Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-24 / 299. szám

2001. December 24„ hétfő HAZAI NÉPESSÉGSZÁM Férfiak 3418016 4 423 420 5188 709 1900 1949 1980 3 436 399 4 781379 5 520754 1999 5 274 227 4 817 562 Hírek VÁLASZTÁS. Az SZDSZ százalék feletti eredményi jövő évi országgyűlési kép lő-választásokon. A párt c: nyolc körzetben nem állíti még jelöltet. A párt ország tája legkorábban február n dik felére készül el. Az SZ korábbiaknál több. csakne nőt indít a választásokon, szabaddemokrata színekb dűlök átlagéletkora nem él az 50 évet. A jelenlegi orsz gyűlési képviselők közül F Péter, Iványi Gábor és Dörnbach Alajos biztost nem indul a választásokon HATÁR. A határátkelőhely közül csak Hegyeshalomn, kellett fél órát várakozniuk belépésre a személyautóvá utazóknak. A többi határál máson néhány percet kell ’ kozni a be- és kilépéskor. 7 külföldi vendégmunkások nyomó többsége már átüti az országon, ezért ma már kell hosszabb várakozásra mítani. Űjabb csúcsforgaloi új év első napján és január todikán várható, amikor a \ dégmunkások visszautazni nyugat-európai országokba TÁVKÖZLÉS. Megkezdték lámkampányukat a távközl szolgáltatók. A Hírközlési F ügyelet öt új távbeszélő-sz< gáltatót jegyzett be. A cégei kezési sorrendben választh; ták ki azt a 15-tel kezdődő, négyjegyű számot, amellyel a fogyasztók majd eldöntik, pen melyik szolgáltató segít gével telefonálnak. NEMZETI. Januárban megl dődnek a próbák a Nemzeti Színházban. A színház hival los megnyitójára 2002. márt 15-én kerül sor, amikor Mad Imre Az ember tragédiája cíi íjjűvét mutatják be. ELNÖK. Glatz Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke cáfolta, hogy benne lenne Medgyessy Péter szoci lista miniszterelnök-jelölt árnyékkormányában. Glatz Ferenc a tudóstestület sajtóin dáján keresztül tudatta: a jöv ben nem kíván a politikai éle ben szerepet vállalni. ÖRÖKSÉG. Bánffy Miklós ín politikus, Babits Mihály költő Fülep Lajos művészettörténés református lelkész és Fülöp Viktor balettművész is békéit a Magyar Örökség Aranyköny vébe. A Magyarországért Alap vány állampolgári javaslatok alapján ítéli oda az elismerése két „korunk, valamint a máso dik világháborút megelőző ide szak legjelentősebb magyar te jesítményeinek folyamatos és rendszeres megnevezésében”. Kiskarácsony, Nagykarácsony Tóth Lajosné nyugdíjas: - Az öltet remek, fel­pezsdítette a falu életét. Ez a hagyomány minden­kinek megszépíti az ünnepeket, és nagy szeretet­tel fogadják az emberek a különleges pecséttel, bélyeggel ellátott képeslapokat. Jómagam is ez­zel a speciális bélyegzéssel küldöm el üdvözletei­met az ismerősöknek. Fogarasi Tiborné eladó: - Elsősorban a gye­rekeknek élmény, de a felnőtteknek is kellemes meglepetés. Ez a szokás fellendülést hozott az amúgy ismeretlen és elzárt település életében. Mi is és rokonaink is Nagykarácsonyon keresztül küldjük karácsonyi jókívánságainkat, ezzel támo­gatva a hagyományt. Nyári Emese háztartásbeli: - Újfajta kulturális élet honosodott meg nálunk, sokan zarándokol­nak el ide, hogy megnézzék a Postát, a Mikulás­házat és a jászolt. A falu lakosainak többsége tá­mogatja az ünnepi bélyegzést, ám akadnak olya­nok is, akiknek nem tetszik, hogy pár hétig át­járóház a lakóhelyünk. ANGYAL A PARLAMENTBEN. A parlamenti karácsonyi ünnepségen a muzsika különböző hangjait hallgathatták a meghívott gyerekek. A fellépők között volt Sebestyén Márta, a Cotton Club Singers és Fonyó Barbara. Az ünnepség házigazdája Áder János, az Országgyűlés elnöke volt. A műsor előtt a gye- rekek kézműves-foglalkozáson vettek részt. _________________________fotó: europress/kalcus györgv Nagy karácsony Az ötlet Ausztriából származik, ahol kü­lön ünnepi bélyeget lehet kapni a kará­csonyi levelekre. Az osztrák földön élő Tóth Istvánnak 1988-ban jutott eszébe, hogy a Fejér megyei Nagykarácsony ne­vét felhasználva Magyarországon is le­Tokió 12 000 km, Moszkva 2000 km - áll a Fejér megyei kistelepülés irány­jelző tábláján. A nagykarácsonyi postahivatalnál több százezer levelet bélyegeznek le az itt dolgozók, ég a munka a kezük alatt. Karácsony táján ez nem is lehet másként Nagykarácsonyban. hetne hasonló szolgáltatást indítani. Szót tett követett, Tóth István megkereste a helyi posta vezetőjét, Balogh Jánost, és 1989 adventján, december 5-én rákerült az ünnepi bélyegző az első levélre. 1992- ig csak a helyben feladott küldemények kaphattak ünnepi pecsétet, a „Nagykará­csonyon keresztül” matrica országos áru­sítását 1993-tól kezdték meg. Ennek lé­nyege: aki megvásárolja ezt a néhány fo­rintos matricát, annak a levele először Nagykarácsonyba érkezik, ahol megkap­ja szép ünnepi díszét, és már repül is to­vább szerettei felé. Advent négy hetében mindig más-más bélyegzőt kapnak a kül­demények. A csúcsidőszak természetesen advent utolsó hete, ilyenkor akár 60-70 ezer le­vél, képeslap kap nagykarácsonyi bélye- gezést - mondja Czinkócziné Farkas Judit postavezető, miközben ki sem lát­szik a munkából. A nagykarácsonyi pos­tán év közben hárman dolgoznak, ám ilyenkor tízen is alig győzik. Egyre in­kább terjed az a szokás, hogy az emberek levélben küldik a karácsonyi jókívánsá­Nagykarácsonyi pillanatképek Karácsonykor 60-70 ezer levelet is lepecsételnek gokat. A nagykarácsonyiak sokszor talá koznak olyan gyönyörű borítékokká amelyek a gyermekek kézügyességét é fantáziáját dicsérik. Nagykarácsonyból a ország minden részéből a világ mindéi részébe, Brazíliába, sőt Japánba is men már levél a speciális zöld bélyegzővel. Az ország postai dolgozói minden év ben összemérik „rábeszélő készségű két”: ki tudja a legtöbb levélírót rábeszél ni, hogy Nagykarácsonyon keresztü küldje üdvözletét. A vetélkedőt évek ót< Papné Szócsin Erika, a nagykarácsony posta dolgozója nyeri. Az idei eredmény persze csak a karácsonyi ünnepek utár derül ki...- HÁZI­Betlehemi csoda Vörsön VÖRS Minden évben Vörsön készí­tik el az ország legnagyobb betlehemi életképét. A mohá­ba, fenyőbe álmodott bibliai jelenet évtizedek óta a telepü­lés büszkesége. A jászolt az idén már advent első vasár­napjára megépítették, és ed­dig több mint ötezren látták. Az ötszáz fős somogyi faluban tavaly tízezren látták a település csoda Betlehemét. A vörsi Betle­hem a falu legnagyobb idegenfor­galmi látványossága, és a vörsiek úgy gondolták, hogy egy kis szer­vezéssel adventi programot lehet csinálni belőle. Büszkék vagyunk a Betlehemünkre - mondta la­punknak Farkas László, a falu polgármestere, aki biztos abban, hogy aki télen megnézi az élet­képet, az talán nyáron is vissza­tér Vörsre. Az 50 négyzetméteres Betle­hem 50 esztendeje dísze a vörsi templomnak. Az életképet a val­lásgyakorlást tiltó időkben is nagy összefogással építették a helybeliek. A karácsonyi csoda elkészültéhez legalább tíz ember egy heü munkája szükséges. A munka során egy mázsa mohát és ugyanennyi fűrészport hasz­nálnak fel, 100 fenyőt vágnak ki abból az erdőből, amit tíz évvel ezelőtt épp erre a célra telepítet­tek a vörsiek. fábos erika Nők az egyenjogúságért A vörsi templomban Futó Páter Betlehemet állítja össze FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Hamarosan megjelenik a nők egyenjogúságáról, megkülönböztetéséről szóló „A felvirágzás kora. Jegyzetek egy új feminizmushoz” című könyv. A szerző, Janne Haaland Matlary kiindulópontja az, hogy „a legtöbb nő anya, és az is akar lenni; hogy a nők mások mint a férfiak, illetve a képes­ségeik is eltérőek. Az egyenjogúsítás, ami figye­lembe veszi e különbségeket, vezet oda, hogy ezentúl ne csak egyszerűen utánozzuk a férfia­kat. Ez a könyv az első lépést sze­retné megtenni egy ilyen feminiz­mus irányába.” Európa legtöbb államában a törvényhozás még mindig nem tükrözi a dolgozó nők jogait, az­által hogy szinte lehetetlenné te­szi az anyaság és a szakmai kar­rier összehangolását. Épp ezért a nők egyre kevesebben vállalkoz­nak az anyaságra, alacsony lesz a születések száma, elöregszik a társadalom, fogy a népes­ség. Míg az ötvenes évek közepén egy magyár nő átlagban három gyereket vállalt, tíz eszten­dő elteltével már kettőt sem. A hetvenes évek­ben valamelyest javult a helyzet, ám a nyolcva­nas évek végétől egyre kevesebb gyermek szü­letett: manapság a legtöbb család egy gyereket vállal. A könyv szerint ennek egyik oka épp az lehet, hogy nagy a zűrzavar az anyaság, az apaság, a család és a nők emancipációja kérdésében. A ré­gi idők mintája szerint a nők nem vállalkoztak különösebb feladatokra, általában otthon marad­tak. Ezzel szemben ma már a nők az élet minden területén és a munka minden szintjén egyenran­gú partnerei a férfiaknak. Ez persze koronként és kultúránként más és más: Skandináviában pél­dául a nők mindig is rendkívül független szere­pet játszottak, feleltek az otthoni parasztgazda­ságokért, lehetett saját tulajdonuk, örökölhettek is. A férfiak halászként vagy tengerészként gyak­ran voltak távol, így a nőknek kellett foglalkozni a háztáji dolgokkal. A nők az élet minden területén egyenrangú partnerei a férfiaknak CSALÁD- ÉS GYERMEKTÁMOGATÁS Meqnevezés 1990 1995 1999 Családok havi átlagos száma, ezer 1514,10 1429,50 1 297,30 Kifizetett támogatási összeg, millió Ft 64281,00 100188,00 131745 Egy családra jutó gyermekszám 1,65 1,64 1,66 A MAGZATI VESZTESÉGEK Év A terhesség- meqszakitások 1950 1707 1960 162160 1970 192283 1980 80 882 1990 90 394 1999 65 981 Manapság Magyaror­szágon a nők az irodai, ügyviteli, valamint a szol­gáltatás jellegű foglalko­zásokban vannak túlsúly­ban. Egy öt évvel ezelőtti felmérés szerint a tör­vényhozók, igazgatási, ér­dek-képviseleti és gazda­sági vezetők közül mind­össze 37 százalék volt nő. Épp ezért talán nem meglepő, hogy amíg 1999- ben a nők bruttó átlagkeresete 68 ezer forint volt, a férfiaké 85 ezer. Még lesújtóbb a kép a politikai élet területén: Magyarországon a nők a közép­európai államokhoz képest is rosszabb arányban vesznek részt az ország irányításában. A 386 képviselőből mindössze 33 a nő. Találunk azon­ban egy igén fontos területet, ahol az elmúlt év­tizedekben tapasztalt lemaradás után a nők a ki­lencvenes évek végére megelőzték férfiakat: az egyetemen és főiskolán tanulók számát tekintve 1999-ben már 54 százalék volt a nők aránya. A 21. század elején Magyarországon a nőknek még mindig harcolniuk kell a megkülönbözte­tés ellen, annak ellenére, hogy ma már ugyan­olyan jogokkal rendelkeznek, mint a férfiak. Budapest Bérvita a MÁV-nál Budapest Nem született megállapodás a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) szombati ülésén a 2002. évi bérekről, jóllehet, a Moz­donyvezetők Szakszervezete (MOSZ) elfogadta, a Vasutasok Szakszervezete pedig meg­állapodásközelinek értékelte a MÁV Rt. korábbi ajánlatát. A MÁV az ülésen fenntartotta de­cember 7-i 9,25 százalékos jövő évi bérfejlesztési ajánlatát, sőt kész volt elfogadni a VSZ és a MOSZ által beterjesz­tett, utazó szolgálatot ellátó munkavállalók differenciálás nélküli alapbéremelésre vonat­kozó módosító indít­ványt is. A VDSZSZ azonban továbbra sem engedett eredeti köve­teléseiből. A MÁV aján­latát arra alapozta, hogy jövőre a GDP 5,5 százalékkal, a fogyasztói árak 6,5 százalékkal emelkednek. A VDSZSZ 2002-re 9,25 száza­léknál nagyobb, a VSZ 10,25 szá­zalékos béremelkedést szorgal­maz. A tárgyalások a MÁV és a szakszervezetek által két éve megkötött hároméves megállapo­dásról folynak, amelynek esetle­ges felmondását korábban a Vas­úti Dolgozók Szabad Szakszerve­zete (VDSZSZ) kilátásba helyezte. A vita tehát továbbra is a bér- fejlesztés ütemezése körül van. A béremelés mértékét a MÁV az inflációhoz és a GDP-növek- ményhez, a szakszervezetek vi­szont a nemzetgazdasági átlag­bérekhez viszonyítanák. A MÁV szerint a szakszervezetek hely­telenül mérik fel a nemzetgazda­ságban végbemenő változáso­kat, nevezetesen: az infláció alacsonyabb lehet az eredetileg jel­zettnél. A MÁV szerint nem elképzelhetetlen, hogy a legközelebbi tárgyaláson 9,25 szá­zaléknál kisebb aján­latot tesznek. Felhív­ják a figyelmet arra is: amennyiben január 20-ig nem jön létre a megállapo­dás, egyoldalúan végrehajtják a vasutasok béremelését. A tárgya­lásokat január 8-án folytatják a munkáltató és az érdekképvisele­tek vezetői. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents