Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-05 / 283. szám

10. OLDAL - 2001. DECEMBER 5., SZERDA T É R - K É P A címer Kevermes cí­mere álló, csücskös talpú pajzs. Kék me­zejében zöld talajon balra lé­pő, vörössel vértezett, háromágú farokkal, arany oroszlán látható. A címer­állat mancsaiban ötleveles arany faágat tart. A nagyközség önkor­mányzata a rendszerváltozást követően többször foglalkozott a település jelképeinek megalkotá­sával, 1999-ben Molnár Kálmán budapesti művészt bízta meg a tervek elkészítésével. A címerről, zászlóról és pecsétről szóló ön- kormányzati rendelet 2000. janu­ár 1-jén lépett hatályba. Települési leltár Kevermes két legidősebb lakója Őri Bálintné (1903) és Mag Lász- lóné (1906), a legfiatalabb pedig Horváth Vanessza (2001). A nagy­község belterülete 503 hektár, a külterülete 3 ezer 833 hektár. Az ivóvízhálózat hossza 38,1 km, a rákapcsolt lakások száma 1 ezer 172. A szennyvíztisztító telep napi kapacitása 250 köbméter. A belte­rületi szikkasztó árkok hossza 47,7 km, a belterületi önkormány­zati utaké 20,4 km, ebből a szilárd burkolatúaké 7,3 km. Múltmorzsák A mai Kevermes területén előke­rült régészeti leletek (ékszerek, magvak őrlésére szolgáló kövek, edények) azt bizonyítják, hogy már a bronzkorban is éltek itt emberek. A mai Kevermes bete­lepítését Thököly Sebők kezdte el 1813-ban. A telepesek do­hánykertészek (gányók) voltak, akik a Mátra északi lábánál hú­zódó, illetve a Marostól északra eső, Szeged és Arad közötti terü­letekről érkeztek. Az első temp­lomot 1835-ben szentelték fel, ám annak déli fala 1847-ben le­omlott. Az új, ma is álló temp­lom 1848-ban épült. A templom melletti épületben 1836-ban kezdte el az iskolai oktatást Mánásy József kántortanító. Néveredet Kevermes nevében sokan vélik felismerni a „vermes”, illetve a „verem” szót, s ebből arra követ­keztetnek, hogy a telepítés idő­szakában (esetleg még koráb­ban) veremlakásokban éltek az itt lakók. Ennek a szófejtésnek az a bökkenője, hogy nem ad magyarázatot a „ke-” előtagra. Mások a „lerágott csont” jelenté­sű török szóból, a „gemerves”- ből származtatják a falu nevét. Kevermes: mindent a lakosságért! Az oldal a Kevermesi Önkor­mányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette és fotóz­ta: Ménesi György Névjegy Kevermes nagyközség polgármesterét először arról kérdeztük, hogy miért cserélte fel a ta­nári katedrát, illetve az iskolaigazgatói szé­ket a polgármesteri tisztséggel. „Úgy érzem — kezdte válaszát —, a két tevékenység közel áll egymáshoz: a pedagógus a település gyerme­keiért dolgozik, a polgármester pedig a lakos­ság egészéért. Mindkettőt csodálatosan szép és embert próbáló feladatnak tartom.” Bugyi Ferencnek polgármesterként fogékonynak kell lennie azoknak a gondjaira is, akik nem kö­tődnek gyermekeik révén az iskolához.- Független jelöltként mérettem meg maga­mat, akárcsak a képviselők többsége. Közülük egyedül Rung Marci bácsi indult munkáspárti szí­nekben. Lényegében változatlan felállásban dol­gozunk mind a mai napig, Kovács Zoltán, a ci­gány kisebbség szószólója azonban lemondott mandátumáról.- Úgy gondolom, az 1998 óta eltelt időszak legnagyobb ,, vállalkozá­sa” a Lökösházával közö­sen végrehajtott szenny­vízberuházás volt.- Valóban. A felada­tok rangsorolásakor en­nek a már folyamatban lévő beruházásnak a be­fejezése került az első helyre. Bár az átadás a közelmúltban megtör­tént, településünk 46 százalékán kiépült a vízbázist védő szennyvízhá­lózat, el kell mondanom, hogy a megfelelő minő­ség biztosításáért szinte közelharcot kellett vív­nunk az első beruházóval, a budapesti Olajterv Rt.-vel; végül is megváltunk egymástól, és jogi úton kívánunk érvényt szerezni követeléseink­nek. Sajnos a kivitelezők - és ezt az igazságügyi szakértő is megállapította - elmulasztották a 60 centiméteres sóderágy kialakítását a csövek alatt. A TELEPÜLÉS LÉLEKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA lakos 1941 ÉS 2001 KÖZÖTT 6000 Név: Bugyi Ferenc Született: 1957. augusztus 3., Nagykamarás Családi állapota: nős, felesége Szabad Ilona pedagógus. Gyermekei: Ferenc (1982) és Dániel (1990). Tanulmányai: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, matematika-fizika szak Munkahelyei: Általános Iskola és Művelődé­si Ház, Kevermes. 1998-tól polgármester. Hobbi: Nincs, a napi munkája leköti min­den idejét. Igaz ugyan, hogy a csőfektetéstől számítva eltelt három év, a rendszer beállt, de tartok tőle, hogy ez a mulasztás a jövőben további meghibásodá­sokat, azaz csőtöréseket okozhat. Megjegyzem, hogy a visszatöltött réteget sem tömörítették megfelelő­en. Számomra és az önkor­mányzat számára rendkívül kényelmetlen üggyé vált ez a beruházás, nem véletlenül mondottam köszönetét az avatási ünnepségen a lakos­ságnak a hozzáállásért, a kellemetlenségek elviselésé­ért. Öröm viszont, hogy a közintézmények és 96 csalá­di ház szennyvize már nem szennyezi a környezetet. Hadd tegyem hozzá, hogy ­KEVERMES NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK NÉVSORA Bugyi Ferenc polgármester (független) Hajdú Tibomé alpolgármester (független) Bálint János (független) Dr. Cs. Tóth Zoltán (független) Dr. Harmadi Pál (független) Katona László (független) Koncz Ferenc (független) Kotroczó József (független) Pápai István (független) Rung Márton (Munkáspárt) Jegyző: Krattinger Márton __________ ta lán egyedüliként az ország­ban — képviselő-testületünk 2000 decemberében minden állampolgárnak, aki hozzájá­rult a csatornázáshoz, teljes egészében visszafizette a hoz­zájárulás összegét. Testüle­tünk számára ez ugyanis elvi kérdés: az önkormányzat nem rendelkezhet az állam­polgárok tulajdonával! Szerintem hasonló a gázközművagyon ügye is, a lakosságnak abból is meg kellett volna kapnia az őt megillető részt. Sajnos, nagyon szegények az emberek, szüksé­gük van minden fillérre.- Szegénység, munkanélküliség... Mi tettek az enyhítésükre?- Minden évben igyekeztünk 130-170 helybe­lit foglalkoztatni, sokakat - a vezetők kérésére ­az intézményeknél. A közmunkások másik ré­sze a helyi lakosokat se­gíti térítésmentesen. Ha kell, kapuoszlopot, ajtó­zárat, vízvezetéket cseré­lünk, lakáson belül elekt­romos hálózatot javí­tunk, ablakot üvege­zünk, fát és füvet vá­gunk, kukoricát törünk, lucernát kaszálunk, ser­tést szállítunk, romos épületeket bontunk, jár­dát és kerítést építünk, lebonyolítjuk a 240-250 ingatlant, illetve az azok lakóit érintő téli tüzelőakcióinkat, 19,4 hektár nyárfaerdőt telepítettünk. Megszerveztük az éj­szakai őrjáratot is, ezt azonban a kedvezőtlen la­kossági visszhang miatt megszüntettük.- Milyen egyéb önkormányzati beruházásaik voltak ebben a ciklusban?- Rendbe tettünk az útkereszteződéseket, né­hány utcába — részben a szennyvízberuházással összefüggésben - új aszfaltsző­nyeg került, felújítottuk a kerék­párutat, lehetőségeinkhez mér­ten elvégeztük épületeink kar­bantartását. Az infrastruktúra fejlesztéséhez igyekszünk ki­használni a pályázati lehetősé­geket, az idén ezek révén mint­egy 100 milliós plusz forráshoz jutott a településünk. Erről eszembe jut az, amit dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök mon­dott a beiktatásakor: egy telepü­lés életében fontos az, hogy ne legyen üres az emberek gyomra és pénztárcája. De még ennél is fontosabb, hogy a fejek sem le­gyenek üresek!- Kevermes esetében nem kerülhető meg... a lakosság etnikai összetétele.- Mindenki, aki itt él, megérdemli a biztonsá­got, a rendet, a nyugalmat, és ezeket az önkor­mányzatnak kell biztosíta- nia. A szennyvízrákötések földmunkáit főleg cigányok végezték. Egyetlen háztól sem tűnt el semmi. Viszont kaptunk szóbeli és írásos köszöneteket! Az egyes ál­lampolgár megítélésében so­hasem lehet szempont a bőrszín. A viselkedés, az életvitel, a munkához és a közösséghez való viszony annál inkább - mondta Kevermes nagyközség pol­gármestere. Kattintson ránk! Itt mindig találkozhat velünk: www.kevermes.hu Tisztelt Látogatónk! Barátsággal köszöntőm abból az alkalomból, hogy a világhálón Kevermes honlapjára bukkant. Remélem, gyakran visszatér hozzánk, hiszen fontos számunk­ra, hogy az interneten keresztül is bepillantást engedjünk mun­kánkba, életünkbe. Úgy igyekeztünk összeválogatni a tájékoztató anyagokat, hogy Kevermes múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatban hasznos információkhoz juttassuk Önt. Magyarország délkeleti csücskében élünk, karnyújtásnyira a ro­mán határtól. Számunkm ez a falu a legszebb a világon, mert itt élünk, mert a miénk. Bárhová vezetne is bennünket átmenetileg a sors, ide mindig visszatérnénk. Kérem, ismerkedjen meg velünk, és ha teheti, látogasson el te­lepülésünkre! Dolgos, jólelkű nép él Kevermesen, mindig szívesen látjuk a jó szándékkal érkező vendégeket. Isten hozta Önt Kevermes honlap­ján! Bízom abban, hogy személyesen is találkozunk. Bugyi Ferenc polgármester Valamennyi fa kizöldült! Kevermes határában 19,4 hektáron telepített nyárfaer- dőt a települési önkormány­zat. A mintegy 20 ezer kisfa mindegyike megfogta, s rá­adásul épségben meg is ma­radt a gyönyörű állomány. Az erdőtelepítés környezetvédel­mi, egészségügyi jelentősége köz­ismert. Mindezek mellett fontos az hogy hány nem fogta meg közü­lük. Egy üyet sem találtunk, hi­szen valamennyi elültetett fánk ki­zöldült. Ezt a szakember is elis­merte, de mivel az országos muta­tó 57 százalékos, mondta, nem rögzítheti a 100 százalékot, úgy­sem fogadnák el a felettesei.- Tényleg hihetetlen az a bizo­nyos 100 százalék! Mi a titka?- A végrehajtási ütemtervben le A telepítést követő tavaszon a nyárfasorok közé kukoricát vetettek a találékony kevermesiek is, hogy anyagilag sem járt rosszul az önkormányzat — tudom meg Bugyi Ferenc polgármestertől.- Végül is a rendkívül kedvező pályázati lehetőségek miatt szán­tuk rá magunkat a telepítésre: az erdő gondozásáért évenként egy­millió forint körüli összeget ka­punk az erdő-felügyelőségtől, s majdan a miénk lesz a kitermelt fa is. Ehhez képest mi az a 150 ezer forint, amit bérleti díjként kaptunk ezekért a szikes földe­kért?! A telepítést egyébként 40- 50 kevermesi végezte.- Az erdő-felügyelőség nyilván ellenőrzi önöket.- Természetesen! A helyszínre érkező szakember 60 százalékos megeredést kívánt rögzíteni a jegyzőkönyvben. Erre mondtam én, hogy bárhol válasszunk ki 100 vagy 200 fát, s számoljuk meg, volt írva, hogy milyen mélyre, mi­lyen átmérőjű gödörbe kell tenni a csemetét, hogyan kell visszatölteni a földet. Valamennyi fát megmet­szettünk, belocsoltunk, egyszóval mindent az előírások szerint tet­tünk. Igaz, a sok ezerből 9 darabot ismeretlenek derékba törtek, de azok is kihajtottak.- Gondolom, pusztitási vagy lo­pási kísérletnek lettek az áldozatai.- Nyolcvan centiméter mély­ről nem könnyű egy beiszapolt tövű kisfát kihúzni. Ugyanakkor erre nem is volt szükség: mintegy 2000 fát elajándékoztunk. Ha va­laki mert hármat kérni, akkor ka­pott egy köteget. „Tessék, vi­gyed, ültesd el, s gondozd őket!” - mondtuk. Utoljára már annyi­an kértek, hogy az önkormány­zat járművére pakoltuk, s úgy osztottuk szét a csemetéket. A millenniumi emléknapon együtt ünnepelt az egész falu Ezeréves államiságunk alkalmából emlékművel gyarapodott a település. Felvételünkön az avatási ünnepség résztvevői láthatók A millenniumi és a megyezászló átadására a zsúfolásig megtelt művelődési házban került sor A kidőlt „nagy platán” helyére ültetett csemetét ma is féltő gonddal vigyázzák a nagyköz­ség lakói « aSgjSgg 2BSl íZnsestaigm

Next

/
Thumbnails
Contents