Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-24 / 299. szám

TERÜLETFEJLESZTÉS 2001. DECEMBER 24., HÉTFŐ - 11. OLDAL A klaszter a vállalkozások fejlesztésének alapja lehet A megkérdezett textilipari vállalkozások közel fele nem folytat semmilyen együttműködést A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közala­pítvány felmérés keretében vizsgálta, hogy milyen lehetőség van klaszterek kialakítására Békés megyében. A vizsgálat négy ágazatra, textil- és ruházati; bőr- és cipő-; fa- és bútor-; fém- és gépipar vonatkozott. A felmérés céljáról és eredményé­ről Tárnái Hajnalkát, az alapítvány ügyvezető igazgatóját kér­deztük. — A textilipari vállalkozások ne­héz helyzetét ismerve már ezt megelőzően is próbáltunk megol­dást találni a vállalkozások szá­mára a bérmunka tevékenységből való kilépésre, helyzetük stabili­zálására, növekedési pályára állí­tására — kezdte az igazgatónő. — A problémakört megvizsgálva közalapítványunk közreműködé­sével elkészült egy átfogó tanul­mány, mely a textil iparág elem­zését tartalmazza a klaszter alakí­tás lehetőségét vizsgálja Békés megyében.- A textil- és ruházati ipart tekintve, milyen tendenciák fi­gyelhetők meg itthon és kül­földön? — Az ágazat szerepe az Eu­rópai Unió gazdaságában vi­tathatatlanul jelentős, az ex­portteljesítmény kiemelkedő. Magas az élőmunka igénye, mely jelentős társadalmi sze­reppel ruházza fel az ágaza­tot. Az EU textil- és ruházati iparának további jellemzője, hogy az összes bérköltség itt a legmagasabb a világon, ezért a ruházati cikkek gyár­tását, mint rendkívül munka- igényes műveletet és tevé­kenységet kitelepítik az uni­ón kívülre. Hazánk szem­pontjából az Európai Unió tagországaiban ezen ágazat fejlődése különös jelentőség­gel bír, hiszen a közösségbe irányul a magyar textilter­mék-export több mint három­negyede. A textil- és textilru­házati ipar szerepe a magyar gazdaságban is jelentős. A piaci viszonyok változásának hatásá­ra lecsökkent a vállalatok kapa­citás kihasználása, a termelés­hez szükséges források hiányá­nak pótlása egyre inkább a bér­munka elterjedéséhez vezetett. A külföldi bérmunkáltató által termelékenység fokozásával való teljesítmény növeléssel, műszaki fejlesztéssel, a meglévő szak­munkásgárda ösztönzésével, képzéssel, s legfőképp a bérmun­kából való kilépéssel oldható meg.-A megyei vállalkozások, első­sorban a textilipari cégek részéről milyen fogadókészséget tapasztal­tak, amikor a klaszterek szóba ke­rültek?- A felmérés keretén belül megkérdezett textilipari vállalko­zások közel fele nem folytat sem­milyen együttműködést. Emellett azonban vannak létező és gyü­mölcsöző partneri kapcsolatok, javarészt a kapacitás kihasználás javításának területén. Együttmű­ködnek, ha speciális gépekre van szükségük, vagy ha egy nagyobb üzlet — például közbeszerzés- reményében közösen indul­nak annak elnyerésére. Sok cég részt venne szorosabb együttműködésben is, mert bízik a kölcsönös segítség- nyújtásban. Ez hozzásegítené őket a biztosabb jövőhöz; a hatékonyság növeléséhez; új technológiák megismerésé­hez, mindazonáltal többségük úgy ítéli meg, hogy az együtt­működések jelenlegi terjedel­me elegendő. Mindenki félti a saját piacát, nagy a konkuren­ciaharc, tartanak a bizonyta­lantól és az ismeretlentől. Ide­genkednek a klaszterbe tömö­rüléstől, jóllehet - a nemzet­közi tapasztalatok és megyei felméréseink alapján is - megoldást nyújthatna piaci bi­zonytalanságuk megszünteté­sére. Gazdaságilag indokolt és szükséges megoldást találni a textilipari vállalkozások szá­mára. A textilipari felmérés azonban azt támasztja alá, reknek dolgozik, mely nagy ha- hogy a textilipari vállalkozások tással van ezen vállalkozások sűrűsége, a vállalkozók mentali- eredményességére. Általánosság- tása, a partneri hajlandóság az ban el lehet még mondani, hogy együttműködésre a Békés megyei ha versenyben akarnak maradni vállalkozások körében nem ele- a magyar textil- és ruházati ipari gendő, a négyágazatos felmérés vállalkozások, akkor el kell moz- alapján indokoltabb a klaszter ló­dulniuk a minőségi termékgyár- alakítás pl. a fa- és bútoripari ága- tás irányába. Mindez leginkább a zatban. biztosított kedvező feltételek ha­tására fokozatosan nőtt a bér­munkaexport aránya a teljes ma­gyar exporton belül. Mindazon­által a mai piaci viszonyok közt számolni kell azzal, hogy Ma­gyarországtól keletre még a je­lenlegi magyar béreknél is jóval kevesebbért dolgoznak, így vár­hatóan fokozódik ezen országok nyomása a piaci versenyben.- Mi a helyzet Békés megyéj ben? — Megyénkben 117 textil- és Tudni érdemes a klaszterről: ,,A klaszter segítségével jelentős mértékben stabilizálható a vállalko­zások gazdasági helyzete mind a foglalkoztatottságot, mind a jövede­lemnövekedés megalapozását tekintve, mely alapja lehet a későbbi fejlesztéseknek, fejlődésnek. A klaszter-alakítás lényege olyan földraj­zilag koncentrált együttműködés megvalósítása, amely magába tömö­ríti mindazon vállalatokat és intézményeket, amelyek képesek az ér­tékláncban létrehozott hozzáadott-érték növelésére. Gyakorlatilag egy adott termelési folyamatba tartozó vállalkozások és szervezetek ön­kéntes együttműködése a közös célok elérése érdekében. A ver­senyképesség növelése érdekében különböző szolgáltatásokat szer­vez tagjai számára a minőségfejlesztés, információ-szolgáltatás, kom­munikáció, képzés, rendezvényszervezés, marketing, PR, de akár erőforrás-elosztás, termelésszervezés, áruelosztás, beszállítás érté­kesítés területén. A klaszter keretein belüli együttműködés lehetővé teheti a vállalkozások számára a bérmunkából való kilépést, a terme­lés területén a kapacitás és a gépek megosztását, a hatékonyabb ter­melésszervezést. Pénzügyi vonatkozásban lehetővé válik a költség- csökkentés, enyhül a tőkehiány. Megvalósulhat az együttműködés a beszerzés területén, összefoghatnak a vállalkozások a szakoktatás te­rületén, valamint a piaci információk megsokszorozódnak. Közösen végezhetik a marketing és promóciós tevékenységeket, fokozhatják az érdekvédelmet, nem utolsó sorban javulhat a vállalkozások terme­lékenysége és legfőképp a versenyképessége..." Megyei tervek: belvízrendezés uniós forrásból Az Európai Parlament döntése értelmében, a PHARE támoga­tásban részesülő országok egymás közötti határszakaszain megvalósuló beruházásai is finanszírozhatók nemzetközi tá­mogatással. Ezek közé tartozik a PHARE CBC Magyar—Román Program is, amelyben négy megye, köztük Békés is érdekelt. A program fő célja a magyar és ro­mán szomszédos térségek hatá­ron átnyúló együttműködésének erősítése, a térségi gazdasági és társadalmi kapcsolatok bővítése. Az idei 5 millió eurós keretre no­vember 30-áig lehetett pályázni. A Békés megyei önkormányzat két beadványt készített, mindket­tőt az úgynevezett „nagy projek­tekre”. Az egyik pályázat a ma­gyar-román országhatár mentén elhelyezkedő belvízrendszerek te­lepüléseinek belterületi vízrende­zését kívánja megoldani, a másik a Békés Megyei Jókai Színház ka­maraszínházzal és konferencia- központtal való bővítését célozza meg. Az előbbi projekt a 31 tele­pülést érintő, összetett belvízren- dezési terv csökkentett műszaki tartalmú változata. Az érintett ti­zenkét határmenti település egyetértett a pályázat benyújtásá­val, és vállalta a szükséges saját forrás biztosítását a támogatás el­nyerése esetén. A bruttó beruhá­zási összérték 3 370 000 euró (975 millió forint), melyhez 2 250 000 euró támogatás igényelhető. Eredményes pályázat esetén a Jókai Színház fejlesztése a meglé­vő épületek funkcionális átépíté­sét, a feladatnak való megfelelte­tését és a berendezések szüksé­ges cseréjét, felújítását jelenti. A beruházás nettó összköltsége 2 846 000 euró (740 millió forint), melyhez 2 135 000 euró támoga­tás kapható. A régió innovációs stratégiája Bevonják az érintett szervezeteket is A Dél-Alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács (DARFT) re­gionális fejlesztési ügynök­sége 2000-ben pályázatot nyújtott be az Európai Bi­zottsághoz a térség innováci­ós stratégiájának elkészíté­sére. A bizottság pozitív elbí­rálásban részesítette kezde­ményezésüket, így a dél-al­földi régióban az elnyert tá­mogatás segítségével hazai, valamint angol és francia partnerek bevonásával el­kezdődött a stratégia kidol­gozása. Az átfogó cél az innováció terü­letén a kisvállalkozók számára megfelelő környezet létrehozá­sa, az innovációs tá­mogatásokhoz - ar­ra alkalmas — regio­nális háttérterem­tés, valamint inno­vációs és technoló­giai transzfer-rend­szer kialakítása. Ez utóbbinak a helyi vállalkozói közös­ség számára látha­tónak és elérhető­nek kell lennie, úgy, hogy közben össze­vonja az üzleti és pénzügyi támogatá­sokat, továbbá fenn­tartható kapcsolatot teremt az egyetemi szféra, a nagy cégek és az okta­tási intézmények között. A pro­jekt összesen 32 hónapig tart és három szakaszból áll. Az előké­szítő szakasz folyamán feláll a szervezeti struktúra, létrejön a regionális egyetértés az innová­ció területén, valamint megtör­ténik a gazdaság és a környezet elemzése a technológiai fejlődés és az innováció területén. A má­sodik az információgyűjtés és a felmérések szakasza, beleértve a regionális vállalatok, cégek igé­nyeinek; a regionális innováció támogatottságának és a többinek a felmérését. Az utolsó szakasz­ban megvalósulnak a mintapro­jektek, illetve értékelik ezeket, és kialakul a konszenzus a végleges regionális stratégiáról. A lezáró konferencia pedig nemzeti szin­ten mutatja be az eredményt. A munkába a regionális fej­lesztési ügynökség bevonja a ré­gió érintett szervezeteit, így a re­gionális fejlesztési tanácsot, a megyei területfejlesztési taná­csokat, kamarákat, a vállalko­zásfejlesztés szervezeteit, az il­letékes minisztériumokat, a ré­gió nagyvállalatainak, továbbá kis- és középvállalkozásainak képviselőit. Az érintett szervezeteket és a közvéleményt a projekt futam­ideje során rendszeresen tájé­koztatni fogjuk az eredmények­ről. Az irányító bizottság Az érintett szervezetek küldöttei a projekt irányító bizottságában (IB) foglalnak helyet. A bizottság, melynek több tagja van Békés megyéből is, december 11- én Békéscsabán, a régió jelenlegi soros elnökségének székhelyén tar­totta alakuló ülését. Az irányítók fel­adata lesz, hogy a tervezet során biztosítsák az érintett szervezetekkel való kapcsolattartást, és részt vesz­nek az eredmények terjesztésében. Az IB tagjai a rendezvényen átfogó tájékoztatást kaptak a projekt hátte­réről, intézményeiről, és az elvég­zendő feladatokról. Segítsünk az aradi iskolán! Békés megye képviselő-testülete felhívással fordul mindazok­hoz az intézményekhez, szervezetekhez, magánszemélyekhez, akik Arad megye egyetlen magyar tanítási nyelven oktató közép­fokú oktatási intézményében, az Aradi Csiky Gergely Iskolacso­portban folyó magyar nyelvű alap- és középfokú oktató-nevelő munkát oktatási, szemléltető eszközök beszerzésével támogatni kívánják. A készpénztámogatásokat a Békés megyei önkormányzat le­téti számlájára kérjük, melynek száma: 11733003-15342005- 06530000. Egyéb, oktatást segítő eszközfelajánlást is köszönettel ve­szünk, melyeket a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Intéz- ményfelügyeleti Osztályához (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., megyeháza; telefon: 66/441-141, fax: 66/441-659) kérjük el­juttatni. Az oldal a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával készült. Szerkesztette: Vandlik János Reptérfejlesztés térségi összefogással — a térségért Miután több éves előkészítő munka eredményeként rendező­dött a békéscsabai repülőtér területének tulajdonjoga és a re­pülőtér-fejlesztés megkezdéséhez minden feltétel adott, a Bé­kés megyei vezetés jövő tavasszal tényleges lépést kíván tenni a kérdésben. Az önkormányzat jelenleg partnereket keres, ezért Domokos László elnök levélben fordult a 75 békési település­hez, az itt található nagyvállalatokhoz és kistérségi társulások­hoz. Felhívta figyelmüket a fejlesztésben rejlő lehetőségekre, és kikérte a vezetők véleményét a tervekkel kapcsolatban. Mint arról már többször beszá­moltunk, a kormány szeptemberi döntésével a Békés megyei önkor­mányzat tulajdonába adta a repü­lőtér teljes földingatlanát, illetve a felépítmények még állami tulaj­donban álló részét. Ezzel a me­gyei önkormányzat a repülőtér többségi tulajdonosa lett, és kizá­rólag a felépítmények kisebb há­nyada maradt a Kvasz András Re­pülő- és Ejtőernyős Egyesület tu­lajdonában. Az állami tulajdonú repülőtér megyei önkormányzati tulajdon­ba kerülésével egyidejűleg elké­szültek a békéscsabai regionális repülőtér fejlesztési tervei is. A tervdokumentáció alapján megál­lapítható, hogy Békés megye fej­lődését tekintve kiemelkedő fon­tosságú létesítmény megvalósítá­sára nyílik lehetőség. A repülőtér kiépítése — mind a személy-, mind az áruszállításban - javíthat Békés megye infrastrukturális fej­lettségén. A békéscsabai objektum regio­nális repülőtérré fejlesztésének céljai között szerepel a dél-alföldi vonzóbb befektetői környezet ér­dekében. Ezeket a célokat meg­erősíti Békés megye területfejlesz­tési programja is, amelyben továb­bi társadalmi, gazdasági és kör­nyezeti hatásokat is kimutattak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy mind a kivitelezés, mind a működés so­rán jelentős számú új munkahely meg­teremtésére van le­hetőség, illetve a megye kapcsolatot teremthet a hazai és szomszédos orszá­gok gazdasági és ke­reskedelmi köz­pontjaival. A tervdokumen­táció részeként előzetes környe­zeti tanulmány is készült, amely megállapítja, hogy „a környező települések környezetminőségére számottevő közvetlen és közve­tett hatást a repülőtér-fejlesztés megközelítése és üzemelése nem gyakorol, ezért egészséget károsí­tó hatással nem kell számolni”. Mivel a beruházás elindításá­hoz minden feltétel adott, a me­Domokos László az érintettek előtt ismertette nyáron a békéscsabai repülőtér pályatervét Társak kerestetnek... Az önkormányzat jelenleg partnereket keres, olyan önkormányzatokat, vállalkozókat és kis­térségeket, amelyek részt kívánnak venni az üzemeltető, működtető és fejlesztő társaság létrehozásában, illetve anyagiakban is hozzá­járulnának a beruházáshoz. A megszólított szervezeteknek, cégeknek 2002. január 31-éig kell jelezniük, hogy részt kivánnak-e venni a békéscsabai repülőtér fej­lesztésében, és Így egy térségi együttműkö­désben. Tárnai Hajnalka: A klaszter segítségével pénzügyi vonatkozásban lehetővé válik a költségcsökkentés, enyhül a tőkehiány ruházati ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozás működik, többségük egy-egy, már évtize­dek óta működő szövetkezet vagy vállalat privatizálásából, an­nak feldarabolása révén született meg. Jelenleg 80 százalékuk vé­gez bérmunkát, a vállalkozások közel fele csak bérmunkapartne­régió bekapcsolása a nemzetközi és belföldi légi forgalomba és egy átfogó — közlekedési és gazdasági - logisztikai fejlesztés elősegítése, megalapozása. Ide tartozik továb­bá a régió összetett közlekedési rendszerének fejlesztése a légi közlekedés feltételeinek kidolgo­zásával, valamint az infrastruktu­rális feltételek megteremtése a gyénél tavaszra ütemezték a kez­dést. E feladat összehangolására a tervek szerint létrehoznak egy üzemeltető, működtető és fejlesz­tő gazdasági társaságot, amely ké­sőbb az operatív feladatokat is végrehajtaná.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents