Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-21 / 297. szám

H Á T T É R 2001. DECEMBER 21., PÉNTEK — 7. OLDAL Fejlesztésre, beruházásra Az esztendő utolsó testületi ülését tartotta tegnap dél­után Békés önkormányzata. A városatyák, miután elfo­gadták a testület 2002. első félévi munkatervét, több fon­tos napirendet vitattak meg. Békés A testület ez év elején két esz­tendőre szóló költségvetést fo­gadott el, s ebben kiemelt szere­pet kaptak a fejlesztési és felújí­tási feladatok. Fejlesztésre, fel­újításra, képviselői alapból meg­valósuló beruházásokra és la­kásvásárlásra összesen 680 mil­lió forintot fordított a város, s minden jelentősebb elképzelé­sét megvalósította. A testület döntött a köztisztviselői tör­vényből adódó feladatok végre­hajtásában szereplő teljesít­mény-követelmények alapját képező célokról. A szennyvíz­csatornarákötések ösztönzésé­vel kapcsolatban a testület úgy foglalt állást, hogy a mellékgyűj­tőkkel érintett területeken az in­gatlanoknak legkésőbb 2003. október végéig kell rácsatlakoz­niuk a hálózatra. A piaci díjtéte­lek január elsejétől történő eme­lésével kapcsolatos előterjesztést a képviselők elfogadták. A Jantyik utcai óvodával kapcso­latban a testület az épületben lé­vő kétszobás lakást megszünteti, így csökkentve a gyermekintéz­mény zsúfoltságát. A képviselő- testület zárt ülésen személyiségi jogokat és a város üzleti érdekeit érintő témákat tárgyalt. sz A Főszerepben: Napsugár Várhatóan a jövő év elején lát­hatjuk a mozikban a Szere­lem utolsó vérig című filmet, aminek gyermekfőszerepét egy orosházi kislány, a máso­dik osztályos Pillár Napsugár alakítja. A film forgatása nemrégiben fejeződött be. Orosháza Sugi élete mozgalmasabban te­lik, mint kortársaié. Gyakran hívják fellépésekre, forgatásokra már kétéves kora óta. Sugi szá­mára ez ma már természetes. A Szerelem utolsó vérig című film­ben Vince Emőke és Bery Ary kislányát alakította, a filmben Fanninak hívták. Sugi nagyon élvezte a forgatást, jó barátságot kötött filmbeli szüleivel, a stáb is megszerette a talpraesett orosházi kislányt, visszavárják a stábbulira is. Hogy miről szól a történet, Sugi nem árulta el, mint mondta, szeretné, ha mi­nél többen megnéznék a filmet a mozikban. Amint a forgatás véget ért, Napsugár máris felké­rést kapott több új feladatra — tudtuk meg a kislány mamájá­tól, Szemenyei Antalnétól, akit szintén láthatunk majd a mozi­vásznon. Amíg az unokája a Szerelem utolsó vérig című film­ben forgatott, addig a mama Eddie Murphy Budapesten ké­szült új filmjében, az Én, a kém címűben statisztált. * E Nem a mit a fontos, hanem a hogyan Portré a hangok tanáráról, aki életét növendékeinek szentelte Fagyosak a decemberi éjsza­kák, nappal is megcsikordul a hó a lépteink alatt. A nagy hi­degben fázósan keresik táplá­lékukat a cinegék és a fekete rigók. Melegségre, biztonság­ra vágynak, amit a pőrére vet­kőzött természet ilyenkor ne­hezen tud nyújtani nekik. Ka­rácsony tájékán, év vége köze­ledtével az ember számadást készít, és nem csak anyagi dolgokról. Jobban odafigyel minden élőre, akit szereteté- vel próbál félteni, megőrizni. Gyula Él Gyulán egy tanárnő, aki az éle­tét tette föl arra, hogy növendéke­it tanítványokká, tanainak meg- hallgatóivá és továbbvivőivé ne­velje. Sokunk számára egyszerű­en „csak” Éva néni. Nagymama- kornak és fiatalok, világhíressé­gek és „mezei” tanítók szólítják őt így a mai napig. Tiszta tekintetű, nyolcvankét évesen is sugárzó lé­nyű, lobogó, vibráló egyéniség. Bántainé Sípos Éva ő, országos és Európa-hírű zenetanár. A muzsi­ka évszázados értékeit tisztelve és követve alakította ki életét. Zené­vel kel-fekszik, válogatottan szép lemezeket, kazettákat hallgat, Bachot zongorázik, a Bartók Rádi­ón keresztül éberen figyeli a zenei világ rezdüléseit. Nyugdíjasként is hangok veszik körül, újabbnál újabb gondolatokkal kristályosít­ják jiedagógusi nagyszerűségét. Éva néni igazi mestere az élet volt. A gyulai, kezdő zongorata­nári évek után Békés-Tarhos le­gendás, embert próbáló környe­zete irányította figyelmét a zene mélyebb rejtelmei felé. Már akko­riban, a kezdetleges tanítási kö­rülményekre fittyet hányva, re­former módon újította meg a zon­goratanítást, szolfézst, zeneelmé­letet, bármit, amivel megbízták. A falusi tanítók módjára - akik­nek egy palatábla is elegendő volt bölcsességük átadásához - ki­fogyhatatlanul sok lelemény, öt­let és mérhetetlen hit jellemezte tanítási óráit. Akkori korszaká­nak jeles neveltje a ma 70 éves Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, a Corvin-lánc egyik legfrissebb kitüntetettje. Éva néni igazi mestere az élet volt Autodidakta elmélyedése és tö­retlen kíváncsisága Éva nénit egy­re magasabb posztokra emelte. Szegeden, Pécsett, majd Budapes­ten tanított zeneművészeti szak- középiskolákban, pedagógiai főis­kolán zeneelmélet, zongora, szol­fézs, népzene szakon. Pályája csúcsaként a budapesti Liszt Fe­renc Zeneakadémián leendő ze­neszerzők sokaságát oktatta a ze­neelmélet módszertanára és gya- korlatí tanítására. Friss szellemű, nyitott, liberális módszerei futó­tűzként terjedtek szakmai körök­ben. Amerikai, svájci, portugáliai, angliai, olaszországi, finnországi kurzusok vendégprofesszora lett. Tanítványainak sora végtelen. A legnevesebbek - Kodályné Péczely Sarolta, Dobszay László, Hollós Máté, Áchim Erzsébet, Kassai István, Kincses Veronika, Pitti Katalin és Presser Gábor - a magyar zenei élet kiválóságai. So­kan a nagyvilágba szétszóródva, élettapasztalatuk birtokában erő­sítik meg magukban és másokban tanításának értelmét. A muzsika területén akit egy­szer beoltott a felfedezés örömé­vel, kicsit idealista módon maga is az értékek hirdetőjévé vált. A szó klasszikus értelmében. Mert Bántainé Sípos Éva tanárnő sze­rint nem az értékekkel van a baj. Az igazi értékek az idő rostáján úgyis fennmaradnak. Csakhogy elérhetők és érthetőek legyenek mindenki számára, ez jelentheti az igazi kihívást. Nem a mit a fon­tos, hanem a hogyan! Az átadás izgalma. A pedagógusoknak óriá­si a felelősségük. Embert formál­hatnak, gondolkodást, szemléle­tet, világképet, mely a tanítás megmaradásának törvényei sze­rint tovább öröklődhet generáció­kon keresztül a végtelenségig. Ahogy egyik tanítványa, Csemiczky Miklós írja: „A jó ta­nár évtizedekkel később is jelen van a tanítvány gondolataiban, cselekedeteiben, egész személyi­ségében, mint egy állandóan ha­tó, jótékony sugár.” Éva néni nagy tisztelettel beszél Gulyás Györgyről, a tarhosi évek­ről, dr. Szeghy Endre professzor­ról, a szegedi pedagógiai főiskola meghatározó egyéniségéről. Ám ugyanilyen szeretettel tanítványai­ról, akiktől elmondása szerint nem volt rest „tanulni” e pályán. Néhány éve még rendszeresen jár­ta az országot Békéscsabától Deb­recenen, Miskolcon, Győrön ke­resztül Budapestig, és adta tovább hallgatóinak munkássága életta­pasztalatait. Idén májusban a gyu­lai könyvtárban sokan lehettek ré­szesei ennek a programnak. Akik kihallották mondandójának lénye­gét, tudják, nem önmagát, hanem a tanítást, a szemléletet hirdette. Sík Sándor Új énekét idézte szíve­sen: „...én nem vagyok se síró, se rokkant..., akarom a szent egé­szet, a szűz erőt, a harci frisset, nem lehetek magamnál kisebb!” Mostanában nehezebben tel­nek Éva néni napjai. Kartörése óta ritkábban jut ereje a hangsze­res muzsikára. De a zene mindig jelen van otthonában. Naponta jönnek a tanítványi levelek, tele­fonhívások, látogatók Kanadából, Pannonhalmáról vagy a szom­széd utcából. Bach: Magnificatja vagy Bartók: Madárdalának kó- msmuzsikája újra és újra átitatja Éva néni lelkét. Táplálja azt a tü­zet, amelytől olyan sokan mele­gedtünk tanítása során. „- Nem szoktam, nem szok­tam kalitkában lakni, csak szok­tam, csak szoktam zöld erdőben hálni, zöld ágakra szállni, fenyő­magot enni, gyöngyharmatot in­ni...” Kedves Éva Néni! Ezt nem tud­juk eléggé megköszönni. Áldott, szép karácsonyt kívá­nunk! F. P. ZS. Jövőre 150 éves a Madách utcai iskola Anyaggyűjtéshez kérik egykori diákok, szülők, nagyszülők segítségét 2002 szeptemberében ünnepli 150 éves évfordulóját Békéscsa­bán a Madách utcai Általános Iskola. A jeles évforduló méltó megünneplésére több rendezvénnyel készülnek. Békéscsaba évfordulója alkalmából iskolai emlékkiállítást és iskolai évköny- Az iskola vezetése felhívással for- vet szeretnének összeállítani. Áz dúl Békéscsaba város polgárai- anyaggyűjtéshez kérik minden hoz, Jamina lakóközösségeihez volt diák, a szülő, nagyszülő, ta- és mindenkihez, aki valaha az is- nuló segítségét. Gyűjtenek: régi kola vagy „elődiskoláinak” diákja tablót, iskolai fotót, oklevelet, volt. Az iskola alapításának 150. zászlót, őrsi naplót, bizonyít­ványt, ellenőrzőt, régi könyveket, kupákat, bármilyen emléktár­gyat, mely az iskolához kapcsoló­dik. A felsoroltakon kívül bármit szívesen fogadnak. Kérik, ezeket legkésőbb 2002. február 28-áig küldjék el az iskolába. Az ünnep­ség után a tárgyakat visszajuttat­ják tulajdonosaikhoz. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak ren­dezvényeikre. Úttalan utakon szemben a halállal — Édesapám, Mészáros János Gyula város, sőt tudtommal Békés megye első mentőse volt. Önkéntes tűzoltóként kezdett dolgozni 1947-ben. Amikor a legelső mentőautó megérkezett a gyulai tűzoltó­ságra, mindent elkövetett, hogy átvegyék őt a mentők­höz. Akkor még együtt vonul­tak ki a mentők és a tűzoltók. Édesapám jelessel végezte a mentőápolói tanfolyamot, amire nagyon büszke voltam és arra ösztönzött, hogy érde­mes tanulni. A példaképem lett az édesapám — emléke­zett lánya, Mészáros Ilona. Már csak az emlékek marad­tak, hiszen a közismert men­tős a közelmúltban elhunyt. Gyula — Édesapám 1983-ban ment nyugdíjba, közel négy évtizedet töltött munkaviszonyban a gyu­lai mentőállomáson - folytatta Mészáros Ilona. - Ha csak tehet­te, nyugdíjasként meglátogatta a gyulai és a békéscsabai bajtársa­it, hiszen a mentősök így szólítot­ták egymást. Mentőgépkocsi-ve­zető volt 1950-től és mindig bal­esetmentesen vezetett. Sokszor kitüntették ezért. Mindig öröm­mel ment a szolgálatba és tért ha­za, mert mindenütt szerették. Nem volt könnyű a mentősök élete. Édesapámtól hallottam két különösen megrázó esetről. Évekkel ezelőtt, a lökösházi vas­úti kereszteződésben nagy bal­eset volt, melyhez mozgósították az egész megyéből a mentőket. Élők és holtak fogadták a kiérke­ző mentősöket. Édesapámat még tanfolyamos hallgatóként kivit­ték Budapesten az vessége volt az igazi fizetség. Édesapám karon fogta, soha nem hagyta magára a betegeket. So­kan örültek, ha ő szállította be őket a kórházba. Szerette a mun­káját, az embereket. Akkoriban kevesebb volt a szállítás, ahogyan ők nevezték. Olyan távolságra is elmentek, hogy egy alkalommal azzal engedte el őket a szolgálat- vezető éjjel, hóviharban: Úgy ké­szüljetek, meglátjátok az algyői lángokat! Akkoriban a falvakban nem voltak kövesutak, földúton, a sárban több száz métert, kilo­métereket is gyalogoltak a bete­gért, hozták ki kézben a hord­ágyon. Az akkori mentőautókban hideg volt, kirázta a lelkűket is. Édesapám a legelső mentőautók­tól kezdve mindegyiket vezette, kivéve a legújabbat. Mondta is a kollégáinak a mostani, legújabb típusúnál: Ha ilyenben kezdhet­tem volna! Sok mindenben vál­toztak a mentősök munkakörül­ményei, de az anyagi háttér nem lett könnyebb, miközben a bete­gek, a sérültek száma egyre több. Ennek ellenére édesapám azt nyi­latkozta a Csaba Tv-ben, az Or­szágos Mentőszolgálat 50 éves fennállása alkalmá­ból, a Budapesten rendezett ünnep­ség után: Ha újra kezdhetném, akkor is ezt a munkát vá­lasztanám!- Miről mesélt otthon, a szolgálat­ból hazatérve?- Tudok példá­ul arról, hogy a mentőautóban se­gítettek világra a kollégájával egy ikerpárt, de több szülést is levezet­tek. Volt olyan kol­légája, akinek édesanyját ő szállí­totta be a kórházba megszületé­sekor. Tapasztalhattam, többször odajöttek hozzá egykori betegei és megkérdezték, emlékszik-e rá­juk? Örömmel hallottam mindig, hogy a betegek évek múlva is visszaemlékeztek arra a bánás­módra, amiben részesítette őket. Amikor édesapámhoz október 31-én reggel mentőt kellet hívni, a szívét még sikerült újraéleszte­niük a mentősöknek. Hiába áll­tak 22 napon át bajtársai is az ágyánál, már nem tudott szólni hozzájuk. SZŐKE MARGIT Istenhegyi útra, ahol autóbusz-bal­eset történt. El­mondta, akkor látta meg igazán, mi a mentőmunka és mi a betegszállítás. Itt találkozott először a halál közelségé­vel.- Akkoriban megbecsülték a mentősöket?- Mindig mini­mális bérért dolgoz­tak, a betegek ked­Minden tűzesethez kivonultak- Amikor a mentők és a tűzoltók még egy helyen voltak, a tűzoltók értesítették a men­tőket 1947-48-ban. A tűzoltók vették fel ugyanis a „szállítást”. A mentők kötelesek voltak minden tűzesethez kivonulni, még akkor is, amikor átköltöztek a jelenlegi mentőállomásra. A mentők ebben az idő­ben inkább szállítók voltak, a felszerelésük pedig egyszerű: például kötszerek, injekci­ók. A mentőápolói tanfolyamon sebészetet, szülészetet, belgyógyászatot, sőt „légó”, azaz légvédelmi ismereteket is tanultak - emlékezett vissza az édesapjától hallottak­ra Mészáros Ilona. A gyulai mentősök 1983-ban még ilyen autókkal szállították a betegeket. A felvételen Mészáros János, akinek utolsó munka­napján készült a kép 1983. október 31-én Verasztó Antal verse: Karácsonykor Karácsonykor a Tél is didereg! Karácsonykor: Nyitva maradt szívekbe lopózik a szeretet. Karácsonykor: Égi tornácon, angyalkórus, mennyei boltban vásárol a koldus. Istenem, de jó is lenne ha legalább karácsonykor mindenki boldog lenne! Ha a legöregebb betlehemi pásztor gazdátlan bánat-nyájat őrizhetne. Forog az idődaráló, forog! Karácsony a tengelye. Áldozati fenyőfánkon aranydió, s égi fényből, egy kicsike. Jászolmelegtől távoli világunkban kétezer éves hírré vált mám: ,,Megszületett, a szegények királya. ” A háromkirályok is rég visszaindultak, lerakva aranyat, tömjént, mirhát, mi meg jóság álarcunkat letéve, továbblapozzuk a naptárt. Tanuszodai tervek A közelmúltban a Békési Pol­gármesteri Hivatal munkatár­sai látogatást tettek Fonyódon, ahol megtekintették az egyik középiskola tanuszodáját, tá­jékozódtak az építés és üzeme­lés költségeiről, lehetőségeiről. Békés Békés város tervei között szerepel, hogy a Szarvasi úti sportpályán szélesebb sportolási lehetőséget biztosító sportcentrumot hoz létre az önkormányzat. E tervnek része a már átadott teniszpálya, a felállí­tás alatt lévő görcenter. A későbbi­ekben a városi diákság úszásokta­tási lehetőségét is biztosítva - ugyancsak a sportpályán - egy tanuszodát szeretne építeni az ön- kormányzat, ahol a környező tele­pülések gyermekei is megtanul­hatnak úszni. Végső döntés a békési termál- gyógyközponttal kapcsolatos pályázat eredményhirdetése után várható. m A szarvasi szlovák iskolának 721 millió A kapcsolatok javulásában a belpolitikai fordulat játszott döntő szerepet Sikertörténetnek nevezte Németh Zsolt kül­ügyi államtitkár a szlovák—magyar kapcsola­tok terén bekövetkezett változásokat 1998 óta. A politikus a tótkomlósi fórumot megelőző saj­tótájékoztatón hangsúlyozta, a mélypontról in­dult a két állam közötti viszony rendezése. Tótkomlós A Tótkomlós Polgárosodásáért Egyesület meghí­vására Tótkomlósra látogatott Németh Zsolt, a Kül­ügyminisztérium államtitkára és Fűzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, akik a sajtótájékoztató után lakossági fórumot tartottak.- A '90-es évek közepén aláírt alapszerződés csak leplezte a gyanakvással teli kapcsolatot Szlo­vákia és Magyarország között. Az államközi kap­csolatok javulásában a belpolitikai fordulat ját­szotta a döntő szerepet. Visszafogott, probléma­megoldás-orientált, gyakorlatias kapcsolatra tö­rekszenek a két állam politikusai. Németh Zsolt államtitkár hangsúlyozta, a ked­vező légkör hatással van a gazdasági kapcsolatok alakulására is. Az infrastruk­túra fejlesztése terén is történt előrelépés. Egy év alatt oldó­dott meg például a Párkány és Esztergom közötti híd felépí­tése, amit évtizedekig akadá­lyozott a politikai hisztéria.- Egy irányba megyünk, jobb, ha egymás kezét fogjuk. Ez az együttműködésünk alapkoncepciója - fogalmazott az államtitkár, aki úgy ítélte meg, a kisebbségi kapcsolatok is látvá­nyosan javultak az elmúlt négy évben. A politikus beszélt az államközi vegyes bizottság munkájáról is, amelynek egyebek mellett sikerült megoldania a szarvasi szlovák iskola rekonstrukciójának ügyét is. Az intézmény 721 millió forintot kap a felújításra és bővítésre. Fűzik János hangsúlyozta, bár még akad tenni­való, a magyarországi szlovákság számára kedve­zően alakult az elmúlt négy esztendő, különösen a kultúra és az oktatás terén. ______ KOVÁCS ERIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents