Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-18 / 294. szám
KISEBBSÉGEK NAPJA 2001. DECEMBER 18., KEDD - 7. OLDAL ^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Palettájukon vendégóvónők, nyelvtanfolyam, tévéműsor, tájház-üzemeltetés Cél: az anyanyelv ápolása A problémákkal „útközben” kell megküzdenünk Szlovák kisebbségi önkormányzat 1994 óta működik Békéscsabán. A testületet a második ciklusban, az 1998-as választások eredményeként Ando György elnök, dr. Csicsely Ilona elnökhelyettes, Albertiné Kozsuch Ilona, Hankó András és Kutyej Pál alkotják. Az elmúlt bő három évről és kiemelten az ideiről Csicsely Ilonával beszélgettünk.- A kisebbségi törvényben megfogalmazott jogait a gyakorlatban is érvényesítette a szlovák önkormányzat, említhetem a szlovák nemzetiséggel is foglalkozó oktatási és kulturális intézmények vezetői pályázatainak véleményezését - mondta az elnökhelyettes. - A települési önkormányzat kisebbségi kérdésekben kikéri testületünk véleményét, a kapcsolatunk jó, korrekt.- Az idei év egyik figyelemre méltó történése volt, hogy átvették a Garay utcai szlovák tájház üzemeltetését.-Az épületet tulajdonba kaptuk, a kiállítási anyag pedig továbbra is a múzeumé, tartós letétben van a tájházban. Ebben az évben pályázat útján a megyei területfejlesztési tanácstól pénzt nyertünk a felújításra, ami a jövő esztendő egyik nagy feladata lesz.- Úgy hallani, hogy bejött a kisebbségi önkormányzat vendégóvónői ötlete is.- Tavaly hívtunk először vendégóvónőt Szlovákiából a szlovák iskola mellett működő óvodába. Hogy a kezdeményezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, azt bizonyítja: a pedagógus nyelvet oktatni az iskolában maradt. Idén három hónapig a szlovák kisebbségi önkormányzat anyaországbeli testvérvárosából, Martinból érkezett az intézménybe vendégóvónő. (Támogattuk egyébként azt is, hogy a „Szlovákban” két óvodai csoport működhessen.) Még a nyelvoktatáshoz tartozik, hogy a főiskolán több éve szlovák nyelvtanfolyamot működtetünk a főiskolával közösen. A nyelviskolákhoz viszonyítva jelképes összegért bárki részt vehet ezeken a tanfolyamokon, és szeretnénk ezt a képzést olyanná fejleszteni, hogy nyelvvizsgával záródhasson.- Szlovák nyelvű hír- és magazinműsort is indítottak a Csaba Tévében CabianskaMozaika címmel- Kéthetente péntekenként jelentkezik a Cabianska Mozaika, melynek szerkesztője Albertiné Kozsuch Ilona. A műsort részben pályázatok útján finanszírozzuk és amennyiben nagyobb támogatáshoz jutnánk, akár régióssá is szélesíthetnénk.- A helyi szbvákságot bevonva - önállóan vagy szlovák civil szervezetekkel közösen - rendezvényeket is lebonyolítottak. Melyek aratták a legnagyobb sikert1- A kisebbségi önkormányzat standdal volt jelen a Csaba Expón, főként a magyar és szlovák vállalkozások megismertetése, a kapcsolatok előmozdítása céljából. Részt vettünk a kolbászfesztiválon, ahova vendégeket hívtunk szlovákiai testvér- városunkból is. Hagyományteremtő szándékkal Márton-napi bált rendeztünk. Négy békéscsabai képzőművész - Lonovics László, Széri- Varga Géza, Gnandt János és Slezák Lajos — ívek című közös tárlatának anyagát bemutattuk Pozsonyban és Trencsénben. Társszervezőként közreműködtünk például a Sze- berényi-emléknapok megvalósításában.- Tapasztalataik szerint a szlovákságukat, a nemzetiséghez való kötődésüket mennyire vállalják a megyeszékhelyiek1- A népszámlálás előtt megpróbáltuk arra ösztönözni az embereket, hogy vállalják ezeket. Mivel azonban nem volt kötelező válaszolni a fentiekben említettekre, tartunk attól, hogy a megszülető adatok és a valóságos helyzet mást mutatnak. Olyan visszajelzéseket is kaptunk: mivel a nemzetiségre, nemzetiségi kötődésre, vallásra vonatkozó kérdésekre nem volt kötelező válaszolni, több esetben magukat az ide vonatkozó kérdéseket sem tették fel. Ennek ellenére biztos vagyok abban, hogy Békéscsaba, Békés megye továbbra is a honi szlovákság fellegvára... PR Békéscsabán 1994 decemberében közvetlen választás útján jött létre a Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Kisebbségi Önkormányzata. Az önkormányzat működéséről, sikereiről, céljairól, jövőjéről beszélgettünk a kisebbségi önkormányzat elnökével, Grósz Györggyel. ■- Alapvető célként tűztük ki a román nemzeti kisebbség érdekeinek védelme mellett a kisebbség kulturális és gazdasági életének megszervezését. Célunk továbbá az anyanyelv elsajátításának és használatának a megteremtése. Saját erőből szerveztük meg az általános iskolások részére a központi helyen működő anyanyelvi oktatást. Ezzel párhuzamosan a felnőttek részére is indítunk - szükséglet szerint - nyelvtanfolyamokat. Az anyanyelvápolás érdekében munkakapcsolatot alakítottunk ki valamennyi olyan intézménnyel - általános iskolákkal, középiskolákkal, a főiskolával, a megyei könyvtárral -, amelyik vállalkozik erre a nem köny- nyű feladatra és amelyek részére önkormányzati segítséget tudunk nyújtani ebben a vonatkozásban.- A Békéscsabán élő román nemzetiségek a nyelv- vesztés és a kultúraváltás különböző1 stádiumában vannak. Az identitástudat fenntartása elsősorban kulturális alapon történhet meg. Éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk a Békéscsabai Románok Szövetsége és az ortodox egyházunk tevékenységének.- Rendszeresen kapcsolódunk a város jelentősebb kulturális eseményeihez. A ZENIT rendezvényeire például román trombitásokat hívunk szerepelni. A tánc világnapján, valamint a román kulturális napokon rendszeres lehetőséget biztosítunk a Csaba Nemzetiségi Néptánc Együttes fellépésének, amelynek tagjai nagy sikerrel szerepelnek. A hagyomány- őrző táncok betaníttatására külön koreográfust finanszírozunk.- Érdemi együttműködésre törekszünk a város önkormányzatával és az anyaországgal való kapcsolatépítésben. A kisebbségi önkormányzat viszonylag új jogintézmény Magyar- országon, nincs előre kitaposott útja, így minden problémával „útközben” kell szembenéznünk és megküzdenünk - mondta végül a kisebbségi önkormányzat elnöke. . ■ PR Főkonzulátus Békéscsabán Békés megye a hazai szlovákság fellegvára. Nem véletlenül nyitotta meg Szlovák Köztársaság éppen Békéscsabán idén szeptemberben főkonzulátusát.- Nagy öröm ez - mondta Csicsely Ilona hiszen a főkonzulátus olyan speciális feladatokat is ellát, mint az itt élő szlovákság hagyományainak, kultúrájának, nyelvének ápolása, megőrzése, az anyaországgal való kapcsolat segítése. Az sem mellékes, hogy 1998 óta kétszer látogatott a helyi szlováksághoz Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök, itt járt Göncz Árpád, Mádl Ferenc magyar és Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök. A jövőről annyit: továbbra is jelen kívánunk lenni a város kulturális életében és a szlovákság érdekében továbbra is rendszeresen pályázatokat nyújtunk be. ______________________PH A kitüntetett A „Kisebbségek napja” alkalmából a Békés . Megyei Képviselő-testület Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága a „Békés megyei kisebbségekért” plakettet és oklevelet adományozta többek között Wagner Mártonnak, a Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület elnökének.- Az egyesületet 1991 augusztusában tizenöten alapítottuk, négy esztendeje engem választottak elnökké - mondja Wagner Márton. Az egyesület létrehozását Wild Róbert és Csepregi Zsuzsanna evangélikus lelkésznő szorgalmazta. Közben előkerülnek az alapitó dokumentumok, melyből kiderül: az alapító tagok közül öten már nem élnek, jelenleg 75 tagja és 9 pártoló tagja van az egyesületnek. Az egyesület az I. kerületi evangélikus gyülekezet jóvoltából a parókia egyik épületrészében lelt otthonra. A tagok csütörtökönként tartják klubestjüket. Minden esztendőben megemlékeznek a helyi németséget érintő dátumokról. Ilyen a január 5-e, a málenkij robotra 550 mezőberényit hurcoltak el, kiknek többsége német nemzetiségű volt. Május 7-e a Németországba való kitelepítés napja, 926 berényi német hagyta el kényszerűségből szülőföldjét. Július 29-e a hazatérés napja a málenkij robotból. E napon érkezett vissza az elhurcoltak többsége. Fontos esemény az egyesület életében a pünkösdi találkozó és a Berényi napok rendezvénysorozata. Rendezvényeiken magyarul beszélnek, a régi sváb nyelvet csupán négyen-öten értik és beszélik.- Egyebek között feladatunknak érezzük a felnövekvő német nemzetiség identitásának, hagyományainak és nyelvének megőrzését, s ezt próbáljuk erőnkhöz mérten segíteni is - mondja Körösi Mihályné, a Mezőberényi Német Kisebbségi Önkormányzat alelnöke. Megtudtuk tőle, hogy a Luther utcai óvodában - az intézmény visszakapta nemzetiségi óvoda címét - az önkormányzat segítségével és anyagi támogatásával német nyelvoktatás folyik, két nemzetiségi óvónő foglalkozik az apróságokkal. Az általános iskolákban is kiemelt szerepet kap a nemzetiségi német nyelv oktatása.- Az óvodában csaknem nyolcvan gyermek, az általános iskolában 101 diák tanulja a német nyelvet. Sajnos otthonról, a családi környezetből a gyerekek nem hozzák magukkal a nyelv ismeretét, így aztán nem feltétlenül követelmény a német nyelv akár alapfokú ismerése - folytatja az alelnök asz- szony, s máris kapcsolataikról szól. Igen jó az együttműködésük a város intézményeivel és az egyházakkal, különösen az „német” - I. kerületi evangélikus gyülekezet - evangélikus egyházzal, valamint a megyében működő német kisebbségi önkormányzatokkal. A városban alakult meg a Békés Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége, s ennek az első elnökét a berényi német kisebbségi önkormányzat adta. Az önkormányzat külső kapcsolatairól az alelnök asszony elmondta: a város német testvérvárosaival - Gronauval és Münsingennel -, valamint a városból kitelepítettekkel jó a kapcsolatuk. Az elszármazott herényieket Pangert Mihály, a város szülöttje - több mint fél évszázada Németországban él - fogja össze, s közülük az óhaza nagyobb rendezvényeire sokan hazalátogatnak a szülőföldre, A közösségi ház nyitott az újra A gyomaendrődi Roma Közösségi Ház második éve foglalkozik képzési, átképzési programok szervezésével. A tanulás lehetősége, miként a közösségi ház valamennyi programja a dél-alföldi régió minden lakosa előtt nyitott. A képzéseket vonzóvá teszi, hogy mindig a valós munkaerőigényre épülnek, ami komoly esélyt ad a későbbi elhelyezkedésre. A Művelt Cigány Ifjúságért Alapítvány 1998 óta tevékenykedik Gyomaendrődön. A célja, hogy segítse a roma közösség boldogulását. Ennek szellemében vállaltak meghatározó szerepet a Roma Közösségi Ház létrehozásában. A közösségi ház cégekkel, vállalkozókkal tart kapcsolatot, a képzései a helyi munkaerőigényre épülnek. Már a kezdeti próbálkozások, a mezőgazdasági vállalkozó és a mezőgazdasági vontatóvezető képzés, majd a cipőfelsőrész-készítő tanfolyam kedvező fogadtatásra talált. Az eddigiek közül a helyi szennyvízcsatorna-építési programhoz kapcsolódó könnyű- és nehézgépkezelő tanfolyam volt a legsikeresebb, mind a huszonhét beiratkozó vizsgabizonyítványt szerzett - tudtuk meg ifj. Dógi Jánostól, a gyomaendrődi cigány kisebbségi önkormányzat képviselőjétől. A képzések legfőbb támogatója a Békés Megyei Munkaügyi Központ és a helyi önkormányzat. A közösségi ház sikeresen pályázott az Autonómia Alapítvány és a DemNet támogatására, amelynek eredményeként tavaly számítógépeket vásároltak. Tekintettel a nagy érdeklődésre, azóta folyamatosan szervezik a számító- gépes tanfolyamot, illetve fokozva a gépek kihasználtságát, teleházként működnek. A számítógépes tanfolyamok ingyenesek, illetve térítési díjasok, attól függően, hogy az adott időszakban sikerül-e rá pályázati támogatást nyerni. Ifj. Dógi János szerint a gyomaendrődi közösségi háznak a városban betöltött szerepe mellett fontos hozadéka, hogy a megyében több településen hasonló folyamatot indított el. Tájékozódva a ház tevékenységéről, többen nyilatkoztak úgy, hogy a saját lakóhelyükön szívesen működtetnének hasonló módon közösségi házat. Azóta több helyen már létre is jöttek ezek az intézmények, ahol képzéseket, átképzéseket, felzárkóztató, foglalkoztatási és kulturális programokat szerveznek. ____________________________PR Márton legendája él Gyulán A Gyulai Német Kisebbségi Önkormányzat megalakulásakor Márton-napját a helyi németség hivatalos ünnepévé nyilvánította. A Békés— Csongrád Megyei Német Iskolaegyesület, a Németvárosi Óvoda és az Implom József Általános Iskola igazi németvárosi látványossággá fejlesztette a november 11-ei Márton-napot, Szent Márton ünnepét. Az idén több mint ezren vettek részt a iampionos felvonuláson és a megemlékezésen az Apor téren. Reisz Apám- Már kilencedik éve emlékeztünk meg Iampionos felvonulással Szent Mártonról - mondta Reisz Ádám, a Gyulai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke. - A hagyományápolás elindítása Fazekas Sándomé - Ditke óvó néni - és kolléganői érdeme. Szent Mártonról valóság, legenda és mítosz egyaránt kering Európában. Ezekből a megvalósíthatóakat beépítettük rendezvényünkbe. Ugyanis, ha csak az életében történteket vesszük számba, az is tanulságos. Ahogyan utána, évszázadokkal visszatekintettek tetteire és eszméire, lenyűgöző. Ami manapság üzenetként kiolvasható Szent Márton történetéből, az maga az értelmes jövőkép a jelenkornak. Márton kettészelt kabátja, amelyet egy koldusnak ajándékozott, ereklyeként szolgált, háborúkba vitték a menet élén és kápolnában őrizték mindig. Németországban több város patrónusaként tisztelik, szakmák, embercsoportok és állatok védőszentje. Egyszer talán az óvodások és az iskolások is patró- nusukká fogadják! A Gyulai Német Kisebbségi Önkormányzat rendezvényei közül a Márton-napi a legkiemelkedőbb és a legnépszerűbb. - Erre vagyunk a legbüszkébbek - fogalmazott Reisz Ádám. - A gyermekek maguk hordják szét a meghívókat, saját készítésű lampionokkal fogadják a vendégeket. A szülők süteményt hoznak a vendéglátáshoz. Szeptemberben az óvónők a gyermekekkel készítik el a mustot, melyet Márton- napkor forralt borként kínálnak a felnőtteknek és mellé libasültet. A valóságból lett legenda kultuszként él tovább. Ilyenkor, a kisebbségek napja és a közelgő karácsony idején is jó visszaemlékezni a Szent Márton-i szeretetre. Alles . Gute zum Tag der Minderheiten! Fröhliche Weihnachten! — kívánják anyanyelvükön a hagyomány éltetői. ______ ______________________ PR A Mezőberényi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat megalakulása óta fontos szerepet tölt be a város életében.- A legfrissebb népszámlálási adatok még nem ismertek, éppen ezért csak becsülni tudjuk a berényi szlovákság számát - mondja Konyecsni György, a szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke, s máris munkájukról beszél. Öt éve - saját erőből és tárcaközi támogatással - ezerkötetes könyvtárral létrehozták a Szlovák Házat, ami nemcsak a helyi szlovákoknak, hanem más szervezeteknek is otthont ad. Az önkormányzat évente legalább tízszer ülésezik, munkájában elsősorban a helyi szlovákság művelődéséhez, oktatásához, külkapcsolatainak erősítéséhez, az egyes szervezetek, ü- letve saját rendezvényeinek lebonyolításához kapcsolódik.- Az említettek mellett kiemelten foglalkozunk a helyi szokások Konyecsni György őrzésével, a szlovákság tárgyi emlékeinek gyűjtésével, építészeti hagyományainak megóvásával is — folytatja az elnök. A szlovák kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére négy esztendeje a Kodály utcai nemzetiségi óvodában folyik a szlovák nyelv oktatása.- Önkormányzatunk arra is törekedett, hogy szűkebb és tá- gabb közösségünk jeles eseményeiről méltó módon megemlékezzen, mind a városban, a régióban és határainkon túl is hozzájáruljon nemzetiségi hagyományaink megismertetéséhez. Nemzetközi kapcsolatainkban meghatározó Mezőberény és a szlovákiai Kolárovo - Gúta - testvérvárosi kapcsolata, ugyanis a '47-es lakosságcsere során mintegy 1200 berényi szlovákot és ugyanannyi kolárovói magyart telepítettek ki. Az áttelepítettek rokonsága széles, mindkét fél ápolja kapcsolatait. Az idén is megrendeztük a Kárpát-medence különböző régióiból érkezett és helyi fiatalok hagyományápoló nyári táborát. Igen jó a kapcsolatunk a kardosi, az orosházi, az eleki és a békéscsabai szlovák szervezetekkel, az erősödő együttműködés eredményeként önkormányzatunk tagja lett a Közép-Békési Szlovák Ön- kormányzatok Szövetségének - sorolja Konyecsni György. S még valami: kevesen tudják, hogy a berényi szlovákok is kezdeményezői voltak a „Kisebbségek napja” megalapításának. _______ PR Er edményesen működő szlovák önkormányzat A helyi szokások megőrzéséért Berényben legújabb: a hagyományok ápolására a baden-württembergi tartományhoz tíz tangóharmonika beszerzésére nyújtottak be pályázatot, ezzel is segítve a városban a zeni oktatást, illetve egy tangó- harmonika zenekar alapítását. A célok megvalósításához nagy segítséget nyújt a Német Hagyományápoló Egyesület. ápolva a rokoni és baráti kapcsolatokat. A hagyományok ápolását segíti a nyaranta megrendezett nemzetiségi néptánctábor. Az első osztályosokat a tanév kezdete előtt az egyhetes, napközis jellegű tábor segíti a beilleszkedésben. Ez utóbbinak része, hogy a gyerekekkel megismertetik a város ne- vezetessáeeit. német ánületeit. A Nemzetiségi identitásukat is őrzik A három nemzetiség és az etnikum lakta Mezőberényben a becslések szerint mintegy kétezer német nemzetiségű lakos él, évszázadokon át békességben és megértésben éltek, s él nek ma is. A helyi németeket a német kisebbségi önkormány zat tömöríti, s képviseli. Wagnkk Márton | CsicsEi.Y Ilona j K(ild)SlMlllAI.VNEj
