem az nyezte, hogy állítsák vissza a régi Gyula-Sarkad kistérségi lehatáro­lást. A KSH elnöke elfogadta Gyu­la érveit, tenni azonban csak ak­kor tud, amennyiben azt a megye is kezdeményezi. A megyei terü­letfejlesztési tanács viszont csak akkor támogatja a kezdeménye­zést, ha a módosítással érintett te­lepülések egybehangzó akarata is Gyula - Elekkel és Kétegyházával együtt - 1997-ig a gyulai központú statisztikai kistérség­hez tartozott. Azóta mindhármat „betagolták" a békéscsabai kistérséghez egymásra utalt települések területi egysége. A statisztikai kistérség definíciójának leginkább az 1997 előtti területi lehatárolású Gyula- Sarkad kistérség felel meg. A je­lenlegi sarkadi kistérség települé­seinek számos alap- és középfokú ellátása — középfokú oktatás, egészségügyi ellátás, munkaügy, igazságszolgáltatás és így tovább - Gyulán valósul meg.- Miért nem „lázad fel" ez el­len Gyula? — Gyula 2000-ben kezdemé­kifejezésre jut. Vagyis amit 1997- ben diktatórikus módon léptek meg, azt most 2000-ben csak de­mokratikus módon lehet orvosol­ni... 2001-ben újraszámolták a sta­tisztikai kistérségek makró- mutatóit, és ekkor ismételten - új szabályok alapján - megállapítot­ták, hogy melyek a kedvezménye­zettek. Arra vonatkozó ismereteim nincsenek, hogy a gyula-sarkadi kistérség most is kedvezménye­zett lenne, de gyanítom, hogy az. ___________ KISS A. JÁNOS Op el haszongépjármű-csalód. Mindent visznek. Movano Vivaro Combo Önnek csak azon kell fáradoznia, hogy legyen mit szállítania. A munka többi része már édes teher, ha az Opel haszongépjármű-családból választ magának munkatársat. A hasznos terhelhetőség 390-1668 kilogrammig terjed, az utasok pedig egy személyautó kényelmét élvez­hetik. Ráadásul alapfelszerelésként ingyenes, három évre szóló, ötpontos szervizcsomag a 21 Opel haszongépjármű-kereskedőnél: Corsa Van 4 Opel Assistance * haszongépjármű-telefonszolgálat * bejelentés nélkül), azonnali hibameg- állopttás * cseregépkocsi 3 érén túli javítás esetén * fogyé-kopé alkatrészek cseréje 24 érén belül. Opel Papp Autóház: 3300 Eger, Mátyás király u. 37. • Opel Szúrta 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 182./b • Opel Di-Fer 2030 Érd, Fazekas dúló • Opel Tormási 6000 Kecskemét, Városföld 32/a • Schilfer Opel 1138 Budapest, Váci út 113. • Opel Inveszta 5000 Szolnok, Bercsényi u. I. • Opel Marsai' 8448 Ajka-Bakonygyepes, Forrás utca II.* Opel Olympia 4002 Debrecen, Mlkepércsi u. 79. • Opel Kiss-Gerencsér 8900 Zalaegerszeg, Hock János u. 96. • Opel Kovács 6500 Baja, Keleti Ipartelep út 61. • Opel Gaál 2120 Dunakeszi, Fó u. 1. • Opel Arany Autóház 6600 Szentes, Csongrádi út • Opel Molnár M0 Csepel 2310 "M0"autóút, Csepel-Halósztelki lejáró • Opel Interat 2092 Budakeszi, Budaörsi út • Of>el Maxabo 1037 Budapest, Bécsi út 254. • Opel Sajó 3527 Miskolc, József Attila út 82. • Of>el Gyimes 9025 Győr, Kossuth Lajos út 166. • Opel Duna 1095 Budapest, Soroksári út 160. • Opel Csősz 4400 Nyíregyháza, Rákóczi út 60. • Opel Zengő Autóház 7632 Pécs, Megyeri u. 76. • Opel Tatabánya 2800 Tatabánya, Győri u. 37. www.opel.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents