Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-29 / 302. szám
10. OLDAL — 2001. DECEMBER 29., SZOMBAT TÉR -KÉP MII HÍRLÁP Kétsoprony BERUHÁZÁS. Az első háromnegyed évben beruházásokra összesen 3 millió 338 ezer forintot fordított az önkormányzat. Ebből a pénzből finanszírozták egyebek között a belvízelvezető csatorna építését, a földterület megváltását, a külterületi ivóvíz- vezeték építésének tervezését. EMLÉKPARK. Augusztus 20- ára készült el a település központjában a Millenniumi emlékpark, melynek költsége 2 millió 999 ezer forint volt. Az eltelt időben a lakosság megszerette, a fiatalok találkahelye lett. GÁZKÖZMÜVAGYON. A köz ség a gázközművagyonból 9 millió 413 ezer forintban részesült. Ez az összeg a fedezete a Bikács sori út felújításának, amelyre az önkormányzat pályázatot nyújtott be három minisztériumhoz. SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS. Az önkormányzat idei költségvetésében 5 millió 229 ezer forint állt rendelkezésre a szociális támogatásokra. Ebből az összegből folyósították egyebek között a különféle segélyeket, a gyermekvédelmi támogatást és az ápolási díjakat. LAKÁSHOZ JUTÁS. A helyi la káshoz jutás támogatására 1 millió 573 ezer forintot különített el az önkormányzat a település idei költségvetéséből. A képviselő- testület döntése alapján átlagosan 400 ezer forint támogatásban részesültek az igénylők, akik lakásépítésre, illetve vásárlásra vették igénybe a támogatást. OKTATÁS. Az oktatási feladatok ellátására az önkormányzat 52 millió 753 ezer forint előirányzatot biztosított, mely összeg magában foglalja a nyolc osztályos általános iskola, a három csoportos napköziotthonos óvoda, valamint az általános iskolai napköziotthon fenntartási kiadásait is. KISEBBSÉG. A helyi kisebbségi önkormányzat a központi támogatáson túl az idén is pályázatokon nyert pénzekkel egészítette ki költségvetését. így ebben az esztendőben 563 forintból gazdálkodott a szlovák kisebbségi önkormányzat. Az oldal a Kétsopronyi Ön- kormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András „Félszáz év...” - Köszöntő helyett B vissza az elmúlt esztendőkre, végzünk számvetést, s az elkövetett hibákból okulva próbáljuk a holnapot, a jövőt szebbé, jobbá tenni. Elképzeléseinket mindig úgy szeretnénk megvalósítani, hogy abból erőt merítve tudjunk Az utat járni sokféleképpen lehet. Ügyeskedhetünk, de a szorgalmas, tisztességes munka az, mely céljaink elérését legközelebb hozza mindannyiunkhoz. Apáink, nagyapáink is célként tűzték maguk elé azt, hogy egy olyan települést hozzanak létre, melyre büszkék lehetnek, ahol otthon érzik magukat, ahol gyerekeik, unokáik családot alapíthatnak, építhetnek, nyugodt körülmények között élhetnek, dolgozhatnak. Az ember életében ötven év jelentős időszak, egy település történelmében viszont rövidnek számít. Kétsoprony 1952. január elsején lett önálló település, ettől kezdve nagy fejlődés indult meg a községben. A tanyasorok meghagyásával elkészült a belterület rendezési terve, otthonok sora és iskola épült, villamosították a községet, vezetékes ivóvizet kapott a falu. A község és a szövetkezet — korábban termelőszövetkezet — élete mindig szorosan összefüggött, kapcsolódott egymáshoz, a munkaképes lakosság zöme ott találta meg munkahelyét, boldogulását. Kölcsönhatással volt egymásra a nagyüzem és a tagság, a falu lakossága. A '80-as években megérkezett a vezetékes gáz, komfortosabbá téve az itteni emberek életét. Később, a lehetőségeket kihasználva szilárd burkolatú utak épültek, nem feledkezve meg a tanyákon élőkről sem: járdák épültek, közvilágítást kaptak a tanyasorok. Újabb történelmünkhöz érve, az új ezredfordulón komoly károkat okozott a belvíz, melyet rövid úton kellett megoldani. Belvízelvezető csatornák épültek, a köz-, illetve a magánvagyonban esett károkat támogatással állítottuk helyre. A belvíz kérdése vetette fel a szennyvízhálózat szükségességét, mely az elkövetkező időszak feladata lesz. Céljaink között szerepel az idősekről való gondoskodás, egy idősek otthona építése, a fiatal házasok indulásának, ifjúsági bérlakásokkal való segítése, a tanyán élők sorsának úttal, kerékpárúnál való könnyítése, s eddigi értékeink megőrzése. Bízom benne, hogy a falu fejlődése nem áll meg, s a Kétsopronyban élők örömére településünk tovább szépül és gazdagszik. Ahhoz, hogy terveink megvalósuljanak, szükség lesz arra, hogy békességben és egészségben dolgozzunk együtt, így községünk folyamatosan fejlődhet az elkövetkező ötven évben is. VÖLGYI SÁNDOR POLGÁRMESTER MEMENTÓ. A község központjában 1993-ban avatták fel a II. világháború áldozatainak emlékművét. A világégés során sok kétsopronyi maradt a frontokon, Mladonyiczki Béla szobrászművész alkotásával rájuk emlékezik a szülőfalujuk Megkérdeztük a kétsopronyiakat Szebegyinsz- ki Csaba, 14 éves, tanuló: - Úgy gondolom, hogy a község tovább szépül, az itt élők pedig barátságosak lesznek. Talán gazdagszunk egy szép sportcsarnokkal, s a kézilabdacsapatunk NB I-es lesz. Minden bizonnyal környezetkímélő autókkal közlekedünk majd. Több lesz az emeletes ház, az emberek a szabadidejüket egy pihenőparkban tölthetik, ahol lesz csónakázó- és horgásztó, valamint több sportpálya is. Esztergályos szeretnék lenni, s itt, a községben dolgozni egy korszerű üzemben, ahol autókhoz gyártunk alkatrészeket. Szász Im- véné, 53 éves, pénztáros:- Bízom benne, ötven év múlva is hisznek majd az emberek Istenben, keresztyén ember módjára élnek, s mernek gyermeket vállalni. A szeretet, az egyetértés és a szorgalmas munka magával hozza a jobb életet is, ami a település arculatán is meglátszik majd. Remélem, nálunk nem épül nagy bevásárlóközpont, megmaradnak a kis boltok, melyek családias légkört biztosítanak. Remélem, a falu szlováksága ápolja majd anyanyelvét, s továbbviszi elődeik hagyományait. Nagy Mártonná, 51 éves, az általános iskola igazgatója:- Úgy gondolom, hogy Kétsoprony, ipari üzemekkel a megyeszékhely elővárosa lesz, s elkerülnek bennünket a ma urbanizációs ártalmaknak titulált hatások. Addigra a 44-es főút már autópálya lesz, a település házai megújulnak, de továbbra is magukon viselik a vidék építészeti stílusjegyeit. Bízom benne, hogy a fejlődés ellenére megmarad a település sajátos, szlovák-magyar arculata és népszokásai, s a hagyományokat az utókor is ápolja majd. Marik László, 62 éves, nyugdíjas: — Három esztendeje Csabáról költöztünk ki ebbe a tiszta és nyugodt faluba, ahol szorgalmas és segítőkész emberek élnek, amit jó lenne megőrizni. Ötven év múlva biztosan lesz a közelben autópálya is, ami révén gyorsabban eljuthatnak majd az emberek az ország bármely szegletébe. El tudnék képzelni egy szórakoztató központot, ahol a családok eltölthetik szabadidejüket. Remélem, ötven év múlva az embereknek kevesebbet kell dolgozniuk, s jobban élnek majd, mint mi. A településsel egy időben született Kocsis Ferenc helyi vállalkozó szinte egy idős a faluval. A település önállóvá válását követően, az anyakönyv tanúsága szerint 1952. február 11-én Kétsoprony első szülötteként látta meg a napvilágot. Átalakulás előtt áll a Rákóczi A mezőgazdasági szövetkezet az idén is eredményesen gazdálkodott A Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet két esztendővel idősebb a falunál, ugyanis 1950-ben alapították. A közös gazdaság főkönyvelője, Matuska János negyed százada, az egyetem elvégzése után került a szövetkezetbe, első munkahelyére, ahol végigjárta a ranglétrát, s 25 éve a megyeszékhelyről jár a faluba dolgozni. — Szüleim elmondása szerint akkor is kemény hideg volt, a tanyáról, ahol éltünk, kocsival jöttek a faluba a bábaasszonyért. A faluba 1962-ben költöztünk be a magunk erejéből és munkájából épített házba. Iskola után és a nyári szünetben mi hárman, testvérek és édesapánk vetettük az építkezéshez a vályogot. Családi és baráti összefogással épült fel a ház, melyben most édesanyám lakik - hallom a visszaemlékezését. Aztán arról beszélgetünk, hogy elmehettek volna lakni a megyeszékhelyre vagy Kondorosra, de maradtak. Hogy miért? Azért, mert csendes a település, a barátok és a rokonság egy része ide köti a családot.- Édesapámékat Szlovákiából minden nélkül telepítették át, két bőrönddel érkeztek, s itt mindent újra kellett kezdeniük. Szüleim és a mi kezünk munkáját nehéz elhagyni... - folytatja Kocsis Ferenc.- Ezek szerint nyomon tudta követni a község fejlődését... — Amikor mi építettük a szüléink házát, még nem voltak utcák, foghíjas volt a beépítés. Azóta minden út szilárd burkolatú, mindenütt van vezetékes víz és gáz. Mindez sok társadalmi munkával, árokásással készült el, ugyanis így kevesebb anyagi teher jutott a lakosságra. Sokat javult a közlekedés is, az autóbusz tíz-egynéhány perc alatt beér Békéscsabára.- Megítélése szerint milyen jövője van szülőfalujának?- Kétsoprony tipikus mezőgazdasági település, földje jó, szorgalmas emberek lakják. A községben nagy hagyományai vannak mind a nagyüzemben, mind a kisgazdaságokban az állattenyésztésnek, napjainkban is szülte műiden portán tartanak jószágot. Ha a mező- gazdaság helyzete normalizálódik, a szövetkezet talpon marad, szerintem tovább fejlődik a falu. Naponta sokan járnak dolgozni vidékre, főként a megyeszékhelyre. Helyben még több munkahely kellene, a vállalkozások támogatásával is lehetne a foglalkoztatást növelni - mondta a falu első szülöttje.- Többen ingázunk, a szövetkezet saját autóbusza szállít bennünket - kezdi a főkönyvelő, akivel először az eltelt negyed századról beszélgetünk. Mint mondja, nem volt könnyű, volt belvíz, volt aszály, s olykor a közgazda- sági szabályzók is nehezítették életüket. - Üzemünk jó adottságú, átlagosan 41 aranykoronás földön gazdálkodunk. Most csak 1050 hektár szántón folyik közös gazdálkodás, ehhez további 1450 hektárt bérelünk. A szövetkezeti vetésszerkezet az évek során keveset módosult, a legnagyobb területen búzát, aztán kukoricát, árpát, takarmány- és egyéb növényeket termesztenek. Az állattartást a szarvasmarha- és a sertéságazat adja. Tehenészetük alapját a 450 tejtermelő állat és annak szaporulata jelenti, éves tejtermelésük meghaladja a 2,8 millió litert. A sertéságazat a 320 kocás telepre épül, évente mintegy 5 ezer 500 hízót értékesítenek. — Szövetkezetünk idei árbevétele meghaladja a 1,2 müliárd forintot. Az már most látszik, hogy az idén is eredményesen gazdálkodtunk, s jóval nagyobb nyereséget érünk el, mint az elmúlt esztendőben. Mindez köszönhető dolgozóink lelkiismeretes munkájának, az időjárásnak, s a sertés ára is kedvezően alakult... Tejtermelésünk stabil, a felvásárolt tej több műit 92 százaléka extra minőségű. A 450 tagból 250 a nyugdíjas, a többiek az aktív munkavállalók - mondja, s máris a nagyüzem és a kisgazdaságok kapcsolatáról váltunk szót. A falu kisgazdaságaiból évente 6-8 ezer hízót vásárolnak fel, a sertés- tenyésztést a szövetkezet integrálja épp úgy, mint a tejtermelést és annak felvásárlását. A jövőről Matuska János így szólt: az elképzelések szerint a zárszámadó közgyűlés egyben átalakuló közgyűlés is lesz, a cél az, hogy részvénytársasággá alakuljon a település legnagyobb gazdasági egysége, a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet. A knzsppíikrnl ntvpn pvmiílvpi Kétszer annyi idős, mint a faluja Özvegy Krizsán Mihályné Kétsoprony legidősebb lakosa: 2002. március 17-én ünnepli századik születésnapját. Kétszer olyan idős, mint faluja. Békéscsabán született, de mindig kétsopronyinak vallotta magát. Miután férjhez ment, fiatal- asszonyként az Aradi úton lévő tanyájukban leltek otthonra, ott gazdálkodtak. Hét gyermeke közül most a legfiatalabbnál, a 63 esztendős lányánál él. — Mindig nagyon szerettem Kétsopronyt, a rokonok, az ismerősök a faluban laknak - meséli az idős asszony, aki 1960 óta özvegy, s korát meghazudtoló fürgeséggel közlekedik a lakásban, < lépcsőn. Pedig sokat dolgozot élete párjával, gyermekeivel. An nak idején a megélhetést biztosi tó kis gazdaságukból karkosárra :. hordta a csabai piacra a tejet, a i tejfölt, a túrót, a baromfit... g - Abból tudtunk ugyanis egy - kis pénzhez jutni - meséli. He- i, tente kétszer begyalogolt a 7-8 ki- 1, lométerre lévő csorvás-alsói megállóba, ott vonatra szállt, bezö- työgött Csabára, a piacra. Miután i portékáját eladta, bevásárolt, : majd indult haza.- Sokat gyalogoltam, annak • idején adventkor az egész család 1 lámpással ment a templomba a hajnali misére. Lehet, hogy a sok | gyaloglástól fáj a talpam...? — néz 1 rám kérdőn.- Egy biztos: szüléink nagyon | sokat dolgoztak és gyalogoltak szól közbe a lánya. Mint mondja, I édesanyja tsz-nyugdíjas, ellátja | magát, részt vesz a házimunká* ban, vasal, szeret varrogatni és j stoppolni. Televíziót nem néz, rádiót nem hallgat, mert azok idel gesítik. Naponta olvassa a Bibliát r és az újságot. Szemüveget is csak *1 néhány esztendeje visel az olvasáshoz. Ma is nagyon vallásos, ha | tehetné, naponta menne templomba. Terebélyes család veszi körül: huszonkét unokája, negy■ ven-egynéhány dédunokája és I két ükunokája van. I - Jönnek meglátogatni a gyerekek, az unokákat nem, de a J dédunokákat, akik ritkábban járnak, összetévesztem — folytatja. Ezután a faluról szól:- Amikor önálló lett a település, olyan idős lehettem, mint maga, a tsz-ben dolgoztunk. Óriásit fejlődött a falu, el lehet tévedni j benne - mondja, s közelgő szüle- § tésnapjáról beszélünk. — Ugye, I eljön, bácsikám? Nem vagyok én ■ még annyira öreg... — tréfálkozik velem. A közel 100 esztendős Krizsán Mihályné naponta olvassa a Bibliát és az újságot
