Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-20 / 296. szám

10. OLDAL - 2001. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK T É R » K É P Békéscsaba közvéleménye 1995 és 2001 között A budapesti Jelenkutató Intézet a békéscsa­bai önkormányzat felkérésére kérdőíves adat- felvételt végzett október 26-a és november 15- e között. Ezer helyi lakos véletlenszerű — ott­honukban — megkérdezésének módszerét vá­lasztották. A felvett „minta” jól visszaadja a város teljes lakosságát, nem és kor (18 év fe­lett) szerint. Összefoglalónkban a kutatás leg­fontosabb adatait adjuk közre. Bizonyos esetekeben összehasonlító adatokat is köz­lünk, az 1995-2000 közötti vizsgálatok ered­ményeinek felhasználásával. A százas skálá­kon az ötven pont alatti (vagy negatív) érté­kek rossz véleményt (ellenszenvet, elégedet­lenséget, alacsonyabb gyakoriságot stb.), az ötven felettiek (vagy pozitív) inkább jó véle­ményt (rokonszenvet, elégedettséget, maga­sabb gyakoriságot) fejeznek ki. Tájékoztatás és tájékozódás - helyi nyilvánosság „A politikán kívül is van élet...!” (1995: 46 pont, 2000: 37 pont, Az állítást a csabai közvélemény 2001-ben 40 pont). A helyi képvi- alátámasztja, hiszen 1994-1995- selő-testület üléseiről való közve- ben sem érdekelte igazán a téma títéseket „rendszeresen” nézők (42 pont a százból). A 2001. évi aránya le is zuhant 31 százalék- 35 pont a politikától való további ról 17 százalékra. A „politika elfordulást jelenti. Meglepő vi- éve” természetesen és érthetően szont, hogy a városi közélet sem az 1997-1998-as esztendő volt, hozza lázba a város polgárait hiszen a csabaiak kétharmada szükségesnek találta a közgyűlé­si közvetítéseket, aztán egy év alatt arányuk 57 százalékra csök­kent. Jobban érdeklődnek a pol­gárok, ha konkrét fejlesztésekről, építési tervekről hallanak (49 pont). Az alacsony érdeklődési szinthez még alacsonyabb tájé­kozottság társult 1999-ben, hi­szen a 30 pontot sem érte el. Ez bizony valójában meglehetősen nagy tájékozatlanságot jelent, pedig a helyi nyilvánosság a mé­diumok számát tekintve fejlett és változatos: két megyei napilap, két rádió, egy sugárzott és egy kábeltévé, ingyenes önkormány­zati hetilap, az országos rádiók, tévék, lapok stb.) A nyomtatott sajtó - Heti Mérleg, Békés Me­gyei Hírlap - más városokhoz vi­szonyítva szokatlanul nagy előnnyel vezet. A helyi elit teljesítménye A város polgármesterét, Pap Já- ügyeinek intézésében (91 pont), legnagyobb rokonszenvet keltő nőst szinte mindenki ismeri ő a legbefolyásosabb ember. A és a legtámogatottabb politikus. (96%), ami tíz év után természe- polgármestert sokan kedvelik is Viszont Pap János eredményei - tesnek is tekinthető. Az első pol- (65%). Őt követően Végh László a határozottságot leszámítva - a gárnak nagy szava van a város alpolgármester a legismertebb, a legjobbak a vezetők között. A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTEREK JELLEMZÉSE l tisztességes \ 4 1 megvesztegethetlen 3 4 1 őszinte 3 4 1 széles látókörű , 1 hozzáértő 3 4 l határozott \ 4 1 80 59 ..f 62 ___ _ _ .. _ J 52 1 8 0 ’ <31*59 1 .............} 62 ...................... 1 76 56 —................: ZH 72--VTMMH 57 ..... o> ■pfc 1 72 . t 164 .................................................56 1 6 8 JÜÜ1! v|IÍl|pÍ|pOÉÍllaÉ|l () 1 _____________:________________zi:___________t es .. .. 1 Pap János 2 Szilvásy Ferenc 3 Végh László 4 Hanó Miklós Kérdés: Felsorolok néhány tulajdonságot. Mennyire fontos, hogy a város polgármestere (alpolgármestere) ... legyen? (Százas skálán) Önkormányzati gazdálkodás - költségvetési elvárások A helyi gazdaság fejlesztési telje­sítmény értékelését illetően hatá­rozottan nőtt az elégedetlenség 1998-hoz képest a város vezetésé­vel szemben (1999-hez viszonyít­va a helyzet nem változott). Bé­késcsabán még mindig - és való­színűleg jó ideig — az új munka­helyek létesítése lesz a legfonto­sabb feladat. (Viszont némi hul­lámzás után, ismét beállt az 1998. évi helyzet-értékelés. A helyi gaz­daságfejlesztő munka az elmúlt időszakban eredményes volt; az 56-os átlagpontszám ezt mutat­ja.) Természetesen 2000-ben a la­káshiány, illetve a minőségi la­káshiány állt a forrás-hiányos lista második és harmadik he­lyén, az egészségügyre még mindig több kellene. A hagyo­mányos hiányok mellé újabbak is társultak az elmúlt években: az iskolák, a közművek és az utak. A legfőbb okként a helyiek az egyre kevesebb központi támoga­tást jelölték meg 2000-ben, s in­kább elutasították azt a gondola­tot, hogy a pénzszűke oka a pa­zarló és rossz gazdálkodás lenne. E véleménnyel 2000-ben lényegé­ben egyezett a javasolt terápia is: a kormányhoz kell fordulni segít­ségért (1998: 33%; 1999: 49%; 2000: 55%). A fejlesztési stratégia irányát tekintve 2001-ben a csabaiak há­rom fő prioritást jelöltek meg: la­kásépítés, főleg a fiataloknak; modernizáció, ha kell adókedvez­mények adásával, ipari park fej­lesztéssel, a kezdő vállalkozók tá­mogatásával; végül az úgyneve­zett tercier szektor (idegenforga­lom, fürdő-turizmus, főiskolai oktatás) fejlesztése. VÁROS GAZDASÁGI FELLENDÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK - A LAKOSSÁG SZERINT Szociális lakásépítés 1999 2000 2001 olcsó bérű lakások, ifjúsági garzon házak építése­­84 nyugdíjas garzonház építése, fejlesztése­­67 Munkahelyteremtés modernizációvall adókedvezmények az új munkahelyeket létrehozó vállalatoknak 61 68 82 fejlett technológiát használó munkahelyek (Ipari Park) létesítése 76 74/77 81 inkubátorház működtetése (kis- és közepes vállalkozók tám.) 74 72 76 Munkahelyteremtés hagyományos módon a hagyományos iparágak újjáélesztése (közvágóhíd építése) 70­66 olyan üzemek telepítése, amelyek sok embernek adnak munkát 87­­Tercier szektor (turizmus) a termálvíz hasznosítása­­81 az Árpád fürdő rekonstrukciója­­77 turizmus, idegenforgalom fejlesztése­72­Tercier szektor (közlekedés és kereskedelem) bevásárló központok építése 50 48 68 Budapest-Békéscsaba-Arad-Bukarest vaáút ép.­­72 pénzintézetek létesítése 34­­benzinkutak létesítése 28­­Tercier szektor (oktatás) a főiskola fejlesztése­74­kutatással, fejlesztéssel foglalkozó társ.­56­Kérdés: Ön szerint milyen intézkedések segítik legjobban a város gazdasági fellendülését? (pontérték százas skálán) 1995 FONTOSSÁGI SORRENDEK A KÖLTSÉGVETÉSBEN 0*0 |© 130 ! ® 120 © 110 ©120 [ © 190 1 ® 90 ' 1996 0 90 I © 130 j ® 130 ! © rm I 0 120 1 0 20(1 j ® 100 1997 066 I © 141 1® 140 í©66 1 © 122 [ © 242 ' j©78 1998 ©79 1 © 118 j ® © 149 1999 0 99 i © 183 [©W1] © 205 f' .® 152 © 21 6 2000 0*3 1 G 120 1® 106 © 141 H© 203 '®TÍ3 © 156 2001 0 90 ! © 122 | ® 110 !©86 ! © 98 f © 164 i © 120 © 134 A kérdt tzőbiztos arra kérte a válaszadót, hogy osszon el 1000 forintot egy képzeletbeli kölségvetésben j { © környezetvédelem © szociális támogatás. © közoktatás © közbiztonság © kultúra, sport ) © egészségügy © közműfejlesztés © helyi gazdaság fejlesztése J Hanó Miklós és Szüvásy Fe­renc viszonylag alacsonyabb is­mertsége is lényegesen magasabb az alpolgármesterek másutt ta­pasztalt átlagos ismertségi adatai­nál. (Békéscsaba egyébként jó példa a helyi és az országos poli­tika közötti szintek átjárhatóság­ban. Több helyi politikus egyide­jűleg a parlamentben is politizált és politizál.) Az önkormányzati­ság szempontjából nem jó hír, hogy a helyi képviselők ismertsé­ge nagyon alacsony (1995: 22%; 1996: 24%; 1997: 23%; 1999: 31%; 2000: 34%; 2001: 36%). A helyi polgárok mégis növekvő bizalmá­ra utal az újjáválasztási-index nö­vekedése (1999: 38%; 2000: 42%). Az előre megadott és felolva­sott névsorral segített kérdezés­ből kiderül, hogy a legismertebb és a legnagyobb presztízzsel ren­delkező helyi politikusok Pap Já­nos, Végh László, Hanó Miklós, Tóth Károly, dr. Futató Zoltán, Szilvásy Ferenc, dr. Kerekes Atti­la. Mindenestre társadalmi tény: a képviselők többsége ismeretlen. A KÉPVISELŐK ISMERTSÉGE, ELISMERTSÉGE ÉS TÁMOGATOTTSÁGA Csiszár Lajos Velkey Gábor Or Vécsei László Dr. Pécsi Huszár Hrabovszki György Kulyej Pál Galisz Géza Klampeczki Béla Takács Péter {független) (SZDSZ) (FKGP) Zoltán (Fidesz) (MSZP) (független) (MSZP) (SZDSZ) (MDF) ■ Ismertség (százalék) □ Támogatottság (százalék) □ Elégedettség (százas skálán) (Az eredmények a nevek felsorolásával segített kérdezés alapján alakultak így.) PÁRTSZIMPÁTIÁK ALAKULÁSA BÉKÉSCSABÁN 1995 1996 1997 1998 (tény)* 1998 ** 1999 2000 2001 Fidesz-MDF 7-8-15 12-15-26 12-15-28 29,55% (9.119) 38-43 16-32 18-33 23-47 FKGP 8-10-18 10-13-22 8-11-19 16,41% (5.063) 7-8 4-8 2-5 1-3 KDNP 2-3-5 2-2-4­1,37% (423)­1-1 1-1­MDF 4-4-7 1-3-5 1-2-3 2,09% (644) 1-1 1-1 2-3­MDNP­­­0,72% (223) 0­0-0­MSZP 9-13-24 9-13-23 13-19-30 29,87% (9.218) 22-24 21-41 21-40 .17-35 SZDSZ 9-12-23 6-9-15 6-9-14 7,79% (2.404) 4-5 5-10 7-12 3-8 MIÉP 4-5-9 2-2-4­5,23% (1.614) 1-1 1-2 2-2 2-4 Munkáspárt­4,41% (1.360) 1-1 1-2 2-4 1-3 Egyéb párt­­2,57% (793) 1-1 1-5 1-1­nem ment volna el­­­58,14% I. ford.­8 8 8 nem mondja meg (titok] I ­­­58,79% II. ford.­24 17 22 nem tudja/nincs válasz 57-45 57-42 42-40­20 16 20 17 nincs válasz­­­­­­­4 Kérdés: Ha (mégis) elmenne választani, melyik pártra szavazna? ** 1998-ban azt kérdeztük, hogy a ta­vaszi parlamenti választások első fordulójában kire szavazott? („Választási emlék"-adatok.) Az első adat az összes választóra (lakosság), a második a biztos szavazókra, a harmadik, a legnagyobb érték a „biz­tos szavazó” pártot választókat jelenti. Az 1998. évi tényadatok oszlop a pártok területi listáira leadott sza­vazatait matatja százalékban és abszolút értékekben. Látható, hogy az „elképzelt költségvetés” főösszegeinek összeállításában az előző évek­hez képest nem történt számot­tevő elmozdulás. A legtámoga­tottabbként az egészségügy tű­nik fel. Emellett a helyi gazdaság fej­lesztése, a közoktatás, a köz­művek fejlesztése és a közrend védelme jelentek meg olyan­ként, amelynek megoldására a kérdezettek a városi költségve­tés legalább 10 százalékát fordí­tanák) .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents